Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-12-13 / 97. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 december 13. Korficsongf nlántféKoK igen olcsón beszerezhetek TÓTH JÁNOS ékszerésznél SMkssárdt Kaszlnóbazir Pontos óra- és ékszerjavitó műhely társiasság érzületét erősiti a tüzér fegyvernem katonái között, hanem a törékeny nikodémiai vértanú példája a feltétlen kötelességteljesítésre tanít s a keresztényhit legyőzhetetlen erejét példázza. — Szent Borbála az isteni hit igazságában bízva választotta Krisztust örök vőlegényévé s íme már több, mint másfél évezreddel élte túl pogány fióhérait. A magyar honvéd, a magyar tüzér is az itteni igazságba vetet- hittel várja a trianoni igazságtalanság jóvátételét. Éz az őszi és tavaszi, szépemlékü napokon részben meg Is történt De nagy ut van még hátra a magyar feltámadásig I S erre az útra a Borbála tiszteletét ben egybeforrt magyar tüzérek is felkészülnek. ^Pedagógiai szemináriumok * Dunqföldváron december 4-én jelentek meg a dunaföldvári, németkéri, bölcskei és madocsai tanítók úgyszólván teljes számban. Megjelent dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő, Geyer József körzeti iskolafelügyelő, Solymár Gábor kér. tanfelügyelő, Sipos Ernő kormányfőtanácsos, Béri-Ba- logh Ferenc főjegyző vezetésével a községi elöljáróság. Ott voltak a felekezeti lelkészek teljes számban. Dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő lélekbemarkoló megnyitója után Vdnyi Gábor duna- földvári róm. kát tanitó tartott min- tatanitást. A gyönyörűen kidolgozott és módszeresen felépített előadást élénk eszmecsere követte. — Majd a dunaföldvári iskolák növendékei énektudásukat mutatták be bámulatos ügyességgel. Az igazán szép és felejthetetlen magyar énekbemutatót tartalmas és magasszin- vonalu bevezetéssel látta el Csíki- Székely Dénes körzeti iskolafelügyelő. A szeminárium után közös ebéd volt, ahol Ambach Mihály apát- plebános értékes pohárköszöntőben emlékezett meg a tanítóság nemes munkájáról. Pakson e hó 5-én a zárda nagytermében volt a szeminárium, melyre a paksi, gerjeni, dunaszentgyörgyi és dunakömlődi tanítóság sereglett össze. Itt is megjelent dr Halmos Andor tanügyi tanácsos, kir. tan- felügyelő Geyer József és Csiki-Szé- kely Dénes körzeti felügyelőkkel. Jelen voltak: Braun István kormányfőtanácsos, apátplebános, Solymár Gábor kerületi tanfelügyelő, Thiringer Lajos evangélikus lelkész, Tarisznyds Gerő főjegyző és sokan mások. Dr Halmos Andor mélyen szántó megnyitója után egy osztatlan iskola keretében Kern Sándor és Kern József paksi tanítók mutattak be mintatanitást, mely általános dicséretben részesült. Utána a paksi iskolák mutatták be énekkészségüket. A magyar dal ápolásának jelentőségét és szükségességét nagyfelkészültségü tanulmányban Geyer József körzeti iskolafelügyelő mutatta be, melynek mintegy illusztrációi voltak az előadott magyar énekek Kodály stb. gyűjteményéből. Rámutatott arra, hogy mig más vármegyékben csak később, a hivatalos rendelkezés megérkezése után történtek ez irányban lépések, addig vármegyénkben dr Halmos Andor tanfelügyelő már évekkel azelőtt bevezette az iskolába a magyar nóta oktatását és ezzel irányt mutatott az énekoktatásnak nemzeti irányú kifejlesztésére. Tanfelügyelőnk lelkes ünnep- i lése után Balta Géza a paksi ref. iskola I. és II., Bálint Bulcsu a III— VI. osztály tanulóival, Inotay Imre az ág. ev. iskola tanulóival, mig Jantner József s az egyik irgalmas nővér a róm. kát. fiú- és leányiskola tanulóivat mutatták be zz énekoktatás fokozatait s a régi iskolás dalok helyett bevezetett magyar