Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-12-13 / 97. szám
XXI. évfolyam Szekszórd, 1939. december 13. (Szerda) 97. szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetést dl): Egész évre — 12 pengő || Félévre ________6 pengő Fe lelős szerkesztő: Hirdetések árai: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dl|a l'SO pengő. — A hirdetés egy 6• milliméter széles hasábon milllméteraoronként tO fillér. Álléstkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. I magyar nép Józansága (B. É.) Teleki Pál gróf miniszter- elnök Balatonfüreden beszédet mondott egy megbízólevél átadásakor, amit a kerület választóközönsége áz igazságügyminiszternek nyújtott át. Ennek a mandátumnak körülményéit immár teljesen felesleges tárgyalnunk, mert eléggé ismeretes olvasóközönségünk körében a jobboldali szélsőség részéről megnyilatkozott kétségbeesett erőfeszítés ez időközi választás sikere érdekében. Szinte úgy tűnt, hogy mindent erre a választásra tettek fel. Még javában folyt az agitáció, amikor mélyrehatóié rendszerváltozásról beszéltek s az ígérgetések olyan özönét zúdították a balatonfüredi választókerület jámbor polgáraira, ami még a legelvakultabb választási kortézia történetében is ismeretlen. Az eredmény azonban súlyos fiaskóval végződött rájuk nézve. Kárvalíottan hagyták el a küzdelem szinterét s most olyan zür-zavar, tanácstalanság é6 kapkodás tapasztalható politikai hadsoraikban, ami a bomlás, ziláltság s minden téren való szétesés jéleit mutatja. Érthető tehát, hogy ilyen körülmények között különös figyelem fordul a miniszterelnök megnyilatkozása felé, aki a Magyar Élet Pártja jelöltjének, Radocsay Lászlónak részére történt mandátum átadásakor szükségét látta annak, hogy Balatonfüred választóközönségéhez szólva, elmondja álláspontját az egész nemzetnek. Beszéde, lényegileg, egy hazája sorsát féltő s annak ügyeivel tisztában lévő magyar ember megnyilatkozása volt. Elég tisztán állnak előttünk az események, hogy azok szemléletekor csalhatatlanul megállapíthassuk Magyarország és a magyar nép helyzetét a jelenlegi európai háború konfliktusaiban. Bármennyire is nehezek lettek napjaink, örvendetes tény, hogy a magyar nép teljes nyugalommal és higgadtsággal dolgozik a Duna- medencéjében. A nyugodt munka e felbecsülhetetlen értékű gazdasági és politikai erejét, sajnos, voltak politikai irányzatok, melyek megakasztani, más irányba fordítani, avagy megtörni próbálták. Szélsőséges oldalakról indultak ki ezek a törekvések, hangzatos jelszavakat propagálva s tették ezt olyan kíméletlen módon és olyan eszközök igénybevételével, amelyeknek átmenetileg némi eredményük is lett. Ezzel magyarázható az, hogy a májusban lezajlott általános választások alkalmával a szélsőjobboldal váratlan sikerre tett szert. Gróf Teleki Pál miniszterelnök már akkor az események nyugodt megítélésére hívta fel a közfigyelmet s most, amikor Balatonfüreden zátonyra jutott a szélsőséges politika, joggal hivatkozhatik arra, hogy a szélsőségekkel szemben tanúsított magatartása helyesnek bizonyult. Pedig nem tett egyebet gróf Teleki Pál, mint engedte kifutni a dolgo- gat. Bár nehéz idők és életkörülmények között voltunk, mégis megadatott az ország miniszterelnökének az az adomány, hogy volt idegzete, önmérséklete és tisztánlátása arra, hogy bevárja, amíg a szélsőséges politikai irányzatok hullámai őnmaguktól lecsillapodnak. Ezek a hullámok valóban megtörtek és pedig a nép józanságán. Elöljáróinknak és az ország vezetőinek az legyen egyik legfőbb feladata, hogy népünk továbbra is megtartsa nyugodt higgadtságát és józan mérsékletét. Ilyen súlyos időkben — igaza van a miniszterelnöknek — résen kell lennünk. Lehetséges, hogy jönnék nehéz órák és napok, hetek, vagy talán esztendők, mikor mindenkinek le kell mondania életnívójának bizonyos fokáról. Ezek a bekövetkezhető idők megszorításokat igényelnek. Lehet, hogy Európa népeinek nagy fegyveres összetűzéseiből az igazi béke olajágát hozó galamb fog világrajönni, de az is lehetséges, hogy a pusztítás és rombolás szelleme nem fog határt ismerni. Magyarország számára a mindenkori helyzet fogja előirni, hogy milyen intézkedéseket kell megtennünk, de bármilyenek is legyenek ezek az intézkedések, a társadalom felé az marad a legfőbb szempont, hogy biztosítsuk a nyugodt munka lehetőségét s ezzel együtt az egész nemzet nyugalmát. Olyan nemzet számára, amely évezredes múltját e földön szünetnélküli háborúban töltötte, nem újdonság, ha szomszédságában háborút viselő országok vannak. Meg- | álltunk & vészek között évszázado- | kon át, itt vagyunk a Duna