Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-09-04 / 63. szám
mi. mim. IiekHúrt. 1940 szeptenlier 4. (Szerda) 63. Kin. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG SEXENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNT POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Elófizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő) in sai ——itn----ra-------ni------— i mi m mii h .. Fel elős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1‘80 pengő. — A hirdetés egy 60 mllllraéti széles hasábon milllmétersóronként 10 Altér. ElőAzetésI dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Illető I A hírrovatban vaIamlnl közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Az édes Székelyföld ismét visszatér. Kelet felé néhány nap múlva újból az ősi határokon állunk. Sokat álmodtunk erről, sokat dolgoztunk ezért, de mégse hittük volna, hogy ilyen gyorsan és ebben a pillanatban véráldozat nélkül elérjük azt, amit a tengelyhatalmak döntése nekünk juttatott, mert a Mindenható a legsúlyosabb időben ismét tenyerébe vette Szent István árva magyarjait. Szeretné az ember, ha most azonnal odarohanhatna a zúgó fenyvesek világába s megölelhetné a fákat, az embereket. Ebben a nagy őrömben szeretnénk úgy Írni, ahogyan még sohasem, de fáradtan hanyatlik le a toll, mert gyenge és erőtlen a nemzeti öröm himnuszának a lekottázásához. Mert valóban úgy van, hogy a fájdalom inspirál, termékenyít: az öröm és boldogság néma. Oh igen, a fájdalom hangja milyen mély volt, hogy búgott, mint ezer orgona, mikor elveszett Erdély, hogy sirtak a bánatos dalok szakadatlanul. Hány vers, regény, színdarab záporozta belőlünk a keserű* ség zuhatagát. S most, mikor megint úgy van, mint régen volt, amikor visszajött Nagyvárad, Kolozsvár, Nagykároly, Mármarossziget, Maros- vásárhely, Csíkszereda, Sepsiszent- györgy: most elnémulnak az ajkak, mert a hangos szót csak az váltja ki az emberekből, ami rendkívüli, ami ellen tiltakozni kell. Ami természetes, azt csak tudomásul vesz- szük. Ha ereje nem is olyan dübörgő, mint a fájdalom szava, mégis felviharzik bennünk az öröm: Erdély újból a miénk 1 — Vér nélkül^ drága magyar vér hullása nélkül, városok, falvak pusztítása, bombázása nélkül! A miénk! Ahol tilos volt a magyar szó, ott most harsányan felhangzik majd a magyar honvéd nótája. Igen, „felvirrad a kikelet Kolozsvár felett s a csik- országi fenyvesekben újra nyílnak már a gyöngyvirágok s íme valóban megtanulnak kacagni a csíki székely lányok..“ Ha nem is tudjuk gyártó emberi szavakkal kifejezni a nagy magyar boldogságot már csak azért sem, mert Brassó, Déva, Fogaras, Gyulafehérvár, Nagy*» szeben, Segesvár, Temesvár, Torda, Vajdahunyad és a Szabadságharc Vértanúinak városa: szépséges Áradunk s megannyi erdélyi város és falu egyelőre rabigában maradt, azért a szemünkből kihullik az öröm könnycseppje és boldogan kimondjuk a szót: Erdély! Hát íme megértük! Az álmok, vágyak testet öltenek és mi úgy élvezzük ezt a csodálatos élményt, mint az élet legnagyobb ajándékát. Olyan jó érzés, amit ez a világtörténelmi esemény felkelt bennünk s büszkén hallgatjuk a harangok zúgását, a testvérek ujjongását, nézzük a piros-fehér- zöld lobogók csattogását a szélben és beleolvadunk ebbe a szent és nagy őrömbe, zengve hálaadó szívvel: Isten áldd meg a magyart 1 1 tengelyhatalmak döntése visszaadta Erdélyt Vitéz nagybányai Horthy Miklós bölcs kormányzása eljuttatta nemzetünket ahhoz a magasztos pillanathoz, hogy visszakaptuk Erdélyt. Bár a magyar nemzet nagyszerű hadseregénél és a társadalma egységénél fogva erősebb, mint valaha, mégis elfogadtuk a megegyezéses békét a határrevizió kérdésében azzal a Romániával, amelynek a határain belül még mindig 600.000 magyar maradt. Az egész világ elismeréssel adózik a nagy magyar államférfiak : gróf Teleki Pál és gróf Csáky István győzelméhez, amely lehetővé tette 44.000 négyzetkilométer terület és közel kétmillió ötszázezer főt számláló népesség visz- szatérését az anyaországhoz. A magyar—román viszony rendezésére irányuló tárgyalás három napon át Bécsben folyt. 'A német és az olasz kormány elhatározta a megoldás gyorsítását. Az előkészítő eszmecsere céljából Ciano szerdán Salzburgba repült és onnan Berch- tesgadenbe ment, hogy meglátogassa Hitlert. Az olasz külügyminiszter ez* után Ribbentroppal együtt Bécsbe utazott. Ribbentrop és Ciano meghívta Bécsbe gróf Csáky magyar külügyminisztert és Manoilescut, Románia külügyminiszterét. A tanácskozásra felutazott Bécsbe gróf Teleki Pál miniszterelnök is, mint megfigyelő, akinél senki nagyobb súllyal, több tudással nem képviselhette volna az Erdély felett megindult vitában a magyar jogot. Pénteken délután 3 órakor hozta meg a Belvederében a böcsi döntőbíróság a határozatot az uj magyar határról. Az uj határvonal a kővetkező': A határ Kötegyánnál kezdődik, Nagyszalonta alatt megy északkelet felé, Váradlestől kissé keletre Hájó alatt, Mezőtelegd alatt vonul, onnan kissé délkelet felé kanyarodik Remetelórév alatt, inner kelet felé megy Zentelke és Nagy- kalota között. Innen tovább keletre vonul Gyalu alatt, Kolozsvár alatt, Kolozs alatt, majd északkelet felé fordul, Vasasszentgotthárd alatt kanyarodik ismét keletre. Közvetlenül Mezőkecsed alatt vonulva, Mező- köbölkut felett egyenesen délre kanyarodik. Mezőbándot — amely visszajön — megkerüli. Innen ismét délkeletre kanyarodik Maroskeresz- tur alatt, Nyárádtő alatt, Balavásár és Egrestő között megy a határ tovább Nagykend alatt. Innen egyenesen északra Székelykeresztur alá megy közvetlenül, ugyancsak közvetlenül Kányád alá, Székelydálya, Homoróddaróc, Székelyzsombor és Felsőrákos alatt eléri az Olt folyót. A folyó mentén dél felé haladva, Bölön alalt fordul ismét délkeletre. Élőpatak, Uzon, Nagypatak, Zágon alatt egyenesen keleti irányban fut rá a történelmi határra. Innen északra fordulva, a mai magyar— orosz határ sarkáig a régi történelmi határ lesz ismét az újonnan megátlapitott határ. Az átadandó területek 14 nap alatt kiüritendők, amit a Nagyváradon vasárnap óta tanácskozó román— magyar vegyes bizottság intéz. Az anyaországhoz visszatérő lakosság Egyes szám ára 12 fillér Tudva azt, hogy az olvasó közönség lázas izgalommal várja a tengelyhatalmak döntése alapján visszacsatolt területek részletesebb ismertetését, a megbízhatónak nem igen mondható román népszámlálási adatok szerint közreadjuk az anyaországhoz visszakerült terület lakosságának nemzetiségi megoszlását, megjegyezve, hogy a megcsonkított Bihar, Kolozs és Háromszék megyék adatait becslés szerint állapították meg. Az adatokat az alábbi táblázat tünteti fel. Összlakosság magyar román német Csonka-Bihar 295 318 129.910 136.702 1.182 Csonka-Kolozs 209.000 119.114 86.559 1.964 Szilágy 353.347 145.045 171.144 8.706 Szatmár 294.875 110.184 183.585 7.586 Máramaros 161.575 57.521 82.611 3.189 Szolnok- Doboka 219.355 59.419 157.607 £ 478 Beszterce-Naszód 154.131 23.089 96 558 21.056 Marostorda 299.546 149.389 111.825 11.437 Udvarhely 130.282 124.504 4.888 404 Csik 145.806 126.384 8.455 503 Csonka- Háromszék 106.122 104.000 3.748 505 összesen: 2,369.357 1,149.256 1,043.682 57.010 Hatszázezer magyar marad a románoknál A döntés folytán mintegy 58.000 négyzetkilométer maradt Romániának. Az ezen területen levő vármegyék népességének megoszlását ugyancsak román adatok alapján közli ez a táblázat. Csonka Bihar 215.000 89.909 156702 1.182 Arad 423.649 97.756 259 884 50.005 Csonka-Kolozs 134.000 390C0 70.000 1.000 Torda-Aranyos 183.282 42233 137.697 744 Alsó-Fehér 212.749 26 264 176.852 7.617 Temes 499.443 84 042 190.705 177 751 Krassó 200.929 5.166 142 315 28.622 Hunyad 312 118 42 643 277.705 7 422 Szeben '194.619 10.0Í6 125.686 57 215 Kisk üküllő 149 482 37 393 83.504 24 026 Nagyküküllő 147.994 18 605 68 259 58.970 Fogaras 86 039 5 107 69.685 10 828 Brassó 168 125 47.413 85 519 33 592 Csonka- Háromszék 36 000 20.040 3 000 120 Szörény 239 586 17 133 187 021 24 689 összesen : 3.263.015 582.722 2.034.534 483.783 A Romániának maradt terület 3,260.015 lakosából tehát 582.722 lélek a magyar. _________________________________ .
