Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-11-23 / 85. szám
F nil. évlolgom. SnkszűnL 1940 november 23. (Szombut) 85. íztm. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési difi Bgész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint s nyllttér soronként 60 fillérbe kerü I. Krisztus kalifája Prohászkának merész hasonlata ez a pápáról. A hasonlat alapja természetesen nem a két állás hitelvi egyezése, hanem az a tagadhatatlanul találó hasonlatosság, hogy mindkettő egy nagy tradíciónak hordozója és megszemélyesítője. Hagyomány nélkül nincs igazi nemzeti élet, de vallási sincsen. A modern kornak, úgymond Prohászka, nincs érzéke a hagyományokhoz; ő kezdi és végzi be a történelmet; szkeptikus lelke nem fogad el semmit a múltból s nem tart érdemesnek semmit arra, hogy átadassék a későbbi koroknak. „A modern hazafi pénzt keres ; befekteti gmun- deni villába vagy batumi petróleumforrásokba . .. Mózes csipkebokrából esernyőnyeleket fabrikált...“ (ö. M. 10. k. 20. 1.) Ezzel a gyökértelenséggel szemben áll a római pápai szék, mint a tradíciónak és tekintélynek soha el nem múló megszemélyesítése. Nem bocsátkozunk most sem hitelvi fejtegetésekbe, sem történelmi érvelésbe; csak egyetlen tényre akarunk rámutatni s ez az a könyörgö- nap, melyet a mostani pápa november 27-ére az egész katolikus világ számára előirt. Ennek a könyörgő napnak leiké van s ezt a lelket megérzi az is, aki vagy nem hódol meg a római egyház fejének kétezer esztendős tekintélye előtt, vagy pedig nem ért egyet vele abban, ami ennek az imádságnak forrása és célja: a nemzetközi békének mennél gyorsabb helyreállításáért hívja föl imádságra az egész nyáját a legfőbb pásztor. A mi hitünk és fölfogásunk szerint ez a könyörgő nap maga is egy nagy és szent tradíciónak ve- tülete a mai világ lelkének vérrel áztatott síkjára. Mert ki könyörög e napon, ha nem annak a Szent Péternek utódja, aki a válság viharának félelmében könyörgött az Urnák: Ments meg bennünket, mert elveszünk 1 ? Sajnos, a vihar és vész is tradíciója az emberi sorsnak. A történelmet vérrel írják és a pusztulásnak porát hintik rája. És soha, mióta ember él és küzködik a földön, soha, mióta a háború a múlandóság gyászindulójának szomorú hangjai mellett temeti mindazt, amit az emberész és emberkézé béke áldott napjaiban alkotott: a vihar nem zúgott oly irtózatosan, a halál kaszája nem suhogott oly sebesen, a rombolás munkája nem volt oly alapos, mint napjainkban. De az imádságnak is van tradíciója, s ez annyiban katolikus, mert egyetemes, mert általános, mert kiterjed minden helyre és időre. Hisz minden világrésznek és minden kornak embere mindig imádkozott és fog is imádkozni. Ebbe a szent hagyományba kapcsolja be könyörgő lelkünket a római pápa a mai napon, melyen minden templomban a világbékéért imádkoznak. Ez az általános könyörgés pedig méltó az emberiséghez, hiszen jobbik érzésünk hangosan kiált már a vitéz Madi Kovács Imre főispán utján újabban az alábbi összegeket fizették be: Községi elöljáróság Madocsa 542*18, Községi elöljáróság Tengelic 310*73, Alispáni hivatal tisztikara és alkalmazottai Szek- szárd 258*40, Szekszárd m. város tisztikara és alkalmazottai 234*86, Dombóvári járás községi alkalmazottai 203*51, Elöljáróság Döbrököz 152*12, Nagy János Ozora 100, vitéz Kiss Kálmán Paks 30, dr Treer István Szekszárd 50, Csike János Regöly 41, Róm. kát. isk. tanulói Nagyszokoly 18*30, Izr. el. iskola Dombóvár 4, Főszolgabírói hivatal Alig egy éve, hogy kiváló tolna' megyei földinket és a szekszárdi kir. ügyészség volt vezetőjét magas közjogi méltóságába a pécsi kir. táblai elnökségbe beiktatták. — Olyan osztatlan örömet ritkán keltett kinevezés, mint az övé. Egész pályafutása a nyilvánosság előtt folyt le, mert ennek közbeeső állomásai az ügyvédség, ügyészség, főügyészi helyettesség, majd a táblai tanácselnökség voltak. Ezeken az állomásokon ismerték meg általánosan jóságos, szeretetreméltó egyéniségét, izzó magyarságát, magyar fajtájának igazi ismerőjét, nagy szaktudását és a legapróbb részletekre kiterjeszkedő alaposságát. — Minta- | képe volt a hozzáférhetetlen jellembéke áldásai után ; méltó az emberi kultúrához, hiszen annak veszteségei kiszámíthatatlanok; méltó a kát. egyház fejéhez, aki a világ forgását egy krisztusi szikla szent magasságából szemlélve szánakozik rajtunk; s végül méltó azoknak a hősöknek emlékéhez és* áldozatához is, akik nem jelszavakért, nem hiú álmokért, hanem a békéért haltak meg. A béke pedig nem lehet jelszó, mondja meggyőződésünk, s nem lesz hiú álom, mondja reménységünk. Ezzel az érzéssel kulcsoljuk majd imádságra kezünket; Szent Péter gyűrűje pedig kulcsolja össze az egész megbékélt világot 1 Dr fflagyarász Ferenc I O. Cist. alkalmazottai [Paks 44, Főszolgabírói hivatal alkalmazottai Bonyhád 23*27, Főszolgabírói hivatal alkalmazottai Dombóvár 36*60, Főszolgabírói hivatal alkalmazottai Tamási 29, Főszolgabírói hivatal alkalmazottai Gyönk 31, Völgy ségi járás községi alkalmazottai 26, Elöljáróság Decs (újból) 13, Elöljáróság Értény 20, Elöljáróság Lengyel (újból) 8, Elöljáróság Dunaszentgyörgy (újból) 30*64 P-t. Kérjük a közönséget, hogy erre a célra minél sürgősebben és minél többet adakozni szíveskedjék. nek, a szakszerű és tárgyilagos igazságkeresőnek, „a magyar bírónak, a jó bírónak". A bűnösben is csak a megtévedt „embert" látta, akit soha elnyomni nem akart, hanem elesett:égéből felemelni és a társadalom hasznos tagjává tenni. Alárendeltjeinek megértő, boldogulásukat szivén viselő, jóakaró atyja volt. A „jó biró", az „Igazságos Biró“ elé ment, hogy megitéltessék és ennek eredményeként elvegye méltó jutalmát. Dr meszlenyi Simon Rudolf Báta- széken született 1871 március 26-án. Atyja meszlenyi Simon István az alapítványi uradalom főtisztje, anyja Schlobach Ágnes volt. 1897-ben szerezte meg a jogtudori oklevelet, ügyvédi vizsgát pedig 1898-ban tett. Először mint ügyvéd működött, 1900-ban a győri ügyészséghez került, mint alügyész és 1908-ban nevezték ki ügyésznek. Mint vezető ügyész 1912-ben került Szekszárdra, 1916-ban pécsi kir. főügyészhelyettes lett s 1922-ben kir. főügyészi címet nyert. 1926-ban nevezték ki a pécsi kir. ítélőtáblához tanácselnöknek, majd 1939-ban a pécsi kir. ítélőtábla elnökévé. Meghalt Pécsett 1940 november 20-án délután 2 órakor 69 éves Izórában. Temetése november 22-én délután 3 órakor a róm. kát. egyház szertartása szerint a központi temető ravatalozójából. Az engesztelő szentmiseáldozatot lelkeüdveért folyó hó 23-án délelőtt 9 órakor a Székesegyház Corpus Christi kápolnájában fogják bemutatni. A megboldogult özvegye szül. Török Blanka, nővére özvegy dr Freyler Károlyné szül. Török Saroltának és dr Török Ottó ny. szekszárdi városi tiszti főügyésznek, a Szekszárdi Takarékpénztár ügyészének. Vúrmesyel tanltó$yülés E hó 21-én, csütörtökön délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Szebényi Lajos dombóvári igazgató elnöklete alatt a Tolnamegyei Általános Tanító Egyesület és az Állami Tanítók és Óvónők Országos Egyesületének Köre a szekszárdi vármegyeháza dísztermében. — Ez alkalomból ott láttuk: vitéz Madi Kovács Imre főispánt, dr Halmos Andor kir. tanügyi főtanácsos tan- felügyelőt, dr Balogh László t. ü. fogalmazót, a székesfehérvári főigazgatóság képviselőjét, Kerék Pétert, az Országos Tanítóegyesület elnökét, Drozdy Gyula m. kir. kormány« tanácsost, a Néptanítók Lapja fő« szerkesztőjét, Gaál János szekszárdi apátplebánost és számos más előkelő funkcionáriust. Az óriási érdeklődéssel lefolyt közgyűlés a himnusz eléneklésével kezdődött, majd Szebényi Lajos mondotta el igen magas színvonalú és tetszészajtól számtalanszor közbe- szakitott elnöki megnyitóját, melyben megemlékezett az egyesület és a kör múlt évi működéséről, minden eseményéről, a tanítóság és a tanügy sorsdöntő kérdéseiről és hazafias intelmeket intézve kartárEgyes szám ára 12 fillér Az „Erdélyért“ akdóra | Dr meszlenyi Simon Rudoifj
