Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-11-29 / 94. szám

XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. november 29. (Szerda} 94. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre _ 12 pengő || Félévre_ _ _ 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Hirdetések árai: egy «] széles hasábon mlllimétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető I A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a ÍlSHSMHttiÍMiSSlÍriÍIÉHkÍHÍSÍHHÍWHÜHH nyíl ti' ----- É I I I kö zlemények a szerkesztőséghez küldendők. lyilttér soronként 60 fillérbe kerU I. A kisiparosok öregségi biztosítása Az ipartestületek országos köz­pontja vasárnap közgyűlést tartott, amelyen Varga József kereskedelmi és iparügyi miniszter mondott be- szédet. Hangoztatta, hogy a magyar kisiparosság munkájának a magyar termelési rendben nagy, szinte pótol- hatatlan jelentősége és szerepe van. A visszacsatolt területek beszámítá­sával Magyarországon mintegy 230.000 önálló kézműiparos dolgo­zik, segédeik és tanoncaik száma, ennél jóval nagyobb. Megközelítő becslés szerint a hozzátartozókkal együtt a magyar kézmüvesipar la­kosságunknak mintegy 10 százalé­kát tartja el. A miniszter kijelentette ezután, hogy nem kell félteni a kisipart a gyáripari tömegtermeléstől és a technika uj vívmányaitól, — mert ugyanakkor, — amikor a technika egyes területen megnehezíti egyik­másik szakma életfeltételeit, más szakmáknak uj lehetőséget nyújt. A közeljövőben még jobban előtérbe nyomul a kisiparosság gazdasági kérdése. Az anyagellátás problémái­nak megoldása során gondoskodni fognak arról, hogy egyetlen kisipari műhelyben se szüneteljen a munka. Kiemelte a miniszter, hogy az építőiparral kapcsolatban 28 iparág boldogulhat, tghát mindent el kell követni, hogy az eddigi 20. száza­lékos visszaesésen túl az építőipar­ban újabb visszaesés ne következ­zék be. A magántőkének kell az építkezési tevékenységbe erősebben belekapcsolódnia, de ugyanakkor a kézmüiparosság munkaalkalmai­nak szaporítására a kormány be­ruházási programja is több lehető­séget nyújt. A kézmüiparosok a tömeges közszállitásokba máris igen nagy mértékben kapcsolódtak bele. Több mint 45 ezer kisiparos jutott a közszállitások révén munkaalka­lomhoz és a nekik kiadott rende­lések értéke ezidőszerint is meg­haladja a 15 millió pengőt. Bejelentette a miniszter, hogy a kisiparosok hitelellátása céljából az állam az egyes városok és közsé­gek által felajánlott hitelkeretek ötszörösét fogja folyósítani és ezt még akkor is kiadja, ha a közületek átmenetileg a megszavazott hitelt nem tudják rendelkezésre bocsátani. A minisztérium a jövőben is foly­tatni fogja a kisiparosság gép- és forgótőke segéllyel való támogatását. Azután a miniszter az iparosok aggkori biztosításának kérdéseivel foglalkozott. Az adatgyűjtés anyagá­nak feldolgozása után a kérdés részletes tanulmányozására minisz­teriális bizottságot küld ki. Ebben a bizottságban az illetékes minisz­tériumok mellett az iparosok kép­viselői helyet foglalnak. Erre a bizottságra vár az a feladat, hogy az iparosok öregségi biztosításának kérdésében megfelelő javaslatot ter­jesszen a kormány elé. Kijelentette végül Varga miniszter, hogy bármilyen javaslattal jönnek eléje, az iparosság számíthat arra, hogy érdekében mindent el fognak követni, mert a kisiparosság nem­csak gazdasági életünknek igen jelentős tényezője, hanem nemzeti létünknek is nagy erőssége. A miniszter beszéde után a jelen- I téseket terjesztették elő. A PfóesyltfiziiM Popok Missziós Egyesülete csütörtökön délelőtt tartotta negy­venedik évi jubiláris közgyűlését a papnevelő intézet dísztermében, ahol megjelent Virág Ferenc püspök is. A főpásztort dr Sipos István kor­mányfőtanácsos kanonok, szeminá­riumi rektor és Koch Ede apát­kanonok, az egyesület elnöke fo­gadta. Jelen voltak : Bencze Ernő szigetvári plébános, titkár, Fejes Ká­roly mecsekalja-rácvárosi tanfel- ügyelő-plebános pénztáros, Komócsy István praelátus kanonok, Kiss Lajos apátkanonok, felsőházi tag, dr Pili- ván Mihály pápai káplán szeminá­riumi vicerektor, Vdrkonyi János szemináriumi spirituális, Grund Béla teológiai tanár, dr Gasparich György, Sebő Pál, Islstöger Lajos esperesek, Sebestyén Károly pápai kamarás, Mayerhof kér. tanfelügyelő, Cselenkö János, Gedeon Sándor, Vucskics Imre, dr Hauzer Imre, dr Taksonyi János, Botz József, Böbéi János, Geosits Lajos és még számos lel­kész tagja az egyesületnek. Koch Ede apátkanonok elnöki megnyitójában megemlékezett az egyesület alapításáról és méltatta néhai Wajdits Gyula, továbbá Ro- maisz Ferenc prelátus kanonokok­nak, a két kiváló missziósvezérnek működését, majd Bencze Ernő tit­kári jelentésében kidomborodott az a nagyarányú és eredményekben gazdag munka, melyet a jubiláló missziós egyesület apostoli buzgalmu világi papjai negyven év alatt vé­geztek. A 35 taggal alakult egyesület veze­tésében a tolnamegyei és itteni szár­mazású papok közül akkor résztvet- tek: dr Rézbányay József teológiai tanár, Hradek Károly spirituális, későbbi 'bátaszéki plébános, Magyar Miklós závodi plébános. Az első nyolcnapos népmisszió vármegyénk­ben, Regölyben volt és. résztvett | benne néhai Frey János, a szek­szárdi származású himesházi plé­bános is. A második ugyancsak Tolna vármegyében, A páron volt, a harmadik Bükkősdőn és mint missziós atya közreműködött benne Virág Ferenc püspök, akkor még székesegyházi karkáplán. Az egyesület alkotó munkájának fellendülése a háború utáni időkre, illetve erre az évtizedre esik. Mint a titkári jelentés mondja, a legutóbbi évek eredménye az uj missziós kézi­könyv. Az elsőt még Romaisz pre­látus szerkesztette 1900-ban. Az uj pompás kézikönyv, amely a missziós munkálkodás arany­könyve, dr Hauser bátaszéki apát- plébános avatott tollát dicséri. Pár hónap alatt az ország papsága el­kapkodta. Másik nagy eredménye az egyesületnek, hogy kezdeménye­zésére megalakult Magyar Missziós Konferencia, amely magában fog­lalja az egész ország missziós pap­ságát. . A jubiláris közgyűlésen dr Hauser Imre bátaszéki plébános számolt be a Magyar Missziós Konferencia budapestLőszi értekezletéről, ame­lyen ő, mint a konferencia ügy­vezető alelnőke, a három tagból álló egyházmegyei küldöttség élén vett részt. A missziót végzett papok rövid jelentése után Virág Ferenc püspök intézett köszönő beszédet papjaihoz, majd a jubiláris közgyűlés Koch Ede apátkanonok, egyesületi elnök záró- szavaival véget ért. A Szociális Misszió dunafőldvári szervezetének missziós napja A dunaföldvári szervezet életében nagy őrőmnap és kimagasló ese­mény volt az az ünnepély, amely­ről előző számunkban röviden már megemlékeztünk, vagyis a tagok gyűjtése és adománya folytán fel­épített „Szent István Ház“ átadása és megáldása, melyet a bizottság döntése folytán Hervanek Pál kilenc gyermekes, szorgalmas, becsületes, malommunkás kapott meg. Az ün- nepélyes átadás nagyszámú, lelkes közönség jelenlétében folyt le, me­lyet megelőzött a belvárosi plébánia templomban tartott mise. Ezen a szervezet tagjainak egy része és a család 8 tagja szentáldozáshoz já­rult. Szentmise után a kékkeresz­tes lobogó alatt volt a levonulás a virágfüzérekkel a nemzetiszinü zászlókkal díszített „Szent István Házhoz“. Ambach Mihály apáfplebános a ház felszentelése után elvégezte a Jézus Szive családfelajánlást. Utána a Missziós Leányifjuság énekelt Szent István éneket, majd Gazdag De- zsőné szervezeti alelnőknő gyö­nyörűen felépített beszédben mondta el a Szent István Ház keletkezésé­nek, létrejöttének történetét. Ugyan­csak ő mondott köszönetét mind­azoknak, akiknek anyagi és erköl­csi segítsége mellett sikerült küz­delmes 2 év alatt ezt a házat fel­építeni és ma egy 9 gyermekes család boldogságán örvendezni. Felsorolta az adományozókat, akik­ről már mi is megemlékeztünk. A nagy beszéd után vitéz dr Tég- Idssy Béla országgyűlési képviselő tartott igen hatásos házavató be­szédet és kiemelte, hogy ez a ház a szociális missziós munka koro­nája, mert örök időkre igazolja, hogy a Szociális Misszió Társulat szervezetének tagjai tettekre váltot­ták, amit zászlójukra írtak. Jót tenni a szegényekkel Krisztus nevé­ben I“ A képviselő követendő pél­dának állította oda ezt a munkát s ígérte, hogy az ő anyagi támo- gatása mellett, nemsokára egy má­sik Szent István Ház bokréta-ün­nepélyét is mégtarthatja. A szerve­zet a tomboló lelkesedéssel foga­dott beszéd után, nemzetiszinü sza­laggal átkötve adta át a ház kul­csait a boldog családapának, majd Koudela Gyuls iskolai igazgató ol­vasta fel a remek kiállítású alapitó levelet, melyet a szervezet névsorá­val együtt fémládikába téve helyez­tek el a ház falába a márványtábla Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents