Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-08-07 / 57. szám
XXII. bfotyam. Szekálni, 1941 augusztus 7. (Szerda) 57. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fe lelés szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dl|a l’BO pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér, Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint ■ nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I, A rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonultak fizetése Keleti szomszédunk Amióta Erdélyben oláh zászló leng, szenvedés lett a magyarnak sorsa. A románok húsz éven át a legerőszakosabb és a legcinikusabb politikát folytatták a magyarok ellen. Nemrégen jelent meg Borbély Andor és Fali Endre dr könyve : „Román uralom Erdélyben*. — A könyv alapos és megcáfolhatatlan bizonyítékokkal mutatja be Erdély megdöbbentő tragédiáját. Ha egyesek szerint a magyar kisebbségek sorsát soviniszta jelszavaktól és szólamoktól elvadított félművelt emberek irányítják is, nem szabad és nem lehet eltekinteni annak a ténynek a leszögezésétől, hogy mégis csak maga Románia felelős mindenért, mert nem érvényesült a magyar kisebbségi kérdésben azoknak a társadalmi köröknek a gondolkodása, melyek a szellemi és erkölcsi vezetést, illetőleg elitet képviselik. Azok a förtel- mességek tehát, amelyeket az erdélyi magyarokkal elkövettek, az egész román nemzet számláját terhelik. Mert mit adott Románia a magyarnak 7 Csak néhány adatra szorítkozunk. Az állampolgársági törvény a formalitások elmulasztása miatt a magyarok ezreit juttatta hontalanságra. A törvényes formalitások betartását pedig ezer és egy raffinált ürüggyel fették egyenesen lehetetlenné a magyaroknak. A nyelvvizsgák ürügye alatt a magyar nemzetiségű közalkalmazottak ezrei! juttatták kétségbeejtő nyomorba, mert elbocsájtásuk a legtöbb esetben minden nyugdij és minden végkielégítés nélkül történté Az igy elbocsájtótt kisebbségi közalkalmazottak száma meghaladja a négyszázezret. A nyelvvizsga ürügye alatt a magyarok alkalmazása mind az államnál, mind az autonom szerveknél megszűnt. Kitalálták az „irredenta vádat“, melynek alapján bizonytalanná lett az erdélyi magyarok személyes szabadsága, életbiztonsága és testi épsége. A rendőri és a csendőrt közegek önkényeskedése, brutális eljárása állandósult a magyar családok részére. Arról ne is beszéljünk, hogy milyen korlátozásokkal és tilalmakkal akadályozták meg a magyar kisebbségek gyülekezési ] szabadságát és egyesülési jogát« A l magyar újságírók ellen valóságos üldözést rendszeresítettek. Mig a történelmi Magyarországon a kisebbségek az önkormányzati élet minden fokán (megye, város, község) egyaránt szabadon használhatták anyanyelvűket, addig a román impérium alatt tiltó törvényes rendelkezés miatt nem érvényesülhet az anyanyelv szabad használata. A vallás szabad gyakorlatát is sok esetben megakadályozták. A csendőrségi közegek sok esetben még a templom meggyalázásától sem riadtak vissza. Bírói Ítéletek tanúskodnak arról a brutális elbánásról, amelyben a kisebbségi papokat az államhatalom részesítette. Államsegélyt a magyar felekezeti elemi és középiskolák nem kaphattak, sőt még a városi és községi segélyből is kirekesztették azokat. Számos magyar iskolánál nem ismerik el a nyilvánossági jogot, — szinmagyar községekben az ottlakó magyarok terhére román tannyelvű állami iskolákat építettek. Nem kedvezőbb a magyar kisebbség szociális helyzete sem. A magyar ifjúságot az állami és egyéb közhivatalokból teljesen kizárták. Az agrárreform úgyszólván ellenérték nélkül, páratlan korrupcióval 2‘7 millió hold földet vett el a magyarságtól. Nem kímélték az egyháziakat sem, mert az egyházak birtokáilományából 85 százalékot kisajátítottak. A Nemzetek Szövetsége által visszaitélt 11.959 holdat még máig sem adták vissza, mig a Csíki Magánjavak 62.000 holdas birtokát és vagyontárgyait minden indokolás mellőzésével máról holnapra elkobozták. A magyar vállalatokat, bankokat, biztositó társaságokat a nacionali- zálás ürügye alatt arra kényszeri- tették, hogy vagyonuk egy részét nevetségesen olcsó áron kötelesek átadni a román