Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-08-07 / 57. szám

TQLNAMEŰYH UJSlfi 1940 augusztus 7. földművelésügyi kormánynak, más­részt az árkormánybiztosságnak se­gítségére lehessen a Kamara az^ ár­megállapításoknál. Az olaszországi hidegvérű ló­export ellenőrzése gyakorlati szem­pontból kiesett a Kamara kezéből, holott ezzel az ellenőrzéssel a gazda­közönség teljes mértékben meg volt elégedve. Szükségesnek tartja az elnöki tanács, hogy a Kamara ve­zetősége mindent kővessen el an­nak érdekében, hogy a kamarai ellenőrzés megkapja azt a súlyt, ami a gazdaérdekek megvédéséhez szük­séges. Beható tárgyalás alapját képezte az elnöki tanácsülésben a most kiadott termésréndelet. Leszögezte az elnöki tanács, hogy a búza 23 pengős ára a termelési költség­vetéshez viszonyítva tulalacsony, — ugyancsak alacsonyan nyert meg­állapítást a rozs, kétszeres és a zab ára is. Elhatározta a Kamara elnök­sége, hogy a vidéki mezőgazda- sági kamarákkal egyetértésben kéri a fenti termények árának újbóli és pedig a búzának 26 pengőben, a rozsnak a búzaár 80 százalékában, a zab árának 22 pengőben, a ta­karmányárpa árának pedig 18 pen­gőben való megállapítását. Ez volt ugyanis a mezőgazdasági kamarák javaslata az ármegállapítás előtt, amit nem vettek figyelembe. . Felhívta a Kamara a ügyeimet a rendelet azon hiányosságára, hogy a gazdaságok egymás közti gabona- forgalmát nem rendezi világosan, továbbá kérte a Kamara, hogy a mezőgazdasági kamarák is bele­szólhassanak a terményértékesités- ben résztvevő kereskedők kijelölé­sébe. — Errenézve pótrendelkezés kiadását sürgették. Egyébként a közeli napokban a Futurának egy értekezlete lesz, — amelyen a Kamara kiküldöttje elő­adja a terményértékesitéssel kap­csolatos gazdakivánságokat és az esetleges panaszokat. Az elnöki tanács elhatározta, hogy a földművelésügyi kormányhoz for­dul a minőségi sertéshizlalásnak prémiummal való elősegítése érde­kében. Feltétlenül szükséges, hogy exportpiacainkat állandóan el tudjuk látni az igényeiknek megfelelő hí­zott sertéssel. Az uj európai beren­dezkedésben a terményértékesités- nek központosítása vehető észre. Erre való tekintettel felkérik a föld­művelésügyi minisztériumot, utasítsa a Futurát arra, hogy abraktakarmá­nyokat, korpát és 8-as lisztet első­sorban a hizlaló gazdaközönségnek adjon és csak azután az ipari hiz­laldáknak. Ez maga után vonná a sertéstenyésztés fellendülését, mert a mostani takarmányárak mellett a tenyészetek állományukat — sajnos — visszafejlesztik. Az olasz légierő Az olasz ember mindig szenve­délyesen szerette a nagy távolsá­gokat, kutatta az ismeretlen tája­kat és vakmerőén kezdett vesze­delmes vállalkozásokba. Elénk szel­leme soha sem hagyta nyugton, mindig valami újat, a réginél na­gyobbat, tökéletesebb keresett. Nem meglepő tehát, hogy a legnagyobb felfedezők, mint például Kolumbus Kristóf, olaszok voltak, mint ahogy nem csodálkozhatunk azon sem, hogy az olaszok voltak az elsők, akik a repüléssel tudományosan fog­lalkoztak. Leonardo da Vinci (1452—1519), az emberiség egyik legnagyobb lángelméje, aki fel tudta magát szabadítani elődeinek gyermeteg képzelgéseitől, a repülésnek oly tu­dományos tételeit állította fel, ame­lyek ma is alapul szolgálnak. Az olasz Giovanni Alfonso Bo- relli (1608—1679) volt az első, aki a repülésről tudományos munkát adott ki, melyben sokszor eltér Leonardo da Vinci megállapítá­saitól. Az olasz nép különös érdeklő­dését a repülés iránt a legjobban bizonyítja az a tény, hogy már a XIX. század első éveiben egyesü­letek keletkeztek egész Itáliában azzal a céllal, hogy támogassák a repülés ügyét. Szinte természetes tehát, hogy a repülés első vértanúi j is olaszok voltak és hogy ők vol- I tak az elsők, akik a repülést a j hadviselés szolgálatába állították, I mint ahogy a líbiai háborúban láttuk. Ekkor mondotta az olasz Douhet tábornok, akit ma a hadirepülés megteremtőjének tartanak, de akit akkor még kortársai kinevettek, hogy a repülés át fogja alakítani az egész hadviselést. Követelte te­hát ennek az uj fegyvernemnek mi­nél tökéletesebbé kiépítését és szé­leskörű alkalmazását. A világháború előtti gyenge olasz kormányok azonban elhanyagolták ezt a kérdést és csak néhány olasz hazafi egyéni kezdeményezésének köszönhető, hogy az olasz aviatika már a háborúban is szinte legen­dás hírnévre tett szert. Elég csak Gabriele D’Annunziora, az egyik legnagyobb modern költőre gon­dolnunk, aki egyúttal a világháború egyik legvakmerőbb pilótája volt Az olasz repülés azonban csak a fasizmus hatalomra jutása után indult fejlődésnek, de ekkor oly ha­talmas ütemben, hogy rövid idő alatt az első helyre küzdötte fel magát az egész világon. Az uj életre kelt olasz ipar egy­más után dolgozta ki a legtökéle­tesebb típusokat és az iskolákban a legkiválóbb pilóták nyertek ki­képzést Nem csoda, ha az olasz repülés eredményei néhány év múlva már bámulatba ejtették az egész vi­lágot. Italo Balbo kétszeres óceán- repülése először tizenkét, majd hu­szonöt géppel, oly teljesítmény, amit még ma sem múltak felül. Ha hoz­zátesszük, hogy az olasz repülés rövidesen megszerezte az összes repülési világrekordok több, mint ötven százalékát, körülbelül fogal­mat alkothatunk magunknak az olasz aviatika magas fejlettségérőL Majd újabb erőpróbák jöttek: az abesszin hadjárat, a spanyol polgárháború, melyek ma már a hadirepülés legfényesebb lapjai közé tartoznak. A most folyó háború ismét al­kalmat ad majd az olasz repülők­nek, hogy bebizonyítsák hősi szel­lemüket, bátorságukat és felülmúl­hatatlan ügyességüket ______ A syönki ref. gimnázium az uj tanév előtt A vármegyének ez a legkisebb középiskolája fejlődésének uj kor­szakába lépett. Tudnunk kell, hogy szép természeti környezete, jó pe­dagógiai vezetése régtől fogva jó hírnevet biztosított ennek a száza­dos hagyományokkal dolgozó kis iskolának. Messziről is sokan ke­resték fel már azért is, hogy német környezetben a német szót is köny- nyebben tanulta, — akit sorsa ide vezérelt Most az intézet két irányban fej­leszti ki önmagát: először sok szülő állandó kívánságának tesz ele­get, amikor a heti német társalgási órák számát felemelte, az első osz­tálytól kezdve kötelezővé tette, má­sodszor több helyet akar biztosítani messzebb vidékek tanulóinak is, akik régóta frekventálják Gyönköt éppen az említett lehetőségek miatt. A győnki gimnázium ezért a tavaly megnyitott internátust kibővíti. — Szociális hivatását úgy véli ez az iskola legjobban megoldani, hogy igen-igen méltányos árt szabott (havi 45 pengőt) a tanulók ellátási dijául és így lehetővé akarja tenni a szerényebb viszonyok közt élÓ emberek számára is fiaik tanítta­tását. Figyelemmel van az iskola a mo­dern pedagógia legfrissebb ered­ményeire is és módszereiben, tan­eszközeiben, nevelési eljárásában ezekhez alkalmazkodik. Viszont a régen bevált családias nevelés elő- ayeit is továbbfejleszti. Az igy a minden oldalon biztosított nevelési eljárással a tanuló egészséges és folyamatos lelki fejlődése valóban szép eredményekhez vezethet. Azon a nemzetnevelési munka- területen, amelyen belül ez a kis gimnázium dolgozik a lényeg az, hogy széles körben hozzáférhető legyen minden, amit a legújabb tör­téneti fordulatok a nevelésoktatás­tól megkívánnak. Minél jobban és tökéletesebben megközelíti egy in­tézet ezt az időszerű célt, annál nél­külözhetetlenebb. A győnki gimná­zium a legalkalmasabb útra tért, hogy az idők megszabta nevelési feladatukat hiánytalanul elvégezze. A Simontornyai Bőrgyár közgyűlése Julius 29 én tartotta évi rendes közgyűlését az ország egyik vezető bőripari vállalata, a simontornyai Fried Berndt és Fiai Bőrgyár és Ke­reskedelmi Részvénytársaság Simon- tornyán dr Pesthy Pál nyug. igaz­ságügyminiszter elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentését az elmúlt üz­letévről Fried Imre vezérigazgató, m. kir. kormányfőtanácsos ismer­tette és ebből kitűnt, hogy a vál­lalat 1939-ben is eredményesen mű­ködött. Hatalmas összegek kerültek kifizetésre munkabér, tisztviselői fizetések és közterhek címén. Fried Imre vezérigazgató bejelentette, hogy TELEFON: 143 Szerdái, ing. 7-én. Csütörtökön, ang. 8­0ILÄS­H0Z1 Igazgató: KRENNER JÖZSEF Az élőadások kezdete: MtkBxaapekoa: ‘/a7 és órakor, vasár- ét lateptap: 1, i, 7 és 9 órakor Willy Birgel lószereplésével: Kontó express Afrika rejtelmes földjén játszódik ez a minden kocká­jában idegfeszi tő film, amelynek középpontjában egy borzalmas vasnti katasztrófa áll. A többi főszereplők; Marienne Hoppe, René Deltgeo és Hermans Speelmanns Világhiradó a vállalat tovább haladt az elmúlt évben is a munkásság érdekeit szol­gáló szociális intézkedések meg­valósítása terén és ebben az évben további 25.000 pengőt kívánnak for­dítani szociális célokra. A közgyű­lés meleg elismeréssel fogadta a vezérigazgató előterjesztéseit és lel­kes ünneplésben részesítette Fried Imrét, aki példátadó módon tette harmonikussá a gyár munkássága és a vezetőség közötti viszonyt. Az igazgatósági jelentést egyhangúlag elfogadták. * . Itt említjük meg, hogy a gyár ál­tal fenntartott Napközi Otthon im­már második esztendeje fejti ki a munkásság gyermekeinek gondozá­sával, ellátásával és orvosi szolgá­lattal egybekötött értékes tevékeny­ségét s máris jelentős eredménye­ket ért el a simontornyai gyermek­egészségügy terén. Ugyancsak szép eredménnyel működik a gyár ke­belében felállított egészségügyi szol­gálat, mely nemcsak rendszeres für­dőt biztosit a munkásoknak, de ál­landó orvosi felügyeletet is. Általi-

Next

/
Thumbnails
Contents