Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-09-18 / 67. szám

Ilii. éifolytin. Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" SzekuSrd. 1940 neptemlier 18. (Szerda) 67. na. TOLNAMEGYEI UjSAfi POLITIKAI £S TÁRSADALMI LAY Szerkesztöség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 83 » i. • , .. E 1 ö M ze t é s 1 d 1J: Egész évre _ 12 pengő . || Félévre______6 pengő Fe lelés szerkesztő BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések órait, I A legkisebb hirdetés dija l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 mlUhnéte* egy 60 széles hasábon milllmétersoronkénl 10 fillér. | Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám*-, eljegyzési, családi hír, valamint közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyllttér soronként 60 fillérbe kerti. I. Szombaton, az esti órákban vet­tük a mélyen lesújtó hirt, hogy Pongrácz Lajos gyógyszerész, or­szággyűlési képviselő, a Bátaszék- Sárközi Takarék , és Hitelbank rt. vezérigazgatója, a Signum Laudis tulajdonosa, Tolna vármegye Tör­vényhatósági Bizottságának tagja, trövid szenvedés után elhunyt. Bár köztudomású volt az ő súlyos és bármely, pillanatban végzetessé vál­ható betegsége, mégis oly hirtelen következett be, hogy nemcsak vár­megyénk határain belül, hanem or­szágszerte is megdöbbenést keltett. Kedden még ott látjuk Tolna vár­megye közigazgatási bizottságának Ülésén, pénteki lapszámunk még az Ő lelkes. vezércikkét hozza Erdély visszatéréséről, a szombati napon már megszűnik nemes szivének do­bogása és a kolozsvári ünnepélyes bevonulást magasba röppenő lelke már a Mindenható trónusa mellől szemlélj* Utolsó vezércikke is tanúbizony­sága az ő egész életének: rendít­hetetlen és izzó hazaszeretetének és a Nemzeti Egység magasztos esz­méjének, melyet érdemekben gaz­dag és sokoldalú munkássága mel­lett hirdetni sohasem szűnt;meg. Az Ő közéleti munkásságát nagy szerénysége mellett is saját szavai? val méltathatjuk és jellemezhetjük a legőszintébben. A társulati adója- vaslat tárgyalásakor nagyszabású beszédben többek között a követ­kezőket mondja : „Harminc év óta fejtek ki tevékenységet vármegyém­ben a . közélet minden terén s mint aki egész életemet faluhelyen él­tem le, alaposan, ismerem a falut, ismerem annak népét minden bajá­val, minden kívánságával együtt. Velük jóban-rosszban összeforrva harminc j,éve fáradozom és dolgo­zom a falu életnívójának, szociális és kulturális fejlődésének emelésén. A munkát mindig az élet természetes ^lejárójának, a harcot és a küz­delmet ennek a népnek, magyar fajtámnak jobb, emberibb sorsáért, egy szebb, boldogabb jövőért, magától éi tetődő kötelességemnek < tartottam." Ez a harmincéves közéleti múlt, fáradhatatlan munkásság és széleskörű közgazdasági tevékeny­ség, továbbá szociális é,s ember- baráti működése, nagyvonalú áldo­zatkészsége az, amely Pongrácz Lajost a megyei élet kiválóságai közül annyira kiemeli. Egyéni szeretetreméltósága, — amely azon­ban sohasem megy a gerincesség­nek a rovására, — sok jóbarátot és még több tisztelőt szerez számára. Harcos egyéniség volt Pongrácz Lajos, aki a Gondviselés által neki kijelölt őrhelyén magyar fajtájának igaz szeretetével és nemes lelkének kincseivel az utolsó pillanatig is sziklaszilárdan állt. Pe hivő ember is volt, őszinte vallásos lelkületű, aki az evangélium tanításait nemcsak ismeri, hanem példaadőan gyakorolja is. Ez a mély vallásosság ad neki erőt az élet küz­delmeiben, keresztényi türelmet fáj­dalmai viselésére és feltétlen meg­nyugvást a Mindenható bölcs ren­delkezésében. Most, amikor búcsút veszünk földi porhüvelyétől, tárgyilagosan meg­állapíthatjuk, hogy pótolhatatlan az ő korai elvesztése. Ennek az or­szágnak, a vármegyének ezekben a nehéz időkben sok-sok Pongrácz Lajosra volna szüksége, hogy a kor­szerű szociális reformok, az ország újraépítésének nehéz és felelősség­teljes munkája megvalósuljon. ♦ * # Pongrácz Lajos 1884. év junius hó 4-én született a békésmegyei Gádoroson. Főiskolai tanyulmányait a budapesti Pázmány Péter tudo­mányegyetemen végezte és ott sze­rezte gyógyszerészi oklevelét is. 1910-ben lett a bátaszéki gyógy­szertár tulajdonosa és ugyanazon év márciusában vette nőül dr Haidek- ker Károly kaposvári ügyvédnek Gizella leányát. Bátaszéken nyom­ban belekapcsolódik a község éle­tébe, virilis tagja Bátaszék képviselő- testületének, amelynek gyűlésein mindenkor , lelkesen harcol a köz­ség fejlődése érdekében. 