Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-08-03 / 56. szám

OIL évfolgam. Szeksztrd. 1940 angaizlos 3. (Szómból) 56. mim. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ■winwuftWT iftTtt/Jttt MWRiFinwft TTOirRrrfanT potrrnrai TlpsinAi mt i.a> Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: egy on széles hasábon mllllméteraoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti l;'m közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Termésértékesités A magyar élet minden vonatko­zásában, évről-évre, a magyar föld termésének bő vagy szűk eredmé­nyeihez igazodik. Természetes, hogy gazdatársadalmunk nehezen várta már, hogy ez évben is megjelenjék a termésértékesitési rendelet, amely voltaképpen alapja egész nemzet- gazdaságunknak. A kormány most megjelentetett és előző számunkban részletesen ismertetett rendelete természetesen ez idén is határozott szabályok közé fogta az elsőrendű gabonafélék, a búza, a rozs, a kétszeres és a zab forgalombahozatalát. A kormány- rendelet, amely a hivatalos lap va­sárnapi számában jelent meg, a búza árát huszonhárom pengőben állapította meg, mig a rozs ára 19 pengővel, a zab 20 pengő 70 fillér* rel indul és a kereskedők és a malmok csak uj jogosítvány alap­ján vásárolhatnak. A kormány rendelkezése figye­lemmel van az általános nemzet­közi helyzetre és figyelemmel van arra, hogy Magyarország ez évi magtermése, a kemény tél és az azt követő természeti csapások kö­vetkeztében nem váltotta be az 1940. évi terméshez fűzött várakozásokat. De figyelemmel van az agrártársa­dalom érdekei mellett a nagy ma­gyar közösség érdekeire is, éppen ezért a termésértékesitési rendelet igyekezett megtalálni azt a jó kö­zéputat, amely harmóniát teremt a termelő és a fogyasztó érdekei kö­zött. Az uj termésértékesitési rendelet minden vonatkozásban szem előtt tartja a szociális szükségleteket. Ki­emelkedő rendelkezése, hogy a meg­vételre felajánlott búzát, rozsot, két­szerest vagy zabot az arra rendelt szervek, tehát a Futura és a Futura bizományosai kötelesek megvenni. Az árak a múlt évi áralakulásnak megfelelően ezidén is emelkedőek és a megszabott árak nyugati ha­tárállomásra, Budapestre, dunai állo­másokra, Szolnokra és attól délre- fekvő tiszai állomásokra, 15 tonnás vasúti kocsikba, illetve uszályba rakva értendők. A termelő érdekeit védi az az intézkedés, amelynek ér­telmében a búza minimális ára bár­mely feladó állomáson a rögzített árnál 1*50 pengővel alacsonyabb nem lehet. Gondoskodás történt a minőség értékelésére is, amennyi­ben a minőségi felár métermázsán­ként 50 fillér. A termelő és fogyasztó társada­lom egyként megnyugvással veszi tudomásul az uj termésértékesitési rendelet ama megállapítását, hogy továbbeladás céljaira csak a Futura és annak bizományosai, valamint azok a kereskedők vásárolhatják meg a terményeket, akiket a ke­reskedelemügyi és közlekedésügyi miniszter a földmivelésűgyi minisz­terrel egyetértve feljogosít. Ma nehéz időket élűnk, fel kell készülnünk minden eshetőségre és ez a rende­let számol minden eshetőséggel. A készletgazdálkodás céljainak meg­felelően tehát a termelők és a fel­jogosított vásárlók a készleteket be­jelenteni tartoznak, a malmok pe­dig évi szükségletük egytizenketted részét állandóan készletben köte­lesek tartani. Az viszont önként ér­tetődik, hogy a rendelet szigorú szankciókkal tiltja el a búzának ta­karmányozási vagy szeszfőzési cé­lokra felhasználását. A kenyérmagvak iránt ma világ­szerte nagy az érdeklődés. Majd­nem ott állunk, legalább is európai vonatkozásban, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot, éppen ezért van nagy jelentőségű egyensúlyozó szerepe a magyar kormányzat min­den irányban gondoskodó rendel­kezésének, amely gátat vet minden­féle méltánytalanságnak. A termelő megkapja egész évi nehéz munká­jának tisztességes ellenértékét s a fogyasztó biztosítva van afelől, hogy a háborús viszonyok ellenére sem szökhetik fel megfizethetetlen ma­gasságba a nélkülözhetetlen kenyér­magvak ára. Szociális és gazdasági szempontokat elégít ki a kormány legújabb rendelete, amely biztosítja a magyar gazdasági élet zavarta­lanságát. A nő a honvédelemben Irta: Jánosi György Nem szoktuk hősnőinket isteni- I teni, mint a franciák. Sajátságos vérmérsékletűnk nem engedi meg azt, hogy túlságosan bálványozzunk kiválóságokat. Férfi, vagy asszony aligha áll sokáig az általános nép­szerűség és elismerés előterében. Az érdemek felett átlépünk. Bgy érdem és nagyság marad állandóan szemünk előtt: a sajátmagunké. — Ezért fel nem ismert tehetségek temetője a magyar élet, — mondják. Van-é nemzet, amelynek életében olyan nagy szerep jutott a nőnek, mint a magyar? Költészet, ipar, szellemiek és fizikai