Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-05-11 / 34. szám

Migg.: ,■;;TOLNAWEűYEl DJSÁfl_________________________ 1940 május 11. Százéves lett a Pirnitzer cég járás nyugati határszélén fekvő köz­ségeire vonatkozik. A hizómarha- ellenőrzéssel kapcsolatos uj lehető­ségek nyiltak a törzskönyvezés to­vábbi megszervezésére nézve, mert az ezzel foglalkozó községekkel való gyakoribb érintkezés, valamint a hizlalásra alkalmasabb típusok tenyésztésének szükségessége köny- nyebbé teszi az ilyen községekben a törzskönyvezés megszervezését is. Az egyesület ebben az évben is rendez 2 megyei állatdijazást. Erre vonatkozóan Szakály már elő is terjesztette azt a kérelmét, hogy ott junius 23-án rendeztessék díjazás, ami annál inkább is kívánatos, mert ebben az irányban erős szervezke­dés indult meg a községben és a díjazás reményében a gazdák sok újabb tehénnel léptek be a tejellen­őrzésbe. Ugyancsak kérelmet ter­jesztett elő a bonyhádvidéki 5 köz­ségből (Aparhant, Bonyhádvarasd, Izmény, Kisdorog, Mucsfa) álló kör­zet díjazás rendezése iránt, mert a múlt évben a körülmények alakulása miatt ott nem lehetett megtartani a díjazást. Különösen a kisgazdák köréből merültek fel kívánságok arra, hogy az egyesület esetleg bikaárveréssel kapcsolatosan rendezzen egy te* nyészállatvásárt. Ezzel a gondolattal az egyesület már régen foglalkozott, de nehéz volt megrendezni, mert az ilyen vásárokat körülményes engedélyezési eljárás előzi meg. Az egyesület azonban feltétlenül lépé­seket fog tenni, hogy a tenyész­állatvásár megrendezhető legyen. (A közgyűlés elhatározta, hogy ez a vásár az ősszel Szekszárdon legyen.) Az OMGE foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a lóvásárok meg­szervezését Tolna megyében a Vár­megyei Gazdasági Egyesületre bízza. A már megalakult, de jelenleg nem működő lótenyésztési szakosztályt is kívánatos kiépíteni. A Növénytermelési Szakosztály az elmúlt évekhez hasonlóan igyek­szik a kisgazdák és a többtermelés érdekében minden lehetőt elkövetni. A búzatermelési versenyekhez ha­sonlóan — bár egyszerűbb formá­ban — a tengeri és burgonya minő­ségi és mennyiségi termelésének előmozdítása érdekében termelési kísérleti versenyeket fog bevezetni olyan községekben, ahol tanult és haladni vágyó kisgazdák már van­nak. A tervszerint Báta, Alsónyék, Decs, Mözs, Bogyiszló, Fadd, Ten- gelic és Nagydorog községekben kerülne sor a terv megvalósítására, mert e helyeken már voltak három­hónapos m. kir. téli gazdasági tan­folyamok. E kísérleti versenyeken elsősorban a tanfolyamokon tanult ezüst- és aranykalászos gazdák ven­nének részt, hogy maguk alkalmaz­zák a tengeri művelésénél tanult mindazokat az irányelveket, amely- lyekkel feltétlen többtermelést érnek el. Feladata lesz a Gazdasági Egye­sületnek a Tolnamegyei Gyümölcs- termelők Egyesületét is támogatni. Régi kötelezettséget kiván magá­ra vállalni az egyesület, amely az anyagiak szűkös volta miatt ezt a kötelezettséget eddig nem vállalhatta. A palánki m. kir. mezőgazdasági szakiskolában egyelőre egy tanuló­nak a kétéves tanévre évenként 240—240 pengőnyi internátusi költ­ségét magára vállalja az egyesület. Ha a kővetkező évek anyagi viszo­nyai megengedik, az egyesület ezt az alapítványi támogatást újabb két évre meg fogja hosszabbítani. E nagyjában vázolt teendőkön kívül az egyesület éppúgy, mint a múltban, a gazdatársadalomnak minden ügyes-bajos dolgában ren­delkezésére fog állani. Ehhez a tényhez alig kell ma­gyarázat. A százéves fennállás bi­zonyságot tesz amellett, hogy a cég megszerezte azt, ami minden üzlet éltető eleme : a közönség bizalmát. A cég hajdani és jelenlegi főnökei pedig kivívták maguknak a legszebb kitüntetést: polgártársaik megbecsü­lését. Oly természetesnek tartjuk azt a tiszteletet, amelyben a magas kor részesül, hogy nem is igen keres­sük ennek az érzésnek az eredetét. Pedig nem hiába való ezen elgon­dolkozni. A magas kor egymagá­ban még nem érdem. De érdemmé válik azáltal, hogy ritka tulajdon­ságok teszik lehetővé annak eléré­sét. Áll ez emberekre és emberi alkotásokra egyaránt. Emberek éle­tét a Mindenható kegye mellett erő, egészség és lelki egyensúly hosszab­bítja meg. Emberi alkotás pedig csak ak­kor tartós, ha szilárd az alap, becsületes az építés és állandó a gondozás. Ilyenek a Pirnitzer cég irányelvei. Ezért lett százéves. Ezért virul ma is, amidőn fennállásának máso­dik évszázadába lép, • A cég irodájának falát díszíti Pirnitzer József képmása, ő ala­pította a céget. Hajlottabb korú ol­vasóink közül egyik-másik talán még emlékszik a Kossuth-szakállas öregurra, aki magyaros szabású ruhában járt, magyar ember volt minden izében és magyar szellem­ben nevelte gyermekeit, ő hozta Pestről (akkor még nem Budapest volt Magyarország fővárosának neve) 1848 március havában a Talpra ma­gyar .első kiadását, melyet üveg alatt ereklye gyanánt őriz a cég. Nem kisebb becsben tartja ezt a kardot, amelyet Pirnitzer Jó­zsef a szabadságharcban hordott. Mert amikor a Haza hívott, ott­hagyta kezdő kis boltját, otthagyta feleségét, otthagyta apró gyerme­keit és beállt nemzetőrnek. Az üz­letvitelre vonatkozó szabályokat, amelyeket az Öregur állított egybe és jegyzett fel, a cég mindmáig hű • ségesen betartja. Pirnitzer József fiai közül ketten léptek be az üzletbe : Antal és Manó. Pirnitzer Antal, aki négy év előtt hunyt el, erős üzleti elfoglaltsága mellett a közélet terén is intenzív működést fejtett ki. Éveken keresz­tül rendes tagja volt a Pécsi Keres­kedelmi és Iparkamarának, majdan pedig 90 éves korában a kamara 1932 február 18-án tartott közgyű­lése érdemei elismeréséül egyhan­gúan levelezőtagjának választotta meg. Több éven át volt kereske­delmi ülnöke a szekszárdi kir. tör­vényszéknek. Alapitó alelnöke volt a szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó­nak, alapitó alelnöke az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés szekszárdi kerületének; alapitó al­elnöke volt a Kereskedelmi Alkal­mazottak szekszárdi egyesületének, alapitó igazgatósági tagja volt a Szekszárdi Népbanknak. Évtizede­ken át volt tagja Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának és Szekszárd megyei város képviselő- testületének. A kommunizmus átkos emlékű uralma alatt Pirnitzer Antal csak­nem áldozata lett hazafias ma­gatartásának: a vörösök bör­tönbe vetették és halállal fenye­gették. A vörös uralom vége men­tette meg életét. Pirnitzer Manó ma a cég senior főnöke, kilencven esztendős kora ellenére még ma is bejár az üzletbe, ő sohasem említi, de vannak még akik tudják, hogy fiatal korában önkéntes tűzoltó volt és saját életének veszélyeztetésével men­tette meg egy polgártársunk életét, akit karjai között hozott ki az égő házból. A „Tűzoltó Testület“ 60 éves fennállása alkalmából örökös disz- elnökévé választotta, ekkor alapít­ványt létesített, amelynek kamatai önfeláldozó és bátor tűzoltók jutal­mazására szolgálnak. A miniszteri elismerő oklevél az iroda falát éke­síti. Erősen érdeklődik még mindig az üzleti események iránt és tapasz­talatainak kincsesházából jótanács- csal ellátja a fiatal nemzedéket. Ez alatt manapság Pirnitzer Ede értendő, aki az uj kor üzleti szelle­mével halad és lankadást nem is­merő szorgalommal áll az üzlet élén. Emléklapos főhadnagy, a koro­nás arany érdemkereszt és a kar­dokkal ékesített háborús emlék­érem tulajdonosa, a”szekszárdi Levente Egyesület vá­lasztmányi tagja, a Pécsi Kereske­delmi és Iparkamara rendes- tagja, az OMKE szekszárdi kerületének és a szekszárdi Kereskedelmi Ka­szinónak elnöke, a Nemzeti Bank szekszárdi fiókjának cenzora, a Szekszárdi Népbank Szövetkezet igazgatósági tagja és több társa­dalmi egyesület választmányi tagja. Pirnitzer Jenő, külföldön műkö­dött, amidőn a világháború kitört. Szolgálaton kívüli tiszt lévén, azon­nal hazajött, bevonult és végigküz- dötte a négy keserves esztendők Mint hadirokkant kapitány sze­relt le számos kitüntetéssel a mellén. Nagy érdemeket szerzett a szekszárdi Frontharcos Szö­vetség megszervezése körül. A külföldön szerzett gazdag ta­pasztalatai alapján jótanácsokkal áll a család rendelkezésére. A cég alkalmazottai élén Pozsgai Margit directrice áll, aki szinte eggyé vált az üzlettel és hűségesen őrködik a cég tradíciói felett. Az ő példája áll az alkalmazottak szeme előtt; ő neveli beléjük azt az elvet, hogy a megelégedett vevő a leg­jobb cégér. Százéves jubileumának emlékére a cég hűséges alkalmazottait gyö­nyörű jubileumi ajándékban része­sítette ; a szekszárdi „Levente Ott­hon“ felépítésére tekintélyes össze­get adományozott. A cég számos barátjával és jó­akarójával együtt kívánja lapunk is: „Vivat, crescat, floreat!“ Kitünően sikerült 0 polgári Iskolai cserkészek teadélutánja A szekszárdi áll. s. közs. polgári fiúiskola 685. számú Krammer János cserkészcsapata, — áldozócsütörtök ünnepén tartotta meg nagy érdek­lődéssel várt családias jellegű mű­soros teadélutánját. A Szekszárd- Szálló nagyterme ebből az alka­lomból ünnepi díszt öltött. Min­denütt, amerre csak néztünk, szor­gos cserkészkezek nagyszerű mun­káját láthattuk. Az ajtókon, a fala­kon és a színpadon egyaránt^ ízlé­sesen érvényesült a cserkész]elvé? nyék alkalmazása. — Ezáltal még fokozottabban kidomborodott az ünnepély cserkészjellege s bizonyos közvetlen, barátságos légkört köl-? csönzött az egész teremnek. A fehér abroszu megtérített és virággal dí­szített asztalok hosszú sora pedig egyenesen meglepetésszámba ment. Minden asztalon hatalmas orgona­csokor pompázott. Több mint 250 személy elhelyezésére rendezték el a cserkészek a fehér asztalok mel­letti ülőhelyeket oly hozzáértéssel, amely mintául szolgálhat a jövő­ben is. Az ünnepélyt délután 5 órára hirdették, de üiár jóval 5 óra előtt megindult a vendégek őzönlése, A hatalmas terem pillanatok alatt zsú­folásig megtelt. Mindenütt kipirulj arcú lelkes cserkészfiuk igazították el a közönséget, amelynek sorai­ban ott láttuk vitéz harasztosi Török Kálmán vk. ezredes dandárparancs­nokot, Horváth Károly esperes- plebánost, Faludi Ferenc gimnáziumi igazgatót, Széles László ref., Mészá­ros Sándor ág. h. ev. s. lelkészt, a polgári leányiskola és a gimnázium tantestületét, csaknem teljes szám­ban és a város hatóságát Képvisel­tették magukat az elemi népiskolák tantestületei, a m. kir. rendőrség, a rom. kát. legényegylet tagjai is. Nagy számmal jelentek meg a hely­beli és vidéki szülők, a cserkész­barátok és pártfogók. Az ünnepély 1U6 órakor ragyogó kivilágitásu teremben, a katonazene pattogó ütemei 8 a cserkészinduló nagyszerű akkordjai mellett kezdő­dött. Az indulót a csapat tagjai énekelték. Utána a parancsnok né­hány közvetlen szóval szívélyes hangon köszöntötte a vendégeket, majd bájos jelenet következett, amit a kis első osztályos apródok mu­tattak be. Hat magyaros széken ülő virágápoló fiú közül nagy fehér to­jásból lépett elő Németh László cserkészapród s hófehér liliomos ruhában mondta el prológját. — Ezután egymásután következtek a szebbnél-szebb és ötletesebbnét- ötletesebb cserkészmókák, tréfák, jelenetek, amelyek közül különösen kiemelkedett a bábjáték, ifj. Lengyel Sándor nagytábori naplórészlete, melynek a katonazene a Klapka- indulóval adott remek aláfestést. . Végül a bombasikert aratott csiri­biri szám jött, amelyet a közönség megismételtetett. Az egyes számok elé Krasay Gyula cserkész jól kon* ferált. A rövid, de nagyszerű mű­sor után tea következett. Karszala­gos cserkészfiuk szolgáltak fel vil­lámgyorsan, csendben, fegyelme­zetten. Pillanatok alatt az asztalokra varázsolták a teát, cukrot, finom csemegéket s megindult a fesztelen beszélgetés. Az egész terem egy ringó, hullámzó mosolyba olvadt össze. Szülők, ismerősök, barátok és tanárok nagyszerű találkozása • volt a cserkészfiuk teája. A szüne­1 tekben és tea közben is a katona­HadlemMkmüoek, orszászászlók, templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Mutschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sirkő’nagyraktára Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám _____________ Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5

Next

/
Thumbnails
Contents