államnak vagy a román érdekeltségeknek. A magyar kisebbségi mezőgazdákra, iparosokra összehasonlíthatatlanul nagyobb adót vetettek ki és azok behajtása „oláh kíméletlenséggel“ történik. Se szeri, se száma azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel az erdélyi magyarságot teljesen tönkretenni törekedtek. — Érvényesüljön végre az igazság és magyar zászló lengjen Erdély felett is, de mielőbb! A rendkívüli fegyvergyakorlatra I bevonultak dotálására vonatkozó rendeletek — mint arról illetékes helyen értesülünk — elsősorban a nősek és családfenntartók érdekeit védik s a magános férfi dotálásánál, vagy a magánszerződésbeli megállapodás, vagy a munkaadó anyagi helyzete s kérdésbeli etikai felfogása az irányadó. A köztisztviselők és üzemi alkalmazottak külön kategóriába tartoznak és róluk külöp rendelkezés döntött, melyet az érdekeltekkel hivatalfőnökük esetről-esetre közöl. A magántisztviselőkre, kereskedelmi és ipari alkalmazottakra (kereskedősegédek, művezetők közül azok, akiknek irányítása alatt 10, gépészek, főmolnárok, stb. közül azok, akiknek keze alatt 5 ember dolgozik), ha rendkívüli fegyvergyakorlatra vonulnak be, a rájuk vonatkozó rendeletek alapelvei a következők : 1. Ha nős, akkor fizetésének 50 százaléka jár. 2. Minden gyermek után jár a fizetés 10 százaléka. 3. Ha eltartottjai vannak — akiknek a gondozását másra átruházni nem lehet és akiről más egyáltalán nem gondoskodik — közületi támogatást kapnak alábbi rendelkezések szerint az eltartottak. Ez a dotálás azonban tisztvise- I lőnél a havi 100, fizikai vezető al- I . Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara elnöki tanácsa f. hó 2-án ülést tartott dr Mirbach Antal báró elnöklésével. Az ülésen az elnöki tanács tagjai ázép számban jelentek meg, igy ott voltak: dr Kovács- Sebestény Endre, Neugebauer Béla, Kovács Ferenc alelnökök, továbbá az elnöki tanács tagjai. Dr Mirbach Antal báró elnöki megnyitója után foglalkozott az elnöki tanács a kamarai közgyűlés összehívásának kérdésével és a tárgyalás eredményeképpen minden, valószínűség szerint — augusztus 24’én tartja meg a Kamara közgyűléséi\ amire eddig nem kerülhetett sor. ' Rajczy Géza, az igazgatói teendők ideiglenes ellátásával megbízott főkalmazottnál a 70 pengőt nem haladhatja meg, hacsak a munkaadó saját elhatározásából másként nem intézkedik. Ha például egy 4 gyermekes magántisztviselő, akinek 240 pengő a havi fizetése, rendkívüli fegyvergyakorlatra vonul be, nem követelhet 100 pengőnél többet a munkaadótól, jóllehet a generális szabály szerint neki járna egyszer 120 pengő a felesége és 4-szer 24 pengő a 4 gyermek után. Hasonlóképpen a fizikai vezető munkás, bármennyi is a fizetése, havi 70 pengőnél többet nem követelhet, bármennyi gyermeke van is. A fenti kategóriákba nem tartozók — mezőgazdasági, stb. alkalmazottak — feleségéről, gyermekkelről és eltartottjairól az illetékes közület gondoskodik az alábbi elvek szerint: Felesége után — városi, községi pénztártól — 12, minden más eltartott után 8 pengő havonta a segély az esetben, ha a rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonultnak semmi más jövedelme, vagy vagyon- hozama nincsen. A közületi segély összege azonban megyei városokban a havi 80, nagyközségekben, falun, pusztán és tanyán a 60 pengőt nem haladhatja meg. Ezeken kívül még számos más mellék rendelkezés is van, amelyekről az illetékes hatóságok adnak az érdeklődőknek felvilágosítást, titkár, előadásában 34 tárgysorozati pontban tárgyalta az elnöki tanács a Kamara adminisztrációs ügyeit és a Kamarának a közelmúltban kifejtett tevékenységét, valamint' a, gazdakőzönség legégetőbb problémáit. Számos olyan gazdaérdékü határozatot hozott, amelynek végrehajtása komoly tartalommal tölti ki a Kamara jövőbeni munkásságát. Ezek közül csak a legfontosabbakat emeljük ki. A mai viszonyok között, amikor az egyes mezőgazdasági termények és termékek árait az árkormány- biztosság szabja meg, a gazdaérdekvédelem Szempontjából feltétlenül szükséges, hogy megbízható árstatisztika álljon rendelkezésre, hogy adatszolgáltatása egyrészt a A Mezőgazdasági Kamara közgyűlése
