Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-10-02 / 71. szám
XXII. ÉoloHwin. tetaM, 1940 ohtúber 2. (Szerda) 11. szflm. HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS Tlpstnti mi mj Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre __ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Pe leifis szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét llletfi közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dlla 1*60 pengő. — A hirdetés egy 00 mIUlraélei széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Allástkeresőknek SO százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint s nyilttér soronként 60 fillérbe kérj) j Magyar bé Túl vagyunk az ünneplés óráin, éljük a munkás hétköznapokat. Az élen maga a miniszterelnök, aki immár harmadik erdélyi körútjáról tért haza. Járta a felszabadult területeket, hogy személyes tapasztalatokat gyűjtsön, hogy a két évtizedes rabságból kimentett területek vezetőivel megbeszélje a tennivalókat. Őszinte, nyilt és világos minden szava gróf Teleki Pál miniszter- elnöknek, amikor a kormányzat erdélyi terveiről beszél. Marosvásárhelyt hangoztatta, hogy a főprobléma most a Székelyföld összekötése a többi országrésszel. Jelezte, hogy a bécsi döntés értelmében peage vonalak létesithetők, de rámutatott arra is, hogy erre a megoldásra nem építhetünk mindent. Máris intézkedések történtek: megállapították a létesítendő uj vasútvonalak irányát s az építkezéseket haladéktalanul megkezdik. Már maga az a tény, hogy uj és nagy közmunka indul, a magyar élet lüktetését viszi az eddig elzárt területre, ám a végső cél, Székelyföld szoros bekapcsolása Budapest gazdasági vérkeringésébe, olyan föllendülés jövőjét biztosítja, ámelyre szinte 67 óta várt Székelyföld kemény népe. Erdély csak részben tért haza s ez a körülmény sok tekintetben komoly nehézségeket jelent. Súlyos helyzetbe jutottak a határmegálla- pitás nyomán egyes városaink s a magyar kormányzat különös gonddal igyekszik e városok helyzetét megjavítani. Elsősorban Kolozsvárról és Marosvásárhelyről van szó, amelyeket a gazdasági háttér hiányáért kultúrintézményekkel kíván kárpótolni a magyar állam. A miniszterelnök nyilt kártyákkal játszott e vonatkozásban is és hangoztatta, hogy ezeket a városokat közigazgatási és kulturgócpontokká fogja fejleszteni. Nagy jelentőségű a miniszterelnök vásárhelyi beszédének az a része, amely a menekültek kérdésével foglalkozik. A testvéri szeretet minden melege árad a kormányelnöki megnyilatkozásból, de az előrelátó szülő határozottsága is. Szigorúan kell vigyáznunk arra, — mondotta gróf Teleki Pál — hogy né jöjjenek át Erdély ottmaradt részeiből feleslegesén. A nemzet sorsát kell néznem, nem az egyénekét, folytatta s hangsúlyozta, hogy a szülő nem akkor jó, ha becézi gyermekét, hanem akkor, ha a maga helyén és a maga idejében jóságos előrelátással szigorú. így, ilyen szempontok szerint kezeli a magyar kormány a menekültek kérdését és ugyanakkor hirdeti, hogy minden alkalmaztatás, amelyre most kerül sor, ideiglenes jellegű. A magyar kormányt áthatja ama kötelességnek tudata, hogy Erdélyben nem csupán nemzetiségi, hanem magyar békét is kell teremteni. Éppen ezért eltekintenek az igazolási eljárások lefolytatásától s a kinevezéseknél és a megbízatásoknál nem fognak ragaszkodni a papiros- kvalifikációhoz. Fontos része a kormányprogramnak az uj magyar iskolapolitika, amely lehetővé teszi a nemzetiségeknek népi kultúrájuk fejlesztését, ám ugyanekkor kötelezővé teszi az államnyelv oktatását, ami egyébként is nélkülözhetetlen minden magyar állampolgár számára. Erdély az erdélyieké l Ez is egyik kiinduló pontja a magyar kormány nagyvonalú erdélyi politikájának. A ránk váró nagy feladatokat nem az élettől elzárt hivatalok Íróasztalai mellett oldják meg, hanem az élet gyakorlati parancsai szerint. Ezért járja Erdélyországot a magyar miniszterelnök és ezért hivta össze Erdély egyházi, gazdasági és kulturális életének vezetőit október közepére közös értekezetre, hogy azon tisztázzák a szükségleteket, körvonalazzák a tennivalókat, hogy az ott kialakult vélemények és irányvonalak fölhasználásával történhessék meg a döntés, amely Erdélyt és annak sokat szenvedett népét elindítja az uj, a szebb, az igazabb, a magyarabb magyar élet alkotó, teremtő, megtartó, boldog holnapjai feléi , Tolna vármegye díszközgyűlése Erdély efiy részének visszatérése alkalmából Szeptember 30-án tartotta Tolna | vármegye ünnepi közgyűlését abból az alkalomból, hogy az isteni gondviselés Erdély egyrészét visszaajándékozta az anyaországnak. A díszközgyűlésen ott láttuk Tolna vármegye előkelőségeit, politikai tekintélyeit és bizottsági tagjait. A díszközgyűlést vitéz Madi Kovács Imre Tolna vármegye főispánja a kővetkező beszéddel nyitotta meg : Tek. Törvényhatósági Bizottság 1 Az elmúlt hetekben, 20 évvel ezelótt megcsonkított, pusztulásra ítélt nemzetünk törté* netében, a nemzet létébe, jövendőjébe vágó nagyfontosságu események zajlottak le. Ismét keblünkre ölelhettük igazialanul elszakított testvéreink egy részét. A magyarok mindenható Istene, a> történelem itélöszéke igazságot tettek. Visszaadták, visszaitélték ismét a szent Koronához az ezeréves határok egy darabját, hogy életképesebbé, erősebbé tegyék a csonka hazát. Erdély fele visszatért 1 A keleti, délkeleti Kárpátok ormán magyar lobogót lenget a szél. A Kárpátok vonalinak nagy részén magyar honvéd áll őrt, hogy történelmi hivatásának egy újabb ezredévre tegyen eleget. Ismét megtöri a varázs, széjelebb nyílott á trianoni bilincs, újra gyengült szorítása, változott halmazállapota, hogy kisebb feszítésre, gyengébb nyomásra is engedhessen. Álmok valósultak meg. Csodálatosan merész magyar álmok. Megvalósultak, mert amint néhai Istenben boldogult Gömbös Gyula miniszterelnök mondta : Sokan álmodtunk Ugyanarról, sokan akartuk ugyanazt, sokan tekintettünk egy csillagra, mely Zágon felé hívogatott. Csoda történt, Erdély fele visszatért; — visszatért pedig drága magyar véráldozat nélkül. Avagy talán nem is csoda történt, csak egv egészen természetes folyamat egy | fázisa következett be, melynek el kellett ka- . vetkeznie, mert 20 esztendő következetes, céltudatos szorgos munkája tűrhetetlenül szilárd, szivls akarata, megrendithetellen hite készítették elő. Magyar munka, magyar akarat, magyar hit, amelynek megszemélyesítője, megtestesítője a huszadik század magyarságának elhivatott országgyarapitó vezére: vitéz nagybányai Horthy Miklós, országunk főméltóságu kormányzója. Főméllóságu Kormányzó Urunk, aki nagyon jól, nagyon bölcsen hitte, látta, tudta a magyar jövendőt, tudva azt, hogy egy ország súlyát, tekintélyét, jól felszerelt hadserege adja meg, életre hivta a magyar honvédséget A magyar katonaság, a magyar honvédség, amelynek létét, alapját 22 évvel ezelőtt egy felelőtlen kijelentés égette fel, haló poraiból uj éleire kelt. Életre kelt még pedig nem hosszú évszázadok után, mint a mondabeli Phönix, hanem rövid 20 év alatt. Életre kelt haló poraiból, a semmibő' meg* ifjodva, megizmosodva, szebben, pompásat»- ban, hatalmasabban mint valaha. Életre kelt, hogy expansiv erejével kierőszako'ja, kikény- szentse a magyar igazságot* A