Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-05-01 / 32. szám

1940 május I.

$

Exportra kész

hízott, i sertéseket

vesz és szállít

Szuprics Jenő

földbirtokos, állatértékesitö vállalata

Gerjen

Telefon: Fadd 11.

KOzponti iroda: DUNASZENTGYÖRGY Telefon:

Táviratcím:

Állatexport Dunaszentgyörgy

mény feltételei fennállanak. Ezek a rendelkezések alkalmasak arra, — hogy a bérháztulajdonosok szívesen adják ki lakásaikat sokgyermekes családoknak.

A többgyermekes adózókat a gyermekek száma alapján közvetlenül is kedvezményben óhajtja részesíteni a javaslat. A jövedelmi adónál kedvezményben részesülnek a legfeljebb 10.000 pengő adóalappal rendelkezők.

Ez a kedvezmény abban áll, hogy az első két gyermek után 200—200, a harmadik gyermek után 300 P-t, egyszerre tehát 700 pengőt vonnak le a megállapított jövedelmi adóalapból és a levonás után megállapított adóalapra alkalmazzák a reá vonatkozó adótételt. A harmadik gyermeken túl — minden további gyermek 300—300 pengő levonására nyújt igényt. Abban az esetben, ha a kettőnél több gyermekes adózó jövedelmi adót nem fizet, a földadóból, a házadóból, az általános kereseti adóból, valamint az ezeket az adókat terhelő állami, törvényhatósági és községi pótadókból a gyermekek száma szerint 5—5 százalék adókedvezményt kell nyújtani.

A legfeljebb 10.000 lakosú községekben az egy- és kétszobás házak adóját a javaslat — az eddigi haszonérték alapján való kivetés helyett egységes és állandó tételekben állapítja meg. Az adótételek megállapítása a ház épitési anyaga, a község nagysága szerint változik. A legalacsonyabb tétel a legfeljebb 500 lakosú községekben épült vályogházak után kivetett 4 pengős adótétel. A legmagasabb a legfeljebb 10.000 lakosú községek kétszobás, téglából épült házai után megállapított tétel, amely évi 14 pengőt tesz ki. A községtől távolfekvő, legfeljebb kétszobából álló tanyákat, szállásokat, amelyekben a tulajdonosok csak a munkaidő alatt laknak, tehát télen nem laknak ott, a kőzségbeli házak után megállapított adótételek fele összegével terheli. A javaslat a házadótételek megállapítása szempontjából különbséget tesz a földből vagy vályogból és a téglából vagy más szilárd anyagból épült házak között.

A kereseti adóra vonatkozó egyik rendelkezés mentesíti az általános kereseti adó fizetése alól azotat a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó földhaszonbérlőket, akik egy község határában saját szükségletük kielégítésére annyi földet bérelnek, amennyi földnek összes kataszteri tiszta jövedelme legfeljebb 25 pengőt tesz ki. E rendelkezés folytán a körülbelül 110.000 ilyen vonatkozású adózó közül mintegy 60—70.000 fog kiesni.

Nagyjelentőségű rendelkezés a javaslat 21. §-a a kézműiparosok

TOLNAMEGYEI ÜJSAfi

igen nagy számára. Ez a szakasz kereken 218.000 kézműiparos közül

130.000-et érint, azokat, akik legfeljebb egy segédet és egy tanon- cot, vagy két tanoncot tartanak. A javaslat állandó tételes adóztatást vezet be. Ez a kis- és nagyközségekben körülbelül 415.000 pengő, városokban pedig 408.000 pengő, összesen tehát 823.000 pengő adócsökkenésre lehet számítani, ami egy-egy iparosnál átlag 22%-os adómérséklést jelent.

A 65 évesnél idősebb kézmüipá- rosok, valamint azok az iparosok, akiknek jövedelme — túlnyomórészt napszámkeresstből származik, a megállapított adótételek felét fizetik.

A javaslat az általános kereseti adónál az adóalap egy százalékának adópótlékként való kirovását tervezi az államkincstár javára. Ez a pótlék a normális 5 %-os. általános kereseti adó 20%-át jelenti.

A javaslat a terhek vállalásában nagyobb mérvben kívánja részesit- tetni az alapként elfogadott kétgyermekes családoknál kevesebb családtaggal rendelkező adózókat. Kétségkívül indokolt, hogy akik családalapítással és a gyermek- neveléssel nem veszik ki megfelelően a részüket a nemzet megerősítésében, azok nagyobb mérvben vegyenek részt a nemzet terheinek viselésében, (Helyeslés a középen.) annál is inkább, mert kevesebb, gondozásra szoruló családtagjuk lévén, könnyebben is viselhetik a terheket. A -tárgyalás alatt álló javaslat szerint a megállapított jövedelmi adótételnél 5 °/o-kal magasabb adó rovandó ki arra az adózóra, akinek háztartásában csak két családtag van, — idetartoznak az egy- kések — 10%*kal magasabb arra, akinek háztartásában csak egy családtag van, — idetartoznak a gyermektelen családok — és 15%-kal magasabb arra, akinek nincs családtag a háztartásában. A nősülési vagy férjhezmenési tilalom alatt álló egyházi személyek ebbe az utolsó kategóriába tartoznak. Az az adózó pedig, aki 30 éves elmúlt és házasságot nem kötött, 25%-kal magasabb összegű jövedelmi adót tartozik fizetni. Ez az a rendelkezés, amely agglegényadó néven máris nagy népszerűségre tett szert.

A földadó elengedésére vonatkozó és egyrészt a gyakorlatban már bevált eljárást szabályozza célszerűen a javaslat, mivelési áganként meghatározva az adóelengedésre igényt adó károkat. Olyan elemi csapás esetére is biztosit a javaslat adóelengedést, amelynek igénytadó minőségét a pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg kimondja. — A szántóföldi károk esetében adó- elengedésnek van helye akkor is, ha még másodszori vetésre is kellő idő áll rendelkezésre.

A házadórészben elrendeli a ja vaslat, hogy az elsőfokú kivetés ellen irányuló fellebbezést, amelyet ezidőszerint a magyar királyi adó- hivatalmoz kell benyújtani, ezentúl a községi elöljárósághoz, illetőleg a városi adóhivatalhoz nyújtsák be és innen küldik azt meg a szükséges előiratokkal és véleménnyel a pénzügyigazgatósághoz. Ez a rendelkezés is a bürokrácia egyszerűsítését és észszerű módosítását jelenti.

A pénzügyi bürokrácia egyszerűsítése terén azonban $ leghatalmasabb lépés a házadó alá első adó tételek nagy részének, valamint a kézműves iparosság hatalmas részének igen sok tételt kitevő általános kereseti adójának tételes adóztatás alá vonása. Igen nagy munkát takarít meg a pénzügyigazgatás ezáltal és adóbevétel szempontjából a különbség jelentéktelen ősz* szeget tesz ki. De szociális szempontból mégis nagy segítség ez, mert kisembereknél az igen kis összegnek is nagy jelentősége van. A pénzügyigazgatás e tételes adóreform bevezetése által jelentős munkaerőt használhat fel arra a célra, hogy a komolyabb adótételeket jelentő adóalanyok adóalapjait jobban kimunkálhassa.

A vidék, tehát a városok és községek háztartását védi a javaslat, amikor úgy rendelkezik, hogy a pénzügyminiszternek joga van ahhoz, hogy a jövedelemforrás jövedelmének, illetőleg a vagyontárgy értékének megállapítását s a jövedelem- és vagyonadó kivetését annak a községnek — városnak — a lajstromában rendeltesse el, amely község, vagy város területén a jövedelemforrás, illetőleg a vagyontárgy van.

Újítása a javaslatnak, hogy az alkalmazotti kereseti adóalap kiszámításánál a szolgálati illetményből csak a lakbért, üzemi jutalékot, a nagyobb időközben kifizetett természetbeni járandóságot engedi elkülöníteni. Ezeket azután elkülönítve adóztatják meg, ha az együttes ösz- szeg 80 pengőt meghalad.

Méltányol rendelkezése a javaslatnak, hogy úgy az általános kereseti adónál, mint a jövedelmi adó kivetésénél úgy intézkedik, hogy a magasabb fokozatok alkalmazásával járó adótöbblet nem lehet nagyobb, mint az előző fokozatot meghaladó jövedelem fele. E rendelkezés meg akarja akadályozni azt, hogy az adózó abba a visszás helyzetbe kerüljön, hogy magasabb jövedelem mellett az adótétel progresszív volta következtében esetleg nemcsak a jövedelemtöbbletet veszíti el, hanem még kevesebb marad a jövedelme, mint amennyi volna az alacsonyabb jövedelem fokozatban.

' E javaslat beruházási pótlékot állapit meg az adózók egy bizonyos körére, amikor kimondja, hogy

1940. évtől kezdve öt éven keresztül a jövedelemadók után 50°/„-os beruházási pótlékot kell kivetni azokra az adózókra, akikre beruházási hozzájárulást annakidején nem vetettek ki, de az 1940. évi adókivetésnél alapul szolgáló adóköteles tiszta jövedelmük az évi

10.000 pengőt meghaladta.

Bejelentési kötelezettséget állapit meg a javaslat mindazokra, akiknek rögzítve van az adóalapjuk az általános kereseti és jövedelemadóra, ha az 10.000 pengő fölé, a vagyonadóra, ha az 200.000 pengő fölé, vagy ennél alacsonyabb megállapítás esetén, ha az 50 százalékkal emelkedett.

Újítása a javaslatnak az egyenes- adóknál bevezetendő felfedező eskü. Úgy a magyar királyi pénzügyigaz- gatóság, mint az adófelszólamlási bizottságok megkereshetik az illetékes királyi járásbíróságot, hogy az adózótól a pénzügyigazgatóság által megállapított szövegű esküt vegye ki. Az adócsalások esetén a mellékbüntetésként kiszabandó pénz- büntetés mérvét újra szabályozza a javaslat, amikor elrendeli, hogy az a pótlólag előirt adó és összes járulékainak háromszoros összegétől a nyolcszoros összegéig terjedjen. Méltányossági intézkedés a javaslatban, hogy a létminimummal kapcsolatban fennálló 6000 P tiszta jövedelemig 10 P-nek, mint.az adómentes 1000 pengő jövedelemre eső adónak, a kirótt adóból való levonását rendeli el.

A nagyon óhajtott adóbevallási egyszerűsítést célozza az a rendelkezés is, hogy a jövedelmi és vagyonadónál az adózótól lehetőleg nem kérnek uj adóbevallást, ha már a hozadéki adó kivetésénél jövedelméről számot adott.

Az itt csak kivonatosan ismertetett nagyszabású előadói beszéd elmondása után dr Szakáts Pált at képviselőház melegen ünnepelte.

Adományok az árvízkárosultak részére

A tolnamegyei árvízkárosultak megsegítésére vitéz Madi Kovács Imre főispánhoz újabban a következő adományok érkeztek:

Községi elöljáróság Nagyszékely 474 84, Ág. hitv. ev. elemi iskola Belecska4 46, Kaufmann János Mucsi 10, Elöljáróság Hőgyész 35180, Elöljáróság Fadd 376 81, Elöljáró ság Duzs 59-80, Ág h ev el iskola Keszőhidegkut 38 94, Szántó István Tamási 20, Csonka Vendel Dombó vár 10, Községi elemi iskola Puszta hencse 5 24, Fittler Béla Paks 20, Rothermel János Dombóvár 5, Elöl járóság Bonyhádvarasd 52 50, Elől járóság Tabód 38 80, Elöljáróság Kisdorog 78 88, Baumann Károly Tabód 5 P, Elöljáróság Závod 448 40, Elöljáróság Ozora 311*02, Szikora Lajos Gyönk 10, Takarékpénztár Gyönk 30, dr Kővágó . Sándor Gyönk 10, Elemi iskola Tengelic 6011, Zirci apátság gazdasága Simontornya 200, Elöljáróság Mu.csfa 184 50, Ochs János Kaiaznó 2, Elöljáróság Regszemcse 1728 67, Elemi iskola Muth puszta 7, Elemi iskola Kecsegepuszta 8, Elöljáróság Nagyszokoly 647 60, Berkes József Nagyszékely 10, Elöljáróság Regöly 205, dr Csányi László Szekszárd 10, Elöljáróság Kajdacs 67 90, Róm. kát iskola *Kajdacs 5 60, Elöljáróság Kurd 386 50, Elöljáró I ság Csibrák 101 35, Rendőrkapitány ‘ ság Szekszárd 30, Iskola Borjád 9, t Róm. kát. el. iskola Kocsola 1719,

Róm. kát. el. iskola Bába 6 56, Elöljáróság Pincehely 583 6Ó, Róm. kát. el. iskola Ódalmand 11*52, Elöljáró ság Alsónyék 339 27, Zárda Dombóvár 22, Róm. kát. el. iskola Ozora 53 42, Paul Sándor Gerjen 310, R. kát. elemi iskola Mőcsény 8 37, dr Benedek János Bonyhád 5, Ag. h. ev. el iskola Tamási 616, Elöljáróság Bikács 89 60, Elöljáróság Tevel 450 50, Újvárosi róm. kát eL iskola Szekszárd 15 05, Wolf Arnold Szekszárd 10, Elöljáróság Várong 26*94, Elöljáróság Lápafő 166 70, Elöljáró ság Gerjen 134 34, dr Berááth Béta Kölesd 25, Tolnai Béla Keszipuszta 3, Elöljáróság Fácánkert 481-62, El. iskola Döryzomba 5 16, Elöljáróság Sárpilis 71-83* Pesthy Gergely Űzd 20. vitéz Madi Kovács Imre Szekszárd 100, dr Barabás Imre Szék-, szárd 5, Téry Aurél Balatonujhely 10, Ag. h ev. iskola Murga 7*20, Elemi iskola Dombóvár 27 70, Elöljáróság Tamási 673 01, Bonyhádi iparostanonc iskola 15, Ág h. ev. iskola Bátaapáti 20-40, Elöljáróság Tamási 67301, Elöljáróság Hőgyész 23 79, Elöljáróság Nagydorog 301*28, Pozsgai János Decs 10, Németh Imre Udvari 2, A gyönk—szabatonpusztai iskola tanulói 2 73, Elemi iskola Mucsfa 20 62, Elemi iskola Apar 15 21, Elemi iskola Dunakömlőd 1310, Róm. kát. plébános Fadd 10, Csapó Jenő Szekszárd 5, Róm. kait. elemi iskola Sióagárd 18* Elöljáró-