erőkifejtést kívánó munkák egyaránt felszínre ve­tettek női nagyságokat és hallgatunk róluk. — Pedig pl. ha a finn nők homlokára babérkoszorút helyeztek, méltán helyezhetünk a magyar nő homlokára is, mert ezekben a sors­döntő napokban páratlanul teljesíti nemzetvédő hivatását. Nem abban van a magyar nő honvédelmi hivatása, hogy katona- ruhát öltsön magára. Képtelenüj visszataszító az, amit a mostani hadihelyzet egyes képei bemutattak az ejtőernyős asszonykatonákról, női dandárról, tehát az élet bölcső­ben ringató életforrás helyett az életet kioltó, vérengző fenevadakról. (Erkölcsi színvonalában széditően sülyednie kellett a világnak, hogy ez az ősvadság ismét megszület­hetett !) A nő maradjon nőies. A nő világa a szelíd, sebetkötő, lelkigyöt­relmeket feledhető, mindenben szépet kereső és találó, megváltói küldetés. Undorító a gyermekgyilkos, vér­szomjas amazoni vonás. A nő sze­mélye szükségtelen ott, ahol a hadi­állapot fegyvereket mér össze. Viszont nélkülözhetetlen ott, ahol betegápolás­ról, a férfi meg felelő ellátásáról van szó. A nő hazája, hadszíntere az ott­hon. Az otthon hangulatát, meg­nyugtató biztonságát jelentse a nő, s ez az, amit nyomatékosan hang­súlyozunk. A férfi életét teszi koc­kára a harcmezőn. A nő maradjon hivatása területén és építsen háború esetén a férfi helyett is. — Ez van olyan feladat, mint a vérontás, vagy talán az emberiség fenntartása szempontjából súlyosabb. Alkotni mindig istenibb mint rombolni. — A háború sok értéket pusztít el, sokat megváltoztat. A nő hivatása az, hogy még többet teremtsen. Az igazi hon­védelem a munka. Ezt hangoztatja az uj világ. Most sok munkáskéz kénytelen fegyvert fogni. A nemzet történelmiségének fordulópontján nem térhetett ki nehéz kötelességei elől. A hadak útjára léptünk. Ám ez nem jelenti azt, hogy meg­álljon az otthon munkája, szünetel- jeljenek a gyárak, a műhelyek, az üzletek, műveletlenek maradjanak a földek, bezáródjanak a hivatalok, általában megálljon a hátmögötti részeken a haladást jelentő munka vérkeringése. — A háborúnak igen hamar vége lesz. Ez a modern nép- vándorlás tanyát ver végül. A fér­fiak hazatérnek, a csapatok létszáma mérséklődik. Nem azér t, hogy kezdőd­jék élőiről a béke sátorverése, hanem azért, hogy folytatódjék. Zökkenő nél­kül kell átlépnünk az alkotás állapo­tába s hogy ez megtörténhessék, arról a nőknek kell gondoskodniok. Nem az az eszményi honvédnő, aki harciriadókat szaval, aki hábo­rús uszító, szellemi áramlatok ügy­nöke, — tehát csak nő és semmi több, — hanem az, aki változatlanul áll a maga tűzhelye és rendeltetése mellett, csak átmenetileg veszi kezébe a férfi által elhagyott munkaeszközö­ket, hogy pótolja a férfi eltávozása által előállott hiányt. Munkács várá­nak hős, védő asszonya a bombák lármájában is gyermekeket nevelő anya, hadairól gondoskodó házi­asszony, sebeket bekötő ápolónő. Körülötte nevetségessé alacsonyul a háborús hősiesség és kellemet­lenné, dicstelenné válik az ostrom­lók szerepe. Benne, vele a béke él. A béke életének megvédése a ma­gyar nő magasztos honvédelmi hiva­tása. Anyák, akik fiaiknak suttog­ják : .Édes hazád most az anyád“, de lelkökben erősek és elszántan végzik tovább «hivatásukat, hitves­társak, akik reménykedve szakad­tak el férjüktől, hogy kemény kézzel vegyék át a férfi kötelességének elvégzését, leányok, akik betegápo­lók, hivatalokban, vagy műhelyben, iparban, kereskedelemben „dolgozó nők“, azonban derűs lélekkel töltik be szép szerepüket, — láthatatlan egyenruhában levő honvédek, a magyar nemzeti élet folytonosságá­nak fenntartói, akik a mai kor és uj magyar élet felvirágzásának elő- segitői, az erőteljesebb, szebb ma­gyar élet kivívásának hősei. Nem árt, ha megszívleljük ezeket I a mostani átmeneti napokban. Olaszország tengeri hadereje Olaszország, amely Angliával szemben máris fényes sikereket ért el a tengeren, papírforma szerint tengeri haderő dolgában messze elmarad Anglia mögött. A tenge­részeti évkönyvek legfrissebb kimu­tatása szerint Nagybritannia hajó­hadának űrtartalma 2,128.532 tonnát tesz ki, amivel szemben Olaszország csak 735.866 tonnát tud kimutatni. Az angol flotta tehát a rendelke­zésre álló adatok szerint háromszor akkora, mint Olaszország hadiflot­tája. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a brit hajóhad több kötelékre oszlik, igy van távolkeleti raj, home fleet, stb. és van külön földközi­tengeri hajóraj is, úgy már egészen máskép alakulnak az erőviszonyok. Az olasz flottának főleg a földközi- tengeri britt hajórajt kell sakkban tartani. Ennek a feladatának, mint a hadi jelentés ékből láthatjuk, az olasz flotta tökéletesen meg is felel. Egyes szám ára 12 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents