Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-05-11 / 34. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“ Xill. tifoiNBL _______SzeknM, 1940 mdlu ll. (Szöulit) 34. szín. TO LNANEGYEI ÚJSÁG hetenként l£i^jkr megjelenő keresztény poumr at te tApsatuijwi i-ap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre_ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 150 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mlllimétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek E0 százalék kedvezmény. Előfizetési ájrikttMMMMk, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett" eklám-“l|e^ valamint ■ közlemények a szerkesztőséghez küldendők._________| nyrtttér soronként 60 fillérbe kerti 1. VBlam,n, • Mi ért ünnep a pünkösd? Dr Magyarász Ferenc O. Cist.. Van okunk rá, hogy fölvessük e kérdést, mert a mai kor gyermeke már nem érzi úgy a pünkösdi ün­nep jelentőségét, mint ahogy a régi keresztények érezték, vagy ahogy mi manapság is érezzük a kará­csony örömét, meg a husvét dicső­ségét. Karácsony a maga melegé­vel a család ünnepe, husvétot az egyház oly fényes keretek közé ál* litotta, hogy még a nem-keresztény is látja az egyház ünneplő szándé­kát — de a pünkösdnek nincsenek sem fényes, szembeötlő külsőségei, sem családi vonathozásai. Nincs karácsonyfája vagy éjféli miséje, nincs föltámadási körmenete, még Emausz-járása sincsen. Pedig a pünkösd az ő jelentő­ségében semmivel sem marad mö­götte az esztendő másik két főün­nepének. S ha az egyház méltán fonja bele az,ő nagyszombati him­nuszába Sz. Ágostonnak azt a gon­dolatát, hogy mit ért nekünk meg­születnünk, ha meg nem váltatunk: akkor ugyanolyan joggal folytathat­juk ez igazságot és kérdezhetjük : Mit ér a megváltás, ha megszente­lés nincsen ? Mit ér az isteni Üdvö­zítő kereszthalála, ha annak érde­meit nem tudjuk vagy nem akarjuk magunkra alkalmazni ? A pünkösdnek pedig éppen ez a vezéreszméje. Az ószövetségi pünkösdnek két gondolat adott tartalmat. Az egyik merőben anyagi: hálaadás az azon évi termésért. A másik már inkább erkölcsi vonatkozás : a sinai tör­vényhozás emléke. De Szent Pál szerint az ószövetségi törvénynek csak az volt a hivatása, hogy az emberiséget Krisztusra nevelje. Mo­dern kifejezéssel: az ószövetségnek nem volt „őncélusága." S ami er­kölcsi erő és természetfölötti jelen­tőség van az ószövetségben, az is csak annyiban érvényesül, ameny- nyiben az ember teljesítette is a tör­vényt ; mert az erkölcsi világrend nem az írott, hanem a teljesített törvényen épül föl. De a megváltásról is el lehet ugyanezt mondani: a Krisztusi ér­demnek a mi érdemünkké kell válni, az egyszer és nélkülünk megtörtént megváltásnak a világ végéig meg kell ismétlődnie, szubjektívvé kell válnia. Ennek az egyéni megváltásnak ünnepe a pünkösd. Ezt is az Isten maga végezte el azáltal, hogy a tu­lajdon leikével árasztotta el az apos- tolok lelkét, meggyujtotta bennük a hit világosságát, megadta nekik az ő mélységes titkainak emberileg lehetséges megismerését, megtaní­totta őket az ő saját apostoli hiva­tásuknak megértésére, fölvértezte lelkűket azzal az erővel, amely ezen apostoli hivatás bátor teljesítéséhez éppoly szükséges volt, mint ameny- nyire eleddig hiányzott az ő félénk lelkűkből. Pünkösd nélkül halászok marad­tak volna az apostolok; és mi ma­radt volna a világ, ha az aposto­lok megmaradtak volna halászok­nak? A karácsony örömét az Atyais­ten szeretetének köszönhetjük. A husvét a föltámadt Fiuisten dicső­sége. A pünkösd legyen a hála ün­nepe azért, hogy keresztények va­gyunk, hogy mienk az igaz hit vi­lágossága, az örök égi reménység vigasztalása és a szeretet uj törvé­nye. Mienk mind, mindaz az áldás, melyet ez a hit, remény és szeretet az egyénnek életére, a családra, a társadalomra, s törvényhozásra, az állami létre árasztott. A hála eme kötelességének nagy­ságát ezen a földön sem megis­merni, sem megszolgálni nem tud­juk. Az örökkévalóság sem elég hozzá. De érezni igenis érezhetjük, hogy a pünkösd is mily nagy ün­nepünk. Befelé néző ünnepünk, mert nin­csenek nagy külsőségei. . . . Tekintsünk is tehát magunkba és vizsgáljuk, megváltottuk-e már ma­gunkat úgy, ahogy az Ur Jézus megváltott bennünket, s ahogy a Szentlélek módba tette lelkünket a megváltásnak magunkra alkalma­zására. Pünkösd az egyház leghosszabb ünnepköre, mely az egyházi év vé­géig tyt. Mintha ez is arra utalna, hogy a magunk pünkösdi lélekuju- lásának is életünk fogytáig kell tar­tania. i Mert ez a pünkösd igazi értelme. Egy kicsit sok a magyar nemzet vállán a megpróbáltatás, de még mindig kevesebb, mint azokén, aki­ket súlyosabban érint a mostani bonyolult, átmeneti korszak irány­kereső ereje. Nálunk a természet mostohasága teszi kockázatossá a mindennapi kenyeret, északon s mire e sorok napvilágot látnak, talán délen is a bűnös és avult trianoni rendszer mérkőzik az éle­téért viaskodó, elszánt, magasabb ösztönök szerint támadó uj világ- rendszerrel. Hogy melyiké lesz a győzelem, nem kétséges. Az álmodó, szunnyadó, elbizakodott, tetteiben kegyetlen világhatalom napjai alko­nyukban s számolnunk kell a meg- étkezővel. Reng a föld odakint, idebent is rázza a helyzetet és itt is átmenetet teremt. A levegőben nagy átalakulá­sok szele lengedez és a látszólag nyugodt magyar nemzet bensejében pillanatonként roppant változások észlelhetők. A tegnap emberei, a tegnap felfogásai ma már mások: arra kanyarodunk, amerre a történe­lem versenypályája kényszerít. Káp­rázatoson pompás külpolitikai irány­vonalunk a független Magyarország és nemzet életének megbecsülhetetlen támasza l A belpolitika tökéletesen megérti és követi ezt. A szellemi, gazdasági, nemzetvédelmi berendez­kedés lázasan igazodik a világpoli­tikai összhanghoz, a nemzet nyu­galma és a viszonyokhoz való meg­értő alkalmazkodása elősegíti a vezetők munkájának sikerét. A haladás utján a haladók közt vagyunk. A gondviselő Isten kezé­nek munkája ez, aki mindég a leg­megfelelőbb eszközöket választotta ki és helyezte élünkre azért, hogy általuk a maga akaratát érvénye­sítse. Nagy tévedés lenne azt hinni, I hogy ez azt jelenti, hogy a magyar 1 nemzet korszerű átszervezése be van fejezve. Azok az intézkedések, ame­lyek napról-napra felbukkannak előttünk, azt bizonyítják, hogy a nemzet vezetői látják és sorrend­ben veszik a szükséges kérdések megoldását. Látják, hogy a magyar szellemiség a múlt húsz esztendejé­ben vesztett magas színvonalából. Idegen hatások alá került. Jól meg­szervezett érdekszövetség fonta rá hálóját a magyar' kultúrára. Az értel­miség szivébe belopta a külföld szellemi termékeinek gondolkodását és szeretetét, a népzöm kezébe bele­csempészte a legvadabb ponyvát. A cow boy és gangster szellem mozi vásznán és 16 filléres „műrenrcken" együtt ette be magát a Sherlock Holmes lealjasitó eszményeivel a nép lelkületébe, hogy a tömeg nem volt és nem más, mint idegen szel­lemiség függvénye. Régen a latin kultúra, majd a germán fojtogatott minket, most az angol, vagy amerikai. Megindult ez ellen a küzdelem. — Egyelőre csak harc jellegével. De már ez is nagy eredmény! Hogy mit* fog szülni ? A propagandisták és igyekvők félretolása után az igaz magyar szellemiség útban levő óriásai fogják megmutatni. A magyar gazdasági élet átszer­vezése a magyar kormányzat állandó időszerű feladata. — Lengyelország bukása gazdasági életképtelenségé­nek eredménye. Intés számunkra. A norvég nép viselkedése egy tisztelt és kívánt uj rendszer előtti meghódolás, amint a finnek külömb rendszere vad erővel szegült a rosszabb szovjetrendszer ellen és elbukva is legyőzte azt. Meg kell értenünk, hogy a múlt elavult rend­szerében a nemzet halála van. De rendszerek átváltoztatásához kell a legnagyobb óvatosság, nehogy a jószándék forradalmat idézzen elő. A nemzet sorsáért önzetlenül aggódók nem szűnnek meg figyelmeztetni a j vezetőséget a szükséges átszervezés I keresztülvitelére, de arra is, hogy csakis körültekintéssel szabad ezt a nemzet történelmiségének figyelembe­vételével megtenni. A honvédelem ma mindennél fontosabb. A béke, a semlegesség nem lehet szemünk bekötője. A honvédelem korszerű kiépítésére nem azért van szükség, mert most készen kell lennünk. Ä honvédelem a nemzet fentmaradásának olyan őrök kérdése, amely nemcsak ma, de mindég kell, hogy ezt a jelszót viselje magán: mindent a hadseregért. Végül rá kell eszmélnie mindenki­nek arra, hogy annyit érünk, ameny- nyit a hadseregünk ér. Azt, hogy nyugodtan végezhetjük munkáinkat, elszórakozhatunk, otthonunk van, egyedül annak köszönhetjük, hogy hadsereg őrködik felettünk. A nem­zeti hadsereg a nemzet biztonsága. A honvédelem eszköze a kötelesség- tudó nemzet. Mindnyájan a nemzet katonái vagyunk. Az egyik egyenruhá­ban, a másik másként. Mindenünk, mindenkor a nemzetvédelemé! A magyar nemzetre nagy törté­nelmi feladatok várnak. Érezzük az elhivatás erejét, kész a mi szivünk haladni a szebb magyar jövő felé, kész a mi életünk elhordozni a mostani súlyos napokat, de érezzük azt is, hogy munkánk és szándé­kunk sikeréhez szükségünk van arra az isteni lélekre, amely gyújt és ösztönöz, elszántságot és hatá­rozottságot ad. Vártunk, és várunk erre, mi a pünkösd népe, mert tudjuk, hogy Isten lelkének segítsége nélkül semmire se jutunk. Imánk az égfelé száll: „Jöjj el Szentlélek/“ „Segíts minket minden jószándékunk- ban.M A Gazdasási Egyesület Közgyűlése H Folyó hó 6-án tartotta a Tolna­megyei Gazdasági Egyesület báró Fiáik Tibor felsőházi tag elnöklete alatt rendes évi közgyűlését a vár- megyeházán, ahol ez alkalomból sokan jelentek meg. Ott volt többek közt vitéz Madi Kovács Imre főispán és Szongott Edvin alispán is. Az elnöki megnyitó után került sor az ügyrend letárgyalására. A múlt évi működésről szóló jelentés tudomásulvétele és a költségelő­irányzat elfogadása után John Sán­dor m. kir. gazdasági tanácsos, igazgató ismertette az egyesület 1940. évi munkaprogrammját, amely nagyjában a kővetkező: A szarvasmarha ellenőrzés és törzskönyvezés munkája az eddigi munkán kívül ki fog terjedni külö­nösen azoknak a községeknek a megszervezésére, amelyek eddig megfelelő köves bekötőutak hiányá­ban szinte megközelitbetetlenek vol­tak. Ellenben az eddigi észrevételek szerint állatanyagban és a lakosság megértésében jó talajt jelentenek. Ez különösen a dombóvári és tamási Egyes szám ára 12 fillér Pünkösdi lélekvárás Irta: Jánosi György

Next

/
Thumbnails
Contents