Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-10-23 / 77. szám
XII. évfolyam. 1^ szám. 1940 október 23. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA , Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség : Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Közérdekű rendeletek A földmivelésfigyi miniszter 197.600/1940.—VIII. B. 2. száma rendelete. Szarvasmarhatenyésztésünk kereteinek fenntartása, lehető fejlesztése és minőségi színvonalának emelése érdekében szüksége merült fel annak, hogy az ország fejlettebb szarvasmarhatenyésztéssel rendelkező vidékein a túlzottan nagyarányú borjuvágások csökkentése céljából az egy évesnél fiatalabb üszőborjuk levágása további intézkedésig tilalmaztassék, illetve megfelelően korlátoztassék. Egyidejűleg azonban gondoskodott a miniszter arról, hogy üsző- borjufeleslegnek továbbtenyésztésre való megtartását biztosítsa. Ezt a célt hivatott eredményesen szolgálni a 146.000/1940. VIIL B. 2. szám alatt kiadott rendelettel életrehivott kedvezményes állami borjú kiosztási akció. A fenthivatkozott rendeletnek intézkedései a kővetkezők: őrzése szempontjából az üszőborjut megjelölteti. A háromhónapos kor betöltése után az egyesület az üszőborjut a földmivelésügyi miniszter által a tenyészértéknek megfelelő felár — figyelembe vételével megállapított teljes vételár fizetése mellett átveszi. Ha az egyesülett kiküldöttei a felajánlott borjut az állami borjú- kiosztás céljaira alkalmasnak nem találják, a borjut megfelelő jelzéssel látják el, egyben a birtokos kívánságára kiadják a 2. §-ban említett hozzájárulást. 5. A jelen rendelet rendelkezései az állategészségügyről szóló 1928, évi XIX. te. s az ennek végrehajtása tárgyában kiadott rendeleteknek a kényszervágásra vonatkozó | rendelkezéseit nem érintik. 6. Amennyiben a cselekmény su- I lyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 6820/1940. M. E. számú rendelet 4. §-a (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott kihágást követi el s az ott megállapított büntetéssel büntetendő, aki az 1. § nak az üszőborjuk levágására vonatkozó rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza. Azt a borjut, amelynek tekintetében a jelen rendeletben megállapított kihágást elkövették, el lehet kobozni. A kihágás miatt az eljárás a köz- igazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. évi XXX. te. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni. 7. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1940 október 15. \itéz gróf Teleki Mihály s. k. m. kir. földmivelésügyi miniszier. Tájékoztató a hizlalás! hitelakcióról A m. kir. földművelésügyi minisztérium a M. Kir. Külkereskedelmi Hivatal előterjesztésére 1,500.000 pengős hitelkeretben hizlalási kölcsönök folyósítását engedélyezte. Ezek a hitelek a Magyar Állat- és Állatitermékek Kiviteli Szövetkezet utján, állatkereskedelmmel foglalkozó szövetkezetek és keresztény állatkereskedők beiktatásával, kerülnek folyósításra. A kölcsönt igénylő gazdák kérelmüket a Magyar Állat- és Állati- termékek Kiviteli Szövetkezeténél (Budapest, V., Aulich-u. 8.) jelentsék be személyesen, vagy írásban, hogy részükre a kölcsönigénylő űrlap kitölthető legyen. A kölcsön egy hizlalási ciklusra — hat hónapra — folyósittatik 6 72% évi kamattal, a hizlalandó állatok kézizálogul leendő lekötése és fedezeti vátó mellett. Indokolt esetben a kölcsön lejárata egyizben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható. A hiteligényléseket a 21.346— 1939. IX. F. M. rendelet 2. pontja értelmében alakult hitelbíráló bizottság bírálja el. A bizottság eddig követett gyakorlata szerint szarvas- marhára darabonkint legfeljebb 400 pengő, sertésre pedig darabonkint legfeljebb 100 pengő hizlalási kölcsön folyósítható. A hizlalási kölcsönt igényelheti takarmánybeszerzésre az a gazda, akinek beállítani való állata van, azonban takarmánykészlete nincsen, de igényelhet kölcsönt az a gazda is, aki a hizlalásra szükséges takarmánykészlettel rendelkezik, a beállítani való állatot azonban a kölcsönösszegből kívánja megvásárolni. A kölcsön folyósítása és a kézizálogul lekötött állatok értékesítése állatkereskedelemmel foglalkozó szövetkezet, vagy keresztény állatkereskedő bevonásával történik. Éppen ezért a kölcsönigénylő lapon meg kell jelölni azt a szövetkezetét, vagy kereskedőt, akinek utján a hizlaló gazda a lebonyolítást eszközölni kívánja. Egy vagon hízott állatnak megfelelő sovány állat beállítása esetén a hizlaló gazda, kereskedő beiktatása nélkül is igényelhet hizlalási hitelt. A kölcsönigénylési lapot mind a gazda, mind a lebonyolító kereskedő, vagy szövetkezet szabályszerűen kitölteni és aláírásával ellátni tartozik. Az ilymódon kiállított hiteligénylési lapok a Magyar Állat- és Állatitermékek Kiviteli Szövetkezet (Budapest, V., Aulich-u. 8.) címére küldendők be. , Budapest, 1940 október hő. Magyar Állat- és Állatitermékek Kiviteli Szövetkezet. 