Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-10-25 / 84. szám

XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. október 25. (Szerda) 84. szám, TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési di(: Egész évre __ 12 pengő ||. Félévre---------6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés díja l'BO pengő. — A hirdetés égy’60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állástkeresőknek £0 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerü I, A földkérdés A földbirtokpolitikai vitának két­ségtelenül előnye és nagy haszna, hogy előtérbe hoz sok olyan kér­dést, amelyek megoldása a kisem­berek szempontjából nemcsak elő­nyös, de egyszersmind sürgős és halaszthatatlan. Természetszerűleg a nagy elvi problémák végigvonulnak a vita egész folyamán, tárgyalásra adva alkalmat a különböző felfogá­soknak. Ilyen például az, vájjon a földkérdés gyökeres megoldása nem okozna-e zavarokat a termelésben s nem veszélyeztetné-e magát a ter­melés folytonosságát ? — Vájjon a földkérdés olyan megoldása, amely a földbirtok elaprózódását eredmé­nyezné, nem akadályozná-e egyálta­lán magát a termelést, mert hiszen, amint egyik oldalom mondják, a nagybirtok többet termel, mint a kisbirtok. Érthető, ha ennek a kér­désnek a taglálása mindig benne él a vita anyagában. Hiszen a parla­ment egyik utolsó ülésén egyik szó­nok éppen azt fejtegette, hogy miért vált ilyen sürgetővé a földkérdés a magyar politikában? Válaszul azt mondva: mert „annak tárgyalását mesterségesen meggátolták s csak éppen a háborús idők után jött egy időszak, amikor ezt tárgyalni lehe­tett, de ekkor már a tárgyalásban benne lobogott a forradalmak szen­vedélye. lg^, aztán érthető, hogy a forradalmi időknek a szenvedélye benne izzott az agitációban s nem tette lehetővé a józan mérlegelést és a lehetőségek szemmeltartását“., — A javaslat tárgyalásának egyik nagy érdeme, — mondja egyik gaz­daképviselő — hogy nemcsak ma­gát a földkérdést akarja megoldani, hanem az állandó otthon biztosítá­sának a kérdését is felvetette, amely egyideig, mintha teljesen háttérbe szorult volna. Pedig nagyjelentő­ségű, még pedig éppen a mezőgaz­dasági munkásság szempontjából, amelyet éppen a kenyérszerzés bi­zonytalansága könnyen bírhat arra, hogy a földtől elszakadjon s ahhoz hűtlenné váljon. Ha a javaslat ke­retén belül lehet módot találni arra, hogy ezt a munkásságot az állandó otthon és családi fészek melegén keresztül visszatartsuk, akkor meg­van adva annak módja is, hogy megfelelő földreform segítségével a mezőgazdaság uj termelő réteghez jusson bennük, akiket a most terv­bevett szociális reformokon keresz­tül, könnyen lehet olyan gazdasági helyzetbe juttatni, hogy a mezőgaz­daság társadalmának ne robotos zsellérei, nincstelen koldusai legyé­nek, hanem erősitői és támaszai. A vita kapcsán többszőr találkoztunk azzal a beállítással is, hogy az egész földbirtokjavaslat úgyszólván csak kezdő lépés. Kezdő lépése egy olyan folyamatnak, amelyet alkalmilag és szükség szerint gyökeresebb és át­gondoltabb javaslat követ. Ez az állítás — hangzott egyik képviselő részéről a parlamentben — merőben helytelen, mondhatni meggondolatlan, mindamellett, hogy semmiféle törvény nem tekinthető olyan megoldásnak, amely vala­mely országos érdekű kérdést örök­időkre szólóan a megmozdithatat- lanság merev állapotába juttat — így van ez a magyar föld nagy problémáival is, amiket az élet következményei az elkövetkező idők­ben a szükség szerint újból sző­nyegre hozhatnak. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy a mai javaslat a Csonka­ország földállományának tíz száza­lékát hozza mozgásba, olyan meny- nyiséget, amelynek meggondolatlan növelése nem hogy nyugalmat jelentene a mezőgazdasággal foglal- koző társadalomban, hanem örök nyugtalanságot és bizonytalanságot Akik a földmivelés kérdésével szak­szerűen foglalkoznak s akik a föld- mives társadalom életét ismerik, azoknak tisztában kell lenniök az­zal, hogy ez a társadalom csak úgy tud nyugodtan dolgozni és munkál­kodni. ha nem bénítja munkaerejét az ígérgetések és álmok sorvasztó láza s nem növeli folyton olyan igények kielégítése felé, amelyek az adott viszonyok között már csak azért sem teljesülhetnek, mert nincs meg hozzá először az anyagi lehe­tőség, másodszor pedig a kívánt földmennyiség. Szolgálatot tehát a józan mértéktartás tehet csupán a magyar népnek, visszatartva őt attól, hogy olyan után vágyakozzanak, aminek teljesülése lehetetlen. Éppen ezért tartjuk üdvösnek és előnyös­nek a kifejlődött és egyre széle­sebbé vált vitát a földreformkérdés körül, mert erős a hitünk, hogy a magyar nép józansága be fogja látni, hogy nem ezen az utón talál­hatja meg vágyainak kielégítését, amelyre egyes túlzók csábítgatják, hanem az élet realitásának való­ságában és józan lehetőségében. Felhívás a magyar társadalomhoz! Mint minden évben, ezidén is fel­emelem kérő szavamat a magyar társadalomhoz a szenvedő emberi­ség és ínségesek nevében. A napi­lapok terjedelmének korlátozása folytán ez alkalommal elszámolást nem adhatok a múlt évi gyűjtés eredményéről és annak felhaszná­lásáról, azonban eziránt érdeklő­dőknek a szárnysegédi hivatalban a pontos adatok rendelkezésre áll­nak. Ugyanazon fenti okoknál fogva, mondanivalómat e pár szóban fog­lalom össze: ■*— nagy a nyomor, sok a segélyre szoruló, sok a szen­vedő, — adjanak kérem minél előbb és minél többet I A pénzadományokat be lehet kül­deni: 1. Csekklapon: a 19. számú posta­takarékpénztári csekkszámlára. — Csekklapot bármely postahivatalban vagy dohánytőzsdében lehet vásá­rolni. 2. Postautalványon: »Horthy | Miklósné segélyakciója, Budapest, Királyi vár“ címre. 3. Nyugta ellenében: 9 órától 14 óráig személyesen történő befizetés­sel, Budapest, Királyi vár, szárny­segédi hivatal. Természetbeni adományokat: ru­hákat, lábbelit, tüzelőt és élelmiszert kisebb tételekben a Királyi várba, vagontételeket az előzetes értesítés alapján közölt címre lehet elkül­deni s lehetőleg december 1-ig, hogy azokat még karácsony előtt ki lehessen osztani. Budapesti lakosok segélyt célzó kérvényeiket a Királyi várba címez­zék. Kívánatosnak látszik a borí­tékra feltűnő helyre írni: „Segély­kérelem“. — Vidéken a Főispán Urak intézik a gyűjtést, ennélfogva a kérvényeket közvetlenül az ille­tékes főispáni hivatalhoz kell cí­mezni. Horthy Miklósné s. k. Vasárnap lesz a szekszárdi országzászló felavatása Szekszárd megyei város Ország­zászlaja elkészült, annak ünnepélyes felavatása a folyó évi október hó 29-én (vasárnap) délelőtt lesz az alábbi programmal. Reggel 7 órakor zenés ébresztő. Adja a levente zenekar. Délelőtt 10 órakor az összes felekezetek templomaiban ünnepi isteni tiszte­let lesz. Isteni tiszteletek után pontosan d. e. 11 órai kezdettel a Béla kir. téren felállított Országzászlót fel­avatják. 1. Hiszek egy Istenben. Játssza a levente zenekar. 2. Magyarnak lenni. Irta: Móra László. Szavalja: Lovas Gábor gimn. VII. o. tanuló. 3. Leng, lobog az országzászló, Bucher Antaltól. Énekli a Szek­szárdi Dalárda­4. Ünnepi beszéd. Tartja: dr Cselényi Pál kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, az Erek- lyés Országzászló Nagybizottság társelnöke. 5. Zászlónk. Irta és szavalja: | Szászi sándor leventeoktató. 6. Az Országzászló tartó előtt. Siklós AlberttőL Énekli: Szekszárdi Daloskör. 7. Az Országzászlót megőrzésre átveszi: vitéz Vendel István polgár- mester. 8. Himnusz. Játssza: a levente zenekar. 9. Elvonulás a belvárosi rőm. kát. templom és a megyeháza közt fel­állított Országzászló előtt. Vitéz Vendel István polgármester­nek az avató ünnepségre kibocsájtott meghívója eképpen végződik: Az I. Béla király téren felállított Ország­zászló szemmelláthatőan hirdetni fogja a Trianon által velünk szem­ben elkövetett égbekiáltó igazság­talanságot, de hirdetni fogja azt is, hogy ősi jussunkról — az intéger Magyarországról — le nem mon­dunk soha 1 Figyelmeztető lesz vala­mennyiünk számára, hogy Istenbe vetett mélységes hittel, törhetetlen magyar akarással és vállvetett mun­kával dolgozzunk édes Hazánk sorsának jobbraforditásán. Lobogózzuk fel házainkat ezen a napon. Egyes szám ára 12 ffillór.

Next

/
Thumbnails
Contents