Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-08-31 / 62. szám
XXII. mom. (2. íztn. totoúrd, 1940 onsnsztas 31. (Szomhat) LNAMEGYEI ÚJSÁG mmKÉNT áftlfr/jti? MEGJELENŐ KERESZTÉNY POUTHTAT fel tA»»at>at mi t ap Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d 11: Btféaz évre _ 12 pengő || Félévre _____6 pengő Fel elős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán ás szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija l'BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mtlllmétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Adományok az árvízkárosultak részére A kis Achillesek Irta: dr Magyarász Ferenc O. Cist. Kedves mondása Prohászkának, hogy a kis iskolások, akik most kezdik az ő külön ujesztendőjüket, egytől-egyig kis Achillesek, kis hősök az élet nagy harcában. (Zászlónk 1907—3.) Kis hősök... Nem az a hős csupán, aki élete kockáztatásával vág neki a nagy veszedelmeknek, hanem az is, aki a maga kötelességeit mindig és mindenben a lehető legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel teljesíti; aki nem nézi a saját kényelmét vagy hasznát, a saját dicsőségét vagy bárminő más érdekét, hanem csak a lelkiismerete szavára hallgat s annak nyugodalmában találja jutalmát. De vájjon ily szempontból lehet-e hősökről szó abban a korban, amikor a lelkiismeret még nem kristályosodott ki az erkölcsi törvények kristálytengelye körül, amikor elvek helyett még csupán érzelmek uralkodnak, melyek nem állandóak, hanem csapongóak? Az iskola dolga, hogy a gyermek leikébe öntse mindazokat az értelmi és jellembeli kincseket, amelyekre majdan szüksége lesz az életben. Ezek között a kincsek között épp az értelmi műveltség az, amelyet a szülői ház akarva sem tud a gyermeki lélekbe átszármaztatni, hiszen még ha megvolna is az a tudásbeli tőke, nem következtetés, hogy azt a szülő föl is tudná váltani, úgy, ahogy a gyermeknek kellene ; sokszor meg a saját kenyérkereső munkája szolgálna akadályul benne. Viszont a jellemképzésben a szülői házé az időbeli, sőt az intenzitásbeli elsőbbség. Foersternek, a most folyó század egyik legnagyobb pedagógusának azonban van egy nagyon találó megjegyzése az iskola nevelő föladatáról : Az iskola nemcsak a jövőnek, hanem a jelennek is nevel. (Jugendlehre, 84.1.) Az iskola tehát nemcsak jó honpolgárokat, nemcsak hivő keresztényeket, nemcsak művelt embereket, hanem jó és kifogástalan tanulókat is tartozik nevelni. És ez [az, amire nemcsak a szülők és általában a felnőttek, hanem néha maguk a nevelők sem fordítanak elegendő gondot. A szülők sokszor nagyon is a ködös távolba néznek, amikor I gyermekeiket beadják az iskolába, mindegy, hogy annak melyik fajtájába. A költő szava: „E fiúból pap lesz, akárki meglássa“ — nagyon sok „Családi kör“-ben igazi szállóige. Csak arra gondolnak, hogy majd mi lesz a gyermekből, de arra nem, hogy miképp válik belőle jó tanuló, minta-gyerek. Pedig erre is kell néhanapján gondolni. Mert ha a szülők csak a jövőbe tekintenek, vajmi könnyen megesik, hogy rózsaszínű szemüvegen keresztül nézve azt, elfogultakká válnak gyermekeikkel és az iskolával szemben, mely utóbbinak munkáját nem ítélik meg kellő igazsággal Innen erednek aztán a panaszok az iskolai túlterhelés ellen, az u. n. irreális nevelés ellen, a humanisztikus tantárgyak tultengése ellen stb. Innen aztán a szakadék az iskola és a szülői ház között, mert az utóbbi az előbbit nem akarja megérteni. A szülők mindent csak a jövő szemszögén át néznek s nem gondolnak arra, hogy a gyermeknek megadjanak mindent, ami a nyugodt, zavartalan tanuláshoz a jelenben szükséges; hogy a tekintély elvét, melyen az iskola munkájának sikere épül, meg ne bontsák; hogy példájukkal le ne rontsák, amit az iskola épitett. A kis Achillesek pedig tanulják meg, hogy nekik egyelőre még csak kis Achilleseknek kell lenniük, akiknek első és legfőbb dolguk, hogy az iskola fegyelmét megszokják, hogy a tanulást komolyan vegyék, hogy azt a szent egyenlőséget, mely az iskolában uralkodik, egymás között ápolják, a tekintélyt tiszteljék és hálásak legyenek szüleik iránt, kiknek áldozatkészsége teszi lehetővé, hogy tanulhassanak. Tudjuk, hogy a kis Achillesek nem olvassák ezeket a sorokat; tudjuk azt is, hogy ha olvasnák