Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-06-12 / 41. szám

\ TOLNAMEGYEI ÜJSÁ6 1940 junius 12. dalom megsürvezésében. A kom­munizmus bukása után a budapesti IV. kar. karhatalom orvosfőnöke, majd a Tudományegyetem összes alakulatainak zászlóalj orvosfönöke volt. 1928 óta az Egységes Kisgazda. FŐldmives és Polgári Pártnak, majd a Nemzeti Egység pártjának tagja. 1931-ben Pakson egységes párti programmal 4Q00 szótöbbséggel országgyűlési képviselővé választot­ták. Előző parlamenti működését az 1939. évi május hó 29 én lezaj­lott képviselőválasztás a titkos szavalással fényesen honorálta, mert mint MÉP jelöltet 4433 szótöbbséggel képviselővé válasz­totta. — Ezen a választáson az előző ciklusban pár hónapig képvtselősködött Tolnay-Knefély , Ödön csupán 4430 szavazatot ' kapott, mig dr vitéz Téglássy Bélára 9227 érvényes szavazat Ez valóban megérdemelt és nagy­szerű elismerése volt Téglássy politikát munkásságának és vá­lasztól érdekében kifejtett agili­tásának. Egész politikai működése alatt az általános politikai szempontok mellett mindig nagy Odaadással fog­lalkozott a magyar közegészségügyi Viszonyok, különösen pedig a falu egészségügyi Viszonyainak tanulmá­nyozásával és igyekezett úgy a par­lamentben, mint a nép között meg­felelő egészségügyi rendszabályok alkotására és a megelőzés meg­szervezésére indítványokat tenni. Orvosi diplomája megszerzése óta tagja az Országos Orvos Szövet­ségnek, valamint a Budapesti Or­vosok Szövetségének, amely szö­vetségek munkájában élénk részt vett és igyekezett e téren is a ma­gyar egészségügy és a magyar or­vosrend érdekeit szolgálni. — Á Magyar Orvosok Nemzeti Egyesü­lete kartársai egyhangú bizalmából a szervező bizottság elnökévé vá­lasztotta. Végül a Pénztári Orvosok Egyesületének is tagja, ahol szintén aktiv tevékenységet fejt ki. , 1919 óta speciális szakműködése mellett az általános egészségügy jcérdéseivel állandóan, tüzetesen fog­lalkozott, kooperálva az Országos Közegészségügyi Egyesülettel, az Országos Stefánia Szövetséggel, a .Tuberkulózis Elleni Küzdelem Or­szágos Bizottságával, az OKÉ Anti- venereás Bizottsággal, — amely szakfórumok munkásságában tevé­keny részt vett. A parlamentben különösen a következő kérdésekkel foglalkozott: a szociális hygiene, tiszti orvosok szaporításának kér­dése,. a rendőrorvosok ügye, víz­ellátás hiányosságai a falvakban, a falvak egészségtelen lakása, az Al­föld egészségügyének szanálása, az Országos Stefánia Szövetség tevé­kenységének és az általános egész­ségügyi megelőzés szélesebbkörü kiterjesztése, az anya- és csecsemő- védelem fontossága, a tuberkulózis elleni küzdelem szélesebbkörü meg­szervezése, a nemibetegség elleni küzdelem megalapozása, iparegész* * ségügyi propaganda, egészségvé­delmi munkaközösség, egészség- ügyi és szociális karitatív munkás­ság és végül az orvostársadalom szociális kérdései. A szociális kérdések között kü­lönösen felkarolta a gyermekek egészségügyének gondozását, mely­nek kiépítését tervszerű alapokon mellőzhetetlennak ítéli, legfőképpen a szegény gyermekeknél. — Ezt meggyőződéssel munkálta, mint országgyűlési képviselő is, úgy a bizottságokban, mint a plénumban. Több törvényjavaslatnak volt elő­Avatatlanok és felelőtlenek akarnak hozzányúlni az Ősi magyar alkotmányhoz. A képviselőház elé terjesztett »nemzetiségi törvényjavas­lat“, amely az egyik nyilas párt két vezetőjének elmeszüleménye, semmi egyebet nem óhajt, csupán azt, hogy Magyarországot népcsoportokra bontsák szét, a magyar állam egy­ségét szüntessék meg, a^ nemzeti­ségeknek jogok helyett kiváltságo­kat adjanak és hogy szerte az or­szágban valóságos nemzetiségi kis­királyok a magyar állam minden hatalmi eszközével felruházva és jogszabályalkotási joggal a kezük­ben basák módjára uralkodjanak. ázakértők