Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-08-28 / 61. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1940 augusz'us 28. Az idei abnormis esztendő előre láthatólag nagy veszteséggel, ráfize­téssel fog zárutni a szőlősgazdákra. Országszerte elszomorító a várható musttermés. Kataszteri holdankint 2—3 hl-re tehető a mennyiség. A beteg levelek és ffirtök miatt csak gyenge minőségre lehet számitani. Megfigyelések alapján megállapít­ható, hogy az ez évi rossz termés nem a gazdák hanyagsága, gondat- lanságának következménye, hanem ebben az évben minden a gazdák ellen fordult. Az idei 25—28 fokos téli hideg idő alatt igen sok tőke elfagyott a 40—50 centiméter mélyen átfagyott talajban. Tavasszal a haj­tások növekedésével már megálla­pítható volt, hogy igen sok a meddő tőke, amely fQrtöket nem hoz. Ezt az elszomorító jelenséget követték az állandó esők, virágzás alatt a nagy harmatképződés, amelynek kö­vetkeztében a levél, majd később a ffirtperonoszpóra is fellépett. Növelte ezt a bajt a nagymérvű munkáshiány, katonai szolgálatot teljesítő munkásaink távolléte. Akik itthon maradtak, azok magasabb napszámbérek miatt ffikaszálásokat, majd aratásokat vállaltak. Szőlőink gyomosak, kötözetlenek voltak és igy a földön heverő hajtások meleg­ágyai lettek a perenoszpóra roha­mos terjedésének és kártételének. A rézgálic beszerzése körfii is nehézség volt. A külföldi háborús állapotok miatt a réz beszerzése sok tárgyalással és késedelemmel járt, bár — mint tudjuk — kormányunk mindent megtett a szőlősgazdák ér­dekében, de ez évben a csapadé­kos időjárás miatt többször kellett permetezni és a kiutalt holdankinti 30 kg rézgálic nem volt elég. A Tolnamegyei Hegyközség Ta­nácsának több Ízben történt felter­jesztésével sík er fiit kieszközölni, hogy 10 kg rézgáliccal többet kap­tak a fenti mennyiséghez gazdáink. Ezzel a pótkiutalással együtt 1 kát. holdra 40 kg rézgálic jutott. Taka­rékos beosztással sokat segített ez már a peronoszpora elleni védeke­zésnél. Hiába volt azonban a gaz­dák gondos igyekezete, mert az esőkből sokat kaptunk éppen a leg­kritikusabb időkben és bizony azo­kon a helyeken, ahol 7—8-szór is permeteztek, nemcsak a levélzet volt peronoszpórától fertőzött, hanem a ffirtök is kezdtek bámulni és a bo­gyók leperegni. ' Azt minden gyakorlati gazda tudja, hogy a rézoldat, ha kellő gondos­sággal van készítve, akkor nyújt védelmet a peronoszpóra ellen a leveleken és ffirtökön, ha azzal időn- kint bepermetezzük. De mig a le- vélzethez könnyen hozzá férhetünk az anyag szétporlasztásával, addig a fürtöket igen kevés, sokszor semmi védő anyag nem éri. Párás, nedves időben a levelek által takart tűrtök lassan is szikkadnak és ha I ehhez még az időjárás is meleg* a peronoszpórának valóságos meleg­ágyai a töke belső részein elhelyez­kedő ffirtök. Vidékünkön sok helyen nem al­kalmazzák és ismeretlen is a für­töknek porozása. Pedig ebben az évben feltűnő, hogy ahol a fürtöket rézk énporral beporozták, ott van és lesz is termés. Miután a rézmész- porozás különösen esős időjárás alatt kisegítése és kiegészítése a permetezésnek, még nagy előnye az, hogy mig egy munkás egy nap alatt 1000—1200D-Ö1 szőlőterületet permetez meg, addig a rézmész- porral két kát. holdat képes be­porozni. — A rézmészport nagyban gyárilag állítják elő, de olcsóbb és megbízhatóbb, ha azt magunk ké­szítjük a következőképpen: 20 kg kristályos rézgálicot szétterítünk egy peremmel ellátott deszkára (de nem bádog tepsire, mert ebben az eset­ben a réz a vasra kiválik), ezt be­helyezzük kenyérsütés után a ke­mencébe, kisebb mennyiség készí­tésénél a takaréktűzhely sfitőjébe. Bent hagyjuk addig, mig a rézgálic kristályvizét teljesen el nem veszí­tette. így a kihevitett rézgálicból kékes fehér por lesz. Ezt a szét- omlott, úgynevezett kalcinált réz­gálicot sfirfi szövetű szitán átszitál­juk, ezáltal lisztfinomságu port ka­punk. Az