Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-05-29 / 37. szám
mi mam. salaam, Mio miiu si. uumi) 37. szám.' TOLNAMEGYEI ÚJSÁG LAP ■■ ■■ ai ■ 1 " F WFrgFW Szerkesztőség és klad4hlYOta|: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonon): 85 m * 'jww.iim Kjféá? CYne — 12 pgngő Előfizetési díj: Féjévre ______6 pengő | ' ' ' i' "............ . Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENjC A lap mepleleni^c minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlegények a szerkesztőséghez küldendők. w^rm, Hirdetések árait ■Kgy ■ széles hasábon mllUmétepsprpnként íp filléi;, 4|lástkeresőknék 6Ó százalék kedvezmény', I 4 ^rovatban elhelyezett reklám-, «llegyzésl, .családi Ji|r, valamint i hyjlifér soronkenl 60 fillérbe keru |. A miniszterelnök q Keresztény összefojúsról Gróf Teleki Pál miniszterelnök nagyszabású beszédet mondott az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga szombati, országos közgyűlésén, ahova dr vitéz Thuránszky László miniszterelnökségi osztályfőnök kíséretében érkezeit meg. Rendkívül érdeklődéssel kisért beszédében élő- szőr a ngmzeti gondolat nagy jelentőségéről szólott, a nemzeti érzésről, amely fia célkitűzés, akkor akarattá válik. Hangoztatta, hogy pqjitíkai és szociális feladatainkat nemzeti módon kell megQldani. — Ahhoz, hogy erről beszéljünk, csak öntudatosan és önérzetesen, nemzetien és kötelességérzettel, önfegyelemmel és józanul kell gqndqikod- nunk, nem pedig poiitj^áTnÜpk, vagy Ígérgetnünk. Kifejtette ezek előre-: bocsátása után a miniszterelnök, hogy politika alatt nem Ígérgetést, az úgynevezett hatalalomratörésf, vagy annak megtartására való törekvést érti, nem pártszervezést, hívek toborzását ellenfelek letörését. A politika — úgymond a mi? niszterelnök — a nemzet össze? fogásának gyakorlata, önmagának a nemzetnek időtlen idők fenntartására, — feladatainak ellátására azon a földön, amelyen él, a többi nemzetek, országok életében sajátos nemzetként, önálló országként való beilleszkedésre, fiai és leányai öröklött, yelük született és hiii munkában kiművelt jótulajdonságainak 9 nemzet és az emberiség javára való fejlesztésére és nem utolsó sorban a nemzet összefogásának gyakorlata isten dicsőségére. Ez utóbbi által yálik a keresztény nép, illetőleg nemzet, a keresztény ország politikája kereszténnyé. A keresztény pplitl^a nem lebet egyént érdekek versenyének, irigykedésének küzdelme/ mert qz az egyeg és mindenki szempontjából egyéni munkának felolvadása a köz, a származás, a földön együttélés, az életmódban egy forma, vagy egymásrautaltság alapján egy nemzethez, egy országhoz tartozó emberek közösségének szolgálatában. A keresztény politika a család érdekében olyan munka, amely önzetlen példaadásával kell növelje a gyermeki tiszteletet és ezzel a további kőte lességtudás folytonosságát nemzedékről nemzedékre. A családi élet tisztelete, védelme és ápolása, a nevelésnekodaadóbb szolgálata a közoktatásban, a családi otthonok teremtésére való törekvés a szociálpolitikában : mindezek elengedhetetlenül szükségesek. Ilyen szellemtől ke|l áthatva lenni mindenkinek, p nemzet minden tagjának egyaránt és erre kell az egész nemzetnek ŐSszefpgni, Természetes, hqgy egyik napról ill J általánossá, öntudatossá, akarattá, fegyelemmé tenni. Erre a keresztény nemzetpolitikára nevelni kell a nemzetet és ez a feladat mindenkié, tehát a társadalmi egyesületeket is. Ä nehezebb idők nagyobb feladatokat is rónak a társadalmi egyesületekre. Jobban össze kell fogni, erősebben és éiénkebben kell irá- nyitaniok tagjaikat, hiszen pnnyi valóban keresztényien gqndoíkodó magyar férfiú "és nő van, aki várja az irányítást, a vezetést. A mai nehéz időknek azok a véres és vér? telén eseményei — mondotta Telekj Pál — amelyek az egész világon, de főképpen Európában folynak, csak epizódok. Csak villámai a viharnak, amely az egész világ gondolkodásában, lelkében lefolyik. Egy nagy korszak végét és egyben egy uj korszak kezdetét várjuk* Gróf Teleki Pál megemlékezett arról a beszédről, amelyet 20 évvel ezelőtt mondott a Nemzeti Ligában. Akkor felemlítette, hogy a magyarság fellépése a külvilággal szemben sem mint közvélemény, sem mint társadalom nem olyan gerinces, mint amilyennek lennie kellene. Ill I |MU ■Hllllll III IUO. MH — -«-■ m IU HU HU *■ Szükségünk van tehát az állam- polgári nevelésre, de nem arra. amelyet a modern radikálizmus megszült. Szükség van arra az állampolgári nevelésre, amely azt célozza, hogy minden magyar állampolgár Tnegértse a cselekvések szükségességét. Ennek a nevelésnek pe? dig a magyar történelmen felépülnie- Magyarország történelmét csak keresztény erkölcsben, nem? zeti alapon lehet továbbépíteni, Érre kell az állampolgárokat kötelezni. Meg keli fontolnunk a miniszterelnök intő szavait, össze kell minden magyarnak fogni, mert egy nagy korszak végét járjuk» egyben egy újnak a kezdetet. Most, különösen ezekben az órákban, bejekben, években táján minden nemzet sqrsa bizonytalanabb, mint e?t a megboldogult, álmodozó és megelégedetten heverő XIX. században gondoltuk. Éppen ezért kell ŐS$?e- fqgnunk. Nem közhely, ha ezt hangoztatjuk, hogy ebben a pillanatban különösen fontos mindenkinek arrg törekedni, hogy a maga szerény hatáskörében jg igyekezzék ösßze- fogni, együtt tartani a nemzet erejét. ■ ^1' ■ • !P P'P. ■' A szekszárdi bérmálás igyik napról j meleg npni lehet pzt g politikát I plébániájára A messze föjdön híres vörös nektárt ontó Bartina tövében épfijt ősi városban, amely már régen, a rómaiak idejében is buzgó kérész? tény lakossággal yo}t tele, a magyarság bejövetele óta is mindig fontos és megkülönböztetett szerep jutott a katolicizmusnak. Első Béla király itt alapította hires apátságát, hamvait a szekszárdi apátság sir- kamrája fogadta be a a szekszárdi apáturak nevezetes tényezői voltak az qrszág történetének is, E|ár a tőrök feldúlta mindazt, amit a keresztény kultúra ezen a bélyen és környékén hlkqtqlt, a POgány járom alól történt felszabadulás után a nép újból azzal az áhítattal viselteit Krisztus vallása iránt, mint honfoglaló elődei századokkal előbb. A szekszárdiak szive mélyébe beíe- győkeresedett hit eredményezte, hogy itt mindig mélyreható, kegyelmeket fakasztó eredményekkel járt a püspökök megjelenése és hogy az itteni nép a megyés főpásztorokat mindig buzgó őrömmel fogadta. — Ez az öröm még inkább fokozódott azóta, mióta a szekszárdi katolikusok a fiúi alárendeltségnél egyéb köteléket is éreznék Virág Ferenc pécsi püspökkel szetnben/'aki mint szekszárdi plébános került hitbuzgalmi térén elért érdemei elismeréséül a megyés íőpásztQri székbe. Ő Excellentíája mostani szekszárdi bérmakörutját is lelkes ízgáíqm és szeretetteljes készülődés előztp még és régi hjvei, akik közül gly sokai személyesen ismer, a főpásztornak kijáró aláza- tos tiszteleten túlmenő, ragaszkodó, meleg érzésekkel várfák egykori Szombaton, @ bő ?ő-én délután autón érkezett dr Csigi László püspöki szertartó kíséretében hazánk és a város határában a képviselőtestület, az egyháztanács, valamint a vallásos társulátqk Vüldött- ségeinek az éjéq vitéz ’Vénnel jsjváp polgármester üdvözölte a város ma* gas vendégét, akit hatalmas kocsisor kisért bé az újvárosi plébániára} ahol nagy közönség gyújt egybe, továbbá az újvárosi istepjás gyermekék, akik kedves ovációkkal fqI A plébánia előtt Horváth Károly szekszárdi kerületi esperes, újvárosi plepánós a papság élén üdvőzöjte a főpásztort, A papi küldőftség tagjai yóltak: Kiss Lajos pécsi apátkanonok, jolnamegyéí felsőházi fag, dr Feíth Jenő hátai apátplebános, dr ffayser |mre bátaszéki esperes- plebános, Koch Alajos sióagárdi espérpspiebánqs, Kíninger Ferenc várdombi plebápps. Püspök Pál segédlelkész, a betegsége miatt Szekszárdtól távollevő Qal János apátplebános helyettese, Patacsy József gimnáziumi hittapár, NßClasy )pzs|f és Kovács Pál szekszárd- belvárosi segédlelkészek. — Virág püspök előbb beszélt papjaival, ezutáp a polgármester mutatta be a főpásztor elé utazott küldöttség tagjait, íngjd a főpásztpr rövid pihenőre visszavonult. Közel félóráig tartod ez 9 pihenés/ §mejy afgtt az egybegyűlt bt* vők serege az iskolásgyerntekt-Hkel együtt megtöltötte az ufyárqsi bájos gótikus tempipmßlj ahová a püspök púpjgf vezetésével lijaselyem orná- tusban bevonult. Mihelyt a tpuiplom köszőbére ért, 9Z iskolásgyermekek hangján, mint sokszáz kristálytisztán egybehangolt ezüstcsengetyón felzen dűlt az Ecce Sacerdos Magnus és a kié énekesek mindaddig énekelték ezt afőpappk- nak kijáró fönséges himnuszt, amíg Virág Ferenc püspök a szentélyben részere előkészített térdeplő zsé" molyhoz nem ért. A püspök ég a papság elhelyezkedése után ríqrvpth Károly esperesplebánqs áldást into» nált, majd megkezdődött a litánia, amelyet az apró dalqsgereg az úi- yárosi hívekkel együtt a legnagyobb zenei precizitással, bámuiatranteltó összetanultságban énekelt végig. Sőt a latin respQnsorjumpifat is pjy szabatosan énekeJték, hogy egy székesegyház chorusának ti dicsé" retére válnék. A litánia Után Horváth Károly esperespjebáups fekete egy? házi ornátust öltött é§ „fekete vecsernyi kezdődött* könyörgés az elhunytak lelke üdvéért« Az egyházi szertartás végeztével a püspök oltár- és sekrestyevizsgálatot tartott, majd átvonult a szomszédos újvárosi elemi iskolába, ah°i a növendékek beszédekkeli szava- latokkal és énekekkel üdvözölték. Közben ez iskolásgyermekekhez kér? déseket is jptézett a PŰSPÖk. hqgy meggyőződlek előrehaladásukról. Az jgk§l§látQgdt|§qn résztvett püspök, de maga a megjelent közönség is a legnagyobb elismerésiéi nyilatkozott Faragó János újvárosi kántortanitó eredményes nagy munkájáról, mellyel 9z iskola apró növendékeit a? elhangzott pompás énekék hibátlan előadására betanította. pz az újvárosi gyermeksereg büszke eredménnyel állhatná meg a helyét bármely ifjúsági dalosver? senyém a püspök a látogatás végeztével érmeket osztott ki a buzgó minteztránsok között, emlékkönyv yecskéket kaptak föle a jó tanulók és az iskola minden növendéke §zentképét a látogatás emtekere» Az ajándékok átvétele természetesen hangos örőmuyilyánitásqk HŐ" zepette történt. Ezután a püspöknél tisztelgett az ujy^roßi tantestület, valamint az qttam hitbuzgalmi egyesületek ve?e? tpsége, Másnap, vasárnap délelőtt a püspök főpapi misét pontifikáit pz újvárosi templomban- Arra Váló tekintettel, hogy 0 Excellentíája az utóbbi hetekben többször influenzán esett át é§ hangját kímélnie kell: a mise prédikációját Jr Hßuset Imre baja* széki esperee?plebánQ! tartotta, akj Pünkösdkor 9 budai koronázó Mátyás templomban tartott a rádió által is közvetített szentbeszédet. Nagy hatást és mély ielki bénye? mást keltett fejtegetéseinek atep- gondQlata az vólt, qpgy a bérmálá? kegyeimet ad a bérmáitnak arra, hogy szentü] gondolkozzék, a szentet megtegye és a mentet meg te tórtegr A szentbeszédet követően Virág Egyes szám ára flŰ fillér