medencéjében, trianoni összetöröttség és elesettség után saját erőink folytán talpraállva, belsőleg mind poltitikai, mind gazdasági vonalon megerősödve, külpolitikailag pedig köz- megbecsülést érdemelve. Olyan nemzet, amelynek háta mögött ezer esztendő története áll, amely megért igen nehéz korszakokat s lelkileg ma is töretlenül néz jövője felé, annak keblébe nem lehet nyulszivet ültetni. Csak az a fontos, hogy ne ragadjon el bennünket soha a hevület, s őrködjünk népünk józansága és higgadsága fölött. A tolnai tüzérek Szent Borbála ünnepe Szent Borbála napja, december 4-e, a tüzérek ünnepe és ezen a napon a Tolnán állomásozó tüzérség is megtartotta előbb legénységi, majd tiszti ünnepélyét a tartalékos tisztek és a helyi előkelőségek bevonásával. A közönséget bizonyára érdekli ennek az ünnepnek a története, azért megírjuk, hogy Krisztus után 264-ben ezen a napon halt vértanúhalált a tüzérek védszentje. Szent Borbálát évszázadok óta patron ájukul tisztelik a harangöntők, később a tüzérek is. De segítségért fohászkodtak hozzá a fegyvergyártók, puskaművesek, salétromfőzők és ágyuöntök is. Borbála a középkorban Európa egyik legnépszerűbb szentje s mint a középkori közismert 14 segitőszent legkedveltebbjéhez zivatari kárók, hirtelen halál és villámcsapás elhárításáért is könyörögtek. Egyes vidékek népszokásaiban még ma is él a Borbála* tisztelet. Szent Borbála védszentje azonkívül a bányászoknak is. A legismertebb legendák szerint Szent Borbála Nikodémia városában, Kisázsiában élt, ahol pogány atyja egy fényűzően berendezett toronyban tartotta fogságban csak azért, hogy a keresztény hit tanaitól megóvja. Isten azonban úgy akarta, hogy Borbála kereszténnyé legyen. Ezért atyja megkinoztatta és sajátkezűén vágta le fejét. Az Ur azonban megbosszulta ezt az igazságtalanságot és a lefejezés helyszínén villámmal agyonsujtotta az elvetemült atyát és hóhértársait. — Ezért a csodáért kérik azóta is Borbála segítségét villámcsapás és hirtelen halál ellen. Borbála napján a tüzérek hagyományos ünnepség keretében emlékeznek védőszentjükre. Ezen a napon ünnepi ebéd és szolgálatmentesség emlékeztet a tüzérlaktanyákban a szent vértanú halálára. — Helyőrségenkint ünnepségeket rendeznek a tüzérek, melyen legtöbbször a parancsnok méltatja a tüzér- patrona jelentőségét és azt az összetartó erőt, amely a honvédségen belüli bajtársiasság mellett külön is összefűzi a tüzér fegyvernem katonáit. Borbála tisztelete nemcsak örökölt szép szokás, hanem ^ örök emlékeztető a kőtelességteljesités és keresztény hit vértanújára. Érdekes, hogy éppen ebben az érzékeny lelkű törékeny, vértanú leánykában tiszteli védőszentjét évszázadok óta a gyilkos kő- és vasgolyóbisokkal, majd ágyúgolyókkal, végül leírhatatlan hatású gránátokkal harcoló, talpig kemény férfit kivánó tüzérfegyvernem. A Borbála-emlékezések legismertebb műsorszáma a Borbála-tekercs felolvasása. A krónikás egy hosszú papírszalagról olvassa fel az üteg házi ünnepségén a tréfás rigmusokat, amelyekben minden tüzérről megéneklik közismert fogyatékost* ságát, hibáját, a gyakorlatokon elkövetett baklövéseit, vagy a kimenők, szabadságok alatti ismert kalandjait. A derűs strófákat komoly műsorszámok követik, majd élőkép alakjában megjelenik Borbála és karddal, vagy pálmaággal tüzérré avatja az újoncokat. Ezután mulatságos avatás következik, amelynek során sötét folyosón, vagy pincén kergetik keresztül a felavatottakat. Közben az altisztek és markosabb tüzérek gondoskodnak róla, hogy a liszt és a korom, na meg a Borbálavirgács alaposan megtegye hatását. A tisztikar Borbála napján vacsora keretében emlékezik a tüzérek védszentjére. Ilyenkor szokásos tiszteletbeli tüzérré, vagy tiszteletbeli fótüzérré avatni a garnizon társadalmi és közéleti vezetőit A világháborút megelőző időkben nagy bállal zárták a Borbála napot. Különösen a győri és kolozsvári tüzérek Borbála-báljára emlékeznek még ma is sokan jóleső érzéssel. Újabban színdarabokkal, élőképekkel, alkalmi versekkel és szavaló- kórusokkal teszik emlékezetessé ezt a hagyományos decemberi tüzérnapot. A Borbála tisztelet a képzőművészeti alkotásokban is megnyilvánul. Borbálát kicsinyített vártorbny mellett, pálmaággal kezében ábrázolják a leggyakrabban. Újabban a torony mellé ágyút is festenek, sőt az 1914. évi világháború nagy tüzérségi harcait megörökítő képeken harci jelenet közben, végső szükségben jelenik meg Szent Borbála a harc forgatagában. A hagyományok ereje kiszámíthatatlan és felbecsülhetetlen. A tü- | zérek évszázados Borbála tisztelete I nemcsak az összetartozás és bajEgyet tiám ára 12 fillér.