szerint kerülbelül eny- nyit jelentene a nyilasjavaslat, ha egyáltalán meg lehetne valósítani. Érthető, hogy a magyar társadalom minden rétege nemzetiségre, társa­dalmi osztályra és pártpolitikai ál­láspontra való tekintet nélkül, egy­öntetűen felháborodott és á magyar sajtó „a nemzet ellen irányuló me­rényletről“ ir. Igen jellemző, hogy a Józanabb megítélésű nyilasok kö­rében is megütközést keltett ez a törvényjavaslat s most egyes nyi­lasfrakciók sietnek megtagadni a közösséget azokkal, akik ezt a kép­telen jogi fércművet előterjesztették. A tiltakozás és a felháborodott visszautasítás azonban nem állott meg a sajtó hasábjainál. Az ország társadalmi szervezetei, egyesületei, egyszóval minden olyan közösség, amely hazafiasán érző és gondol­kodó magyarokat tömörít, — acél­falként sorakoznak fel, hogy meg­védjék ősi alkotmányunkat, hazánk lelki és politikai épségét a műked­velők avatatlan és felelőtlen mester­kedéseivel szemben. A magyar tár­sadalom felzúdulása és megmozdu­lása egészen páratlan méretekben bontakozik ki. Tudjuk jól, hogy miért. — Ha valaki megfeledkezett volna már arról, hogy Magyar- országon 1918-ban egy nemzet­gyilkos forradalom zajlott le, annak emlékezetébe idézzük, hogy az őszi­rózsás forradalom nemzetiségi tervei pontosan azon a vonalon mozog­tak, mint a mostani Hubay-Vágó­féle javaslat. Csupán az a különb­ség köztük, hogy az októbristák nem akarták ennyire részekre tag­lalni a magyarságot... Nemcsak hazafias hangulat kér­dése tehát az, hogy felemeljük til­takozó szavunkat e képtelen és ostoba tervezet ellen. Kötelessége ma minden magyar embernek, hogy csatlakozzék ahhoz az egyetlen le­hetséges és becsületes magyar ál­lásponthoz, amely a nemzet egy­ségét jelenti. Megnyugodva látjuk, hogy e körül nem is lesz hiba. A magyar nép sem erkölcseiben, sem politikai ítélőképességében nem rok­kant meg, hanem tudatában van annak, hogy mivel tartozik a nem­zet méltóságának. Ne számítson tehát senki arra, hogy álszent szó­beszéddel és szemforgató hamis­sággal még egyszer meg lehet ben­nünket téveszteni Ne gondolja a politikai törtetés, hogy a korszellem ürügye alatt olyan dugárut csem­pészhet a magyar törvénykönyvbe, mely ennek az országnak a halálát jelentené 1 Európa emberemlékezet óta leg­nehezebb óráit éli. Nemzetek pusz­tulnak el, uj határok támadnak s egy régi és igazságtalan világren­det igekszik megtörni a feltörekvő nemzetek ereje. Ebben a háborús Európában csak akkor fogunk fenn­maradni, ha teljes egységben és egyetértésben munkálkodunk a ma­gyar jövőért, akár fegyverrel, akár szerszámmal kell azt kiharcolni.— A nyilasjavaslat azonban a nemzet egységét akarja szétbontani. Vagy a tudatlanság, vagy pedig a gonosz­ság sugalmazta tehát ezt a torz elgondolás!, ügy hat ez a pokoli tréfa a történelem mostani magasz­tos pillanataiban, mint a nemzet legnagyobb értékével kalmárkodó kufárok hangoskodása a templom­ban. Mi templomnak tekintjük a magyar nép lelkét s nem engedhet­jük meg, hogy akár annak előcsar­nokába is kufárok férkőzzenek be l TELEFON: 143 VILAfl­MOZI Igazgató: KRENNEB JÓZSEF Az elfiadások kezdete: bétkBzaapakoo: V*7 és 9 órakor, vasár- és Insepaap : i, 5, 7 és 9 órakor Hétfőn délután megtörtént, a világ egyik része tulfeszfilt ide gekkel, másik része — Magyar- ország is — az olasz nép vezeté­sébe vetett teljes bizalommal várt: Olaszország belépett a háborúba. A hadüzenetet Ciano külügyminisz­ter közölte az angol és francia követekkel, mig Róma és Olasz­ország népével maga a Duce, Mussolini tudatta ezt a világtörté­nelmi eseményt a római Vénezia palota erkélyéről elhangzott alábbi beszéddel: Harcosok I A forradalom fekete- ingesei! Olasz férfiak és nők! Halljátok 1 ütött az óra, amelyet a végzet jelölt ki hazánknak 1 A visszavonhatatlan