nóták oktatásával elért szép sikereket. Végül Csikí-Székely Dénes körzeti iskolafelügyelő méltatta az énekbemutató pedagógiai jelentőségét. \m Ml a karácsonyi könyvpiacon Jánosi Gyffrtt ul meséskönyve Az 1935. év telén kopogtatott be Jánosi György váraljai ref. lelkész, az országosan ismert nevű köziró, lapunknak is kitűnő munkatársa, a gyermekszobákba Seholsincsország cimü nagyszerű mesekönyvével. A sajtó nagy elismeréssel fogadta ezt az igen érdekes, teljesen uj nyomokon járó, uj hangokat megütő kötetet és Jánosi György meséin hamarosan sok-sokezer gyermek kacagott. A könyvnek — mint tudjuk, — nemcsak itthon volt nagy sikere. Lefordították finn, észt és angol nyelvre is. Két évre rá megjelent A láthatatlan szélmalom cimü Jánosi-mesegyűjtemény és akárcsak a Seholsincsország, ez is átütő sikert aratott és kedvelt olvasmánya lett a gyermekvilágnak. A külföld ennek a második kötetnek a fordítási jogát is lekötötte. A gyermekirodaimat most újabb mesesorozattal ajándékozta^ meg Jánosi György. Liplop Pali címe az Atheneum kiadásában megjelent gyönyörű kiállítású könyvének. Ez a gyűjtemény a szenzációsan népszerű előző két kötetnél is kedvesebb, értékesebb és kőltőibb és nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy a Liplop Paliból hamarosan több uj kiadást kell majd sajtó alá rendezni a kiadónak. Jánosi iróművészete, költői elgondolása, eredeti ötletessége, csodálatos humora most is újat, újszerűt ad a gyermektársadalomnak. Tudjuk, hogy mint a zenében, a festészetben és a szobrászatban sokszor előfordul az úgynevezett „utánérzés*, megvan ez az irodalomban is. Sokszor előfordul, hogy a szerző, aki esetleg már úgy érzi, hogy kiirta magát, egy-egy újabb munkájában a saját maga előző írásaiból „liplop* valamit Jánosinak azonban ezek a legújabb meséi is mind-mind eredetiek, újak, érdekesek, mással sem a történet, sem a meseszövés, sem pedig a zamatos nyelvezet tekintetében össze nem hasonlíthatók. Csupán abban hasonlítanak az előzőkhöz, hogy ezek is valamennyien egy tisztult, hófehér erkölcsi felfogás hirdetői és beplántálói a gyer- meklélekbe. A Liplop Pali, Furcsa ruha, Kend bácsi ajándéka, A muzsikáló óra, A varázsló nyúl, A hűséges ember, Királyi fillér — koldus pengő, A föld és a szive, Miska testvér darutolla, A csodaköcsög, Hiphop Ab- solon, Ezerszem, Gimbgomb Marci varázsvize, A csodás pásztortüz és egyéb társaik mind olyan mesék, amelyek nemcsak a gyermekek érdeklődését kötik le, hanem a felnőttekét is. Nem mondunk újat, ha megállapítjuk, hogy jó gyermekmesét nagyon nehéz írni és hogy Jánosit ezek a munkái máris legkitűnőbb Íróink I közé emelték. A líra és a szatíra édes testvérek lévén, ezekben az Írásokban is együtt hancuroznak a kitűnő szerzőnek legzamatosabb és legszinesebb népi nyelven megirt hol lírikus, hol szatirikus ötletei. A lelke pedig valamennyinek izzig- vérig magyar. A Liplop Palit éppúgy, mint az előző két kötetet is Nemes Török János nagyszerűen művészi rajzai díszítik. Ha valaki valóban értékes és kedves karácsonyi ajándékot akar adni a gyermekeinek, vásárolja meg a Liplop Palit, de olvassa el maga az ajándékozó szülő is, mert megéri a fáradtságot. ypAeii Mindég vártam, hogy a holnapi nap csodát hoc talán, hogy valami őrjítő nagy öröm kopottam szívem ajtaján. Hiába vártami Ám azért mosolygó, derülő arccal, tovább igyekeztem s nem hagytam fel [a harccal és csak kutattam szakadatlan már*már megrogyva, már-már inszakadtan a valami után ... Hiába I S a játékot szivem még sokáig csinálta... S aztán >-----------elmúlt a vágy, most nincs [mozdulásom, ma csend van s vánszorgok