is, akkor sem értenék meg őket. De a szülők meg is érthetik és meg is szívlelhetik, amit most kapunyitáskor nekik mondani kívántunk: Legyenek segítségére az iskolának abban, hogy a gyermekekből jó iskolásokat nevelhessen; hogy aztán derék emberekké is válhassanak, ez már csak természetes következménye az alapvető munkának. Adja a Szentlélek Isten ehhez bőséges kegyelmét mind a szülők- | nek, mind a gyermekeknek, mind I az iskolának! Egyes szám A vármegye területén előfordult I árvízkárok helyreállítására újabban alábbi adományok érkeztek vitéz Madi-Kovács Imre főispánhoz: Fried Bernát és Fiai Simontor- nya 2000, Elöljáróság Simontornya 2.930*40, Elöljáróság Ujdombóvár 1000, Elöljáróság Pincehely 1000, Elöljáróság Bátaszék 1000, gróf Benyovszky Rezső Tengelic 1000, Elöljáróság Szakcs 1000, Iparos és Kér. Társas Kör Nagykónyi 20*75, Iparos Olvasó Egylet Simontornya 74*58, Ifj. Dalosünnepély Rendező Bizottsága Tolna 26*17, Elöljáróság Paks 6*05, Városi pénztár Szek- szárd 2*30, Mayer János Szekszárd 5, Elöljáróság Kurd 100, Elöljáróság Fadd 50, Elöljáróság Csibrák 40, Elöljáróság Nagymányok 600, Elöljáróság Kismányok 160, Elöljáróság Medina 400, Elöljáróság Nagykónyi 500, Elöljáróság Tolna- némedi 300, Népbank (tejszöv) Szekszárd 43*15, Elöljáróság Fácánkert 130 85, Elöljáróság Nagydorog 430, Elöljáróság Nagyszékely 100, Elöljáróság Varsád 50, Elöljáróság Iregszemcse 150, Elöljáróság Ma jós 100, Hitelszövetkezet Simontornya 200, Elöljáróság Tevel 50, Elöljáróság Gyönk 487*34, Takarékpénztár Simontornya 250, Előijáróság Tabód a nehéz idők közepette is szép érdeklődés mellett folyt le Kaposváron a városi mozgószinház helyiségében. Dr gróf Mirbach Antal elnöki megnyitójában hangsúlyozta, hogy a földmivelésügyi kormány és a mezőgazdasági kamarák közötti kívánatos szoros együttműködés csak a kamarai intézmény önkormányzatának csorbitatlansága esetén lehetséges. Gróf Khuen-Héderváry Károly az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke beszédében bejelentette, hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara mezőgazdasági árelemző intézetet létesített, amelynek keretében gyakorlati szakemberek vizsgálják a mezőgazdasági termékek és a termelési eszközök áralakulását, foglalkoznak a piacok megszervezésé- | nek és a mezőgazdasági termékek | forgalmának a kérdésével, a foára 12 fillér 67*20, Előijáróság Bonyhádvarasd 216, Fried Vilmos és László Simontornya 300, Zirczi Apátság uradalma Simontornya 620, Elöljáróság Kis- dorog 400, Előijáróság Izmény 200, Előijáróság Bonyhád 800, Elöljáróság Kánya 15, Elöljáróság Kánya 100, Előijáróság Sióagárd 1264, Előijáróság Mucsfa 50, Elöljáróság Kocsola 40, — Előijáróság Mucsi 19*38, Előijáróság Mucsi 30'22, Elöljáróság Szárazd 172, Elöljáróság Kalaznó 150, Előijáróság Nagy- szokoly 149*10, Asztalos Endre Harc 6, Előijáróság Bátaapáti 300, Elöljáróság Decs 500, Előijáróság Gyulai 300, Előijáróság Magyarkeszi 120, Előijáróság Győré 50, Elöljáróság Máza 50, Elöljáróság Szedres 200, Előijáróság Harc 50, Elöljáróság Sárszentlőrinc 200, Elöljáróság Bikács 114*50, Előijáróság Aparhant 102 87, Előijáróság Nagyve jke 14*12, — Előijáróság Értény 218, Előijáróság Sárszentlőrinc 55*60, Előijáróság Mórágy 40, Előijáróság Tengőd 150, Előijáróság Koppány- szántó 465, Előijáróság Kakasd 150, Előijáróság Dunakömlőd 240, Róm. kát. iskola Gyánt-puszta 3, Elöljáróság Miszla 200, Előijáróság Gerjen 150, Előijáróság Madocsa | 200, Előijáróság Szakadát 200 P. gyasztó érdekeinek állandó szem- előtt tartásával. Knefély Ödön a gazda-szervezkedés és a 8 osztályú elemi iskola szükségességét hangoztatta, majd gróf Somssich Antal indítványára a közgyűlés táviratban kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara működési lehetőségét [minden személyes kérdés kiküszöbölésével adja meg. Az elnöki megnyitóhoz való hozzászólások formájában magas színvonalú vita fejlődött ki a gazda- közönség létérdekeit érintő kérdésekben, amelyben résztvett gróf Fes- tetits Domonkos országgyűlési képviselő, Mff Antal földbirtokos, Biró Sándor gazdasági főfelügyelő, Marton Imre Hangya cégvezető, gróf , Hoyos József földbirtokos, Taksonyi I János kisgazda. _________________ Az Alsódunániuli Mezőgazdasági Kamara közgyűlése