1912-ik év óta igazgatósági tagja, 1919 óta pe­dig vezérigazgatója a Bátaszék-Sár­Egyes szám közi Takarék és Hitelbank Rész- vénytársaságnak. Közgazdasági, te­vékenységét erős szociális érzék, önzetlenség és nemes emberi szív jellemzi. 1925-ben többszáz épitő- munkás törőkországi kiutazását tette lehetővé az által, hogy a szükséges útiköltséget részükre intézete utján, saját felelősségére folyósittatta és igy ezen iparosok 8 éven keresztül igen tisztességes keresethez jutot­tak, a községbe pedig ezen idő alatt több, mint egymillió pengő török valuta keyülL. 1911-ben választják meg a Báta­széki Kaszinó elnökévé, amely egye­sület az ő kiváló irányítása mellett a keresztény szellem és nemzeti ér­zés hirdetője, a szellemi művelődés és kultúra terjesztője lett. A Bátaszéki önkéntes Tűzoltó Testületnek 1913-ban lett főparancs­noka és ezen tisztségét nemcsak dísznek és megtiszteltetésnek tekin­tette, hanem résztvett annak kivo­nulásain és személyesen intézkedett minden tűzesetnél. A háború alatt 100 ágyas Vörös- kereszt kórház megteremtését teszi lehetővé Bátaszékeh, nagy mennyi ségü gyógyszert ajándékoz a kór­háznak és lelkes munkával vesz részt annak adminisztrálásában is. A háború befejezése után a szerb megszállás alatt izzó hazafias visel­kedése miatt a szerbek egy ízben Baján, három ízben ppdig Pécsett börtönbe vetették,. kiszabadulása után pedig állandóan rendőri fel­ügyelet alatt tartották. Mindez azon­ban nem akadályozta meg őt ab­ban, hogy a kommunizmus elől a határon át menekülő magyar tisz­teket, birtokosokat és magasrangu tisztviselőket át ne segítse annak dacára, hogy a szerb katonai ha­tóságok halálbüntetéssel is meg­fenyegették. Hogy Bátaszék község és kör­nyéke lakosainak segítségére lehes­sen, saját költségén sportkört ala­kított, amelybe beszervezte a kom­munizmus elől Bátaszékre hazame­nekült egyetemi ifjúságot. Ezzel a lelkes csoporttal szervezett, lelkesi- | tett, utazgatott és a sport űrügye ára 12 fillér alatt olyan nemesen és önzetlenül hazafias cselekedetet vitt véghez, hogy nemcsak Bátaszék, hanem.a környező községek háláját és elr ismerését is kiérdemelte. A szerbek kivonulása után megindult hazafias és nemzetépitő munkából igen lel­kesen és áldozatkészen vette ki ré­szét. Ezen a téren nem kiméit sem fáradságot, sem költséget, hanem dolgozott, szervezett és szónokolt, mert izzó hazaszeretete erre kész­tette. A felszabadulás után megala­kult Levente Egyesületnek is elnöke, annak munkásságában tevékenyen résztvesz és anyagi áldozatot nem kimélye, jutalmazza az arra érde­mes, törekvő és szorgalmas leven­téket. A szociális gondolkodást és jó­tékonykodást nemcsak hirdette, ha­nem mindenkor tettekkel is bizo­nyította. Évi 1000 pengővel rend­szeresen segélyezte a Tűzoltótestü­letet, a Levente Egyesületet, a cser­készcsapatot és az inségakciót. Ezenkívül díjtalanul látja el gyógy- és kötszerrel az összes helyi isko­lákat, ezenfelül még többszáz pengő értékű gyógyszert ajándékoz egyes szegényeknek. — Nemesszivü jóté­konykodása kőztudomás szerint igen sok könnyet törölt le és nyújtott vigaszt sok beteg és szegény ember­társának. Kiemelkedő Pongrácz Lajosnak aktív politikai működése. * 192Í-ik év óta elnöke a nemzeti kormányzó párt szekszárdi kerületének és itt is mindenkor lelkesen tette magáévá azt a programmot, amelyről mély meggyőződéssel hitte, hogy az az egyedüli ut a szebb és boldogabb magyar jövő felé. Az 1939. évi képviselőválasztások alkalmával Pongrácz Lajos, plint a MÉP vármegyei lajstromának má­sodik helyezettje, Kunder Antal ke­reskedelmi és iparügyi miniszter le­mondása folytán kerül a képviselő- házba. Igaz lelkesedéssel, nagy ügy­szeretettel és önmagát nem kímélő lelkiismeretességgel vesz részt az országos politika ügyeinek intézé- , sében is, A képviselőház üléseinek I legszorgalmasabb látogatója és el­Szentmiklósi és övári Pongrácz Lajos UKMIilft II & ifi r . -I! IR11 % % ff I Ifilíkff tiíik xA ctíivx»cvy> qáí í ‘ & r? k - k : ■ í >\r*

Next

/
Thumbnails
Contents