Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)
1940-05-01 / 32. szám
r TOLNAMEGYEI ÚJSÁG maradt el a »Magyar a Magyarért“ akció eredményétől. Ezen adatok felsorolásával azt óhajtom bizonyítani, hogy a két gyfijtés időpontja közötti kőlönbség dacára, vármegyénk közönsége tanujelét adta ismételten fajszeretetének és áldozatkészségének. Külön köszönettel kell megemlékeznünk herceg Esterházy Pál öfőméltóságáról, aki páratlan bőkezűséggel 20.000 pengőt adományozott a vármegye árvízkárosult - jajnak. (Lelkes éljenzés és taps.) Az uj törvényhatósági bizottsági tagok Bejelentem a tekintetes Törvény- hatósági Bizottságnak, hogy Vajdits György dr gyógyszerész bonyhádi lakos, vitéz Ugray György községi jegyző hőgyészi lakos, Béres Miklós ny. községi jegyző bölcskei lakos, Győrffy Zoltán községi jegyző ko- csolai lakos és Gusztii Ferenc kisbirtokos tolnai lakos elhalálozása folytán megüresedett tagsági helyekre Alispán Ur Öméltósága vitéz Borza Béla dohánytőzsdés szekszárdi lakos, Szeltner József kisbirtokos duzsi lakos, Kosztonyik Kálmán szíjgyártó dunaföldvári lakos, Gergely Emil községi jegyző nagydorogi lakos és Pettrits Kálmán szabómester tolnai lakos póttagokat hivta be a th. bizottságba. A főispán megnyitóját követően áttért a közgyűlés a tárgysorozat megvitatására. A vármegye alispánjának időszaki jelentéséhez báró Schell József szólt elsőnek és figyelmébe ajánlotta a törvényhatóságnak, hogy sürgősen igyekezzék segítséget adni ia közigazgatás munkásainak, nehogy a közigazgatás fontos őrhelyei meggyöngüljenek és a rend összeomolják. Javasolta, hogy forduljon a vármegye felirattal a kormányhoz és kérje, hogy a közigazgatás csődjének elkerülése érdeké- • adjon a kormány segítséget. Kérte, hogy javaslatát pártolás, végett Iküldjék meg a társtörvényhatóságoknak. a közgyűlés a javaslatot •elfogadta. Tolnay-Knefély Ödön az árvizvé- ' delem megelőzésének hiányát tette szóvá és a tolnai, meg a faddi napközi otthon felállítását kérte. a Szongott Edvin alispán a felszólalásokra válaszolva elmondotta, hogy az 1913. évi létszámnál alacsonyabban; megállapított tisztviselői karral a közigazgatást ellátni nem lehet. Ez az oka annak, hogy a községi jegyzők 45 éves korukban mint idegroncsok kerülnek nyugdíjba és szaporítják a vármegye nyugdijterheit. Reméli, hogy a kormány revizió alá veszi e tárgyban "kiadott rendeletéit. Válaszolt Kneféty panaszaira is kijelentve, hogy viz- uíakat nem lehet minden száz évijén előforduló víztömegre méretezni. Megjegyezte azután, hogy a tolnai és a faddi gyári napközi otthonokat a selyemtenyésztésnek, illetve a dohányjövedéknek kellene létesíteni, mint ahogy a vármegye más gyárai is felállítottak ilyeneket. A közgyűlés az alispán válaszát tudomásul vette. Tudomásul vették a a közigazgatási bizottság jelentését a számonkérőszék jegyzőkönyvét, felemelték a háztartási-, útalapot és a kórházi alapot terhelő illetményeket, Horváth Antalné vm. iroda- tisztet és Majoros József irodafőtisztet nyugdíjazták. A vármegyei ebtartási szabály- I rendeletet aképpen módosították, hogy a házőrző első farkaskutya ebadója 2 P, a másodiké 15 P. Máscélu első farkaskutya adója 15 P, a másodiké 30 P. Pótköltségvetést fogadtak el a törvényhatóság kezelésében levő utakon az árvizokozta károk helyreállításával felmerülő költségek biztosítására és egyéb előre nem látott kiadások fedezésére, meghosz- szabbitották a kórházépítési kölcsönöket és az ebadóalap terhére 15.000 pengő hozzájárulást szavaz- J tak meg a Tamásiban létesítendő I téli mezőgazdasági szakiskola építéséhez, végül a