Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-08-10 / 58. szám
nil. {«folium. Szekszúnl, 1940 ooiusztis 10. (Szómtól) 50. ízűm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HKITINKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ rmESZTÉNY pniTrnr ai fel I-A» Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || • Félévre_______.6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetés] dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dll^SO pengő. — A hirdetés egy 60 mllllraétsr széles hasábon millimétersoronként 10 túlér, Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám«, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerít 1, 4» Kisértetiárás Irta: Jánosi GyOrgy „ Világos nappal van. Épkézláb ember határozottan felismeri a világ* történelem dolgait. Tudja, hogy egy hadsereg győzelme végül is az egyes nemzetekben levő erők nem állandó kifejtése, hanem csak jelenet, amely csak akkor lesz következetlen, ha kimerülnek az erőforrások. A német győzelmek a germán élettér ősi vonásain alapulnak, többek, mint tünetek, hiszen az egész világ képének megváltoztatását eredményezik. Érthető. Ez az erények birtokában levő nemzet megérkezett, megérkezése helyén megmarad, irányítani fog. Súlya katonai és általános gazdasági, vagy művelődési szempontból egyre erősebb lesz. Csak Bukarest* ben nem értenék mindezeket meg? Ott kiássák a harcibárdot, hős főnökök uj ábrákat rajzoltatnak termetükre, felszedik a skalpokat és győzelmi tollakat? Mindez mit jelent? Van ennek értelme és komolysága? Kisértetjárás, semmi más! A magyar kormány tudja kötelességét. A történelem. előtti súlyos felelősség tudatában intézkedéseit a leghelyesebben teszi és tette meg. Vár, dolgozik. Mögötte az egész nemzet.. A dolog, amiről szó van, annyira köztudomású, hogy azon vitatkozni nincs mit. Erdély a miénk volt és a miénk marad. Oláh remények, vagy épp oláh hódítás tárgya nem volt ez a föld s ha a lakosság a régi világ türelme és nemzetiségi politikájának vaksága miatt bizonyos számban oláh színezetű is, végeredményében magyar. Több mint két millió magyar testvérünk él a Királyhágón túl. Romániában 250.000-re tehető — a magyarok száma. Szőrszálhasogatás lenne a mai rohanó napokban annak kimutatása, hogy Erdély földje milyen részben volt magyarlakta terület ? Éz a gordiuszi csomó megoldódik és alighanem keserűen fogják érezni a történelem kiábrándító erejét azok az oláh harcibárdforgatók, akiket inkább önámitás, mint idegen tanácsadók fütenek. De ha már arról lenne szó, hogy ősszemérkőzzenek a fegyverek, említsük meg, hogy miről is cseveglelkiismeretes vezetőknek meg kell gondolniok a fenyegetéseket, meg kellene szivlelniök, hogy nem az ő bőrükről, hanem a tömegek boldogságáról és nyugalmáról lenne szó. A cseh hadsereg nem volt hadsereg. Veszedelmes összetétele képtelen volt arra, hogy jelentősen lépjen fel akár Oroszvégnél is. Szét- mállott és széthullott, mint a homok. Ugyanez a tünet lépett fel az oláh hadsereggel kapcsolatban is akkor, amikor az orosz csapatok megérkeztek a visszakövetelt területekre. Reméljük, hogy a bolgárok előtt is megmaradtak e hadak vonásai. — Legalábbis nem vesszük észre, hogy arra felé irányulna a fenyegetőzés. Az orosz kezétől tartanak talán? Felénk azonban öklök emelkednek, hangok hallatszanak, hogy minden eddigi kudarc Erdély megtarthatása miatt történt. Érdekes. A történelem világos példái Romániában ismeretlenek. Belgium dacosan állt szemben a német hadakkal. Végigfecsegte hírlapi megállapításokban, hogy melyik csatorna, melyik erődrendszer fogja felmorzsolni a német támadást. S nehány nap alatt eltűnt a belga hadsereg. Le kellett tennie a fegyvert, ha nem akart meghalni egy szálig. Belekényszerült abba, hogy megadja magát.Esküdtek arra, hogy ez lehetetlen, hogy az ellenkezője fog megtörténni. Francia- ország hasonlóképpen biztos volt a maga dolgában. S ma ott hever a győzők lábainál. Páris utcáin német katonák menetelnek. Anglia órái megszámlálván Hullanak, mulnakfa kevély fejek, futnak a nagyhangú viadorok mindenütt a tengely lépései előtt. Csak még az oláhok verik a mellüket, csak ott akadnak fegyvercsör- tetök, ahol halkan imádkozva kellene bevárni, hogy mit hagy meg a vihar ? Miért van ez ? Meddig tart ez ? — Magyarország nem akart és nem akar háborút. Mi és ki ellen fénylenek az oláh csatabárdok ? Oda- tül a politikusok agyrémekben élik ki dölyfös álmuk oszladozásának gyötrő napjait! Királyhágón innen pedig kigyulnak a magyar honszeretet őrtüzei, nappali világosságot terjeszt a magyar elhívott vezetők bölcs politikája. Ez a fény, ez a tűz világossága egyre erőteljesebb. Foszladoznak a kisértetek l Állunk és omladozik Nagyrománia. Vajúdik, tánhetnénk azoknak, akik lengetik — Caezár köpenyét ? Tisztában vad. gyünk azzal, hogy az oláh hadsereg | col 'sírja felé. Puszta jelen összetétele és száma olyan, hogy 1 belesodorja az óngyilkosság őrült meggondolatlanság eredményeibe, végpusztulásába. Mi lesz, ha egyszer elhangzik a Hadúr üzenete: Előre! Ne tépelődjünk tovább! Romániának a térképről el kellene örökre tö- rölődniel Ennek igy kellene történnie, mert a tengely életérdeke, hogy ez az állam sohase álljon az uj világ útjában, amely uj világ emberi életszínvonalat, gondtalan életet; derűt és nyugalmat jelent az emberiség számára. A tengely belátja ezt. Hogy Románia is belássa, szükségtelen, ö majd, ha csak véletlenül észre nem tér, érezni és átélni fogja. Az Országos Társadalombiztosító Intézel szekszárdi székháza Lapunk hasábjairól ismeretesek azok a körülmények, amelyek miatt az Országos Társadalombiztosító Intézet szekszárdi székházépítésének az ügyét mindmáig nem lehetett megoldani, holott ez az építkezés már évtizedekkel ezelőtt any- nyira szükséges volt, hogy az uj rendelőintézetet és székházat az ön- kormányzat még az államosítás előtt meg akarta valósítani, mert azok az állapotok, amelyek ezt szükségessé tették, már huszonöt évvel ezelőtt is tarthatatlanok voltak. Hogy sok huzavona után Szek- szárd egyik legszebb helyén, a főforgalmi útvonalat képező Szent István-uton végre megkezdődött az építkezés, felkerestük Papp Ferenc balatonboglári építőmestert, az OTI székház és rendelőintézet vállalkozóját, aki megmutatta nekünk az uj épület tervrajzát, amelynek alapján jórészt közölhetjük is az érdeklődőkkel, hogy milyen lesz ez a sok vajúdás után megszülető épület, amely fölött évekig tartó vita folyt Szekszárd város közönsége és a Társadalombiztosító budapesti vezetősége között. A Magyar Nemzeti Bank-fiók és az államépitészeti hivatal közötti telken létesülő egyemeletes építmény 24*14 m hosszú és 18*40 m széles terüléten készül és 10 méter magas főhomlokzata a vármegyei múzeumra néz. A balatonalmádi vörös kőből készült lábazatu épület főhomlokzatának közepén van a 2*50 m széles főbejárat, melyen keresztül a 12*50 m hosszú és 4*50 m széles előcsarnokba lehet jutni. Ebből a tágas helyiségből nyílik a jobb szárnyon a felülvizsgálati helyiség a vetkező fülkékkel, a főorvos szobája, a 25 m2 alapterületű sebészet, a jobboldali homlokzat hosz- szában elterülő fogászat, fektető és és a Röntgen sőtétkamra. A bejárattól balra van a pénztár, a 7*25 í m hosszú és az 5 50 m széles vá- I rományi helyiség, a 6*78 m hoszszu és 5*28 m széles segélyezési iroda, végül az 5*20 m hosszú és 5*28 m széles bejelentési iroda. A tágas előcsarnok közepéhez csatlakozik a lépcsőház, amelytől jobbra és balra W. C-k és mosdók vannak elhelyezve. Az emeleti 12*50 m hosszú és 4*67 m széles előcsarnokból jobb* ról balra nyílnak: a segédhivatal, az ügyvezető hivatala, amely egyúttal tanácsterem (7*25 m hosszú, 5*50 m széles), a fogalmazás és ügyvezető helyettes, járulék számfejtés, munkaadó felszámolás, folyószámla könyvelés (7*25 m hosszú, 5*50 m széles), számvitel vezető és számvevő irattár helyiségei. Úgy a jobboldali, mint a baloldali szárny végén 1—1 darab 6*98 m hosszú és 5*00 m széles, egyelőre még meghatározatlan rendeltetésű emeleti tartalék helyiség van, továbbá a férfi és női W. C-k. Az alagsorban van a 40 m2 területű előtér, a fürdőszobás, komfortos portáslakás, a portásfülke, a gyógy- és kötszerraktár, hivatali leltári raktár, mosókonyha, szénraktár, a központi fűtés kazánháza, I továbbá a légoltalmi előtér és a légoltalmi óvóhely. Mint ezekből az adatokból is látható, az épület a mostani követelményeknek egyelőre megfelel. Ha bővíteni kell, arra is megvan a le* hetőség, mert úgy a nyugatra, mint a keletre néző homlokzathoz még egy-egy szárnyat hozzá lehet majd építeni. Az OTI szekszárdi uj székházában a földszinti szobák magassága 3*40, az emeletieké 3*30 m; mig az alagsori helyiségeké 2*65 mí Különös előnye a központi meleg- vizfütési berendezés, amellyel kiküszöbölődnek a téli fűtési nehézségek. Nézetünk szerint jelentős szép- | séghibája ennek az épitkezésnek az, I hogy az OTI, a hatalmas tőkékkel I fendelkező közintézmény, amely milliós összegeket vitt el Tolna vármegyéből és Szekszárdról, a székEgyes szám ára 12 fillér
