Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-07-27 / 54. szám

SzeknM, 1940 jDtas n. ttmaiit) 54. szín. Hfl. Mtbm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ntviftHkÉNT rÉTAZcjc MEGJELENŐ KKKKSCTfeMY PfWTmr ai <ht TÁWATiAijn LA» Szerkesztőség ős kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám: 85 *•*; Előfizetési dl): VJ egész évre _ 18 péhgő H FélévTé^.------6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán ős Szombaton. Hl.rdetések árait A legkisebb hirdetés dija l'M pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronkéni 10 fillér. 01-_ _.... .... .... BW .. i Alléstkeresőknek 60 százalék kedvezmény. előfizet ési dijak és hlrdetésék, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a közlemények a szerkesztőséghez küldendők, I nyilttér soronként 60 fillérbe kerti I. Két javaslat A magyar törvényhozás előtt két korszakalkotóan nagyjelentőségű törvényjavaslat Van. Teleki Pál gróf miniszterelnök terjesztette a kép­viselőház elé „A kárpátáljai vajdár, ságról és annak önkormányzatáról4, valamint „A nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről“ szóló tör*- vényjavaslatot. Az első javaslattal közjogi viszo­nyaink fejlődésében ólyán. ponthoz étkezünk, amely messze főldöh hirdeti, hogy a magyarsághoz hű­séggel ragaszkodó nemzetiségek megértő, szeretetteljes gondosko­dásban részesülnek ebben az or­szágban. Kárpátalja ruszin népe évszázadokon keresztül élvezte a magyarsággal együttélés kulturális és gazdasági előnyeit és a trianoni húsz év alatt keserűen tűrte a cseh önkényt, hogy a felszabadulás örö­mével ünnepelje az Erdős Kárpátok visszacsatolását az anyaországhoz. A csehek elsikkasztották a béke- szerződésben is biztosított ruszin autonómiát, mert attól féltek, hogy ez a nép, ha módja van rá, kisza­badítja magát a cseh börtönből. Valami felemás, ósdi, tartományi rendszerrel próbálták félrevezetni őket,'ez a tákolmány azonban pil­lanatig sem elégítette ki Kárpátalja népét s a Kurtyák—Bródy féle ru­szin párt sohasem szűnt meg köve­telni az igazi Önkormányzatót, azt az önkormányzatot, amelynek elő­készítésében a magyar kormány a felszabadulást követő első héten már munkálkodni kezdett. Beveze­tésként már a múlt évben égy tör­vényerejű kormányrendelet lépett életbe, amely olyan közigazgatási rendszer kifejlesztését tette lehetővé, amely alapja volt a későbbi Önkor­mányzatnak. Már é közigazgatási rendszer az egyenjogúság szellemé­ben biztosította, hogy Kárpátalja lakói részt vehessenek a közigaz­gatásban és rendezték lojális meg­értéssel a nyelvi kérdést is. Es meg­állás nélkül folyt ä céltudatos munka, hogy felélesszék a kifosztott ország­rész gazdasági erejét. A mezőgaz­daság» az erdőgazdaság, az ipar és kereskedelem terén páratlan alko­tásokkal igyekezett a magyar kor- mányzat a cseh elnyomás alatt sokát szenvedett népét tafprááliitatii. Ä közmunkák egész serege indult meg s a magyar állam szociális szeretete hóna alá nyúlt Rákóczi népének. AZ autonómiáról szóló törvény­javaslat szervesen nő ki & történelmi magyar alkotmányból, amiből folyik természetesen az, hogy a javaslat nem minden részletre kiterjedő jog­alkotás, hanem egy tartalmánál fogva alapvétőén fontos szabályozása a Magyar és á ruszin tlép állatni viszonyának. ifiViti 1 :■/ i Közjogi hagyományaiknak megfe­lelően Teleki Pál gróf miniszterei­nők törvényjavaslata vajdaságnak deklarálja Kárpátalját, akként, hogy az állam egysége mindenképpen biztosítva legyen. A vajdaság alap­pillére a jogi és tényleges egyenlő­ség annak biztosítására, hogy Kár­pátalja ruszin népe fenntarthassa népiségének szellemi és gazdasági erőit. Fenntarthassa és tovább fej­leszthesse