Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-06-12 / 41. szám
niL moijodl SttksUM, 1940 Innins ÍZ. (Széria) 41. nü. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG wKiniucÉm lim/lit «Hanrnft iKwaarfarr prwjmrAi <*t1prat>atjbt i.a> Szerkesztősbe bs ki adóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel efon szám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő Fele lős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap meelelenlk minden szerdán és szombaton. Hirdetések árali I A legkisebb hirdetés dlla 1*80 pengő. — A hirdetés egy 60 mlUlstéte . __egy oo sz éles hasábon mUlhnéteraoronként 10 fillér. . Állástkeresőknek 80 százalék kedvezmény. . Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető IA hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint ■ 1 elcvrc ------o pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Am ire o leMoim szOKsésank mm Irta: Pongrácz Lajos gyógyszerész, országgyűlési képviselő. Válságos időkben felmérhetetlen | kincset jelent egy nemzet számára a megbonthatatlan belső egység, mely kifelé is annál értékesebb és nagyobb erőtényezőt jelent, minél mélyebben gyökerezik a nép lelkében, minél inkább őszinte. Történelmünk intő példái bőséges okulásul szolgálhatnak arra, hogy a nemzet életében jelentkező pártoskodás, széthúzás, az épitő erőt jelentő egység hiánya, a lelki közösség szétbomlasztása mily roppant erővel gyöngítette a magyarság erejét éppen akkor, mikor a legnagyobb szükség lett volna egységes fellépésre, egy táborban való tömörülésre. Az ezeréves magyar história lapjairól még ma is tragikus felkiáltójelként tárulnak elénk azok a korszakok, amelyekben a nemzeti közösségnél erősebbnek bizo- nyúlt a széthúzás, amely azután a kritikus időkben, mikor kemény helytállásra lett volna szükség, keservesen megboszulta magát. Egész történelmünk arra tanít, hogy amikor sikerült magasra emelni a nemzeti közösség érdekeit egyesek, egyének, csoportok, vagy éppen országrészek partikuláris érdekei felett, akkor voltak a nemzeti fel- emelkedés ragyogó korszakai, mindég akkor volt nagy és boldog a nemzet. Erős nemzet csak akkor lehetünk kifelé is, ha legelőször itt bent tudjuk megteremteni a nemzeti egységet. Ennek pedig legfontosabb feltétele, hogy válságos időkben — mint a mai is — egyek legyünk azoknak a követésében, akikre ma a kormányzati gondok példátlanul nehéz felelőssége hárul Józanul gondolkodó, komoly ember előtt nincs kétség aziránt, hogy eredményes kormányzati politikát csak akkor lehet folytatni, ha az ország vezetői mögött megbonthatatlan sorokban állanak a magyarság tömegei. Az elmúlt kilenc hónap bőségesen beigazolta, hogy az országépi- tés jó utón jár, az ország sorsának irányítása a legjobb kezekben van. Hiszen normális belső gazdasági és társadalmi élétünk alig mutat parányi elhajlást az életbeléptetett kényszerintézkedések nyomán és hála a kormány gondoskodásának, az ország gazdasági életének egészséges vérkeringését semmi sem zavarja. Nemzeti Véderőnket nagyszerűen felszereltük, meghoztuk szokat a szükséges intézkedéseket, amelyeket a mostani nemzetközi helyzet előirt számunkra. — Ezzel szemben magunk között megválthatjuk, hogy eddig még komoly lemondásra, komoly áldozatra nem került sor. Ezt pedig egyáltalán nem lehet a véletlen számlájára írni, hanem tárgyilagosan el kell ismernünk, hogy egy céltudatos, egyedül a nemzet érdekeit szolgáló kormányzati politikának a gyümölcsei, hogy ma a mi mindennapi életünk nálunk sokkal gazdagabb