Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-08-10 / 58. szám

TOLNJWEflYŰ OJSlfl

1940 augusztus 10.

Puööthg J

RaoeptkSnyveket kívánságára ingven küld: Or Oetker gyár, Budapest, VIII., Conti-u, 25.

ház létesítéssel kapcsolatban alne- gyeszékhely lakásínségének az enyhítésére nem tett semmit. Pedig a második emelet ráépítésével aránylag jutányosán adhatott volna természetbeni lakást néhány tisztviselőjének. Itt ugyanis megtakarítható lett volna az alapozás és a fedél J költsége. Az az esetleges ellenvetés, |

hogy olyan épflletbe, ahol a betegek nagy tömegei megfordulnak, nem lehet magánlakásokat elhelyezni, nem volna helytálló, mert a rendelő intézet és a lakások bejárata elkülöníthető. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy kórházakban is vannak magánlakások. Leszögezzük, hogy az OTI, amely — eléggé nem dicsérhető módon — inasokat is nyaraltat, nagyon helyesen cselekedett volna, ha egészségügyi előrelátástól vezéreltetve a lakásínséggel küzdő Szekszárdon, néhány alkalmazottjának egészséges, modern lakást juttat, mert hiszen ezt a kérdést ez alkalommal elég jutányosán meg lehetett volna oldani akkor, amikor az OTI ezzel nem is csinált volna rossz üzletet.

Az angolok olaszellenes ábrándjai

A demokrata sajtó, valahányszor Olaszország hadbalépésével foglalkozott, folyton azt hangoztatta, hogy az olasz partok rendkívüli hosszúságúk folytán erősen sebezhetők, s hogy ugyanakkor az afrikai olasz területek ki vannak szolgáltatva az azokat minden oldalról körülvevő angol erőknek. Nos, az események ugyancsak rácáfoltak ezekre a megállapításokra és egyszeriben kény- szeritették az angolokat terveiknek és álmaiknak feladására.

A Földközi tengeri angol hadihajók száműzve vannak a tenger két kijáratánál fekvő bázisaikba és helyzetük még itt is teljesen bizonytalan, mert ide is utói érik őket az olasz légierők pusztító támadásai, amelyek — mint láttuk — egészen Haifáig és Gibraltárig eljutnak. — Hiába kísérelte meg az angol flotta, hogy kiszabaduljon ebből a kedvezőtlen helyzetéből: az olasz tengeri és légi erők olyan feleletet adtak a büszke angol flotta kétirányú támadására, hogy az bizony erősen megrokkanva volt kénytelen elmenekülni a csata színhelyéről. Vájjon nem az angolok dédelgették azt az elméletet, hogy a tengeren az győz, aki meg tudja őrizni hajózási szabadságát ? Márpedig a Földközi tengeren ma az olasz flotta az ur, amely nem csupán vissza- kényszeritette bázisaira az erősen megtépázott angol hajóhadat, hanem szabad összeköttetést biztosit — az olasz félsziget és a líbiai partok között.

Az olasz tengeri győzelmet, amelynek — jegyezzük meg jól — történelmi fontossága van, követték az olasz gyarmati csapatok nagy sikerei. Az angolok itt is súlyosan tévedtek feltevéseikben: azt hitték például, hogy amint a háború megindul, Abesszínia fellázad az olasz uralom ellen és az olaszoknak majd a saját gyarmati népességük ellen kell védekezniük. A volt négus emberei már fegyveres bandákat szerveztek — természetesen az angolok támogatásával — elsősorban a határos Kenyában, azzal a szándékkal hogy majd betörnek abesszin \

területre. Ezzel szemben az történt, hogy az olaszok elfoglalták Galla- batot, Cassalát és a Kenyai beszö- gellést, viszont az abesszin bennszülött lakosság semmiféle hajlandóságot nem mutat a fellázadásra: sőt ellenkezőleg, őszinte hűséggel kitart Olaszország mellett úgy a harcban, mint a munkában.

Alig hat hét elegendő volt arra, hogy az angolok haditervei tökéletesen meghiúsuljanak: az angol tekintély újabb nagy csapást szenvedett, mert a bennszülöttek csak az erőt tisztelik. Ugyanekkor Itália felkészült a nagy afrikai örökség átvételére.

JUiek

Vakok kórusa

Nem lítiuk még soha a világot, Könnyes-arcú édes, jó anyánk,

A színektől kacagó virágot,

Napsugárban fürdfi szép hazánk. Kedvesünknek mosolygó szemeit, íriszének kékló sugarát,

Alakjának csodás, dús ringását,

Szép mellének fehér, szűz havát Nem láttuk még sohasem a tavaszt Dús pompájú, ékes vírulását,

Nyári esték holdvilágos táját,

Azúr felhók szelíd suhanását.

Nagyvárosok minden ékét, báját Égbe nyúló, kőcsipkés csodákat,

Királyok és koldusok tanyáját És szerelmes, illatozó fákat Csak Téged látunk vakságunk kárpitján, Örök éjeink fénylő Istene,

Lépj be hozzánk szivünknek ajtaján: lm Neked zeng a vakok énekel

Könnyű László.

Időjelzés.

Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1940 augusztus 1—7-ig.

Hőmérséklet:

maximum: 26*8 C° augusztus 7-én,

minimum: 13'5 C° augusztus 3 án.

Csapadék;

eső l'O mm augusztus 1-én, eső 0 1 mm augusztus 2-án, eső 1*5 mm augusztus 5 én, eső 0'2 mm augusztus 6 án.

