Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-11-23 / 85. szám

TOLNMEŰYH DJSlfl

1940 november 23.

saihoz, egyenként is üdvözölte a megjelent notabilitásokat.

A megnyitó után vitéz Madi Ko- vdts Imre főispán, majd Halmos Andor tanügyi főtanácsos köszönték meg az üdvözlést és ez alkalmat dr Halmos arra is felhasználta, hogy a vármegyei tanítóság nagy nyilvánossága előtt adja át Bajor János bonyhádi elemi iskolai igazgatónak a TESz díszjelvényét és kitüntető okmányát azokért a hazafias fáradozásaiért, amelyekkel a gondjaira bízott gyermekek leikébe' belelopta a magyar szót és szivükbe beleoltotta a hazaszeretetet.

Bajor János meghatottan mondott köszönetét a TESz kitüntetése ilyen megtisztelő külsőségek közt történt átadásáért dr Halmos tanügyi főtanácsosnak, aki valóságos atyja, testvére volt mindig a vármegye tanítóinak. Ez a kitüntetés — úgymond — rajta keresztül szól azoknak a tanítóknak is, akik a kisebbségi falvakban működve tudják, mit jelent magyarnak lenni, magyarnak maradni és a hazafiságról tanúbizonyságot tenni. A mostani időkben felvetődő aggodalmaknak jobb kifejezést sem adni, mert azzal az ügynek úgysem használnánk. Végül azzal fejezte be óriási tetszést kiváltó szavait Bajor igazgató, hogy a tanító élete áldozathozatal, elég, hogy másnak világítson. Ezt a kitüntetést a tanítóság nevében veszi át, mint a múltra vonatkozó elismerést és a jövőre való biztalást.

Á gyönyörű beszédet követő tetszészaj elcsitulta után Kerék Péter Országos Tanító Egyesületi elnök köszönte meg az üdvözlést, hangsúlyozva, hogy a magyar tanítóság mindig a magyar nemzeti érzések őre marad.

Drozdy Gyula kormánytanácsos tartott ezután igen tanulságos előadást a népiskola V—Vili. osztályáról, miközben nagy tetszéstől kísérve szögezte le a hitvallásos iskolák nagy nevelő értékét és megállapiI totfa azt, hogy a magyar tanítók mind az Isten katonái, a hazafiasság parancsainak harcos megtartói, akiket semmiféle fajelmélet el nem | csábíthat és meg nem félemlithet. örömmel mutatott rá, hogy az iskolai munkában csak az az érték örök és maradandó, ami krisztusi és éppen ezért kell a magyar tani- i

tóságnak a szentistváni alapon maradnia.

Bdrd Ferenc naki plébános tartott ezután M Kartársi szellem pedagógiai megvilágításban** címen magas színvonalú előadást, melyre, később még visszatérünk. Ezt az előadást kővetően az közgyűlés a Magyar Hiszekegygyei bevégződött.

fi __ If I if____I_____1 > 1 __ # . « Ml ^

Sz

őlősgazdák országos gyűlésé

Az ország valamennyi borvidéke képviseletében tartotta vasárnap az átszervezett Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete tisztújító közgyűlését. Báró Waldbott Kelemen elnöki megnyitó beszédében méltatta Magyarország kormányzójának országgyarapitó munkásságát, majd vázolta a magyar szőlőgazdaság helyzetét. Az idei rendkívül rossz időjárás, a különböző*elemi csapások csaknem teljesen megsemmisítették a termést. A rettenetes csapás nemcsak az idei haszontól ütötte el a szőlősgazdákat, de kérdésessé teszi a jövő évi termést is. Közölte, hogy az elmúlt napok folyamán küldöttség járt a pénzügy- miniszternél és a jövő évi termés biztosítására segélyt kért a szőlősgazdák számára. A jelentéshez többen szóltak hozzá, majd az elnök válaszolva a felszólalásokra, kifejtette, hogy a szőlősgazdákon már csak azért is kell segíteni, mert egymilliárd pengő érték fekszik a szőlőkben s a szőlősgazdák által foglalkoztatott és eltartott lélekszám meghaladja az egymilliót.

Megtudtuk báró Waldbott Kelemen elnök jelentéséből, hogy mig az 1939. évben a 394.532 kát. hold szőlőterületen 4,284.409 hl. must termett, az idén a termés alig közelítette meg a 700.000 hl-L Jelentette az elnök, hogy a jövő évi réz- gálic biztosítás és a szőlőbirtokosok megsegítése érdekében küldöttség járt a pénzügyi és földmivelés- ügyi minisztereknél, ahol a legnagyobb megértéssel fogadták az előterjesztett kérelmeket és nem csak azt helyezték kilátásba, hogy a szőlőgazdálkodáshoz szükséges minden anyagról lehetőleg gondoskodnak, de tervbe vették az anyagi megsegítést is.

A földmivelésügyi miniszternek a közgyűlésen jelen volt képviselője, dr Nyíri Károly miniszteri osztály- tanácsos bejelentette, hogy a rászoruló szőlősgazdák egész minimális áron kapni fognak szőlővesz- szőkét, indokolt esetekben ingyené? sen fognak vesszőket kiosztani.

Letárgyalta a közgyűlés az előző számainkban már ismertetett alapszabálytervezetet, azt elfogadta és így az egyesület most már, mint a Magyar Szőlősgazdák és Hegyközségek Országos Egyesülete fog működni. A megejtett tisztujitás során elnökké egyhangú lelkesedéssel újból báró Waldbott Kelement választották meg, majd 4 alelnökőt választottak. A 30 tagból álló elnöki tanácsnak tagjai lettek vármegyénkből dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök, a Tolnavármegyei Hegyközségi tanács elnöke, dr örffy Imre felsőházi tag és dr Szakdts Pál országgyűlési képviselő, akik|egyszers- mind az országos választmányban is helyet foglalnak. Beválaszfották a választmányba dr báró Jeszenszky Andort, a szekszárdi Pinceszövetkezet igazgatóját is.

JlUeU

Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország!

Időjelzés.

Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1940 november 14—20-ig.

Hámérséklet

maximum: 19*6 C° november 15*én,

minimum: 5*8 C° november 14-én.

Csapadék;

eső l'O mm november 16 én, es6 9*6 mm november 18-án, es6 1*4 mm november 19-én, es6 0*1 mm november 20*án. összesen 12*1 mm

— Tolnamegyei tisztviselők kinevezése az erdélyi közigazgatáshoz. A m. kir. belügyminiszter kinevezte dr Nádor (Nikitíts) Sándor szekszárdi adóhivatali főnököt Mára- marossziget megyei városba tanácsnokká, dr Tarlós Károly előbb szekszárdi városi nyilvántartót, majd rozsnyói megyei városi aljegyzőt Szatmárnémeti törvényhatósági jogú szabadkirályi városhoz II. osztályú

BonjluMI MfflWllZtft H. T.

a Festi Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete

(Alaplttatott az 1869. évben)

A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kölcsönöket, betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztet, foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan és előzékenyen bonyolítja le. 2

Tb'ihjCLnua^ lYiwnd/AjfáA- dütetriénij

Hozzávalók: 7 deka vaj, ö'/i deka darált mandula, 6‘/. deka cukor, 13 deka liszt, Vi citromhéja finomra vágva, 2 főtt tojássárga szitán áttörve, 1 teáskanálnyl j Or. Oetker-féle sütőpor.

Készítése: Fenti anyagokat jól össze, gyúrjuk, aztán kistortócskákat formálunk belőle, melyek közepébe ribizkeut teszünk. Pirosra sütjük.

Kívánságra receptkönyvet ingyen küld: dr. Oetker A. gyár, Budapest, Vili., Contl-u. 25. j

aljegyzővé, dr Arany László várm. közigazgatási gyakornok, tolnavármegyei tb. szolgabirót Csik vármegye törvényhatóságához vármegyei aljegyzővé, dr Leopold Ferenc tolnavármegyei közigazgatási gyakornok tb. szolgabirót Szatmár vármegye törvényhatóságához szolga- bíróvá, dr Hajas Dezső tolnavármegyei közigazgatási gyakornokot tb. szolgabirót Szatmár vármegye törvényhatóságához szolgabiróvá, dr Simon Ferenc tolnavármegyei közigazgatási gyakornokot — előbb szakadáti jegyzőt Szolnok-Doboka vármegye törvényhatóságához — szolgabiróvá, dr Györffy Béla ko- csolai jegyzőt Csik vármegye törvényhatóságához szolgabiróvá.

— Csik vármegye egészségügyi előadója. A m. kir. belügyminiszter dr Babócsay Pál ódalmandi községi orvost kirendelte Csik vármegye katonai parancsnokságához egészségügyi előadónak.

— Pénzügyi kirendelések. A m. kir. pénzügyminiszter dr Gerő Károly pénzügyi titkárt a szekszárdi pénzügyigazgatóságtól — kirendelte Kolozsvárra, dr Barabás István segédtitkárt a szekszárdi pénzügyigazgatóságtól Kolozsvárra, — dr Faragó József pénzügyi segédtitkárt Szekszárdról Zilahra, dr Papp Ödön pénzügyi fogalmazót Szekszárdról Besztercére, dr Zsigmond Ferenc állampénztári tanácsost a szekszárdi állampénztártól Zilahra, Kiss Gyula szekszárdi pénzügyi számgyakornokot Zilahra, továbbá az évekkel ezelőtt Szekszárdon szolgálatot teljesített dr Herczeg Lajos pénzügyi tanácsost a kassai pénzügyigazgatóságtól Székelyudvarhelyre, Csankö Imre esztergomi pénzügyi számellenőrt pedig Marosvásárhelyre.

— A vármegye adománya a budapesti Népművészeti Házra. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár rendezőbizottsága elhatározta, hogy a mező- gazdasági kiállítás területén külön népművészeti bemutatót is rendez, abból a célból, hogy a népművészeti szempontból különösen figyelembe jövő vármegyék népművészeti anyagát külön erre a célra stylusosan építendő házacskákban mutassa be