esetleg még szét nem omlott részeket újból visszahelyez­zük a meleg kemencébe, majd azt is átszitáljuk. Ezután veszünk 80 kg darabos oltatlan meszet, bele he­lyezzük részletekben egy kosárba, amelyet viz alá merítünk addig, mig az nem kezd sisteregni, ezután ki­öntjük tiszta köves helyre. Most nagy gőz közepette a keletkezett hőben a mész főiduzzad, majd porrá hullik szét. Ha azt látjuk, hogy még darabos részek vannak benne, ak­kor kevés vízzel megöntözzük, ez­után kiterítjük napos helyre, hogy megszáradjon, utána sürü szövetű szitán átszitáljuk. Az igy nyert két­féle port jól összekeverjük és ké­szen áll a nem egészen 100 kg réz­mészpor. Miután a rézgálicból a. kristályvíz hiányozni fog, a réz­mészport tanácsos hosszabb eltar­tás esetén bádog edényekben tar­tani, mert a légkör páratalmát ma­gához veszi, ezáltal pedig össze­csomósodik. Nemcsak a ffirtperonoszpóra, ha­nem egyúttal a lisztharmat ellen is igen jó védekező eljárás a fürtök­nek rézkénporral való alapos és gondos beporozása. A normális réz- kénpornak 8—10% kihevitett (kal­cinált) rézgálicot, 70% lisztfinom­ságu kénport és 20—22% az is­mertetett eljárással készített mész- port kell tartalmaznia. Figyelmeztetem gazdatársaimat, hogy a rézmészpornak és a réz- I kénpornak készítésénél, valamint | annak kiporozásánál jó záródó szem- I üveget vág^ árcvédőt használjon a munkás, orrát, száját kendővel jól kösse be, mert mindkét porkeverék erősen izgatja az orr és torok nyál­kahártyáját, sőt kezét is jó ha be­köti, vagy zsirral bekeni az esetle­ges gyulladások megelőzése végett. Az igy elkészített mindkét anyag­nak ismerjük hatóanyag tartalmát és összetételét. Mindenesetre sok­kal jobb és olcsóbb, mint a gyá­rakban készült, nehezen ellenőriz­hető készítmények. - Megjegyzem, hogy 1 kát. hold szőlőfürtjeinek be- porozásához jó fujtatógéppel 57*— 6 kg szükséges. Jégverés után lehetőleg azonnal porozzuk meg a fürtöket, mert a jégverés okozta sebeken át a pe­ronoszpóra könnyen behatol a für­tökbe és nagy kárt okozhat a ter­mésben, különösen akkor, ha a peronoszpóra fejlődésének az idő­járás is kedvez. . Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt. Vezérigazgató: Schneider Elemér. Döryzomba község elöljáróságától. 2121/1940. Hirdetmény. Döryzomba község elöljárósága közhírré teszi, hogy a község korcsma• épületét, mészárszékkel és mellék- helyiségekkel együtt három évre, — vagyis 1941 január 1 tői, 1943 de­cember 31-ig terjedő időre, 1940. évi szeptember 15-én délelőtt 9 órakor, Döryzomba községházánál megtar­tandó nyilvános szóbeli árverésen ájverésen haszonbérbe adja. A bánatpénz 500 pengő. Az árverési feltételek a községi jegyzői irodában megtekinthetők. Döryzomba, 1940 augusztus 24 407 Községi elöljáróság. KIADÓ két szoba bútorozva szeptember 1-re, Szekszárd, Mukácsy-utca 9. szám alatt. 401 A szekszárdi kir. járásbíróság, mint telek* könyvi hatóság. 5232—1940. tkv, szám. Árverési hirdetmény-kivonat A szekszárdi m, kir. pénzügyigazgatóság által képviselt m. kir. államkincstár végre­hajtatnak, Stier József és neje Klézli Er­zsébet végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási Ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX. te. 144., 146. és 147. §§ai értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 389 pengő 73 fillér tőkekövetelés, ennek 1925. évi január hó 1. napjától jár 6°/o ka­mata, 19 P 48 f adóbehajtási illeték behaj­tása végett a Szekszárd városban fekvő s a szekszárdi 658. számú betétben f 1. sorsz. 1852. hrsz. lakházra és udvarra a Beltelek* ben 1670 P és a szekszárdi 9970. számú betétben t !• sorsz. 9513. hrsz. 523 Q-öI szántóra a Gulyásvölgy alján 523 pengő kikiáltási ár mellett elrendeli. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében földszint 2. sz. ajtó megtartására 1940. évi szeptember hó 24. nspjának délután 4 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. évi LX. te. 150. § a alapján megállapítja. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiál­tási ár felénél, illetve kétharmadánál alacso­nyabb áron eladni nem lehet. (1908. évi XLL te. 26. §.) Bánatpénz a kikiáltási ár 10% a, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi u/c-ára kell ki­egészíteni. Szekszárd, 1940 május 9. A szekszárdi királyi járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság. 5596—1940, tkv. szám. Árverési hlrdetménv-HIvonot. A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgalóság által képviselt m. kir. államkincstár végre- hajtatónak, Limpek János végrehajtást szén- védő ellen inditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. évi LX te. 144., 146 és 147. §-a értelmében a végrehajtási árverést 608 P 48 f tőkekövetelés, ennek 1933 október 1. napjától járó 6°/o kamata, 30 P 42 1 behajtási illeték behajtása végett a Tolna községben lekvő s a tolnai 857.’ számú betétben A I. 1—2,, 76. és 77. hrsz. 73 Qöl kertre a Malom-utcában és lakó­házra és udvarra ugyanott 1254 pengő 50 fillér kikiáltási ár mellett elrendeli. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Tolna községházánál megtartására 1940. évi szep­tember hó 27. napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881: LX. te. 150. § a alapján megállapítja: Az árverési feltételek a következők ; Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908:XL1. te. 26. §.) Bánatpénz a kikiáltási ár 10 %-a, amelyet a magasabb Ígéret ugyanannyi '/o-ára kell kiegészíteni. Szekszárd, 1940 május 22. 403 Dr Péter, kir. jbir. alelnök. 404 0r Péter, kir. jbir alelnök. Aparhanti körjegyzőségtől. 1535/1940. Hirdetmény. Az aparhanti (ezelőtt apari)^ köz­ségi korcsma a hozzátartozó mészár­székkel és egyéb helyiségekkel együtt, az aparhanti körjegyzőségi hivatal tanácstermében 1940. évi szeptember hó 7-éo, délelőtt 10 órakor, nyilvá nos szóbeli árverésen bérbe lesz adva- 1941 január 1-től 1943 december 31 ig terjedő 3 évi időtartamra. A bérbeadási feltételek a körjegyzőt irodában megtudhatók. Aparhant, 1940 augusztus Í2. 394 Elöljáróság. Kéty község elöljáróságától,. 1264/1940. sz. Árverési hirdetmény. Kéty község tulajdonát képez# kocsma és mészárszék 1941. évi ja­nuár hó 1-től kezdődő három évre folyó évi szeptember hó 8-áii délután 2 órakor nyilvános árverésen- bérbeadatik. Kikiállási ár: 200 pengő. Kaució: az évi bérösszeg fele. Bánatpénz: 100 pengő. Árverési feltételek a hivatalos órák alatt a községházán betekinthetők. Kéty, 1949 augusztus 22. Rumy Ernő főjegyző. Brief! Jakab 405 bíró. A dunaföldvári királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 3389—1939. tkv. szám. Árverési lünletniénp-kivonat. A m. kir. kincstár (képv. szekszárdi mr. kir. pénzügyigazgatóság 12.351/2. 1940. IL számmal) végrehajtatnak Szalai jánosné szül. Böbölös Erzsébet végrehajtást szenvedő ellen inditott végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 256 P 13 fi tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a Madocsa községben lekvő, s a madocsai 443. számú tjkvben A t 1. sorsz. 3036. hrsz. alatt lelvett ház ingatlanra 1369 P 50 f ki­kiáltási ár mellett elrendelte. Az árverést 1940. évi szeptember hó 26. napján délelőtt 9 órakor Madocsa község­házánál lógják megtartani. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár leiénél alacsonyabb áron eladni nem tehet. Bánatpénz a kikiáltási ár 10°/«-a, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi °/o-ára kell kiegészíteni. Dunaföldvár, 1940 junius 8. 401 Dr Bolgár, kir. jbir. elnök. Molnár-féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd, (Fel. vezető: Rácz Pál.) VTimwj»tit.n -.ar• tt-'rr- <cr»»”1 wie avu 4Whcwi9V»«v-r f r «auw ^■ r ’ :•*■**** vwm -**.^w*, Rézmészpor házilag való készítéséről Irta: Hayt Ferenc ny. m. kir. szőlészeti és borászati felfigyelő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents