Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-08-10 / 58. szám

nil. {«folium. Szekszúnl, 1940 ooiusztis 10. (Szómtól) 50. ízűm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HKITINKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ rmESZTÉNY pniTrnr ai fel I-A» Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || • Félévre_______.6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetés] dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dll^SO pengő. — A hirdetés egy 60 mllllraétsr széles hasábon millimétersoronként 10 túlér, Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám«, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerít 1, 4» Kisértetiárás Irta: Jánosi GyOrgy „ Világos nappal van. Épkézláb ember határozottan felismeri a világ* történelem dolgait. Tudja, hogy egy hadsereg győzelme végül is az egyes nemzetekben levő erők nem állandó kifejtése, hanem csak jelenet, amely csak akkor lesz következetlen, ha kimerülnek az erőforrások. A német győzelmek a germán élettér ősi vo­násain alapulnak, többek, mint tü­netek, hiszen az egész világ képének megváltoztatását eredményezik. Ért­hető. Ez az erények birtokában levő nemzet megérkezett, megérkezése helyén megmarad, irányítani fog. Súlya katonai és általános gazda­sági, vagy művelődési szempontból egyre erősebb lesz. Csak Bukarest* ben nem értenék mindezeket meg? Ott kiássák a harcibárdot, hős fő­nökök uj ábrákat rajzoltatnak ter­metükre, felszedik a skalpokat és győzelmi tollakat? Mindez mit je­lent? Van ennek értelme és komoly­sága? Kisértetjárás, semmi más! A magyar kormány tudja köte­lességét. A történelem. előtti súlyos felelősség tudatában intézkedéseit a leghelyesebben teszi és tette meg. Vár, dolgozik. Mögötte az egész nemzet.. A dolog, amiről szó van, annyira köztudomású, hogy azon vitatkozni nincs mit. Erdély a miénk volt és a miénk marad. Oláh remé­nyek, vagy épp oláh hódítás tárgya nem volt ez a föld s ha a lakos­ság a régi világ türelme és nemze­tiségi politikájának vaksága miatt bizonyos számban oláh színezetű is, végeredményében magyar. Több mint két millió magyar testvérünk él a Királyhágón túl. Romániában 250.000-re tehető — a magyarok száma. Szőrszálhasogatás lenne a mai rohanó napokban annak ki­mutatása, hogy Erdély földje milyen részben volt magyarlakta terület ? Éz a gordiuszi csomó megoldódik és alighanem keserűen fogják érezni a történelem kiábrándító erejét azok az oláh harcibárdforgatók, akiket inkább önámitás, mint idegen tanács­adók fütenek. De ha már arról lenne szó, hogy ősszemérkőzzenek a fegyverek, em­lítsük meg, hogy miről is cseveg­lelkiismeretes vezetőknek meg kell gondolniok a fenyegetéseket, meg kellene szivlelniök, hogy nem az ő bőrükről, hanem a tömegek bol­dogságáról és nyugalmáról lenne szó. A cseh hadsereg nem volt had­sereg. Veszedelmes összetétele kép­telen volt arra, hogy jelentősen lép­jen fel akár Oroszvégnél is. Szét- mállott és széthullott, mint a homok. Ugyanez a tünet lépett fel az oláh hadsereggel kapcsolatban is akkor, amikor az orosz csapatok megérkez­tek a visszakövetelt területekre. Re­méljük, hogy a bolgárok előtt is megmaradtak e hadak vonásai. — Legalábbis nem vesszük észre, hogy arra felé irányulna a fenyegetőzés. Az orosz kezétől tartanak talán? Felénk azonban öklök emelkednek, hangok hallatszanak, hogy minden eddigi kudarc Erdély megtarthatása miatt történt. Érdekes. A történelem világos példái Romániában ismeret­lenek. Belgium dacosan állt szemben a német hadakkal. Végigfecsegte hír­lapi megállapításokban, hogy me­lyik csatorna, melyik erődrendszer fogja felmorzsolni a német táma­dást. S nehány nap alatt eltűnt a belga hadsereg. Le kellett tennie a fegyvert, ha nem akart meghalni egy szálig. Belekényszerült abba, hogy megadja magát.Esküdtek arra, hogy ez lehetetlen, hogy az ellen­kezője fog megtörténni. Francia- ország hasonlóképpen biztos volt a maga dolgában. S ma ott hever a győzők lábainál. Páris utcáin német katonák menetelnek. Anglia órái megszámlálván Hullanak, mulnakfa kevély fejek, futnak a nagyhangú viadorok mindenütt a tengely lépései előtt. Csak még az oláhok verik a mel­lüket, csak ott akadnak fegyvercsör- tetök, ahol halkan imádkozva kellene bevárni, hogy mit hagy meg a vihar ? Miért van ez ? Meddig tart ez ? — Magyarország nem akart és nem akar háborút. Mi és ki ellen fény­lenek az oláh csatabárdok ? Oda- tül a politikusok agyrémekben élik ki dölyfös álmuk oszladozásának gyötrő napjait! Királyhágón innen pedig kigyulnak a magyar honszere­tet őrtüzei, nappali