csonka haza magyarsága 20 éven keresztül küzdött, dolgozott, verejtékezett. — összeszokott fogakkal rótta le súlyos verej- tékes adófilléreit. S ime, a munka nem volt hiábavaló. Az adófillérek a kijelölt célra, helyre fordittattak, aki látta a magyar honvédség káprázatos erdélyi bevonulását, abban eziránt egy pillanatnyi kétség sem lehet, mert látnia kellett, hogy a magyar honvédség a világ egyik legjobban,* legmodernebben felszerelt, legfegyelmezettebb hadserege. Az ezeréves határok fele magyar, mert az elmúlt két évtized magyar kormányai okosan, bölcs előrelátással készítették elő a ma* gyár igazság útját, melynek legutóbbi eta- péját a jelenlegi kormányelnök, gróf Teleki Pál Önagyméltósága és külügyminisztere, gróf Csáky István Oexelenciája egyengették éjt nappallá tett, fáradságot nem ismerő munkával. Négymillió testvérünk tért immár haza, mert ha almas barátaink, Németország és annak vezére és kancellárja, Hitler Adolf, valamint Olaszország s annak nagy miniszter- elnöke, Mussolini Benito felismertek a magyarság létének, megerősödésének szükségI. szerűségét s tisztában vannak a magyarság történelmi elhivatottságával. A nagy magyar öröm közé, sajnos, bánat is vegyül, mert fájdalom, igen sok magyar testvérünk, igen sok drága magyar kincs maradt még idegen járom alatt. Ezt a körülményt konkolyhintő elégedetlenek, kishitüek, hitevesztettek a magyar lelkek megmételye* zésérg akarják felhasználni. Meg vagyok győződve arról, hogy a magyar lélek immunis a megmételyezéssel szemben, mert a magyar lelkekben mindig, minden körülmények között élt az erős hit a magyar feltámadásban és élni fog továbbra is mindaddig, amíg a szent Korona dicsfénye az ezeréves határokról nem verődik vissza l A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó után vitéz Madi-Kovács Imre főispán felkérte dr Erdélyi Aladárt ünnepi beszéde megtartására. Dr Erdélyi Aladár pompásan felépített beszédben méltatta Erdély egy részének Magyarországhoz való visszacsatolását. Megemlékezett arról a boldog pillanatról, amikor a rádió hullámain kér észtül végig vihar* zott e hazán a nagyszerű üzenet, egyelőre bizonytalan, meghatározat* lan helyek említésével és magának a ténynek feltárásával, hogy a bécsi döntés Magyarországnak ítélte oda Erdély egy részét, főképen a magyarlakta területeket, ő is á kishitüek és konkolyhintők ellen fordul beszédében, akik haladéktalanul hangoztatták kicsinyes szavaikban, hogy mintegy 103.000 □ km. volt I az, amely oláh megszállás alá került Nagymagyarország testéből és ebből mindössze kb. 43.000 Q km. tért | vissza, mire való volt a mozgósítás, j miért nem támadott a hadsereg és I miért nem szórta szét és seperte el megszállt területeinkről a gyámoltalan ellenséget. Rámutatott éles történelmi képzettséggel Angliának és Magyar- országnak Mátyás király korabeli népességére. 4 millió volt Anglia népessége, Magyarországé 4 és 7a millió. Kimutatták hozzáértő statisztikusok, hogy Magyarországnak 76 millió lakossának kellene lennie, ő úgy látja, hogy nem 76, hanem 120 millió lakosságra kellett volna felnövekednie és mig Anglia be tudta népesíteni Kanadát, Indiát, Afrikát, Ausztráliát, szinte minden gyarmatát, addig mi idefogyatkoztunk le, mert szakadatlan küzdelmeink és harcaink óriási véráldozatokat követeltek és most minden véráldozat nélkül került vissza Erdély egy- része. — Ez hihetetlenül nagyszerű eredmény. Értékes e vérnélküli döntés, mert minden kiomló csepp magyar vérért mindannyian óriási fe- j lelősséggel tartozunk. Ez a vér- I nélküli döntés — elsősorban, vitéz Egyes szám ára 12 fillér
