Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-10-26 / 78. szám

2 TQLNAMEfiYD UJSÄfi 1940 október 26. <9 Két munkái —egy kalap alatt? Nehéz feladati A Tungsram Krypton lámpának mégis sikerül. Nemcsak Jobban világít — de ugyanakkor kevesebb áramot is fogyaszt. maga részére, másrészt erőteljesen foglalkoztatni kívánja az ország- gyűlést is. Az utat ismét gróf Teleki Pál miniszterelnök mutatja meg, aki legújabb nyilatkozatában és intéz­kedéseiben a gazdasági problémá­kat állította a tennivalók legelső vonalába. Olyan kérdéseket, ame­lyek széles néprétegek mindennapi megélhetését, kenyerét, ruházkodá­sát, elemi szükségleteinek fedezését érintik. A tizennegyedik hónapja tartó és egyre szélesedő háború vihara mind mélyebben kavarja fel egész Európa, sőt a többi földrész életét is. A világ külkereskedelmi forgalma felborult, a nagy tengeri közlekedési vonalakat blokádok zár­ják el s minden ország gazdasági élete — legyen az hadviselő, vagy I semleges — uj és óriási felada­tok elé került. Szükebb készlete­ket kell elosztani, úgyhogy minden­kinek jusson belőle, ki kell küszö­bölni a luxusfogyasztást, a nyers­anyagokat tömegcikkek számára biztosítani s megszervezni az elosz­tást is, mert enélkül a kedvezőbb anyagi helyzetben lévők felhalmoz­zák és elvonják az árukat azok elől, akik naponkinti beszerzésekre vannak utalva. A készletek számon­tartása, észszerű elosztása, a fo­gyasztás korlátozása elkerülhetet­len velejárója az európai háború következtében előállott gazdasági helyzetnek. De az intézkedéseknek más vo­nalra is ki kell terjedniök. Az árak alakulásának ellenőrzése elsőrendű I közérdekű feladat lett, mert csak a helyes árpolitika tudja biztosítani a gazdasági élet egyensúlyát. Olyan iparcikkeknél, melyek nyersanyagát — vagy magát a készárut — kül­földről kell importálni, az áralaku­lást a világpiaci ár befolyásolja. Viszont az általános árszínvonalba kell beállítani a mezőgazdasági ter­mékek árát, mert az agrártermelés jövedelmezőségét biztosítani kell. Az árpolitikával természetszerűleg összefügg a munkabérek és fizeté­sek problémája. Ebben a tekintet­ben is óvatosságot kell tanúsítani: egyik oldalon biztosítani azt, hogy a dolgozók, munkájuk tisztességes bérét megkapják, amelyből meg­élhetésük biztosítva van, másik ol- dalon mérsékletet tanúsítani, mert a magas munkabérek drágulást idéznek elő az egész vonalon. „A mai nehéz időkben minden­kinek ki kell venni a részét a ter­hekből és áldozatokból“ — mon- , TíUeU Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Muzsikáló szivek őszi dalai. Az ősz lebilincselő szépsége minden­kire erősen hat, nemcsak azért, mert a közelgő tél küszöbén a múlandóság ér­zése tölti el szivünket, hanem főként azért, mert az évszakok gazdagsága teljes pompájában, tömören torpan meg a szí­nek kapuzárása előtt. Az élet utolsó pil­lanatai a legkedvesebbek. Akkor mutat­kozik meg minden érték, amikor ve­szendő, vagy elvész. | Mennyivel inkább hat az ősz az érzé- { sek magasabb világát élő költői telkekre. I Olvasóink gyönyörködtetésére két köl- I tönö nagyszerű megnyilatkozásában mu­Receptkönyvet kívánságra ingyen küld : dr A. Oetker Gyár, Budapest, Vili., Conti uoca 25. dotta gróf Teleki Pál miniszterelnök — és hozzátette: „nem kétséges, hogy minden magyar ember szíve­sen vállalja az áldozatokat, mert tudja, hogy ezzel az országépités történelmi feladatainak megvalósítá­sához járul hozzá.“ Ezek a mon­datok lebegjenek előttünk a leg­közelebbi jövő nehézségeiben és áldozatvállalásában. tatjuk be az ősz arcát. Az egyik az or­szágos nevű Rumi Erzsébet: Ragyogó zöldön viola árnyak és Nyír a fenyők kö­zött c. kötetek szerzője, a másik G a a 1 Judit szekszárdi kir. ügyészségi elnök leánya, komoly, nagyszerűen fejlődő te­hetség. Beszéljenek ők: Lágy, langyos ősz. Lágy, langyos ősz, lombok aranyesője ... De gazdagok voltunk, szivem, a nyárban, Hogy annyi hulló kincs maradt belőle 1 Ibolyaszag bujkál a hervadásban. Emlékszel még az első hóvirágra? A barkák selymét érzed tenyeredben? Gondolsz-e még a vén fűz tavaszára? S a rétekre a nyári permetegben. Ujborod kesernyés, vad zamatéban Szamócák régi édességét érzed? Az ősz foszló, aranyos sátorában Ragyogjunk fel, szivem: szép volt az élet. Rumi Erzsébet. térően nem helyezik olyan magasra. A házszámok térdmagasságba kerül­nek. így nem kell folyton felállnia annak, aki az előbb említett kényelmi szempontból négykézláb igyekszik hü séges hitvese karjai közé. Különben arról is szó van, hogy később a törzsvendégek házaiba be­vezetik a borvezetéket. Minden szó bábán lesz két három csap, melyek­ből tetszés szerint lehet majd jégbe- hűtött^ italokat, vagy forralt bort cso- bogtatni. A fogyasztást a villanyórák­hoz hasonlóan hektóliter óra jelzi, így elkerülhető az utcai forgalom éj­szakai torlódása is. Később az ár- tézikutakat is átépítik borra. 3. §. 1. Akik aggodalommal tekintenek e törvénytervezet elé és magukban azt gondolják : jó, jó, de mit szól ehhez az asszony, vagy az igen be­csült anyós, azok megnyugtatására örömmel jelenthetem, hogy intézke dés történik erre vonatkozólag is. 2. A törvény hathatósabbá tétele érdekében feleség- és anyósátképző tanfolyamokat rendeznek. Ezeken a tanfolyamokon minden feleség és anyós köteles megjelenni. 3. A tanfolyamon kioktatják a ma­mákat, hogy ne adják lányaikat holmi vizivókhoz, meg tejivókhoz feleségül, mert, aki nem iszik naponta leg­alább két lityit, az nem is lehet egész­séges. így a kislány majd örömmel szalad ki, mikor hallja, hogy a le­gény nekiesik a kiskapunak és bedül az udvarba a kapufélfával együtt. A feleség és anyós megtanulja, hogy nem szabad a hazatérő férjet, vöt seprünyéllel és vasvillával várni az ajtó mögött. Továbbá azt is, hogy a szeretetet nem kell éppen úgy meg­mutatni, hogy a fazekat, vagy a kö­csögöt a férj (vő) fejéhez vágják, mert zavarólag hat az emésztésre, ha a felsőfogsor betörik. Azt sem lehet viszont kedveskedésnek felfogni, ha a férj erre barátságos mozdulat­tal kikapja a szekérlőcsöt és kedé­lyesen hozzávágja hű hitveséhez, ki nek négy bordája megreped; míg az anyós lapockaalatti fájdalmakról panaszkodik. 4. Fő a vidámsági Tessék mo­solyogni 1 ... int bölcsen a bizonyára nem »száraz« amerikai közmondás. Ha a feleség hallja a negédes csuk­lásokból, hogy édes ura hazafelé kö­zeleg, nyissa ki a kaput. Ezalatt az anyós jó, puha ágyat vet odabent, hogy aztán ő is sietve álljon sorfalat a kapun belül s együtt énekelje: „Gyere be, rózsám, gyere be /“ Ne kelljen a férjnek a kulcslyukat keresgélni, mert az idegesitőleg hat. „Részeg disznó“ helyett inkább ilyen megszólításokkal kell kedves kedni: Kedves féijecském, édes kis borpiócám, drága szeszkazánom, csak hogy megjöttél! Mutasd a kezedet, hadd látom, nem léptél-e valahol üvegszilánkba ? Azután a kedves férjet kívánatra ágyba kell fektetni és ha kéri, a fe­leség és anyós kft. szívélyesen odaül az ágy mellé, mialatt ilyen altató­dalokat dúdolnak: „Felmegyek a szöllőhegyre könnyedén, könnyedén“, esetleg: „Részeg vagyok rózsám, mint a csap“. De alkalmasak az ilyenek is: „A Csap-utcán végesteien végig“, vagy: „Igyál! Igyál 1 Igyál!“ kez­detű énekek is. Ezenközben a kedves férj moso­lyogva álmodja, hogy Magyarország egész vízrendszerében bor van és ver­senypályázatot írtak ki rá, ki tudja hamarabb kiinni. Cl Reggel is kedélyesen ébred s mi­kor kinyitja a szemét és a kedves feleség betoppan a párolgó korhely- levessel, kiugrik az ágyból és fél­papucsban szépen énekli: „Nékem ilyen asszony kell 1...“ Csupa öröm lesz így az élet. Él­jenek a jó kocsmárosok I így már én is hamarabb hajtom fejem a há­zasság valóban édes igájába. Figyelem 1 Nősülök! De csak jó borfogyasztó családból! lOimeri József. BonyhiMl TnMpénztft 8. T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (Alaplttatott az 1869. övben) A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kölcsönöket, I betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztet, foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan ■ és előzékenyen bonyolítja le. 2 I

Next

/
Thumbnails
Contents