Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-08-31 / 62. szám
2 TOLNAMEGYEI UJSÄfl 1940 augusztus 31. Exportra kész hízott sertéseket vesz és szállít Szuprics Jenő földbirtokos, állatértékesltő vállalata Gerjen Telefon: F a d d 11. KOzponti iroda: DUNASZENTOYÖROY Telefon: Táviratcim: Állatexport Dunaszentgyörgy Dőry Frigyes nagybirtokos az ál* lanti borjuakcióról szólva helyesebb* nek tartaná, hogyha szépen fejlett 1—1 Va éves üszőket vásárolna ösz- sze a kormány és osztana ki az illattenyésztési szempontból elmaradottabb vidékeken. Rajczy Géza kamarai főtitkár előadásában ezután letárgyalta a közgyűlés a kamara folyó ügyeit, majd indítványt fogadott el a cigánykérdés rendezése, a búza-, árpa- és rozsvetőmag hitelben való biztosítása, a védgátak rendbehozatala, a tej termelői árának felemelése, a néprádiók előfizetési dijának mérséklése, a védettséget megszüntető rendelet hatályának felfüggesztése, BowIiiMl Tnknrékpfenztdr R. T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (Alaplttatotf ai 1869. évben) A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kölcsönöket» betéteket a legkedvezőbben gyümölcsözte^ foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan és előzékenyen bonyolítja le> 2 a terményárak újbóli megállapítása, a szélsőséges magyar éghajlat alatt biztosan termő növényfajták termelésének felkarolása és a gazdasági tankötelezettség bevezetése tárgyában. A közgyűlés határozatából táviratilag kérte a kamara, hogy a cséplőgépkezelők és cséplőgéptulajdonosok augusztus 31-ével lejáró katonai szabadságolása meghosz- szabbittassék. Végül Angyal László országgyűlési képviselő kilátásba helyezte, hogy a kamarai körzet országgyűlési képviselői a maguk részéről politikailag is igyekeznek súlyt adni a közgyűlés értékes és a gazda- közönség érdekeibe mélyen belevágó határozatainak az illetékes tényezők előtt, esetleg a kamara vezetőségével együttesen küldöttségek formájában is. Jtibek Az olasz földmunkások társadalmi biztosítása Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Pogány vagyok 1 Pogány vagyok, bús örök-lázadó, Mint minden magyar, kit balsorsa jár 1 Ilyen lehetett Vazul, vagy Petur S a szolgává lett hajdan büszke úr, Ki visszanéz és dacosan kiáll. Pogány, kinek testét négybe vágták. Nagyúr, akit a faja — útja ront. Tiborc, aki eltelik panasszal, Kit az élet újra s egyre megcsal, Ki mégis hisz és eszmékért rajong. Magyar vagyok. ÓveretS pogány, Mert magyarsors, hogy lázadozni kell. Hiszen csak várjuk akaratlanul, Hogy a bilincs kezünkről lehull S Zengő-Kárpátunk keblére ölel. Pogány vagyok. Én régi izenet, Zúgó őserdő, dalos, drága_fa, Őrtorony, melyben hitek tüze ég: Amit eseng egy újabb ezredév Hát inHiilinnk már! (lau hí a haza! A földmunkások gazdasági, egészségügy!, társadalmi és szellemi színvonalának emelése terén a fasizmus oly eredményeket mutat fel, amelyek kivívták az egész világ elismerését. Az egészségügyi védelem terén az olasz földmunkásság a legmodernebb biztosítási fajtákat élvezi: baleset-, betegség-, tüdővészelleni biztosítás, öregségi járulék és a hátramaradtak segélyezése, Külön említést érdemel a házassági jutalmi intézmény, valamint a szülési járulék, amelyet minden olasz földművesnő kap, hogy ha gyermeke születik. Ezzel kapcsolatos a családi pótlék, vagyis, hogy a földmunkás fizetése a gyermekei száma szerint növekszik, úgyhogy számos gyermek esetén a fizetés meg is kétszereződik. A legjelentősebb és a legérdekesebb intézmény — amely számos más országban még meg sincs teremtve, holott Olaszországban már nagyfokú fejlődésen ment — a betegség elleni biztosítás, amelynek célja a parasztságot, mint a népesség legértékesebb részét, erejében nemcsak megtartani, hanem növelni. Ez a biztosítás az úgynevezett kölcsönpénztárak utján történik, amelyek megyénként létesülnek az ösz- szes földmunkások és családtagjaik részvételével. Mintegy 7 millióra rúg az ilyen módon kedvezményezett személyek száma. A biztosítási járulékokat fele-fele arányban a munkaadó és a munkás fizeti. Az utolsó évben a dijakból beszedtek 110 millió lírát és biztosi| tásra visszafizettek 99 milliót, tehát csupán mintegy 9 százalékot emésztettek fel a kezelési költségek, míg ez a szám más országokban átlag 15 százalékra rúg. A betegség elleni biztosítás áll a betegség-pénz, külön szülési járulék adásából, továbbá az orvosi és ápolási költségek teljes fedezéséből (aminek óriási egészségügyi fontossága abból a tényből is kitűnik, hogy a paraszt egyébként csak a legsúlyosabb esetekben fordulna orvoshoz), továbbá kórházi ápolás és sebészeti beavatkozás nyújtásából. Ide sorozható még az ingyenes gyógyhelyi és szanatóriumi ápolás. Ennek az intézménynek az arányairól fogalmat alkothatunk abból, hogy a fentebb említett megyei kölcsönpénztárak által fenntartott rendelőkben több, mint 14.000 orvos teljesít szolgálatot, hogy kellő vé- ! delemben részesítse a nemzet szem- * pontjából a legnagyobb fontosság- I gal bíró osztályt: a parasztságot. Falatlan pusztán szent szó-vakolat Csak gyáva népnek sebére tapasz! Elmúlt a nyár, a tavasz tétlenül, Hit és remény lassan köddé merül És itt a tél, ez a halál-kamasz! Mikor virradsz meg sötét éjszaka ?! Meddig ölöd a vágyás-sziveket? 1 Lázitsatok fel vitéz pogány-ősök, Kik más híján fogtátok a lőcsöt: üttetek és nyomban síri csend lett t! Dr vitéz Qereöffy Géza CrnasT. Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1940 augusztus 21—28-ig. Hómérséklet: maximum: 23'2 C° augusztus 28-án, minimum: 9'0 C° augusztus 23-án. Csapadék: eső 5 2 mm augusztus 21 én, eső 28 2 mm augusztus 22-én, eső 0 9 mm augusztus 24-én. összesen 34’3 mm Pótbeirások. A szekszárdi zárda elemi iskolában a pótbeirások szeptember 2-án lesznek. — 3-án Veni Sancte és 4 én megkezdődnek az előadások. TANKÖNYVEK minden iskola részére beszerezhetők n Molnár-féle Rt Könyp- ét poplrkereskedésében Telefon 37. SzekSZárd, Kaszinó-bazár Telefon 37. iskola- és egyéb könyvek kötését jutányos áron készítjük Blrlokparcellázás Székesfehérvártól 16, a Balatontól 18 km*re, a birtokon lévő 2 berakodó vasútállomással, keresztülvezető köves úttal, 4 majorból álló 2200 kát. holdas birtokot, téglából épült I kitűnő karban lévő épületekkel együtt I parcellázunk. Fekvése lankás, köd- mentes. Talaja kevés homokkal ke* vert fekete agyag. Altalaj agyag. Lóherét, lucernát kitünően megtermL Értékesítési lehetőségek, közlekedési viszonyok elsőrendüek- Szép gyümölcsösei nagy jövedelmet biztosítanak A tej 22—24 fillérért értékesíthető. — Bővebb felvilágosítást nyújt: Wiesner 0. F. B. eng. blrtohlrodo Bonyhád. - Telefon: Hl. Dr Szakáts Pál újabb huszon- kétezer pengő államsegélyt eszközölt ki Szekszárdnak. Ismeretes, hogy dr Szakáts Pál a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője ebben az évben már összesen százezer pengő államsegélyt szerzett Szekszárd városának. Ezért a képviselőtestület jegyzőkönyvi köszönetét szavazott dr Szakátsnak. Mint értesülünk, a város érdekeit szivén viselő agilis képviselő a pénzügyminisztériumtól újabb 22.000 P segélyt eszközölt ki Szekszárdnak. Az erről szóló miniszteri leirat a városi képviselőtestület szombati közgyűlésén kerül tárgyalásra. — Lemondott ág. h. ev. egyházi elöljárók. Mint sajnálattal értesültünk Gyalog István kétyi ág. h. ev. lelkész, főesperesi Dörmer Frigyes varsáéi ág h. ev. lelkész tanügyi esperesi állásukról * lemondottak. Értesülésünk szerint az illetékes egyházi hatóságok az uj főesperes és tanügyi esperes megválasztása iránt a szükséges intézkedéseket megtették. Itt említjük meg, hogy a tanügyi esperesi teendők ellátásával egyelőre dr Schlitt Gyula majosi ág. h. ev. lelkész bízatott meg. — Vasúti áthelyezések. A MÁV igazgatósága Nagy László oki. építész, MÁV mérnököt a szekszárdi, osztálymérnökségtől áthelyezte a pécsi üzletvezetőség épitési és pályá- fentartási osztályába és megbizta a magasépitményi előadói teendők ellátásával. Helyébe Gajáry József MÁV mérnök került a szentesi osztálymérnökségtől Szekszárdra. — Elkészült az iregszemcsei községháza. Az iregszemcsei egy emeletes községháza épülete elkészült s rövidesen át is költözik a községháza az uj épületbe. A befejező munkálatok folyamatban vannak. — Szinikerfiletek beosztása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szinigazgatóL engedélyeknek az 1940—41. sziniévadra vonatkozóan vármegyénket érintően ekként döntött: Galetta Ferenc színigazgató Bátaszék, Bonyhád és Szekszárd; Nddasi (Neth) József Dombóvárra nyertek, mint szinigazgatók játszási engedélyt Más igazgatók, vagy daltársulatok e helyeken játszási engedélyt nem nyerhetnek.