államok helyzeténél normálisabb, nyugodtabb és mindenki zavartalanul végezheti munkáját. A miniszterelnök ur nemrégiben annak a nézetének adott kifejezést, hogy a háború most már nem nyúlik hosszúra és nincs messze az idő, mikor a békeidők által megkívánt belső szükségletek kielégítésére több munkát kell szentelnünk. A kormányfőnek ez és a legutóbbi pártértekezleten mondott beszéde, — amelyben az egység gondolatát hangsúlyozta, — összetartozik és kiegészíti egymást. Valóban készen kell állanunk arra is, hogy a fegyverek zajának elnémulásával az eddiginél jóval nagyobb mértékben kell figyelmünket szociális és egyéb belső kérdések megoldása felé fordítanunk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy már holnap béke köszönt erre a vérgőzős Európára s most már minden elővigyázati rendszabályt abba kell hagynunk, mert mindaddig, amíg a béke csak remény és lehetőség, a háború végeztével minekünk minden eshetőségre készen kell állnunk. Ez pedig megköveteli a legnagyobb egységet s megköveteli, hogy minden erőnkkel és minden rendelkezésünkre álló eszközzel a nemzetet, a nemzet céljait szolgáljuk és ezért, ha kell, a legnagyobb áldozatot is meghozzuk. Jövőnket a népek sorában csak úgy tudjuk biztosítani, ha különösen a mai időkben mutatunk kifelé kemény egységet, amely mindenkire parancsolólag írja elő a fegyelmet, az ország belső megerősítésének fokozott munkáját. Boldogabb jövőt és a velünk elkövetett példátlan trianoni igazságtalanságok jóvátételét másképpen nem is remélhetjük, mint akkor, ha ezekben az időkben a magunk életében el tudjuk bontani azokat a — legtöbbször a pártpolitika által emelt — mesterséges válaszfalakat, amelyek csak arra jók, hogy a nemzeti erőt poriasszák és az elkövetkezendő beteljesülések előtt tétovaságra kárhoztassanak bennünket, örvendetes, hogy bár az éles belpolitikai párttagozódás még mindég jobban fennáll, mintahogy az kívánatos volna, mégis a milliós tömegek lelkében, az ország népének túlnyomó többségében olthatatlan sóvárgás él, valami nagy megértés, valami nagy lelki közösség iránt, hogy ebben a hazában mindnyájan magyarul gondolkozzunk, magyar politikát folytassunk és megteremtsük a magyar egységet. Erre kell törekednünk, akkor a húsz év óta lelkünk mélyén ápolt legszentebb nemzeti aspirációinkat Európa ujjárendezése alkalmával megvalósíthatjuk. Az események rohanó árját a békés partokról szemléljük, de úgy érezzük, mintha minden ránkvirradó nappal közelebb jutnánk a megcsufolt szent- istváni gondolat helyreállításához, I az integritás megteremtéséhez. Dr vitéz Téglássy Béla kormányfötanácsos * Széles körökben kelt általános örömet, — de különösen a paksi választókerületben, hogy dr vitéz Téglássy Bélát, a Hajózási Betegségi Biztosító Intézet főorvosát, a paksi választókerület országgyűlési képviselőjét, a Kormányzó Ur Őfő- méltósága a közélet terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül kine- nezte m. kir. kormányfőtanácsossá. Midőn a kormányzói kegy megnyilatkozása alkalmából melegen üdvözöljük dr vitéz Téglássy Bélát, annak a meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy a legfelsőbb helynek ez a mostani elismerő kitüntetése csak egy lépcsőfoka annak a mielőbb elérendő pozíciónak, amely dr vitéz Téglássy Béla országgyűlési képviselőt fényes képességeinél és — fáradhatatlan munkásságánál fogva méltán megilleti. Hogy a nagy agilitásu orvos és a kiváló politikus érdemeiről olvasóink részletesen tájékozódhassanak, alábbiakban közöljük