Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-10-26 / 78. szám

nil. ftfotytnn. 38. Bln. tataim, 1840 oMto 36. Czamlmo TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■BiaH&ANT IÉla#w MEGJELENŐ iBBBsrrtMT POTJTnr ai ft* TÁiMUTUTJn lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d If: Bgész évre — 12 pengő fj Félévre ______6 pengő Fel elős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. | Előfizetési dl|ak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a 1‘60 pengd. — A hirdetés egy 60 mlülméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a syllttér soronként 60 fillérbe kerü I. Alapkőletétel volt az az erdélyi értekezlet, ame­lyet a miniszterelnök Kolozsvárra összehívott. Az értekezlet tárgyát az összes időszerű erdélyi kérdé­sek alapos megbeszélése képezte és igy ez a tanácskozás az építő* munka kezdetét, a tulajdonképpeni alapkőletételnek nevezhető aktust jélenti. Az erdélyi férfiak, a politikai és gazdasági vezető emberek eddigi munkája a védekezés, az ellenállás volt. Az erdélyi magyarságnak min­dig készenlétben kellett állania, hogy lehetőleg kivédje a fennma­radása ellen irányuló hatalmi törek­véseket. Ez volt a legfőbb feladata Erdély szellemi és fizikai magyar vezetőinek és közkatonáinak egy­aránt.' Most, a visszacsatolás után az alkotó- és épitőmunka korszaka kezdődött el. Most már a legfőbb cél nem a védekezés és megtartás, hanem az újjáépítés és a szerve­zés. Ez a munka — amint azt gróf Teleki Pál miniszterelnök kolozs­vári beszédében kifejtette, — rend­kívüli feladatok elé állítja a felelős tényezőket. A feladatok nemzeti, gazdasági, szociális és mindenféle Uj bortörvénytervezet Hiába kérem, a borpropaganda- pályázat I A borszakma illetékesei, igy a Miska bácsi, Lakat Tóni, meg a két derék kocsmárosné, a Kati néni, meg a Vica néni szerint a sze­szesitalok nem fogynak a megérde­melt mértékben. A nyári [sörszezon alatt össze is gyűltek a Tivoli nevű helyi kiskocs­mában, nevezetesen a Vica néninél. Megállapították, hogy a bor körül alapjában elhibázott minden intézke dés. Mialatt körül és szerteszét hasz­nos polgárok itták a hegy levét (Garai után), Lakat Tóni a követ­kező törvénytervezetet terjesztette elő. * §• ; ­1. Kívánjuk a borfogyasztási adó teljes eltörlését. 2. Minden polgár köteles naponta, képességeihez mérten 2—3 liter bort fogyasztani. .2 liter az alsó határ. Ennél kevesebbet senki sem ihat. Egyes jóképességü egyének kötele­sek jó példával előljárni Ilyen esetek ben a napi 8—10 liter sem lesz ritkaság. Ez a mennyiség később fo­kozható. 3. Mindenki köteles a manduláit vonatkozásuak, amelyeket csak úgy j lehet megoldani, ha sietünk a ma­gunk megerősödésével, keményeb­ben dolgozunk és erősebben össze­fogunk. Az ebben a szellemben le­folyt tanácskozások során örömmel állapította meg a miniszterelnök, hogy a megbeszéléseken sok érté­kes gondolat hangzott el és gaz­dag anyaggal térhet vissza hivatali asztalához. A kétnapos tanácskozások alatt megbeszélés tárgyát képezték a kul­turális és gazdasági kérdések, kü­lönösen pedig az ipari, kereske­delmi és hitelügyi kérdések, vala­mint a mezőgazdaság és földbir­tokpolitika körébe eső legkülön­bözőbb feladatok, továbbá az is- kolánkivüli népművelés kérdése és a szociális problémák. A megbe­szélés során sok apró és nagy kér­dés merült fel, amelyeket a részt­vevők mind alaposan megvitattak. Az értekezlet végén, elolvasva a kiadott jelentéseket, csak megerő­södött bennünk az a tudat, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök ez­úttal is a legcélravezetőbb utat vá­lasztotta a felmerült kérdések helyes megoldására. Erdély égető problé­máit az erdélyiek ismerik legjobban. Ezért hívta össze a visszacsatolt erdélyi és keletmagyarországi részek s az anyaország erdélyi származású vezető egyéniségeit, hogy ők mond­ják el, hol kell sürgősen segíteni, hol van legnagyobb szükség a gyá- molitásra és hol kell foganatosítani gyors és erélyes intézkedéseket, hogy a hazatért erdélyiek minél előbb valóban otthon érezzék ma­gukat s váljék meggyőződéssé, hogy a nehéz sorsban érdemes volt ki­tartani és magyarnak maradni, mert Szent István birodalmában emberi sors vár reájuk. Megismerte gróf Teleki Pál mi­niszterelnök Erdély gyors megol­dásra váró kérdéseit. A megoldás előjátéka, az alapkőletétel megtör­tént s most már kezdődhetik a nagy­szerű munka, az alkotó és épitő munka, melynek során vezetőink — élükön a miniszterelnökkel — felelősségük tudatában, komolyan átérzett, becsületes kötelességtelje- sitést végeznek, hogy minél előbb ! végbemenjen a hazatért részek tel- I jes egybeforrása az anyaországgal Gróf Teleki Pál miniszterelnök még a nyár elején a sajtónak adott nyilatkozatában jelentette ki, hogy mihelyt a külpolitikai helyzet módot nyújt rá, megkezdődnek a belső politikai, gazdasági és szociális re­formok s ezek végrehajtásában olyan lendületet fog tanúsítani a kormány, mint külpolitikai akció­ban és az ország honvédelmének megerősítésében mutatott. Körül­belül egy hónap telt el e nyilatko­zat elhangzása óta s ez az idő az ország életében történelmi jelentő­ségű volt. A belpolitikai problémá­kat teljesen háttérbe szorította az a nagyszabású külpolitikai akció, amely minden magyar lelkében mindenekfölött álló cél volt. Most hogy az akció teljes sikerrel ' lezá­rult és befejeződtek a feledhetetlen ünnepségek, maga a miniszterelnök volt az első, aki ismét belső kér­déseink felé fordította a közvéle­mény figyelmét. A kormány máris munkaprogrammjába vette a meg­oldásra váró nagy problémákat s egyrészt fokozott tempót diktál ön­I záros határidőn belül kivétetni, hogy ezzel is fokozhassa a torok és a ga­rat teljesítőképességét. 4 Népművelési előadások kereté­ben kell ismertetni a borfogyasztás áldásait Az előadásokat csak ható­sági bizonylattal rendelkező, napi 5 litert meghaladó borfogyasztók tart­hatják. Mellékelni kell természetesen az ősök adatait is. Kocsmáros és jó ivó elődök utóda 75 százalék előny­ben részesül. A bizonylatot a jegyzőn és a birón kívül legalább két kocs- márosnak is alá kell írnia. Az elő­adásokra belépődíj nincs. A pénztár­nál ellenben mindenki kap egy más félliteres flaskát. Szünetben kívánatra ujratöltik. A népművelési előadások keretében alkalmas színdarabok és magánjelenetek mutassák be a kocs­mából rózsás arccal hazatérő gazd- uramat, amint hites társa szeretettel és ölelő karokkal várja. (Söprű tilos az ajtó mögött I) 5. Szigorú rendelkezés és ellen­őrzés alá veszik a víz fogyasztását. Vizet kizárólag mosás, mosdás és mosogatás céljaira szabad használni. A rendelkezést megszegőket, tehát, akit például viziváson csípnek, be­szállítják a központi ügyeletre. Ott elmeállapotát megvizsgálják és szűk ség esetén gyógykezelés alá veszik. A kezelés kezdetén legalább 2 decit kell étkezés után tisztán fogyasztani. Aki a napi 2 literes alapot már bírja, szabadon bocsátják, de hosszabb ideig ellenőrzés alatt áll, nehogy visz- szaessék. Végső szükség esetén sor kerülhet a viz denaturálására is. 6. Aki a virágot szereti, rossz em bér nem lehet! Tehát mindenki kö­teles az orrán néhány szál borvirá­got ápolni. Évenként virágkiállítás lesz. A legszebb borvirágos orrokat olyképpen jutalmazzák, hogy az illető lakásába bevezetik a borvezetéket, amely állandó összeköttetésben lesz a nyertes törzskocsmájának borpin­céjével. Kívánatra a csapot beveze­tik az éjjeliszekrényre is, mint eddig a villanyt szokták. 7. Az üzletek kirakataiban és a forgalmasabb utcakereszteződéseknél hatalmas falragaszok hívják fel a figyelmet a borfogyasztás áldásaira. Pl. A szekszárdi bikavér, orvosság­nál többet ér, aki issza, hóttig él I Vagy: A tokaji hegy leve, ki nem issza, le vele! Hatóságilag üldözen- dők az ilyen közmondások: Ki korán kell, rosszul aludt, vagy: aki más­nak vermet ás, úgy alussza álmát 1 Ezek helyett ilyen közmondások ajánl­hatók : Ki korán kel, bort igyék, vagy: Aki másnak vermet ás, hor­dót gurít bele 1 2. §. 1. Megállapítást nyert az is, hogy a legtöbb helyen a borivók számára a közlekedés életveszéllyel jár az út­test két oldalán ásitozó árok miatt. Ezért minden polgár köteles a háza előtti részen az árkot betemetni. 2. Ha valaki a kocsmárosnak be­jelenti, hogy ő kényelmi szempont­ból négykézláb óhajt hazatávozni, a kocsmáros köteles a törzsvendég mellső lábaira cipőt, vagy bőrkeztyűt huzni és őt igy hazabocsátani. 3. Az eddigi szokástól eltérően az utcai villanyok ezentúl egész éjszaka égnek. Minden villanyoszlopra egy hektóliteres kis mentőhordót szerel­nek. Az útkereszteződéseknél rend­őrök igazítják útba a hazaigyekvő­ket, nehogy előforduljon az, hogy valaki a Vica nénitől a Felszegre in- ndult és reggelre a legsötétebb Alsó­városban találja magát. 4 Városi mintára tervbevelték, hogy minden ház kivilágított ház­számtáblát kap. így könnyebben haza­talál az igyekvő borfogyasztó. A ház­számokat az eddigi gyakorlattól el­Egyes szám ára 12 fillér Áldozat a nemzetért

Next

/
Thumbnails
Contents