Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-10-30 / 79. szám
nil. évfolyam. Szokatni, 1940 Oktober 30. (Szerda) 19. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG «E1BJHÉNT tfrra/ICR MBOJETKHŐ rmsZTÉMT pairmrAi fel Tla^.n.TMT 11» Szer készt őség és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 83 BLÁZSIK FERENC Előfizető Egész évre _ 12 pengő || sI dl): Félévre_______6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronkénl tO fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1. A dolgozó nemzet számvetése Az a magyar költségvetés, amelyet a napokban nyújtott be Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter, lényegesen többet jelent, mint az állami pénzgazdálkodás évről-évre megismétlődő egyik aktusa. — A költségvetési előirányzat és általában, az állam gazdasági irányitó szerepe napjainkban, mind fontosabbá válik. Hiszen annak a modern szociális és gazdasági átalakulásnak, amely a német nemzeti szocialista birodalomból és a fasiszta Itáliából indult el hóditó útjára, egyik legfontosabb jellemvonása az, hogy az állam feladatai megnövekednek, gazdasági szerepe s ezzel együtt az állam költségvetése is nagymértékben gyarapodik. Ez a korszerű átalakulás nyilatkozik meg az immár kétmilliárdos magyar költségvetésben is. Mert mit is mutat tulajdonképpen az állami bevételek és kiadások növekedése? Azt talán, hogy az állam minden szabad jövedelmet lefoglal és szinte az emberi munka haszonélvezőjévé válik ? Nem! Az emelkedő költség- vetés égészen mást bizonyít: Azt, hogy a nemzet termelőereje, munkabírása és gazdasági helyzete javul'; azt, hogy megsokasodtak az állam feladatai s végül azt, hogy az állam mindinkább döntő, irányitó szerepet játszik a gazdasági életben. Való igaz, hogy a kincstár évi kétmilliárd pengő bevételre számit s ezt valahonnan be is kell szedni. De igaz az is, hogy nem közömbös egy országra ; miképpen és hogyan hasz- ják fel a befolyó százmilliókat. A magyar költségvetés világos és egyértelmű választ ad erre a kérdésre. A mostani uj előirányzatban nem kevesebb mint 400 millió pengő olyan kiadás szerepel, amely munka- alkalmakat, beruházásokat jelent. Vagy vegyünk egy másik tételt, amely nagyon jellemző a költség- vetés irányítására és az állami gazdálkodás törekvéseire; szociális célokra 130 millió pengőt fog kiadni egy év alatt a magyar állam. Említsük még itt meg, hogy egyedül a családvédelmi alap 60 millió pengős dotációt kap. A gazdasági élét egyes ágazatait közvetlenül érdekli, hogy az állandóan folyamatban lévő hatalmas honvédelmi beruházáso- kon kívül, 70 millió pengő nemzeti * beruházás szerepel a költségvetésben. Az utak, hidak tétele 26 millió pengővel, az államvasutak beruházásai 45 millióval, a postáé 15 millióval, az állami vasgyár 6 millióval szerepel a beruházások között. A honvédelmi minisztérium külön beruházásai 45 millió pengővel szerepelnek az uj költségvetésben és a rossz termésviszonyok által sújtottak, valamint a katonai szolgálat által hátráltatottak számára is komoly sorsfordulatot jelent az a negyvenmillió pengős közmunkaprogram, vitéz Madi Kovács Imre főispán utján vármegyénkben újabban a kővetkező adományok érkeztek: Elöljáróság Bonyhád 2,502*74, Elöljáróság Paks 1,355 40, Elöljáróság Sárszentlőrinc 1,138*23, Elöljáróság Dombóvár 908*52, Elöljáróság Tevel 500*40, Salgótarjáni Kőszénbánya Nagymányok 415*20, Illés Imre Fá* cánkert 400*—, Elöljáróság Nagy- dorog 398*80, Elöljáróság Gyönk 341*30, Elöljáróság Iregszemcse 333*31, Elöljáróság Nagyszékely 345*30, Elöljáróság Kisszékely 205*70 Elöljáróság Báta 283*63, Elöljáróság Döryzomba 256*10, Elöljáróság Hőgyész 234 92, Elöljáróság Duzs 35*80, Elöljáróság Szakadát 65*60, Elöljáróság Harc 86*23, Elöljáróság Diósberény 34*90, Elöljáróság Kismányok 40*30, Elöljáróság Kis- • Nem Tehet megfeledkezni arról, hogy Görögországnak az ozmán iga alól történt felszabadításában oroszlánrésze volt Nagy Britanniának és hogy sok angol hőssel együtt Lord Byron, a halhatatlan angol iró is életét vesztette Missolunghi ostrománál. — Tudjuk azonban, hogy Anglia nem ideálizmusból cselekedett és hogy akkori áldozatait több mint egy évszázadon keresztül bőven kamatoztatta. Nem akarunk arról beszélni, hogy micsoda felbecsülhetetlen értékű műkincseket cipelt a klasszikus földről a londoni British Múzeumba, csupán arra mutatunk rá, hogy Anglia a görög kormányokat mindig zsoldjában tartotta és hogy a mostani események során a görög népet állandóan bujtogatta a német—olasz tengely ellen. A tengely egyidejűleg tűrte a görög provokálásokat, azonban a amelyet ebből a célból vettek fel az előirányzatba. Néhány kiragadott tétel már megmutatja, hogy mi az állam költség- vetési politikájának célja : munkát teremteni, jövedelmet fokozni, emberségesebb társadalmi és gazdasági viszonyokért küzdeni. Az uj magyar költségvetés tehát a legteljesebb mértékben modern és idomul azokhoz a szociális eszmékhez, amelyek életünket mindinkább átformálják. Ez a magyarázata a kétmilliárdos költségvetésnek. dörög 19460, Elöljáróság Tabód 63*20, Elöljáróság Bonyhádvarasd 47*60, Elöljáróság Grábóc 40*35, Elöljáróság Nagymányok 99*20, Elöljáróság Szálka 104*56, Elöljáróság Majos 129*70, Elöljáróság Szárazd 71*12, Elöljáróság Mlszla 96*05, Elöljáróság Máza 39*—, dr Herczog Elemér Tolna 30*—, dr Fördős Dezső 20*—, Ribiánszky József Iregszemcse 20*—, Páhy Dezső Ozora 10*—, Téry Aurél Balaton- ujhely 54—, Községi alkalmazottak Nagyszékely 23*—, Varga János Űzd 5*—, Bárány Imre Alsótengelic 50*—, Kalmár János Paks 5*—. Kérjük olvasóinkat, hogy erre a valóban nemes célra hazafias köte- lességteljesitésből sürgősen és minél többet adakozni méltóztassanak. mérték betelt és az olasz csapatok hétfőn hajnalban átlépték a görög határt, hogy megkezdjék a bevonulást Görögországba. Az energikus, cselekvő elhatározásoktól és erőktől duzzadó, gyors kezdeményezések jellemezték már eddig is a tengelyhatalmak politikáját, amikor a háború olyan fordulópontra érkezett, amely ezt a cselekvést szükségessé tette. A célok és feladatok világos meglátása és villámszerű végrehajtása állott szemben Angliával és az egész halódó demokrata világrend lassúságával, határozatlanságával, felfuvalkodott- ságával, önteltségével és tehetetlenségével. Amig az angol lapok találgattak, kombináltak, vágyálmokat szövögettek, amig az angol hadvezérek és politikusok Anglia elszántságáról, katonai erejéről és a | demokrata államok gazdasági föléEgyes szám ára 20 fillér Az „Erdélyért** akcióra A Sörös kormány Ansila zsoldlában nyéről nyilatkoztak, amig az angol ügynökök a világnak csaknem minden részében intrikáltak és az államok egész sorál uszították a tengely ellen, addig Róma és Berlin csendben dolgozott, oéltudatosan előkészítette az akciót és amikor a pillanat elérkezett — cselekedett. Ezért volt természetes és szükséges Olaszország határozott és félreérthetetlen fellépése most Görögország ellen- — A görög politikát ugyanis a háború kitörése óta a bizonytalanság és a kétértelműség jellemezte. Hiszen már az elmúlt világháborúban is Görögország volt az, amely engedett az angol nyomásnak és az antantcsapatok rendelkezésére bocsájtotta tengeri és szárazföldi támpontjait. A világháború befejezésekor pedig — az angol—-görög koalíció rohanta meg Törökország kisázsiai tartományait és csak Kemal Atatürk szabadság- harca gátolta meg, hogy angol védőség alatt újból életre keljen egy bizánci nagyravágyástól fütött balkáni és előázsiai görög birodalom. Az elmúlt huszonkét év alatt a görög politika megőrizte angolbarát hagyományait és a tengely- hatalmak egymást követő sikerei az uj háborúban, habár időnként befolyásolták is az athéni kormányt, mégsem tudták meggyőzni arról, hogy uj rend, uj korszak kezdődik Európában. Minden jel arra mutatott, hogy Görögország hűségesen teljesiti az athéni angol követség minden kívánságát. A »Times“ egyik legutóbbi cikke már azt sürgette, hogy szállják meg haladéktalanul a görög szigeteket és fontos kikötőket Ebből valóban azt lehetett következtetni, hogy Londonban talán egy újabb szaloniki partraszállást akartak végrehajtani. Tiszta helyzetet teremt azonban Olaszország erélyes fellépése Görögországban, a Balkán utolsó angol bázisán is. A magyar nép őszinte együttérzéssel és rokonszenwel kiséri az újabb olasz vállalkozást és biztos abban, hogy az olasz hadsereg a tőle megszokott lendülettel és hősiességgel hajtja végre feladatát, melynek során Bulgária rendezetlen követelései is kielégülést nyernek és újból visszakapja Dede- agacs kikötőt, kijáratát az aegei tengerhez. Úgy érezzük, hogy a most kezdődött hatalmas és döntő jelentőségű akció során a tengely végső csapást mérhet a Földközi