életrajzi adatait: Született az 1892. évben Szolnokon, római katolikus régi erdélyi magyar családból. Nős, két gyermeknek atyja. Középiskolai tanulmányait részben a nagyszebeni áll. gimnáziumban, részben pedig a székelyudvarhelyi főgimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait a budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1919 április 12-én orvosi diplomát nyert Anyanyelvén kivül németül, franciául, angolul, olaszul és románul beszél. Az 1919. április 15-től 1929 október 1-ig a budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetem bőr- és nemi kórtani klinikáján, mint díjtalan, majd díjas gyakornok, 1922-től kezdve, mint egyetemi klinikai tanársegéd és klinikai adminisztrátor működött Az 1924 október hó 1-én az Országos Társadalombiztosító Intézet specifikus sebészeti és fénygyógyászati osztályára szakorvossá nevezték ki, mely időponttól kezdve megszakítás nélkül ott működött. 1925 szeptembertől 1926 szeptemberig a budapesti m. kir. Pázmány Péter Tudomány- egyetem IL számú sebészeti tanszéke mellé nevezték ki egyetemi klinikai tanársegéddé. 1929-ben orvosi tanácsadói megbízást nyert a m. kir. kereskedelemügyi minisztertől a Duna—Száva—Adria Vasúttársasághoz. Végül 1926. évi' szeptember, hó 1-től 1928 szeptember 1-ig Budapest Székesfőváros alkalmazásában, mint iskolaszakorvos teljesített szolgálatot. 1934-ben phi- sicotherápiás — természetes gyógymódok — szakképesítést nyert, öt év óta főorvosa a Magyar Hajósok Betegségi Biztosító Intézetének. Klinikai működése alatt több külföldi orvoskongresszuson és tanulmányúton vett részt, ahol speciális képesítéseket nyert és a magyar tudásnak, a névnek igyekezett mindenhol elismerést szerezni, — ami sikerült is. 1922-ben az orvosi far kultás tanári testületének ajánlatára és hozzájárulásával 3 hónapi tanulmányúton vett részt Hamburgban. Ott a bőr- és nemi kórtani klinir kán, valamint a hamburgi Hygienisches Institutban dolgozott. Ebben a híres egészségügyi tudományos intézetben végzett tanulmánya az alapja az utóbbi évek alatt kifejtett népegészségügyi munkásságának. 1923 februártól 1924 júliusáig ugyancsak az orvoskari tanártestület hozzájárulásával és a kultuszminiszteri tanulmányalap támogatásával a párisi, majd a londoni klinikákon és a „ London HospitalK-ban dolgozott. Utóbbi tanulmányútja alatt különlegesen tanulmányozta a francia és angol közegészségügyi viszonyokat, főleg a népbetegségek és a falu egészségügye szempontjából. Ezenkívül különböző speciális diplomákat szerzett, többek között a francia orvosi orthopediáról és moulage készítéséről A világháborúban 1914-től 1918 októberig megszakítás nélkül katonai szolgálatot teljesített. A cs. és kir. 68. közös gyalogezrednél, nem mint orvos, hanem mint csapattiszt a rajvonalban zászlósi rangban végzett frontszolgálatot, majd a király 1917 február hó 1-én főhadnaggyá nevezte ki. Harctéri szolgálata alatt kétszer sebesült, majd harctéri szolgálat alatt szerzett malária és sziv- burokgyulladás következtében harctéri szolgálatra alkalmatlan és a mai napig 50 °/,-os rokkanttá lett. Tíz harctéri kitüntetése alapján 1934. junius 3-án vitézzé avatták. 1919-ben kitört forradalom idején az Áldás-utcai hadikórházban teljesített szolgálatot és az ottani ellen- forradalmi magatartása és beszédei miatt letartóztatták. Csupán Barcsay Ákos ny. orvostábornok közbenjárására mentették fel a haditörvényszék elé való állítástól. A kommun I alatt aktiv részt vett az ellenforraEgyes szám ára 12 fillér