1. Tolna stb. vármegyék területén egyévesnél fiatalabb üszőborjut levágni, vagy levágás céljából az említett területekről az ország más területére áthajtani tilos. 2. Továbbtenyésztésre alkalmatlan, hibás testalkatú, nem kívánatos fajta jellegű üszőborju levágásához a vármegyei állattenyésztő, vagy szarvasmarhatenyésztő egyesület, — beteg vagy fejletlen üszőborju levágásához pedig a hatósági állatorvos hozzájárulhat. 3. A jelen rendelet hatálya alá tartozó üszőborjukra levágás céljára marhalevelet csak akkor szabad kiállítani, ha a birtokos a 2. §-ban említett hozzájárulást felmutatja. A hozzájárulás számát és keltét a marhalevél „Jegyzet“ rovatában fel kell jegyezni. 4. Az ország bármely területéről származó egyévesnél fiatalabb üszőborjut az állami borjukiosztási^kció céljaira fel lehet ajánlani. Evégből a borjut háromhónapos korának betöltése előtt a községi elöljárósághoz (polgármester), vagy közvetlenül a vármegyei állattenyésztő, — illetve a szarvasmarhatenyésztő egyesülethez be kell jelenteni. A községi elöljáróság (polgármester) a felajánlásról a vármegyei állat- tenyésztő, — vagy szarvasmarhatenyésztő egyesületet haladéktalanul értesíti. Az egyesület a felajánlott állatot a felajánlástól számított 14 nap alatt kiküldöttei utján a helyszínen megszemléli. Ha az egyesület az üszőborjut az állami borjú- | kiosztás céljára megfelelőnek találja, | az üszőborju vásárlására vételár- | előleg fizetése mellett megállapodást | köt, egyben az azonosság ellen- 1 A Tolnamegyei Gazdaságok Szövetkezeténél beszerezhetők: Gazdaságok üzemanyagais Gép- és traktorolajok, kociikenőcs, gazdasági kenOcsOk. — Mindennemű műtrágya. Erő takarmányok. Eternit pala. Építési anyagok, Cséplési szenek. Mindenféle biztosítási ügyben, mint tttz-, jég-, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. | Szuperfoszfát, Péti-só és Káli-só r aktárról kapható a Tolna- megyei Gazdaságok Szövetkezete utján és ifj. Gözsy Tibor mezőgazdasági irodájában (Szent István-tér) Kis tételekben is. Mezőgazdasági és ipari vegyianyagok: Növényvédelmi szerek, csávázó-,permetezó- és porozószerek. — Pincegazdasági cikkek: deritO-, szűrő-, savtaianitó anyagok. — Raffia nagybani elárusitása. — Radi- cicoia tenyészetek mindennemű ’pillangóshoz. — Manilla kévekötő zsineg. — Takarmánymész raktárról. - I TBziEakisKeresKedőK o vtirmeMn Szongott Edvin alispán az illetéke» elsőfokú iparhatóságok Véleménye» jelentése alapján Tolna vármegye, egyes községeiben a tüzifakiskereske- déssel foglalkozó kiskereskedőket az alábbiakban jelölte ki: Szekszárd megyei város területén: Blum Mátyás, Schultz Gusztáv, dr Isgum Ádám, Steiger István, Fekete^ Géza, Fekete Testvérek (cégt Fekete. István és özvegy Fekete Ferencné), Köztisztviselők Sző vetkezet én ek^szet szárdi fiókja. Dombóvári járás területén: Dombóvár : vitéz Kanizsai Lőrinc,, Lehőcz András, Kovács Béla, ifj. Gerber János, Radios József, Farkas Istvánná szül. Frank Mária. Ujdombóvár: dr herceg Esterházy Pál. A dunaföldvári járás területén: Dunaföldvár: Jedovszky Zsigmond, Sipos Lajos, Menyhei József Dunaszentgyörgy: Nemes György.. Fadd: Hujber József, Müller Józsefe Paks: Gosztonyi János, dr Isgum Ádám. A központi járás területén : Bátaszék: Lehner Testvérek (cégétül. Lehner Árpád és Lehner Oszkár).. Mözs: Vas János. Tolna : özv. Brucker Antalné, özw Perler Józsefné, dr Isgum Ádám* Szabó Lcijos. A simontorngai járás területén: Gyönk: Forster János, Erlemann István Hőgyész: Hermann Ádám. Kölesd: Nemes József. Simontornya: Simontornyai Hitel- szövetkezet (OKH tagja). A tamási járás területén i Felsőnyék: Pöczölí Gyula, Rat- kovszki Jenő. Ozora: Hamar Lajos, Poór Ferenc, Sz. Horváth József. Pincehely: Cseh Vilmos. Tamási: Kántor Antal. A völgy ségi járás területén r: Bonyhád: Hock Andrásné, Wagner* Józsefné, Vajdahunyadi János, Brauer János, Hauser Miklós, Helembay Ernő, Lafferthon Ernő, Lafferthon Imre, Till József, Vonbirn Ádám,, Hufnägel János, Rieger János, Fuchs Józsefné, Weiszenburger János, Péter János. Váralja: ifjabb Pali István, Imrő Sándor. * A tüzifakiskereskedő, akinek tűzifa- kiskereskedői jogosultsága jelen jelö- - lésnél történt mellőzés folytán megszűnik, meglevő tüzifakészletét jogosultságának megszűnésétől számított legfeljebb 60 napig árusíthatja. — E határidő után városban a polgár- mester, nagy és kisközségekben pea dig a főszolgabíró jelöli meg azt a kereskedőt, vagy iparost, akinek a fennmaradó készletet át kell adnia a kijelölésnél mellőzött kereskedőnek. Molnár-féle nyomdai möintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Fel. vezető: Rácz Pál.)
