Tolnamegyei Ujság, 1940 (22. évfolyam, 1-94. szám)

1940-04-03 / 24. szám

4 1940 április 3. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG a szezon legmulatságosabb operettje a 32-es baka volt mősoron. Kedden Naplemente előtt, Ger­hardt Hauptmann világhírű színmü­vét mutatja be a társulat, szerdán a Bolond lyukból bolnd szél fuj, rcsü- örtökön Ha a vége jó, minden jó operett megy. — Lemondás. Németh József győnki ref. tanító Székesfehérvárra választatván meg tanítóul, gyönki állásáról lemondott. — Tüzeset DunakömIódón. Amint az északi fény látása után az egyszerű falusiak füzet jósoltak, az hamarább bekövetkezett, mint gondolták volna. Keddre virradó éjjel 2 órakor rémes kongatás verte fel a falut. A Hátsó-utcában nagy lánggal égett Dómján Antal háza. Szerencse, hogv szélcsend volt és így csak Hirt Bálint mellette levő j présháza gyulladt még ki. Ha szél lett volna, egész sor leég. A házból ligy mentették ki a 3 apró kis gyermeket. Dómján Antal tojás- és baromfigyfljtő volt és két ketrec baromfi is elégett az egész liszt- és ffisfölthuskészlefével. — A ház biztosítva volt, de a szegény család, miután minden készletük bennégett, szomorú sorsnak néz eléje. — Elgázolta a vonat. Húsvét első napján délután súlyos kimene­telű baleset történt ődalmand és Kocsola között a vasúti pályatest egyik kanyarában. Faragó István 62 éves kocsolai lakos a szőlőből hazafelé menet nem vette észre, hogy vele szembe jön a veszprém- ujdombóvári délutáni személyvonat ée igy nem fért le a sínekről. A mozdonyvezető a kanyarban nem látta az embert és bár lefékezte a vonatot, nem tudta elkerülni a sze­rencsétlenséget. A vonat kerekei Faragó bal lábát térde alatt lemet- l&efték, jobb combját és fejét is őssseroncsolták. A vonat azonnal lúegéllt és felvette a sérült embert. Ujdombóváron első segélynyújtás után mentőautóba tették az életve- tzélyesen sérült embert és a kapos­vári közkórházba szállították, ahol beszállítása után rövidesen belehalt sérüléseibe. — Agyonverte három várdomb! gazda az elfogott tolvajt. A pécsi ítélőtábla Boda-tanácsa csütörtökön tárgyalta Willi Károly 69 éves vár­dombi földműves és két fia, a 32 éves Willi József, valamint a 30 eves Willi János bünperét. Október 18-án Williék egyik családtagja árra ébredt, hogy valaki jár az ud­varukon. Mire azonban éjnek idején kijöttek a házból, a tolvaj odébb állt. Harmadnap, október hó 21-én azonban újra próbálkozott. Mivel azonban ekkor már vigyáztak, Willi Károly észrevette, hogy az ismeret­len ember bejárja az udvart, majd a belsőségen lévő présház ajtaján babrál, kinyitja az ajtót és bemegy, óvatosan utánaosont s az álkulccsal, amit a tolvaj az ajtóban hagyott, rázárta az ajtót, felébresztette fiait, hogy segítségükkel elfogják a tol­vajt. A présházba behatolt ember azonban egy fejszét ragadott fel és azzal addig ütötte az ajtózárat, amíg az leszakadt. Williék teljes erővel húzták az ajtót, de a tolvaj erősebb volt, kirántotta kezükből s kiugrott. Willi Károly elkapta s ekkor ismer­ték fel, hogy a tolvaj Szerletics József decsi lakos. A póruljárt, em­ber nem hagyta magát, — hanem megtámadta WiMiéket s már-már elszaladt, mire Willi Károly a fel­ragadott furkósbottal a fejére Ütött. Szerletics se hagyta magát és tor­TELEFON: 143 Szerdán, április 3. Csütörtökön, április 4. VILÁG­HOZ! Igazgató: KRENNER JÓZSEF Izgalmas kémfilm 1 GIBRALTÁR Főszereplők: Erich von Stroheim, Vivianne Romance, Roger Duchesne Ufa világhiradó Az előadások kezdete: hétköznapokon: */*7 és V*9 órakor, vasár- is ünnepnap : 3, 5, 7 és 9 órakor MF" A terem kellemesen fűtve van! 