Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-05-11 / 34. szám
Migg.: ,■;;TOLNAWEűYEl DJSÁfl_________________________ 1940 május 11. Százéves lett a Pirnitzer cég járás nyugati határszélén fekvő községeire vonatkozik. A hizómarha- ellenőrzéssel kapcsolatos uj lehetőségek nyiltak a törzskönyvezés további megszervezésére nézve, mert az ezzel foglalkozó községekkel való gyakoribb érintkezés, valamint a hizlalásra alkalmasabb típusok tenyésztésének szükségessége köny- nyebbé teszi az ilyen községekben a törzskönyvezés megszervezését is. Az egyesület ebben az évben is rendez 2 megyei állatdijazást. Erre vonatkozóan Szakály már elő is terjesztette azt a kérelmét, hogy ott junius 23-án rendeztessék díjazás, ami annál inkább is kívánatos, mert ebben az irányban erős szervezkedés indult meg a községben és a díjazás reményében a gazdák sok újabb tehénnel léptek be a tejellenőrzésbe. Ugyancsak kérelmet terjesztett elő a bonyhádvidéki 5 községből (Aparhant, Bonyhádvarasd, Izmény, Kisdorog, Mucsfa) álló körzet díjazás rendezése iránt, mert a múlt évben a körülmények alakulása miatt ott nem lehetett megtartani a díjazást. Különösen a kisgazdák köréből merültek fel kívánságok arra, hogy az egyesület esetleg bikaárveréssel kapcsolatosan rendezzen egy te* nyészállatvásárt. Ezzel a gondolattal az egyesület már régen foglalkozott, de nehéz volt megrendezni, mert az ilyen vásárokat körülményes engedélyezési eljárás előzi meg. Az egyesület azonban feltétlenül lépéseket fog tenni, hogy a tenyészállatvásár megrendezhető legyen. (A közgyűlés elhatározta, hogy ez a vásár az ősszel Szekszárdon legyen.) Az OMGE foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a lóvásárok megszervezését Tolna megyében a Vármegyei Gazdasági Egyesületre bízza. A már megalakult, de jelenleg nem működő lótenyésztési szakosztályt is kívánatos kiépíteni. A Növénytermelési Szakosztály az elmúlt évekhez hasonlóan igyekszik a kisgazdák és a többtermelés érdekében minden lehetőt elkövetni. A búzatermelési versenyekhez hasonlóan — bár egyszerűbb formában — a tengeri és burgonya minőségi és mennyiségi termelésének előmozdítása érdekében termelési kísérleti versenyeket fog bevezetni olyan községekben, ahol tanult és haladni vágyó kisgazdák már vannak. A tervszerint Báta, Alsónyék, Decs, Mözs, Bogyiszló, Fadd, Ten- gelic és Nagydorog községekben kerülne sor a terv megvalósítására, mert e helyeken már voltak háromhónapos m. kir. téli gazdasági tanfolyamok. E kísérleti versenyeken elsősorban a tanfolyamokon tanult ezüst- és aranykalászos gazdák vennének részt, hogy maguk alkalmazzák a tengeri művelésénél tanult mindazokat az irányelveket, amely- lyekkel feltétlen többtermelést érnek el. Feladata lesz a Gazdasági Egyesületnek a Tolnamegyei Gyümölcs- termelők Egyesületét is támogatni. Régi kötelezettséget kiván magára vállalni az egyesület, amely az anyagiak szűkös volta miatt ezt a kötelezettséget eddig nem vállalhatta. A palánki m. kir. mezőgazdasági szakiskolában egyelőre egy tanulónak a kétéves tanévre évenként 240—240 pengőnyi internátusi költségét magára vállalja az egyesület. Ha a kővetkező évek anyagi viszonyai megengedik, az egyesület ezt az alapítványi támogatást újabb két évre meg fogja hosszabbítani. E nagyjában vázolt teendőkön kívül az egyesület éppúgy, mint a múltban, a gazdatársadalomnak minden ügyes-bajos dolgában rendelkezésére fog állani. Ehhez a tényhez alig kell magyarázat. A százéves fennállás bizonyságot tesz amellett, hogy a cég megszerezte azt, ami minden üzlet éltető eleme : a közönség bizalmát. A cég hajdani és jelenlegi főnökei pedig kivívták maguknak a legszebb kitüntetést: polgártársaik megbecsülését. Oly természetesnek tartjuk azt a tiszteletet, amelyben a magas kor részesül, hogy nem is igen keressük ennek az érzésnek az eredetét. Pedig nem hiába való ezen elgondolkozni. A magas kor egymagában még nem érdem. De érdemmé válik azáltal, hogy ritka tulajdonságok teszik lehetővé annak elérését. Áll ez emberekre és emberi alkotásokra egyaránt. Emberek életét a Mindenható kegye mellett erő, egészség és lelki egyensúly hosszabbítja meg. Emberi alkotás pedig csak akkor tartós, ha szilárd az alap, becsületes az építés és állandó a gondozás. Ilyenek a Pirnitzer cég irányelvei. Ezért lett százéves. Ezért virul ma is, amidőn fennállásának második évszázadába lép, • A cég irodájának falát díszíti Pirnitzer József képmása, ő alapította a céget. Hajlottabb korú olvasóink közül egyik-másik talán még emlékszik a Kossuth-szakállas öregurra, aki magyaros szabású ruhában járt, magyar ember volt minden izében és magyar szellemben nevelte gyermekeit, ő hozta Pestről (akkor még nem Budapest volt Magyarország fővárosának neve) 1848 március havában a Talpra magyar .első kiadását, melyet üveg alatt ereklye gyanánt őriz a cég. Nem kisebb becsben tartja ezt a kardot, amelyet Pirnitzer József a szabadságharcban hordott. Mert amikor a Haza hívott, otthagyta kezdő kis boltját, otthagyta feleségét, otthagyta apró gyermekeit és beállt nemzetőrnek. Az üzletvitelre vonatkozó szabályokat, amelyeket az Öregur állított egybe és jegyzett fel, a cég mindmáig hű • ségesen betartja. Pirnitzer József fiai közül ketten léptek be az üzletbe : Antal és Manó. Pirnitzer Antal, aki négy év előtt hunyt el, erős üzleti elfoglaltsága mellett a közélet terén is intenzív működést fejtett ki. Éveken keresztül rendes tagja volt a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának, majdan pedig 90 éves korában a kamara 1932 február 18-án tartott közgyűlése érdemei elismeréséül egyhangúan levelezőtagjának választotta meg. Több éven át volt kereskedelmi ülnöke a szekszárdi kir. törvényszéknek. Alapitó alelnöke volt a szekszárdi Kereskedelmi Kaszinónak, alapitó alelnöke az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés szekszárdi kerületének; alapitó alelnöke volt a Kereskedelmi Alkalmazottak szekszárdi egyesületének, alapitó igazgatósági tagja volt a Szekszárdi Népbanknak. Évtizedeken át volt tagja Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának és Szekszárd megyei város képviselő- testületének. A kommunizmus átkos emlékű uralma alatt Pirnitzer Antal csaknem áldozata lett hazafias magatartásának: a vörösök börtönbe vetették és halállal fenyegették. A vörös uralom vége mentette meg életét. Pirnitzer Manó ma a cég senior főnöke, kilencven esztendős kora ellenére még ma is bejár az üzletbe, ő sohasem említi, de vannak még akik tudják, hogy fiatal korában önkéntes tűzoltó volt és saját életének veszélyeztetésével mentette meg egy polgártársunk életét, akit karjai között hozott ki az égő házból. A „Tűzoltó Testület“ 60 éves fennállása alkalmából örökös disz- elnökévé választotta, ekkor alapítványt létesített, amelynek kamatai önfeláldozó és bátor tűzoltók jutalmazására szolgálnak. A miniszteri elismerő oklevél az iroda falát ékesíti. Erősen érdeklődik még mindig az üzleti események iránt és tapasztalatainak kincsesházából jótanács- csal ellátja a fiatal nemzedéket. Ez alatt manapság Pirnitzer Ede értendő, aki az uj kor üzleti szellemével halad és lankadást nem ismerő szorgalommal áll az üzlet élén. Emléklapos főhadnagy, a koronás arany érdemkereszt és a kardokkal ékesített háborús emlékérem tulajdonosa, a”szekszárdi Levente Egyesület választmányi tagja, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara rendes- tagja, az OMKE szekszárdi kerületének és a szekszárdi Kereskedelmi Kaszinónak elnöke, a Nemzeti Bank szekszárdi fiókjának cenzora, a Szekszárdi Népbank Szövetkezet igazgatósági tagja és több társadalmi egyesület választmányi tagja. Pirnitzer Jenő, külföldön működött, amidőn a világháború kitört. Szolgálaton kívüli tiszt lévén, azonnal hazajött, bevonult és végigküz- dötte a négy keserves esztendők Mint hadirokkant kapitány szerelt le számos kitüntetéssel a mellén. Nagy érdemeket szerzett a szekszárdi Frontharcos Szövetség megszervezése körül. A külföldön szerzett gazdag tapasztalatai alapján jótanácsokkal áll a család rendelkezésére. A cég alkalmazottai élén Pozsgai Margit directrice áll, aki szinte eggyé vált az üzlettel és hűségesen őrködik a cég tradíciói felett. Az ő példája áll az alkalmazottak szeme előtt; ő neveli beléjük azt az elvet, hogy a megelégedett vevő a legjobb cégér. Százéves jubileumának emlékére a cég hűséges alkalmazottait gyönyörű jubileumi ajándékban részesítette ; a szekszárdi „Levente Otthon“ felépítésére tekintélyes összeget adományozott. A cég számos barátjával és jóakarójával együtt kívánja lapunk is: „Vivat, crescat, floreat!“ Kitünően sikerült 0 polgári Iskolai cserkészek teadélutánja A szekszárdi áll. s. közs. polgári fiúiskola 685. számú Krammer János cserkészcsapata, — áldozócsütörtök ünnepén tartotta meg nagy érdeklődéssel várt családias jellegű műsoros teadélutánját. A Szekszárd- Szálló nagyterme ebből az alkalomból ünnepi díszt öltött. Mindenütt, amerre csak néztünk, szorgos cserkészkezek nagyszerű munkáját láthattuk. Az ajtókon, a falakon és a színpadon egyaránt^ ízlésesen érvényesült a cserkész]elvé? nyék alkalmazása. — Ezáltal még fokozottabban kidomborodott az ünnepély cserkészjellege s bizonyos közvetlen, barátságos légkört köl-? csönzött az egész teremnek. A fehér abroszu megtérített és virággal díszített asztalok hosszú sora pedig egyenesen meglepetésszámba ment. Minden asztalon hatalmas orgonacsokor pompázott. Több mint 250 személy elhelyezésére rendezték el a cserkészek a fehér asztalok melletti ülőhelyeket oly hozzáértéssel, amely mintául szolgálhat a jövőben is. Az ünnepélyt délután 5 órára hirdették, de üiár jóval 5 óra előtt megindult a vendégek őzönlése, A hatalmas terem pillanatok alatt zsúfolásig megtelt. Mindenütt kipirulj arcú lelkes cserkészfiuk igazították el a közönséget, amelynek soraiban ott láttuk vitéz harasztosi Török Kálmán vk. ezredes dandárparancsnokot, Horváth Károly esperes- plebánost, Faludi Ferenc gimnáziumi igazgatót, Széles László ref., Mészáros Sándor ág. h. ev. s. lelkészt, a polgári leányiskola és a gimnázium tantestületét, csaknem teljes számban és a város hatóságát Képviseltették magukat az elemi népiskolák tantestületei, a m. kir. rendőrség, a rom. kát. legényegylet tagjai is. Nagy számmal jelentek meg a helybeli és vidéki szülők, a cserkészbarátok és pártfogók. Az ünnepély 1U6 órakor ragyogó kivilágitásu teremben, a katonazene pattogó ütemei 8 a cserkészinduló nagyszerű akkordjai mellett kezdődött. Az indulót a csapat tagjai énekelték. Utána a parancsnok néhány közvetlen szóval szívélyes hangon köszöntötte a vendégeket, majd bájos jelenet következett, amit a kis első osztályos apródok mutattak be. Hat magyaros széken ülő virágápoló fiú közül nagy fehér tojásból lépett elő Németh László cserkészapród s hófehér liliomos ruhában mondta el prológját. — Ezután egymásután következtek a szebbnél-szebb és ötletesebbnét- ötletesebb cserkészmókák, tréfák, jelenetek, amelyek közül különösen kiemelkedett a bábjáték, ifj. Lengyel Sándor nagytábori naplórészlete, melynek a katonazene a Klapka- indulóval adott remek aláfestést. . Végül a bombasikert aratott csiribiri szám jött, amelyet a közönség megismételtetett. Az egyes számok elé Krasay Gyula cserkész jól kon* ferált. A rövid, de nagyszerű műsor után tea következett. Karszalagos cserkészfiuk szolgáltak fel villámgyorsan, csendben, fegyelmezetten. Pillanatok alatt az asztalokra varázsolták a teát, cukrot, finom csemegéket s megindult a fesztelen beszélgetés. Az egész terem egy ringó, hullámzó mosolyba olvadt össze. Szülők, ismerősök, barátok és tanárok nagyszerű találkozása • volt a cserkészfiuk teája. A szüne1 tekben és tea közben is a katonaHadlemMkmüoek, orszászászlók, templomfelszerelések művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és műkőből — kedvező fizetési feltételekkel Mutschenbacher Ödön és Fia ( Mutschenbacher Jenő) kőfaragó, szobrászati műterme, sirkő’nagyraktára Szekszárd, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám _____________ Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5
