Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-11-29 / 94. szám

2

I

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1939 november 29

HadlemUkmfloek, orszfiizújzlók, templomi elszer el éseh

művészies kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és mfikfibfil — kedvező fizetési feltételekkel

Hulschenbacher Ödön ős Fia ( Mutschenbacher leni)

kőfaragó, szobrászati műterme, sírkő nagyraktára

Sz'ekszird, Horthy Miklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd

mő^é*

Ezután a családfő, felesége és 9 kiskorú gyermekétől körülvéve köny- nyes szemmel vette át a ház kul* csait és egyszerű, de szívből jövő szavakkal köszönte meg azt a ki* monáhatatran jót/ amit véle tettek. Majd a család egyik legkisebb gyermeke köszönte meg testvérei nevében a házat és ígérte, hogy jó viselkedésükkel és szorgalmukkal csak becsületet fognak hozni a Szent István Házra.

Az ünnepség a Himnusz éneklésével ért végett s utána a szobában már várta a családot a szépen terített asztal és jó magyaros ebéd a Missziós Leányifjuság ajándékaként. Hogy a bizottság tagjainak szavazata a legjobbra esett, bizonyltja az, hogy az ünnepség után alig akart vége szakadni a szomszédok és a polgárság részéről megnyilatkozó szerercsekivánatoknak és örömkifejezésnek.

Délután 4 órakor kezdődött a Missziós Nap másik része a szervezet évi közgyűlésének folytatása a missziósház nagytermében, melyet zsúfolásig megtöltöttek az érdeklődők, köztük a község előkelősége.

Ambach Mihály apátplebános megnyitója után az évi jelentések következtek sorrend szerint, melyek közül a szervezet, jelentését Lucia nővér, az Asszonyszövetségét Gazdagít Dezsőné alelnöknő, a Leány- klubét Kerényi Erzsébet klubtitkár és a Leányegyletét Nagy Sári polgárleány olvasta föl. A jelentések mindegyike gázdag eredményről számolt be, úgy anyagi, mint erkölcsi adat szempontjából. Valamennyiből kicsillant, hogy.'ez a közgyűlés nem dicsekvés akart lenni, csak a társadalommal szemben való elszámolási kötelesség és annak igazolása, hogy a szervezetnek juttatott adomány nem kallódott el, nem került iiletéktelenek kezébe.

A jelentések után dr vitéz Tég- lássy képviselő örömmel adott kifejezést, hogy a Szociális Misszió dunaföldvári munkásai milyen nagyszerű teljesítménnyel szolgálják az egyházat, hazát és társadalmat, osztálykülönbség nélkül kéz- és kézben, magukról alig hallatva dolgoznak csöndben, szerényen. — Kiemelte, hogy a mai széthúzó, erkölcsöt és lelkeket tipró világban, külön Isten áldás és felbecsülhetetlen népművelő munka folyik itt és hogy ő maga, lélekben -megerősödve, uj erővel indul dolgozni a magyar társadalomért. Szívből kívánt Isten áldást az uj munkaévre és biztosította jóindulatáról a szervezetet.

Ezután a közgyűlés ünnepi szónoka, dr Gálos László szentszéki bíró, pécsi teológiai [tanár tartotta meg beszédét Szent Erzsébetről. Eddig alig hallott módon világította meg Szt. Erzsébet szociális, Isten- és emberszeretettől égő, örök értékű lelkiségét. A csodás elmafut- tatásnak olyan hatása volt, hogy a hallgatóság percekig tartó viharos elkesedéssel ünnepelte az országos

hirü tudós professzort, akinek a szónoklata olyan volt, mint a csodálatos zene, fölkapta a lelkeket és vitte magával ki nem fejezhető lelki magasságokba. A dunaföldvári szervezet még visszavárja dr Gálost, mert ebben a rideg, napsugár nélküli világban, nagy-nagy szükség van lánglelkü, krisztusi életet élő apostolokra, vezetőkre.

Majd Hammel Ladisla országos főtitkár, a missziótársulat központja kiküldöttje mondott meleg köszönetét a szervezet volt elnökének, Németh Olga polg. leányiskolái igazgatónőnek, aki nagy elfoglaltsága és betegsége miatt mondbtt le a szervezet elnökségéről. A ő érdemeinek külön méltatása nem szükséges, mert aki ismeri nagy tudását, műveltségét, lelki finomságát és vezetői képességét, az tudja, hogy csak ily szociális szívvel és látásMár az előző évben is nagy szenzációt jelentett Bordy Bellának és Nagy Izabellának szekszárdi szereplése és csak természetes, hogy Szekszárd és környékének minden rangú és rendű közönsége nagy örömmel vett hirt róla, hogy a budapesti magyar királyi Operaháznak ez a két büszkesége, törzsökös magyar művésze újból meglátogatja vármegyénk székhelyét. Á patinás megyeháza közgyűlési terme zsúfolásig megtelt Szekszárd és környékének műértő közönségével, hogy szombat este ünnepelhesse a művésznőket, akik lefáradtak hozzánk, hogy a Szociális Misszió Társulat szekszárdi szervezetének anya- és csecsemővédő szakosztálya javára rendezett jótékonycélu előadáson szerepeljenek.