összesen 2‘8 mm

— Bonczos államtitkár vármegyénkben. Vitéz Bonczos Miklós belügyminiszteri államtitkár, országos árvízvédelmi kormánybiztos e hó 9-én, pénteken reggel Vörös- marthy főmérnök kíséretében vármegyénkbe érkezett. — Dunaföld- váron lU 10-kor üdvözölte a vármegye területére gépkocsin érkező államtitkárt vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán, valamint Dunaföldvár község elöljárósága, élén Beéri-Balogh Ferenc főjegyzővel. Az árvízvédelmi kormány- biztost a főispán, az alispán, dr Bdtsmegyey Lajos, a belügyminisztériumba berendelt tb. főszolgabíró, dr Bekker János tb. főszolgabíró és László Aladár ny. m. kir. műszaki főtanácsos elkísérte Paksra, Tolnára, Mözsre, Szakályba és Dombóvárra, ahol megtekintette az árvíz által elrombolt házak újjáépítési munkáit. Dombóvárról estére Gerjenbe megy az államtitkár, ahol mint vitéz Madi Kovács Imre főispán vendége tölti az éjszakát. Másnap, szombaton reggel a bizottság Gerjenből Sárszent- lőrincre, Pincehelyre, Tolnanéme- dibe és Simontornyára kíséri vitéz Bonczos államtitkárt, aki e községek újjáépítési munkáinak megvizsgálása után elhagyja a vármegye területét és Székesfehérváron keresztül visszautazik Budapestre.

—■ Vármegyei kisgyfilés. Tolna vármegye törvényhatósági kisgyű- lése a vármegye székházának kistermében e hó 13.-án délelőtt tartja folyó havi rendes ülését vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklete alatt A tárgysorozaton szerepel többek közt a gyönki ref. gimnázium és a Magyar Vöröskereszt Egylet segélyezése, Miszla községben Northon kút létesítésére segély engedélyezése, az állatorvosi értekezletekkel kapcsolatosan felmerülő . költségeknek a törvényhatósági ebadóalapból való megtérítése, őcsény község kérelme ménistálló építésére segély iránt, özv. Győrffy Zoltánné, özv. vitéz Ugray Györgyné és özv. Papp Mi- hályné özvegyi nyugdijának meglomMill Mnrtlrofaiztiir B. T.

a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete

(Alaplttatott aa 18®9. évben)

A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kőlcsőnőketg betéteket a legkedvezőbben gyümölcsözte^ foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbizésait gyorsan és előzékenyen bonyolítja le.

Előkelő budapesti légoltalmi, gézvétf elml és tűzrendészet! cikkekkel foglalkozó

részvénytársaság

keres

a helybeli piac részére komoly összeköttetésekkel bíró, őskeresztény

képviselőt. 382

Ajánlatokat kérjük: Budapest, posta- Kék 213. szám, 62. postahivatal címre.

állapítása, Fehér György vármegyei ntmester nyugdíjazása, továbbá 65 községi képviselőtestületi határozat.

— Egyházmegyei közgyűlés. A Tolna—Baranya—Somogyi ev. egyházmegye dr P e s t h y Pál és Koritsánszky Ottó felügyelők, továbbá Gyalog István főesperes elnöklete alatt augusztus 7—8-án tartotta közgyűlését Bonyhádon. A közgyűlésből táviratilag üdvözölték a kormányzót, "majd megemlékeztek az elmúlt év nagy halottairól. A közgyűlésen jelentette be Gyalog István főesperes, valamint Dörmer Frigyes tanügyi esperes lemondását tisztségéről. A közgyűlés munkásságukat elismerve, érdemeiket jegyzőkönyvben örökítette meg. Az egyházmegyei presbitérium jogával élve a tanügyi esperesi állásra dr Schütt Gyula majosi lelkészt választotta meg, kit a közgyűlés azonnal be is iktatott. A főesperesi állásra az egyházközségek szeptember 15-ig kötelesek szavazataikat beküldeni.

— Kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Bajor János völgységi járási körzeti iskolafelügyelőt, bonyhádi isk. igazgatót, iskolafelügyelői tiszte alól saját kérésére fölmentette s helyére Schranz Ottó bonyhádi tanítót nevezte ki.

— Tanári kinevezés. Budapest székesfőváros főpolgármestere szekszárdi földinket, Szilágyi Gyula jogi és bölcsészettudományi doktort, oki. középiskolai tanárt, a budapesti II. kerületi „Hunfalvy** községi felső kereskedelmi iskola helyettes tanárát kinevezte ugyanazon intézethez végleges tanárrá. Dr Szilágyi Gyula fia néhai Szilágyi Ernő ny. szekszárdi táblabirónak és unokája néhai dr Komáromy Gyula szekszárdi városi főorvosnak.

— A bércséplési rész megállapítása. Az árellenőrzés országos kormánybiztosa szabályozta, hogy a múlt évben alkalmazott bércséplési százalék nem emelhető, de ugyanekkor megállapította a legmagasabb cséplési részt is. Ezek szerint : I. Magánjáró gépeknél, ha az üzemanyagot a csépeltető adja, akkor 4'5 százalék, ha az üzemanyagot a géptulajdonos adja, akkor 6 százalék. II. Nem magánjáró gépeknél, ha az üzemanyagot a csépeltető adja, úgy a rész 4 százalék, ha pedig erről a géptulajdonos gondoskodik, úgy 5*5 százalék a rész. A fenti dijak a géptulajdonosok részesedése. A cséplőmunkások járandóságát külön lehet számítani a hatóság előtt kötött szerződés szerinti mértékben.