Horthy Miklós-köz- kórház egyes osztályain uj állások rendszeresítését határozták el. Támogatólag vették tudomásul három társtörvényhatóság megkeresését, majd engedélyezte a közgyűlés, hogy dr Haypál [Sándor árvaszéki elnök, aki közszolgálati idejét rövidesen kitölti, a Szekszárdi Takarékpénztár igazgatósági tagságát elfogadhassa. Végül jóváhagyta a közgyűlés a vármegye különböző alapjainak 1939. évi és a gyámpénztárnak 1938. évi számadását. A Családvédelmi Szövetség szekszárdi megnyitója A Szekszárd megyei városban szervezett Magyar Családvédelmi Szövetség Házassági Tanácsadó és Gondozó Állomása a »Szekszárd Szálló“ nagytermében április hó 28-án, vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta ünnepélyes megnyitó ülését, amelyen megjelentek: vitéz Madi Kovács Imre főispán és Szongott Edvin alispán nejeikkel, a polgári és katonai hatóságok képviselői, Szekszárd minden társadalmi rétegének vezető egyéniségei és igen sok női és férfi érdeklődő. Az ülést a Raffay Sándor által dirigált Szekszárdi Dalára Hiszekegye vezette be, majd a családi gyásza miatt akadályozott vitéz Vendel István polgármester, a szervezet elnöke helyett dr Szakáts István kir. közjegyző mondott lendületes megnyitó beszédet Bárczccy János, gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő a Szövetség elnökhelyettese tartott ezután magával ragadó ünnepi beszédet, rámutatva minden magyarnak arra a kötelességére, hogy a népszapo| rodást, — amely nélkül elveszünk, I — elősegítse. A költői szépségű beszéd után dr Szakáts Pál, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője — mint a legutóbbi adójavaslat képviselőházi előadója — nagy tetszést keltve ismertette azokat a szociális intézkedéseket, amelyeket ez a javaslat a magyar családvédelem érdekében tartalmaz. A képviselő beszédét kővetően dr Doros Gábor egyetemi magántanár, a Szövetség országos ügyvezető igazgatója, nagy tudományos felkészültségre valló adatokkal bizonyította a családvédelem feladatai támogatásának szükségességét. Végül dr Cs. Papp Jenő városi közigazgatási tanácsnok, a helyi szervezet ügyvezetője ismertette a helyi szervezet működését. Dr Szakáts István hatásos zárószavai után a Petz Hubert által vezényelt Szekszárdi Daloskőr a Himnuszt énekelte igen szépen és ezzel a nagyjelentőségű hazafias aktus befejeződött. A szociális adójavaslat Dr Szakáts Pál előadói beszéde Az országgyűlés képviselőházá- nak április 23-án tartott ülésén dr Szakáts Pál, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője, mint az egyenesadókra vonatkozó egyes tör vényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény- javaslat előadója nagy érdeklődéssel fogadott beszédet tartott, melyben többek közt ezeket mondotta: Nagyon jól tudjuk, hogy adót fizetni sohasem szerettek és az emberek mindig tulmagasnak tartották az adójukat. Mégis, ezt a törvényjavaslatot őszinte örömmel adom elő, mert adópolitikánkat hatalmas lépéssel viszi előre abban az irányban, amely a Ház munkásságának is szent célja: a nemzet megerősödése télé. Ez a javaslat az egyetemes nemzetre nem terhet rak, ellenkezőleg, a gyöngék válláról leveszi a terhet s csak igazságos és teljes mértékben méltányos módon kívánja a nagy jövedelemmel rendelkezőket progresszív alapon a nemzet terheinek nagyobb mértékben való vállalásában részeltetni. Ez a javaslat már a nemzeti politika érvényesülésének kézzelfogható bizonyítéka. A nemzeti politika felismerte, felfedezte az állam mint politikai fogalom mögött a nemzetet és az azt alkotó népet. Ennek kihangsulyo- zása, kidomboritása végett divatos most a »nemzeti politika“ megállapítás helyett az erősebb meghatározású, de helyes értelemben az előbbivel egyező jelentésű »népi BonyMm TaKcróKpfenztdr B. T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete (Alaplttatott az 1869. évben) A legelőnyösebb feltételek mellett nyújt kölcsönöket, betéteket a legkedvezőbben gyümölcsöztet, foglalkozik a banküzlet minden ágával, megbízásait gyorsan és előzékenyen bonyolítja le. 2 politika“ megjelölést használni. A nemzeti politika tanítása szerint a nemzet akkor erős, ha annak minden tagja s igazi alkotó egységei: a családok erősek és gyarapszanak. A nemzet valamelyik részének, rétegének pusztulása, senyvedése az egész nemzet életére károsan hat ki. Az eddig hosszú éveken át hangoztatott nemzeti politika ennek az elvnek világos felismerésével még több mód érvényesítésével kívánja az adózás terén eddig fennállott és" * nemzeti szempontból káros helyzetet ezzel a most tárgyalás alá kerülő törvényjavaslattal megváltoztatni. Az adókönnyítéssel lehetővé kell tenni, hogy a rossz anyagi viszonyok között élők megerősödhessenek s majd szaporítsák a nagyobb adóval megterhelhetők számát A vagyonosak pedig aránylag nagyobb mértékben kell, hogy viseljék az állam terheit a nemzeti politikából folyó méltányossági elv alapján, mert éppen jobb anyagi helyzetüknél fogva sokkal nagyobb mértékben veszik igénybe az állami intézményeket, az állami szervezettség nyújtotta előnyöket s a különböző szolgáltatásokat, amelyeknek fenntartása képezi az állam terheinek legnagyobb részét. A családvédelmi és szociális intézkedések, bármilyen nagy jelentőségűek és hatályosak is ebben a javaslatban, mégis csak negatív..intézkedéseket jelentenek, amelyek nem pótolhatják az ilyen szellemben elkészített, a nemzet igen nagy számú, gyenge anyagi eszközökkel rendelkező részének felemelését és megerősítését célzó törvényjavaslatokat. — De ezenfelül egy másik, úgyszólván életbevágóan fontos kér-“ désben is tesz ez a javaslat úttörő lépéseket az ésszerű megoldás felé. Ez a javaslat csak módosításokat és kiegészítéseket, tehát novelláris intézkedéseket tartalmaz az egyenesadókra vonatkozóan, mégis ismét közelebb juttatja adórendszerünket az igazságos, helyesebben az igazságnak megfelelő adóztatáshoz. Ez a javaslat haladás, mert különböző rendelkezésekkel — ilyenek a kötelező bejelentések, a felfedező eskü, az általános ke- * reseti adó kiszámításának rendezése a. vállalatoknál, az alkalmazotti kereseti adó megállapításának szabályozása, jövedelemadó kivetésének nemzeti,: népesedéspolitikai és arányos teherviselési szempontok — figyelembevételével való rendezése, valamint a progresszivitás biztosítása, a nemzeti szempontból tökéletesebb adóztatást valósítja meg. E törvényjavaslat rendelkezései három irányúak. — Elsősorban a gyenge adózók terheinek csökken“ tése, szociális és családvédelmi szempontok figyelembevételével, — másodsorban a tehetősekkel szemben az adózás progresszivitásának biztosítását és a nemzet számbeli megerősödését célozza. Harmad- sorban célja az adóügyi igazgatás egyszerűsítése, — a nehézkes és a szabálytalanságok elkövetésének megakadályozására nem megfelelő intézkedések megváltoztatásai Családvédelmi intézkedés van a javaslatban a házadóra vonatkozó részben. E szerint a sokgyermekes családok részére bérbeadott lakások után kedvezményhez juthat az adózó háziúr, aki lakását kizárólag többgyermekes családoknak igyekszik kiadni. Minden egyes lakásra eső házadóból egy-egy gyermek után évenként 5—5 százalékot kell törölni mindaddig, amíg a kedvez1940 május í.