A közönség csak a legnagyobb hálával tartozhatik vitéz Madi Kovács Imréné főispánnénak, a misszió elnökének, mert az ő összeköttetéseinek sikerült a nagy tekintélyű művésznőket a szekszárdi szereplésre újból megnyerniA szenzációs élményt jelentő estély bevezető száma klasszikus val- cer volt, melyet Bordy Bella prímaballerina Csányi Lászlóval, az Operaház művészével táncolt Gutari-Földes Andornak, az Operaház zongoraművészének kíséretével. Percekig zúgott a taps és az ünneplés zaja a csodás táncszám után Nagy Izabella éneke követett. A rádióbői is Európaszerte ismert és kedvelt művésznő Molnár—Kern gyűjteményéből előadta a „Szól a kakas már*, „Ellopták a szivemet* és „A kosár* című dalokat.

sál lehetett a szervezet sokoldalú életében nehéz viszonyok közt is eredményeket felmutatni. Bizonyíték erre az átadott Szent István Ház, mely nagyrészben Németh Olga fáradhatatlan munkásságának és nagy szivének eredménye. Aztán szívből köszöntötte Szévald Oszkárné Öméltóságát, a Dunaföldváron lakó özvegy alispánnét, aki mint a szervezet diszelnöke páratlan tudásával és tehetségével segít a szervezetnek a legszebb és sok jót tevő szociális munkát elvégezni. Indítványozásra a közgyűlés táviratilag köszöntötte Virág Ferenc megyéspüspököt, Farkas Edith alapitő főnöknőt és a Szociális Misszió Társulat országos elnökét, valamint a betegszabadságon levő Németh Olga igazgatónőt, volt elnöknőjét. A közgyűlést családias tea követte a Missziós Leányifjuság helyiségeiben.

Ha lehet, talán még az előbbi számnál is nagyobb ovációt váltottak ki Nagy Izabellának lenyűgöző művészettel előadott dalai, úgyhogy alig akarták leengedni a pódiumról.

Bordy Bella és Csányi László frappáns hatású palotás-tánpa következett ezután, máj Nagy Izabella éekelt újból magyar nótákat, elragadó szépséggel.

Szünet után Bordy Bella frenetikus hatást keltve táncolta Schumann Karneválját. Ezt követően önálló zongoraszámot hallott a közönség. Gutari-Földes Andor Doh- nányi Ernő Rapszódiáját játszotta. A művész egyike a legkiválóbb magyar pianistáknak és nemcsak mint táncot és éneket nagyszerű alkalmazkodással kisérő muzsikus ragadta magával a közönséget, hanem a Rapszódiával azt is megmutatta, hogy a legnagyobb és legkomplikáltabb zongoratechnikai nehézségeket is könnyedén legyőzi. A csupaszív és érzésteli szám után a közönség hálásan tapsolt a művésznek.

Nagy Izabella énekelte ezután a „Sági utón*, „Ezredes ur" és „Levél a tanyáról* cimü dalokat tolnai Rácz Franci cigányzene kíséretével, mely után a közönség szinte extázisbán követelt ráadást. A művésznő a „Legyen úgy, mint régen volt...“ eléneklésével köszönte meg az ovációkat.

A felejthetetlen élményt jelentő estély utolsó száma Bordy Bella és Csányi László magyar lélekből és művészi rátermettségből fakadó csárdása volt. Ezt a vérforraló, gyönyörű táncot a közönség tomboló

ovációi közben meg kellett ismételni.

Közreműködött még Léiay Menyhért gimnáziumi tanár, ki nagy előadóképességgel nyitotta meg a műsort, — kifejtve a nemes célt, amiért a Misszió ezt az estet rendezte és egyben ismertette a műsort.

A csodás élményekben gazdag estély közönsége a megyeházáról átment a szekszárdi úri kaszinóba, ahol reggel x,ú óráig tartó kitűnő táncmulatság volt.

E fényes, szép estének nemcsak erkölcsi, de anyagi sikere is igen nagy volt, amit sokban köszönhet a vidékről bejött szépszámú közönségnek A Missziótársulat ezúton is hálás köszönetét fejezi ki mindazoknak, kik úgy a rendezésben, mint anyagi támogatással — segítségére voltak.

'Hitek

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország {

ŐSZ

Ezer szin, ezer csoda,

Köd tündéri fátyola,

Sáppadt, könnyes napsugár. —* Zörgő avar, némaság,

Síró szél, hulló virág,

Bucsuzkodó fecskepár.

Pihenő a vigalomra,

Szemfödél a kacagásra,

Halk megnyugvás, gyógyulás a Vérző sebre, zokogásra.

Égő vágyak lenyugvása,

Uj terv és uj munka tára,

Ezer szin, ezer csoda;

Az évszakok alkonya l

GAAL JUDIT\

— Megyegyűlés. Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága téli rendes közgyűlését december hó 20-án fogja megtartani.

— Polgármester választás. A törvény értelmében ez év végével jár le az egész országban a városok polgármestereinek tízéves mandátuma és igy mindenfelé polgármesterválasztás lesz. Szongott Ed- vin alispán már ki is irta a pályázatot a szekszárdi polgármesteri állásra, melyre a folyamodványokat december hó 18-ig kell benyújtani. Előre látható, hogy a szekszárdi polgármester újból vitéz Vendel István lesz.

—Tolnavármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága Szekszár- don, a vármegyeháza kistermében december 2-án, délelőtt 10 órakor tartja közgyűlését az alábbi tárgy- sorozattal : 1. Az 1939—40. tanévi népművelési munkaterv tárgyalása. 2. Az 1940. évi költségvetés tárgyalása. 3. Elnöki s titkári előterjesztések. 4. Indítványok.

— Véglegesítés. Szíjártó Sándor fácánkerti községi elemi iskolai tanító, helyettes igazgató, igazgatói minőségében véglegesittetett.

— Tanító választás. A váraljai ág. h. ev. iskolaszék Stark Jakab bikali ág. h. ev, elemi népiskolai tanítót iskolája tanítójául választotta meg.

Bordy Bella és Nagy Izabella SzeKszűrdon