a régi csapáson s a tüskét, a giz-gazt, mi szívemig ér fel — tűröm közönyös, fanyar buta képpel, mart; bölcs lettem én muszájból, én szánandó [bolond------------Miklósi M. Ö. Mindenki kötelessége a hitért munkálkodni Dr Glattfelder Gyula Csanádi püspök a múlt vasárnap a rádió által is közvetített szentbeszédet tartott a világiak apostolkodásáról. A tudós egyházfejedelem erről a rendkívül fontos kérdésről többek közt alábbi megszívlelendő kijelentéseket tette: „ A hit megbecsülése arra fog kötelezni minden komoly hívőt, hogy ezért, ha kell, síkra is szálljon és szent öröksége érdekeit képviselje. Szégyen látni, hogy kalandorok sokkal bátrabbak hóbortjaik képviseletében és bármi hitü emberek elszántabban küzdenek meggyőződésükért, mint a katolikusok nagy tömegei. Aki kérdi, szükség van-e a világiak apostolkodására, vessen egy pillantást a rombadölt SpanyolMegérkeztek a karácsonyi játéKáruk nagy válaaztékban Fekete Jűték-nzletébe Szekszárdi Kaszlnóéptllet Ing — Harisnya — Divatáru — Rövidáru országra és értse meg, hogy ott a katasztrófa azért következett be, mivel a világi tömegek elégségesnek tartották a papok templomi szolgálatát és néma maradt az ajkuk, sőt megbocsájtóan mosolyogtak is, amikor az egyházat támadták és csak akkor ébredtek fel későn, amikor elbolonditott tömegek a templomokkal együtt családi boldogságuk és hivatásuk otthonait is rombadöntötték- Ha a katolikus hívek nem fognak ráeszmélni, hogy mindenkinek kötelessége bátran apostolkodni és hitének érdekét hangosan képviselni, másutt is bekövetkezik a veszedelem. Apostolkodni pedig nemcsak szóval, hanem tettel kell. Mindenki kötelessége a hitért munkálkodni, ölhetett kézzel nézni, mint hirdetik a keresztény alapigazságokat tagadó elveket és tűrni, hogy néhány hőslelkü pap, vagy önkéntes munkatárs állja az ostromot a végkimerülésig, hűtlenség volna azzal a szent örökséggel szemben, amelyet mindnyájunk javára hagyott nekünk az Ur." Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1939 november 30—december 6-ig. Hőmérséklet: maximum : 15,0 C° december 2-án, minimum: 2*7 C° december 5-én, Csapadék; esó 2*1 mm nevember 30-án, esó 4‘0 mm december 3-án, cső 41 mm december 6-án. összesen 10 2 mm. Az idei november hőmérséklete a 15 évt átlagnak általában megfelelt, amennyiben 6‘5 C°-os középhőmérséklete 16 évi átlagnál csak 0'3 C°-kal maradt alul. A 86‘3 mm-es novemberi csapadék a 16 évi átlaggal szemben 30 mm többletet matat és igy az elmúlt november a csapadékosabb hónapokhoz sorolandó, — Szeplőtlen Boldogasszony ünnepét ünnepié pénteken a katolikus világ, annak a csodálatos misztériumnak emlékezetére, hogy az Isteni Anya eredendő bűn nélkül született a világra, mert az Isten kiválasztotta őt és igy sohse volt a sátán, Isten ellensége hatalmában. „A malaszttal teljes" és az „asszonyok között áldott" Istenanya — ahogy az Angyali Üdvözlet kifejező szavai mondják —szeplőtlen fogantatása dogmáját IX. Pius pápa hirdette ki 1854 december 8*án s azóta parancsolt ünnep. A magyar nép egyik legkedvesebb ünnepe. Kis- és Nagyboldogasszony mellett a Szeplőtlen Boldogasszony nap. Itt is, mint az előzőknél, Szűz Máriában nemcsak Isten szent anyját, de a magyarok Nagyasszonyát, — a Patrona Hungáriáét tiszteli a magyar nép s gyermeki szeretettel üli meg ünnepét. A ragyogó tisztaság tisztelete sugárzik az ünnep nevéből, amellyel Istenanyjának egyik jellegzetes tulajdonságát fejezi ki a ma* gyár elnevezés. Az ünnep alkalmából a szekszárdi leány gimnázium növendékei műsoros délutánt rendeztek a Szekszárd—Belvárosi Róm. Kát Olvasókör színháztermében.