elhatározások órája f Á hadüzenetet már átadtuk Nagybritannia és Franciaország nagyköveteinek. (Le velük 1 — kiáltja a tömeg.) Felvesszük a küzdelmet a nyugati reakciós és plutokrata demokráciák ellen, amelyek minden eszközzel akadályozták az olasz jiép menetelését és amelyek alatto­mos eszközökkel rátörtek az olasz nép létére is. A mi lelkiismeretünk teljesen nyugodt. Az egész világ tanúja an­nak, hogy Olaszország minden emberit megtett, hogy elkerüljük azt a vihart, amely Európát pusz­títja. Minden hiábavaló volt. Elég lett volna felülvizsgálni a békeszer­ződéseket és alkalmazni azokat a •nemzetek megváltozott körülményei­hez. — Elég lett volna felhagyni a franciák politikájával, amely fő­leg azoknak vált végzetévé, akik azokat elfogadták. Elég lett volna nem visszautasítani azt a javaslatot, amelyet a Führer október 6-án terjesztett elő, miután befejezte a lengyelországi hadjáratot (Hitleri Hitleri — zúgja a tömeg.) Mindez most már a múlté. Ha mi el va­Szerdáa, jűnins 12. Csütörtökön, Jnnins 13, Hans Albers ’és Charlotte Sussa főszereplésére!: Canllofta hőse Kalandok Kanada vad vidékein VilághiraAé adója a bizottságokban s mindig | megtalálta a lehetőséget arra, hogy a gyermekek gondozását nemzeti [ szempontból a kormányzatban el- i mélyítse előadói beszédei által. De } a parlament nyílt színén mondott ' beszédeiből is megállapítható, hogy a szociális biztosításokat élvező munkásság és a gyermekek egész­ségügyének rendszeres gondozása szivéhez van nőve s annak szolgá­lata nemes ambíciója. Olaszország hadat üzent Angliának és Franciaországnak I gyünk szánva arra, hogy szembe­• nézünk a háború minden kockáza­tával és áldozatával, ez annyit jelent, hogy Olaszország becsülete, érde­kei és jövője ezt vaskényszerüség- gel követelik, miután egy nagy nép csak akkor lehet nagy, ha kész a legnagyobb áldozatokra is. — Most megragadjuk a fegyvereket, hogy teljessé tegyük szárazföldi területün­ket és tengeri határainkat. Őzét kell hogy törjük azokat a katonai és területi bilincseket, amelyek reánk nehezednek, minthogy egy 45 mil­liós nép csak akkor szabad, ha szabad égre néz. Ez az óriási küz­delem természetes fejleménye a mi forradalmunknak és ez a szegény és szapora népnek küzdelme a ter­méketlen és a világ javai fölött monopóliumot gyakorló demokrá­ciák ellen. Ez a küzdelem a fiatal népek hárca az öreg népek ellen, az uj század küzdelme a régi ellen. . — Most, hogy a kocka el van vetve, ünnepélyesen kijelentem, hogy Olaszországnak nincs szándékában más népeket is belevinni á viszályba, melyek szárazföldőn vagy a tenge­ren velünk határosak. (Helyes I He­lyes! — tör fel a kiáltás a tömeg­ből.) Svájc, Jugoszlávia, Görög­ország,' Törökország és Egyiptom vegye tudomásul e szavainkat, ame* Jyeket a tények is meg fognak erő­síteni. Berlinben azt mondottam, hogy a fasiszta Olaszorság a végsőkig elmegy a barátjaival. (A tömeg itt lelkesen kiabálta: Hitler! Hitler!) Ezt eddig is megtettük és ezután is meg fogjuk tenni. . A mostani nagy események elő« estéjén gondolatunk a király és császár őfelsége felé fordul, aki mindig hű tolmácsolója volt a haza lelkének és üdvözöljük a Führer! és a nagy szövetséges Németország népét. (Viharos éljenzés.) A proletár és fasiszta Olaszország talpon áll és épp olyan egységes, mint Németország. A jelszó most egy határozott, mindenki számára érvényesülő és a lelkeket az Alpok­tól egészen az Indiai Óceánig fel­gyújtó szó: Győzni 1 (Viharos él­jenzés.) És győzni fogunk! (Viha­ros éljenzés.) Győzni fogunk és Jiosszu, igazságos béke korszaka fog köszönteni Olaszországra, Euró­pára és az egész világra! Az olasz nép most meg fogja mutatni szí­vósságát, lelkét és bátorságát! A Duce szavait a tömeg leírha­tatlan lelkesedéssel fogadta. (MTI.}

Next

/
Thumbnails
Contents