'Un kon ragadta Willi Jánost. Ekkor Willi Károly látva, hogy nem birnak a tolvajjal, mert erősebb náluk, idő­sebb fiát, Willi Józsefet is segítsé­gül hívta. Szerletics mindhármójuk­kal dulakodva már a kapuig jutott, ekkor azonban Willi József fel­kapta a kaputámasztó rudat és az: zal kétszer fejbe vágta SzerleticseL A lármára előjött szomszédok közül még Öten siettek Williék segítségére s csak igy tudták megfékezni a vadul védekező Szerleticset, akit saroglyára kötöztek s jelentették a dolgot a csendőrségnek, de az őrs megérkezésekor Szerletics a fején elszenvedett sérülések következté­ben már meghalt. A kir. ügyész­ség Williék ellen szándékos ember­ölés büntette miatt vádat emelt, de a szekszárdi törvényszék megálla­pította, hogy tettüket jogos önvéde­lemből követték el s ezért mind­hármukat felmentette. A pécsi Ítélő­tábla az alsóbiróság Ítéletének Willi Józsefre vonatkozó rendelkező ré­szét megsemmisítette és az enyhítő szakasz alkalmazásával szándékos emberölés vétségében mondva ki bűnösnek, Öt hónapi fogházra ítélte, két társának felmentését pedig hely­benhagyta. Az ítélet még nem jog* erős. Honsz kfizMs A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti szövetségének Tolnamegyei és Szék* szárdi Csoportja március 31-én a szekszárdi városházán tartotta meg évi közgyűlését. A közgyűlésen várakozáson felül sokan jelentek meg, noha Tolna, Mözs stb. köz­ségek érdekeltjei az árvíz miatt távol maradtak. Az orsz. elnökséget Trenkó János központi titkár, az országos igazgatóságot és a bajai csoportot vitéz Somló János kép­viselte. Vitéz Vendel István polgármester túlontúl bokros elfoglaltsága ellenére is megjelent a közgyűlésen és azon mint a csoport diszelnöke elsőnek szólalt fel. —■ Gyönyörű beszédben öntött hitet, reményt a jelenlevőkbe és a szokatlanul nehéz idők parancs­szavát hallatva kijelentette, hogy meggyőződése szerint a hősi tábor a finn példára most is, mindig meg­állja a helyét. A közgyűlés lelkese­déssel. szeretettel ünnepelte dísz- elnökét. Fass Kálmán elnöki megnyitójá­ban körvonalazta a legszükségesebb teendőket és reámutatott az elért eredményekre. A jegyzőkönyv hite­lesítése után Humm Mihály az ügy­vezetői jelentését olvasta fel, mely­ből kitűnt, hogy a csoport 3000-nél több ügydarabot intézett el, jelentős segélyakciót bonyolított le. Majnay József a tavalyi és idei közgyűlés közt eltelt idő eredménytáblájának vázolásával reámutatott arra, hogy a hadiözvegyek 25 százalékosok és nevelési járulékok körül fontos javaslás állott be és javaslatára az elnökség dr Szakáts Pál képviselő­nek érdemes támogatásáért köszö­netét fejezi ki, a HRT az 1939. évi 2. t. c. alapján rendeleti utón való megváltoztatására még újabb támo­gatását fogja tenni. Vitéz Somló János felszólalásá­ból kitűnt, hogy az országos igazgatóság a szek­szárdi csoport működését orszá­gos viszonylatban az elsők kö­zött tartja számon és legutóbb a március 17-i országos választ­mányi gyűlésen a szekszárdi csoport előterjesztéseképpen an­nak országosan fontos hét indít­ványát országos programmként fogadta el, ami bizonyltja, hogy a szekszárdi vezetőség jó munkát végzett. Vitéz Somló külön érdemül tudja be a vezetőségnek, hogy a polgármester a hatóságok jóindulatát rendről és fegyelemről tanúskodó működésé­vel nagy mértékben kiérdemelte. Többek felszólalása mellett aztán Trenkó Zoltán pontról-pontra vette a felmerült problémákat és gyö­nyörű beszédben, tárgyilagos útba­igazításokkal fejtette ki a Központ felfogását, munkateljesítményét. — Kimentő és megnyugtató tájékoz­tatását nagy tetszésnyilvánítással honorálta a közgyűlés, korsós Lajos a zárszámadást és költségvetést ismertette és mindenkor pedáns munkájáért ezúttal is elismerést aratott. Elnöklő Vass Kálmán megkö­szönte a rendőrhatóság képvisele­tét, a közgyűlés tagjainak kiválóan szép magatartását, támogatását, a gyűlés a Himnusszal zárult. A köz­gyűlés vitéz Árvátfalvy Nagy Istvánt, országos elnökét, ragaszkodása és elismerése jeléül táviratban üdvö­zölte. £euenie éd \J!fuwt Bácska—TSE 4:0 (0:0). Bajnoki. Vezette: Szlanyinka. A mérkőzés eleinte változatos já­tékkal folyik, majd a szekszárdi csapat jut fölénybe, de csatársora azt kihasználni nem tudja. Renge­teg gólszerzési lehetősége van en­nek a sornak, de a bajai védelem is szerencsével hárít el sok- sok gólt érdemlő akciót. Az edzésnélküli TSE a második félidőben már nem bírja tovább a Bácska diktálta ira­mot, viszont a bajai gárda két hó­napja tartó komoly edzése meg is látszik. A második félidőben Rápity, a Bácska középcsatára, négy gólt szerez csapatának. A gólok védhe- tetlenek voltak. Az első félidőben j a szekszárdi csapat szép akciókkal i lepte meg az ellenfele kapuját és úgy látszott, hogy győztesként kerüf ki a harcból, azonban az edzés hiánya visszavetette csapatát * Így a Bácska tetszés szerint lőhette- góljait. Szekszárdi gimnázium—Dombó­vári gimnázium 3:2 (1:0) (2:2). Szent László vándordíj mérk. Vezette: Móder, Izgalmas és változatos mérkőzést vivott a két intézet válogatott ifjú­sága. Az első félidőben a szek­szárdi csapat jobb volt ellenfelénél. Szünet után könnyelműség jelle­mezte játékukat és a dombóvár! fiuk mindent beladva döntetlenné tudták tenni a már elveszettnek hitt csatát. Meghosszabbításban azután Némethy góljával a szekszárdi gim­názium nyerte a mérkőzést. Gól­lövő : Wirth, Lovas, Némethy, illetve Szakáll (2). Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt, Vezérigazgató: Schneider Elemér. Gyönk község elöljárósága.. 961/1940. Áruerési hirdetmény. Gvönk község közhírré teszi, hogy- 4457 kát. hold területre vonatkozd vadászat! jogot 1940. évi április 28-án délután 2 ómkor, a község­háza tanácstermében nyilvános ár­verésen bérbeadja — Vadállomány t nyúl. fogoly, átvonulóban őz Kikiáltási ár 200 pengő. Vasút­állomás : Gyönk—Keszőhidegkut, & községtől 7 km-re (autóbuszjárat). A részletes árverési feltételek Gyönk községházánál a hivatalos órák alatt megtekinthető. Gyönk, 1940 március 29. vitéz Márky Henrik Ctaál Sándor fójegyzó. 176 bíró, Keresek fajtiszta, lehetőleg kölyök kuvaszt. Ajánlitot kér dr Bahochay Andor közséH orvos, Ődalmand. 177 A bonyhádi királyi járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság. 4394—1939. tkv. szám. ámrtsl hlrdetmény-klvonoL M. kir. államkincstár végrehajtatnak. Ko­vács János nós Kiss Évával, végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyé­ben a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 323 P 95 f tőkekövetelés és {ár. behajtást végett, a bonyhádi királyi jírás- bíróság területén levő, Vára'ja községben fekvő, s a váraljai 93. számú betétben A II. 2—4. sorsz. 4407. hrsz. (szőlő) a váraljai hegy dOlőben (4498. hrsz.) legelő és gazda­ság épület ugyanott (4496. hrsz.) rét ugyan­ott Kovács János (nős Kiss Évával) nevén álló iószágtestre és ennek a 24 000—1929. K. M. számú rendelet 7 § ában meghatá­rozott tartozékára 1300 arany pengő kikiál­tási árban elrendelte. Az árverést 1940. évi április hó 23. wpján délelőtt 10 órakor Váralja községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ínga'lan a kikiáltási it kétharmadánál alacsonyabb áron nem ad­ható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánat­pénzül a kikiáltási ár 10°|o-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t,-c. 42. §-ában megha­tározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe he­lyezéséről kiállított letéti elismervényt a ki­küldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (1881: LX. te. 147., 150, 170. }-iÍ} 1908 :LX. te. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha .többet leérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908 :XLI. 25. §). Bonyhád, 1940 feb.uár 12. 178 Dr Gilttján, kir. iárásWró, Molnár-féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Fel vezető: Rácz Páll WWÜfU'IWC 1ÍVVUiqqi Hniinwmve VU wamma — —— -----' ______v ^

Next

/
Thumbnails
Contents