világosságot ter­jeszt a magyar elhívott vezetők bölcs politikája. Ez a fény, ez a tűz vilá­gossága egyre erőteljesebb. Foszla­doznak a kisértetek l Állunk és om­ladozik Nagyrománia. Vajúdik, tán­hetnénk azoknak, akik lengetik — Caezár köpenyét ? Tisztában vad. gyünk azzal, hogy az oláh hadsereg | col 'sírja felé. Puszta jelen összetétele és száma olyan, hogy 1 belesodorja az óngyilkosság őrült meggondolatlanság eredmé­nyeibe, végpusztulásába. Mi lesz, ha egyszer elhangzik a Hadúr üzenete: Előre! Ne tépelődjünk tovább! Romániá­nak a térképről el kellene örökre tö- rölődniel Ennek igy kellene történnie, mert a tengely életérdeke, hogy ez az állam sohase álljon az uj világ útjában, amely uj világ emberi élet­színvonalat, gondtalan életet; derűt és nyugalmat jelent az emberiség számára. A tengely belátja ezt. Hogy Románia is belássa, szükségtelen, ö majd, ha csak véletlenül észre nem tér, érezni és átélni fogja. Az Országos Társadalombiztosító Intézel szekszárdi székháza Lapunk hasábjairól ismeretesek azok a körülmények, amelyek miatt az Országos Társadalombiztosító Intézet szekszárdi székházépítésé­nek az ügyét mindmáig nem lehe­tett megoldani, holott ez az épít­kezés már évtizedekkel ezelőtt any- nyira szükséges volt, hogy az uj rendelőintézetet és székházat az ön- kormányzat még az államosítás előtt meg akarta valósítani, mert azok az állapotok, amelyek ezt szüksé­gessé tették, már huszonöt évvel ezelőtt is tarthatatlanok voltak. Hogy sok huzavona után Szek- szárd egyik legszebb helyén, a fő­forgalmi útvonalat képező Szent István-uton végre megkezdődött az építkezés, felkerestük Papp Ferenc balatonboglári építőmestert, az OTI székház és rendelőintézet vállalko­zóját, aki megmutatta nekünk az uj épület tervrajzát, amelynek alap­ján jórészt közölhetjük is az érdek­lődőkkel, hogy milyen lesz ez a sok vajúdás után megszülető épü­let, amely fölött évekig tartó vita folyt Szekszárd város közönsége és a Társadalombiztosító budapesti ve­zetősége között. A Magyar Nemzeti Bank-fiók és az államépitészeti hivatal közötti telken létesülő egyemeletes épít­mény 24*14 m hosszú és 18*40 m széles terüléten készül és 10 méter magas főhomlokzata a vármegyei múzeumra néz. A balatonalmádi vörös kőből készült lábazatu épü­let főhomlokzatának közepén van a 2*50 m széles főbejárat, melyen ke­resztül a 12*50 m hosszú és 4*50 m széles előcsarnokba lehet jutni. Ebből a tágas helyiségből nyílik a jobb szárnyon a felülvizsgálati helyi­ség a vetkező fülkékkel, a főorvos szobája, a 25 m2 alapterületű sebé­szet, a jobboldali homlokzat hosz- szában elterülő fogászat, fektető és és a Röntgen sőtétkamra. A be­járattól balra van a pénztár, a 7*25 í m hosszú és az 5 50 m széles vá- I rományi helyiség, a 6*78 m hosz­szu és 5*28 m széles segélyezési iroda, végül az 5*20 m hosszú és 5*28 m széles bejelentési iroda. A tágas előcsarnok közepéhez csatlakozik a lépcsőház, amelytől jobbra és balra W. C-k és mosdók vannak elhelyezve. Az emeleti 12*50 m hosszú és 4*67 m széles előcsarnokból jobb* ról balra nyílnak: a segédhivatal, az ügyvezető hivatala, amely egy­úttal tanácsterem (7*25 m hosszú, 5*50 m széles), a fogalmazás és ügyvezető helyettes, járulék szám­fejtés, munkaadó felszámolás, folyó­számla könyvelés (7*25 m hosszú, 5*50 m széles), számvitel vezető és számvevő irattár helyiségei. Úgy a jobboldali, mint a baloldali szárny végén 1—1 darab 6*98 m hosszú és 5*00 m széles, egyelőre még meg­határozatlan rendeltetésű emeleti tartalék helyiség van, továbbá a férfi és női W. C-k. Az alagsorban van a 40 m2 te­rületű előtér, a fürdőszobás, kom­fortos portáslakás, a portásfülke, a gyógy- és kötszerraktár, hivatali leltári raktár, mosókonyha, szén­raktár, a központi fűtés kazánháza, I továbbá a légoltalmi előtér és a légoltalmi óvóhely. Mint ezekből az adatokból is lát­ható, az épület a mostani követel­ményeknek egyelőre megfelel. Ha bővíteni kell, arra is megvan a le* hetőség, mert úgy a nyugatra, mint a keletre néző homlokzathoz még egy-egy szárnyat hozzá lehet majd építeni. Az OTI szekszárdi uj szék­házában a földszinti szobák magas­sága 3*40, az emeletieké 3*30 m; mig az alagsori helyiségeké 2*65 mí Különös előnye a központi meleg- vizfütési berendezés, amellyel kikü­szöbölődnek a téli fűtési nehézségek. Nézetünk szerint jelentős szép- | séghibája ennek az épitkezésnek az, I hogy az OTI, a hatalmas tőkékkel I fendelkező közintézmény, amely milliós összegeket vitt el Tolna vár­megyéből és Szekszárdról, a szék­Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents