Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-10-30 / 79. szám

TOUMHEŰYB UJSifi 1940 október 30.

Dr Hauser Imre bátaszéki esperes előadása a Pécsegyházmegyei Papok Missziós Egyesülete

évi közgyűlésén

A Pécsegyházmegyei Papok Misz- sziós Egyesülete most tartotta 41. évi rendes évi közgyűlését a papnevelő intézet dísztermében Virág Ferenc megyéspüspök, fővédő jelenlétében.

Jelen voltak: Koch Ede prelátus- kanonok, elnök, Bencze Ernő szigetvári plébános titkár, Fejes Károly mec8ekaljai tanfelügyelő plébános, pénztáros, Komócsy István prelátus- kanonok, Sipos István dr kormányfőtanácsos, apátkanonok, Kiss Lajos kormányfőtanácsos, apátkanonok, felsőházi tag, Erdélyi Gyula dr püspöki szertartó, Csigi Imre dr püspöki levéltáros, Magyar Béla pápai kamarás, dombóvári plébános, Sebő Pál előbb cikói, most mágocsi, Hauser Imre dr bátaszéki esperes-plebánosok, Kemény Ferenc kakasdi, Pulay János őcsényi plébánosok,Weiszenburger József cikói adminisztrátor, Kondics Lajos dombóvári hittanár és a felsoroltakon kívül még 26 lelkész.

Koch Ede prelátus-kanonok elnöki megnyitója után Komócsy István prelátus-kanonok hosszabb beszédben méltatta az első elnöknek, Waj- dics Gyula prelátus-kanonoknak életét, működését és életszentségét. Wajdics Gyula életének benső nagyszerűsége és beállítása okából a közgyűlés megkérte a kiváló előadót, hogy foglalja írásba bőséges | anyagát s ha ez megtörtént, az j egyesület kiadásában jelentesse meg |

Egy pislogó magyar őrtűz az Aldunán

Irta: Dr Balázs Győző

Bulgáriában turistáskodtam pár éve. Bejártam a vadregényes Iszker áttörést, a történelmi emlékű Rila kolostort, a hét dombon épült Plordi vöt, a rózsaillattól terhes Karlovó vidéket, a Sipkaszorost, a csodálatos fekvésű Trnovót. Pihentem a Fekete tenger legszebb strandján, Várnában, kirándultam az Aladzsa monasztiri sziklakolostorhoz, élveztem a kis he gyi kolostorok kalugyerjeinek vendég szeretet. Mindenütt volt egy bűvös kulcs, mely megnyitotta az ajtókat és a sziveket: magyar vagyok.

Visszafelé hajón jöttem végig az Aldunán. Viddinben két órát vár a hajó. Kiszálltunk megnézni a várost. Egy jénai német kollégával beszél getve jöttem le a hajóhídon, ősz- szakállu öreg pap üdvözölt magyarul: »Isten hozott édes fiam nálunk Viddinben. < Meglepődve viszonzom a kedves szavakat: »Honnan tudja főtisztelendő ur, hogy magyar vagyok? Németül beszélgettem a velem jövő úrral.

a szentéletü missziós vezér életrajzát.

Bencze Ernő szigetvári plébános terjesztette ezek után elő titkári jelentését, amelyben beszámolt arról az eredményeiben oly gazdag és áldásos működésről, amelyet az egyesület apostoli buzgalmu missziós atyái fejtettek ki az elmúlt missziós évben a pécsi egyházmegye területén. Az egyes megtartott missziókról beérkezett jelentések kivétel nélkül a legteljesebb hála és elismerés hangján emlékeznek meg a pécs- egyházmegyei világi papok buzgó- ságáról és azokról a nagyarányú lelki eredményekről, amely munkáik nyomán a hívők tízezreinek lelki megújhodását eredményezte.

Hauser Imre dr bátaszéki esperes- plebános tartott előadást a missziók megújításáról. A Szentév alatt az egész országot átmissziózták, most fel kell készülni az elért eredmények kiszélesítésére és elmélyítésére« Ezt a munkát nevezik a misszió renovációjának. Ez a munka más, mint az úgynevezett triduumok és lelkigyakorlatok. — Célja ugyanaz, mint a misszióé, amelynek jeligéje : Mentsd meg lelkedet 1 Feladata: hogy a misszióban megbeszélt alapigazságokat uj oldalról világítsa meg és a misszió élményei alapján a missziós munkát betetőzze. Ennek a megújításnak ideje átlag két év. Nagyobb városokban inkább megfelel a gyakrabbi misszió. Módszerül a másoló, az utánzó és a központosító módszer kínálkozik a legalkalmasabbnak. Az első ugyanaz, mint a misszió, csak előadói mások. A második az első misszió beszédeihez hasonlót ad. A harmadik egy gondolatot tesz a misszió központjává és azt fejti ki a misszió általános céljának szemmel tartásával. Indítványának nyomán az egyesület elhatározta, hogy a következő nyár folyamán missziós kurzust fog Pécsett tartani, amelynek előadói országos hirü tapasztalt missziós atyák lesznek. A missziós továbbképzésnek ezt a kitűnő módját az egész közgyűlés nagy örömmel tette I magáévá.

Végül Virág Ferenc megyéspüspök bensőséges atyai szeretettel szólt missziós papjaihoz. Hálás elismeréssel fejezte, ki Koch Ede és Komócsy István prelátus-kanonokok értékes előadásaiért, valamint Hauser Imre dr esperes-plébános missziós értekezéséért. És különös örömének adott kifejezést a hatalmas és eredményeiben oly áldásos működést jelentő missziós munka felett, amely- Iyel missziós papjai szünet nélkül fáradoznak — ezen a nehéz papi munkaterületen. Kérte a további fáradtságot nemismerő buzgalmukat, amelyre valamint az egyesület összes tagjaira készséggel adta főpásztori áldását.

juk volt, misealapitványt tettek nálunk. Az volt az igazi jómód... Is kólát tartottam fenn belőle, kis kór házam is volt. Magam voltam igaz a tanitó és az orvos is egyszemély- ben. De jól esett annak a szegény magyar hajósnak, ha baleset érte, magyar szóval vigasztaltam és gyó* gyitgattam az én szerény tudásom mai.

Aztán jött a nagy háború. A mise- alapitványok semmivé lettek, az Al< dunára is ritkábban kerültek magyarok, a kis templomunk düledezni kezdett, haranglábunk megrokkant és itt maradtunk nővéremmel jóformán egyedül. Húsz hívőm sincs ebben a városban. De mi kitartunk a vártán, mint a római katona Pompejiben. Vasárnaponként a keresztül utazó hajókon misézek, felkeresnek az egyre ritkuló magyar uszályhajók emberei. — Jó nekik, ha magyarul gyónhatnak. Időnként meglátogatom az Iszker völgyében élő magyar aranymosókát. Szegény, Erdélyből menekült magyarok, akik alig keresik meg a mindennapi kenyérre valót. Megkeresztelem az újszülötteket,. összeadom a szerető fiatalokat, eltemetem az öregeket.

A szekszárdi ás. h. ev. egyház ünnepe

. A szekszárdi ág. h. ev. egyház örömünnepet ült folyó hó 27 én, mert akkor áldotta meg a Szabó Dezső festőművész által készített remek oltárképet dr Kapi Béla m. kir. titkos tanácsos, ág. h. ev. püspök. A közszeretetben álló főpásztor Tolnay-Knefély Ödön egyházgondnok, földbirtokos vendége volt s autóval jött be Tolnáról. A püspököt a város határában vitéz Vendel István polgármester fogadta és kisérte Németh Gyula lelkész lakására és a templomba.

A templomot délelőtt 11 órára már nagy közönség töltötte meg, kiknek soraiban ott voltak dr Pesthy Pál m. kir. titkos tanácsos, nyug. igazságügyminiszter, egyházmegyei főgondnok, dr vitéz Madi Kovács Imre főispán, dr Jávor Lehel kir. törvényszéki elnök, Szongott Edvin alispán, dr Halmos Andor tanügyi főtanácsos, kir. tanfelügyelő, dr Gaal Dezső kir. ügyészségi elnök, vitéz I Barsváry Kálmán alezredes, Polgár I

István központi járási főszolgabíró, Tóth Lajos református lelkész, dr Cs. Papp Jenő városi tanácsnok, a helyőrség tiszti küldöttsége, s még igen sokan a vármegye és város vezetői sorából.

Pontban 11 órakor lépett a templomba dr Kapi Béla püspök, Fábián Imre főesperes, Németh Gyula lelkész és titkára kíséretében, amikor megkezdődött a szertartás. Németh Gyula bevezető imája és oltári szolgálata után dr Kapi Béla püspök megáldotta az oltárképet s azt a szekszárdi ág. ev. templom javára átvette, majd „Én hozzám jöjjetek- szent igék alaptételével a beszélő szent képről tartott mindenkit Istenhez emelő prédikációt, amelyben többek közt ezeket mondotta :

E kép — úgymond a püspök — egy örökkévaló isteni törvénynek kihirdetése; mindenkinek el kell jutnia Krisztushoz és nincs más élet, mint az, amelyik ott bontakozik ki az ő közelségében, az ő áldó lel— Bizonyára valami nem juthatott az eszedbe, mert ahogy mellettem elhaladtál azt mondtad: *izé<. Meg azután látom a gomblyukadban a magyar frontharcos jelvényt. Kö rülfogtak közben a hajó utasai és Hruzsa plébános ur,a viddini katolikus lelkész szívesen vállalta, hogy megmutatja a városka nevezetességei. Német, francia, lengyel, görög és oláh nyelven magyarázta el a város történetét; megmutatta azt a házat, melyben Kossuth a híres viddini le veiét irta. A társaság leült egy török kávéház elé feketézni, engem pedig meghívott a plébános ur, hogy látogassam meg a parochiát.

Alacsony kis törökkorbeli ház. — Előtte düledező harangláb két kis nagyobbacska csengővel, kis verenda. őszhaju öreg anyóka jön ki a magyar szóra. Először tekintetével simogat, majd mikor bemutat a plébános egymásnak, a nővérem és én lehajolok megcsókolni a reszkető ke zet, megsimogatja a fejemet. Látod Anti, ugy e megéreztem, hogy ma magyar vendéget kapunk. Rózslevéi bői főtt illatos szlatko került az asztalra, hideg víz és rég nem hallott jő vazsmegyei izü beszélgetés indul meg:

— Bizony rég volt fiam, ötven éve is elmúlt, hogy a szombathelyi szemináriumból kikerültem. Missziós munkára jelentkeztem. Nagyszebenbe kerültem missziós iskolába és egy év után ide Viddinbe. Mi missziós papok szakáit hordunk, mert a népnél tiszteletet jelent ez még a török korból. Abban a régi török világban az aldunai hajósok nagyrésze magyarokból került ki. Nekik hirdettem magyar nyelven az evangéliumot, magyarul mondták velem együtt a Miatyánkot. Csak templomunk nem volt, mert nem engedte meg a magas porta. Mikor Ferencz József először jött az Aldunára, én — a fiatal pap — miséztem a hajón. Ö eszközölte ki a portánál, hogy templomot építhessünk, sőt a költségek nagyrészét is ő adta. Igaz, hogy tornyot nem emelhettünk, a templomnak sem szabadott elütni a szomszédos házak formájától. De templo műnk volt .. .

Mikor Rudolf trónörököst a halálos szerencsétlenség érte, levélben kondoláltam őfelségének. A király misealapitványt tett a plébániánkon fia emlékére. Ettől fogva divatba jött a magyar uraknál, ha kedves halotttenger keleti medencéjének brit hatalmi rendszerére, amely a brit birodalom egyik legerősebb forgósarka.