az egységes magyar ál­lam gondoskodó keretei között. Az autonómia életbeléptetéséhez simul a másik törvényjavaslat, amely­nek értelmében az, aki lealacsonyító megjegyzéseket használ valaki ellen úgy, hogy annak nemzetiségi érzü­letét sérti, törvényesen büntetendő vétséget követett el, amelynek bün­tetése hat, illetve, ha sajtó utján követte el, egy évig terjedhető fog­ház, íme, ez a két törvényjavaslat is cáfolhatatlanul ékes bizonysága an­nak, hogy a magyarság soha sem tért el a szentistváni alapokról és mindig becsülte a Szent Korona határain belül élő nemzetiségeket A lényeg mindig változatlan volt, csak a forma változott és változik a kor szükségletei szerint. Teleki Pál gróf miniszterelnök e két javas- I lata kétséget kizáróan kielégíti a magyar nemzet, és a ruszin nép I jogát és igényeit egyaránt. van hivatva elősegíteni ebben az országban. Ha csak futólag soroljuk fel a Teleki-kormány munkásságának ha­tárköveit és megvalósításra kerülő elgondolásait, az időszerű magyat sorsproblémáknak egész légióját találjuk ott. A törvényhozási intéz­kedések egész sora valósult meg egy esztendő alatt a magyar fajta megerősítése érdekében. Földbirtok­politikánk nyugvőpontra juttatása, a falusi nép szociális megsegítése és a legkisebb existentiák felemelése, adórendszerünk korszerűvé tétele, pénzügyi életünk reformja, a köz- egészségügy, a kulturális kérdések, iparpolitikánk, kereskedelmi életünk magyar és keresztény szellemben való fejlesztése és amiről legelső­nek kellett volna szótanom, honvé­delmünknek a mai idők által meg­kívánt kiépítése, mind-mind élénken tükrözik a kormányzat nemes é& igaz értelmezésű, jobboldali és keresztény politikai útját. Nem is beszélve a második zsidótörvény­ről, amely hivatva van gyökeresen átállítani egész gazdasági életünket és biztosítani a magyarság szupre- máciáját minden vonalon az idégen szellemiséggel szemben. Nagyfokú és tudatos rosszindulat kell tehát ahhoz, hogy valaki a fentebb csak felületesen érintett pontokra azt mondja, hogy azok nem a magyar nép érdekeit szol­gálják. Igaz, hogy a kormányzat nem járhatja a Hubay-Vágó féle felelőtlenség szakadékokkal teli út­jait, mert a kormányzat politikai vonalvezetésének irányát egyes- egyedül a magyar nemzet legmaga­sabb érdekel határozhatják meg. Egy kormányzati politika' iránya sokszor lehet népszerűtlen is, ha ezt a nemzet érdekei igy kívánják. De annak, aki lelkiismerettel szivében, felelősséggel a vállán és józan ér­telemmel az agyában, az országért dolgozik, valóban egészen máskép­pen kell politikát csinálni, mint annak, aki például a nemzetiségi kérdés kényes komplexumához durva kézzel, dilettáns módon nyúl... Egészen másképpen beszél az, aki nem pártsikerekre, vagy karzati tapsokra vadászik, mint akinek mind­egy, hogy a hatalom mindenáron való átvétele érdekében elsütött ta­pintatlan külpolitikai interpelláció nyomán, hol köt ki egy elindított lavina... Nincs kétségünk aziránt, hogy a kiábrándulás, amely erőteljesen meg­indult, éppen Hubay és Vágó párt­vezérek jóvoltából, folytatódni 'fog a nyilas táborban és az elszécütett tömegek egyszer már látásra is hasz­nálják szemüket és ott keresik a keresztény és nemzeti és ha úgy tetszik szociális politikát azoknál, akik annak tényleg hivatott hirdetői és képviselői. A jóhiszemű politikai eltévelyedés még nem bűn. Hamar ki lehet belőle gyógyulni. De ehhez I szükséges, hogy egy kicsit gjndol­EGY ÍTÉLET MARGÓJÁRA Irta: Pongrácz Lajos gyógyszerész, országgyűlési képviselő. Az ítélet tehát elhangzott. A nem­zet szuverén képviseletének illeté­kes fóruma, a képviselőház össze­férhetetlenségi bizottsága kimon­dotta Hubay Kálmán és Vágő Pál dr nyilas képviselők mandátumá­nak megszűnését. Nem azért térek vissza erre a döbbenetesen szomorú ügyre, mintha egy pillanatig is aggá­lyunk lett volna, hogy a parlament összeférhetetlenségi bizottságában kimondott Ítélet másképpen han­gozhatnék, mint ahogy az történt. Első perctői kezdve, hogy a két nyilas képviselő „törvényjavaslata“ nyilvánossá vált, meg voltunk győ­ződve róla, hogy azoknak, akik tettesei ennek a merényletnek, többé nem lehet helyük a törvényhozás­ban. Az az országos felháborodás, mely elementáris erővel rázta meg társadalmi életünket, a legélesebb és legfélreérthetetlenebb formában juttatta kifejezésre a magyar közön­ség lesújtó ítéletét, a magyar nép egyeteme ellen elkövetett példátlan sértésért — a botrány kipattanása után már Ítélt iá, Ehhez már cSu- pán alkotmányos életünk Szabá­lyainak megfelelően volt szükséges, hogy a képviselőház az előirt for­maságok után megfossza képviselői megbízatásuktól azokat, akik az ezeréves magyar állameszmétől akar­ták mégfosztani a magyar földet.. Gróf Teleki Pál miniszterelnök, mikor saját személyében is, mint a Ház egyik legrégibb tagja, megtette a két nyilas képviselő ellen az Ösz- szeférhetetlenségi bejelentést, a kor­mány vezetésének felelősségteljes és nehéz gondja mellett, — külön is hálára kötelezte mindazokat, akik jó ideje szükségét érzik annak, hogy a magyar belpolitikai életet egyszer, már erélyes kézzel tisztít­sák meg a politikai akarnokoktól. Ennek a szerencsétlen Ügynek ez a része tehát a bizottság ^életévéi tulajdonképpen le van zárva. Nincs lezárva azonban az Ügynek az a t része, amely itt bent az országban j különösen a legutóbbi illőkben nyi- • lás politika clíhén mérgezi a ma- I gyár közéletet és állandóan össze­ütközésben tartja a félrevezetett tö­megeket azzal a keresztény, nem­zeti és valóban szociális irányzattal, amelynek programmját őszintén és korrektül képviseli a Magyar Elet Pártja s a melynek megvalósítását a teleki-kormány a választóknak tett ígéretéhez híven, komolyan munkálja is. Nézzünk már egyszer a mélyére, mi az a nyilas politikában, ami tulajdonképpen kívánatos volna a magyar nép számára ? Hol vannak azok az erkölcsi erők és értékek éhben a pártban, illetve programm- jában, amelyektől a magyar nép sorsának javítását remélni lehetne ? Ha komoly/vizsgálat alá vesszük a magukat jobboldali szélsőségnek valló, de valójában (a baloldali radikalizmus eszközeivel dolgozó Hubay féle nyilaskeresztes pártot és ha véges emberi értelmünkkel az eszmék zűrzavarában eligazodni akarunk, vagy csak halványan is megérteni próbáljuk, hogy tulajdon­képpen mit is akarnak, hamarosan rájövünk arra, hogy lehetetlen fel­adatra vállalkozunk. Amit valóban mint érthető s az állami élet szem­pontjából hasznosat találunk a nyi­las észmék kavargásában, az sokkal tisztábban, sokkal érthetőbben ben­ne van a többségi párt programm- jában. Nincs a nyilas oldalnak egyetlen olyan, a tömegek érdeké­ben teliszájjal hirdetett programm- pontja sem, amelynek megvalósítá­sát a kormányzat komolyan ne akarná és ne kezdte volna meg, vagy ne készülne annak realizására. Az az átfogó s a jobb magyar élet megteremtése érdekében egész állami létünk alapos reformját célzó politikai program, melyet a multévi választásokon a magyar nép hatal­mas többsége diadalra vitt, a Magyar Élet Pártja által felelősségtől átha- tottan halad a megvalósulás utján. A kormányzó párt programja szé­les mederben Öleli fel és veszi sorba azokat a kérdéseket, amelyeknek . átrendezése, reformja, vagy újonnan J való megteremtése a magyar milliók 1 szebb, jobb és boldogabb élétét ssécfTi #Fft VI flfléT*

Next

/
Thumbnails
Contents