Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-10-30 / 79. szám

1940 október 30.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

7

A királyok bűvésze! A bűvészek királyai

Humor 1 Izgulom! Látványosság! Művészet!

Prof. Dánielt

bíwészcstie

a közeli napokban a színházban • Különleges kísérletek élő állatokkal

a világ egyik leghíresebb telepatikus illuzionista csoportjának

— Analfabéta tanfolyam. Dombóvár község iskolánkivfili népművelődési bizottsága a község irni- olvasni nemtudói számára tanfolya- mot tart, hogy az Írásba és olvasásba bevezesse.

— Gyilkolt a lugkö. A szekszárdi Horthy Miklós közkórház igazgatósága e hó 24-én arról értesítette a kir. ügyészséget, hogy Certner Rezső 2 éves, mucsi lakos lugkőmérgezésben meghalt. A gondatlan anya ellen a kir. ügyészség az eljárást megindította.

— Szállítások a katonaság részére. A m. kir. IV. honvédhadtest hadbiztossága november hó 11-i határidővel pályázatot hirdet a területén elhelyezett csapatok részére Jtenyér-— kincstári lisztből való — Sütésének, esetleg kész kenyérnek nyilvános versenytárgyalás utján történő biztosítására, valamint az egyes állomásokon elhelyezett csapatok részére szükséges mindennemű kincstári anyag fuvarozásának vállalatba adására. Ezek közül napi napi kenyérszükséglet 1400 kgos cipókban : Tolnán 400 db, Szekszárdion 250 db; tekintetbe jönnek ezenkívül Mohács, Sárbogárd, Nagyatád, Gyékényes, Szigetvár, Villány. Havi fuvarozási szükséglet Tolnán 600, Szekszárdon 100 métermázsa. Az ajánlattételre bővebb felvilágosítást adnak a helyőrségi gazdasági hivatalok, valamint a IV. hadtest hadbiztossága, Pécs, Pécsi Takarék- pénztár épület Hl. emelet.

Ötvenszázalékos utazási kedvezmény a Nemzetközi Baromfi- kiállításra. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete november hó

26-tól december hó 1-ig rendezi meg Budapesten a baromfi-, galamb- és házinyulkiállitást, amely a baromfitenyésztés egyre fokozódó nemzetgazdasági jelentősége folytán különös érdeklődésre számíthat. A kiállítás tartama alatt szaktanács- adók fognak állandó felvilágosítást adni a baromfitenyésztés körébe vágó összes kérdésekre. A kiállítás megtekintését megkönnyíti az, hogy az államvasutak erre az alkalomra 50 százalékos utazási kedvezményt adnak.

— Hogy kell eltartani a burgonyát A háztartások ilyenkor szokták beszerezni téli burgonyaszükségleteiket, ezért célszerű tudni, hogy a burgonya legjobban oly ládában tartható el, amelynek oldalán és elején rések vannak. ‘Hogy a burgonyát alulról is levegő érje, a ládákat nem közvetlenül a földre, hanem lécekre vagy téglákra állítsuk. Ha abban a helyiségben, ahol a burgonyát tartjuk, a hőmérséklet mínusz 2 C° alá süllyedne, a ládákat közvetlenül a földre kell tenni ős a burgonyát a hideg ellen zsákokkal, ronggyal, vagy más anyagokkal (föld, szalma) védjük meg. Csak száraz, érett, egészséges, iel- jeaen ép, tiszta, földtől megtisztított burgonyát érdemes télire eltenni, mert a nedves, éretlen, sérült, vagy földes burgonya könnyen -megromlik.

— A disznóbőrök harminc százalékának beszolgáltatására kötelezik a sertésvágókat A jövőben a disznóbőr lesz hivatva pótolni a borjubőröket. Eddig a borjuvágás évente több, mint 320.000 db volt, mig most 150.000 darabra csökkent. Ezért vált szükségessé, hogy a disznóbőr problémát megoldják. A tervek szerint, a vágóhidakon kötezni fogják a vágókat, hogy a sertések 30 százalékát lefejtsék és a nyers bőrt beszolgáltassák. Az ország sertéstermelése a visszacsatolt területekkel évente mintegy kétmillió da- rab, értéke a készbőrforgalomban húszmillió pengő.

— Nemkívánatos elemek Szek- szárd területén. Kolompár János, Balog József, Kolompár Pál, Kolompár József, Kolompár István és Tajkuna Ferenc sióagárdi cigányokat a tavasszal putrijaikból kiöntötte az árvíz, mire ezek a családos emberek az árvizkárosultak réség megtartani kénytelen azokat az emberajándékokat, amelyekkel Szék- szárd lakosságának akart kedveskedni.- Javíthatatlan betörő. Gyulai József, 43 éves, szekszárdi lakos már több esetben került bíróság elé különböző lopásai miatt. A szekszárdi kir. törvényszék 1923. évben 4 évi fegyházra, majd 1931. évben 3 évi szigorított dologházra, 1935. évben pedig 5 évi szigorított dologházra ítélte. Ez utóbbi büntetéséből csak ez év nyarán került feltételes szabadságra, de úgy látszik, nem volt reá kellő hatással a sok büntetés, mert szekszárdi jelentkezése után elszökött Jugoszláviába, onnan visszatérve Baranya megyében Ka- ■ csóta községben 1940 szeptember 24-én a hajnali órákban 6 betörést követett el. A zsákmánnyal megrakodva Szekszárd felé tartott, de éppen szembe találkozott az őt kereső csendőrökkel, akik elfogták és a szekszárdi kir. ügyészséghez előállították. E hó 24* én vonta felelősségre a szekszárdi kir. törvényszék büntetőtanácsa és újabb bűneiért ismét szigorított dologházba utalta, amelynek legrövidebb tartalmát 6 esztendőben állapította meg.

— Kézrekerült bortolva]. Hunt József paksi lakos jelentette a paksi csendőrökhöz, hogy a paksi Kömlődi-utcában lévő borpincéjét állandóan fosztogatják és kb. 500 pengő értékű borát ellopták. A csendőrőrs hamarosan elfogta a bortolvajt Szerváczius Lajos rovott- multu paksi szobafestősegéd személyében, aki beismerte, hogy hetek óta dézsmálja a pincét és a bort jó áron eladta. A kir. ügyészség azonnal bíróság elé állította, ahol 10 hónapi börtönbüntetéssel sújtották. Az orgazdák ellen az eljárás folyik.

jßevente ét \PftMl

A repülők kiképzése Olaszországban

szére összegyűjtött alaphoz fordultak segítségért lakóhelyük felépit- hetésére. A sióagárdi községi elöljáróság szerzett azután a nevezetteknek és családjuknak telket a szekszárdi határban fekvő úgynevezett leányvári Berekoldalon, ahová a romák ki is hurcolkodtak és meg akarták kezdeni sárvityillóik felépítését. — A sióagárdi községi elöljáróság kért részükre a szekszárdi polgármesteri hivataltól építési engedélyt, azonban Szekszárd város véghatározata a tiszti orvosi, valamint a rendőrhatósági vélemény alapján ezeket a kérelmeket elutasította. A szekszárdi véghatározat kötelezi Sióagárd községi elöljáróságát, hogy az időközben a szekszárdi határba letelepített cigányokat 15 nap alatt telepítse vissza nemcsak azért, mert ezek a cigányok közegészségi szempontból veszélyt jelentek, hanem azért is, mert Szekszárdnak jelentékeny terhet és költséget is okoznak. Állandóan dögöket szednek ki a Sióból, azokkal a környéket megfertőzik és közismert tisztátlanságukkal ragályok elterjesztői is lehetnek. Károkat is okoznak, mert állandóan kivagdalják a környékbeli fákat, hogy tüzelhessenek. Ezeken az okokon túl a cigányok letelepítése azért sem kívánatos, mert a kérdéses hely félreeső és távoli külterület, ahol rendszeres rendőri ellenőrzés nem eszközölhető, viszont oda a sióagárdi csendőrség működése nem terjed ki. Letelepedésük a környék közbiztonságának veszélyeztetésével és Szekszárd város közérdekével ellen- I tétes. Ezek szerint Sióagárd kőzAz olasz légihaderö fennállásának tizennyolcsadik évfordulója alkalmat ad a világsajtónak is, hogy behatóbban foglalkozzék azokkal a módszerekkel, amelyek lehetővé tették az olasz légihaderő fejlődésének csodálatos lendületét.

Olaszországban az intézmények egész sora vesz részt a repülök kiképzésében, amely a fiuk nyolcadik életévében kezdődik, az elemi ismeretekből indul ki és végül úgy elméletileg, mint gyakorlatilag tökéletes repülőt nevel.

Ezek az intézmények: a RÚNA, az országos olasz királyi repülőegyesület, amely repülőgépmodelle- ket előállító iskolákat tart fenn, — ezenkívül szakiskolákat, amelyek a repülőgépvezetés és a vitorlás repülés tudományát tanítják. A második ilyen intézmény a GIL, a Littorio olasz ifjúságának szervezete. Ez a katonai szolgálatra előkészítő tanfolyamokat rendez pilótaképzésre s ezenkívül Forliban repülőintézetet tart fenn. Harmadik jól bevált módszer a tartalékos tisztek és a repülőzászlósok közt rendezett verseny- pályázatok, amelyek minden évben I ismétlődnek. A negyedik a repülés- I tudomány casertai akadémiája, ahol I a repülőlajstromon szereplő tiszte- I két képezik Jd repülésben. Idetar- 1 tozik a firenzei gyakorlati iskola is.

amely ennek az akadémiának a kiegészítésére szolgál.

A RÚNA vezeti a repülőgépmo- dellkészitő iskolákat. Ezek az elemi tanfolyamok kitűnő oktatók és szakértők irányítása alatt állnak. Az idetartozó csoportok száma eleinte 27 volt, de számuk az utolsó néhány év alatt 969-re emelkedett. A RÚNA már tiz éves gyermekeket munkába vesz s kioktatja őket a repüléstudomány minden ágában. Természetesen a fiukat megfelelő testnevelésben is részesíti. Aki ezt az iskolát elvégzi, bizonyítványt kap, mint polgári repülő, mint pilóta és mint a repülés valamely mellékágazatának szakértője. Az ifjú ennek a bizonyítványnak a birtokában lép be a repülés polgári akadémiájába. Eddig már néhány ezer ilyen bizonyítványt állítottak ki. Az efajta bizonyítványok megszerzése a kormány támogatása révén egészen jelentéktelen költségbefeketést kíván.

A RÚNA külön iskolákat tart fenn a vitorlásrepülők számára. Az iskolák a repülőknek előkészítő kurzusokat tartanak és a turista repülőknek igen előnyös áron bocsátanak rendelkezésre repülőgépeket

A kiképzésnek ezt a ciklusát magasabb fokán a forli repülőintézet folytatja. Ennek az intézménynek az a rendeltetése, hogy az ifjakat