Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-10-25 / 84. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 október 25. A szekszárdi lésoltaml Ilka ünnepélye A Légoltami Liga Szekszárd me­gyei város légoltalmi szerveiveHolyó hó 22-én délután 4 órakor a Szek­szárd Szálló nagytermében igen te­kintélyes számú közönség jelenlété­ben jól sikerült légoltalmi ünnepélyt rendezett, amelynek tefolyása a kö­vetkező volt: A Szekszárdi Daloskór Hiszek­egye után Bereznay István h. árva- széki elnök, volt tűzoltó tőparancs­nok tartott megnyitót, melyben han­goztatta a következőket: Az emberi természetből folyik, hogy mindig többet akar és azt a másik is akarja. Ezek a Súrlódások fokozatosan há­borúhoz vezetnek. Egy fél önaka- ratulag ezt nem tudja elkerülni, ezért akarata ellenére belesodródik a há­borúba és Így a védekezésre feltét­lenül szükség van. Dr Kelemen Józsefi várösi kir. tiszti főorvos mindvégig érdekfe- szitő előadásában többek között fel­hívta a város közönségének figyel­mét a légi támadásokkal kapcso­latos sérülésekre, különös tekintet­tel a gázsérülésekre, figyelmeztetve a megjelenteket, hogy a gázálarcok használatát és a védekezés mód­jait már most, békés időben kell elsajátítani. i Haidekker János városi főmérnök ezt követően előadta az ellenséges repülőterekről kiinduló légi táma­dások előkészítését, a fégi bombá­zás lefolyását, a repülőgépek be­rendezését, a figyelő-riasztó és mű­száki védelmi ^berendezéseket és védekezési módokat. Felhívta a vá­ros közönségének figyelmét a Lég­oltalmi Liga fontos munkájára, kérve, hogy abban hazafias lelkesedéssel vegyen részt. Néhány hasznos uta­sítást adott a közeledő légoltalmi napokra. Schwirián József elnök zárósza­vaiban a „Légoltalmi nap" alkalmá­ból újból felhívta a nagyközönség figyelmét a légoltalóm nagy fontos­ságára és kérte a Ligának anyagi és erkölcsi támogatását akként, hogy minél többen lépjenek be tagnak. Az ünnepélyen megjelent polgári és katonai hatóságok képviselőinek és a nagyszámú közönségnek szi­ves megjelenéséért hálás köszöne­tét mondott, ugyanúgy a lelkes elő­adóknak és az előadás sikerében közreműködött hölgyeknek és a vá­rosi dalárdának. Az ünnepély a Himnusz elének- lésével ért véget. A bogyiszlói szövetkezeti ünnep A szövetkezésben rejlő hatalmas erő felismerésének és intézmények­ben történő megvalósításának ékes bizonyítékát szolgáltatta a megyénk­ben ßogyiszló község társadalma, amely szombaton ünnepelte a szö­vetkezeti eszme diadalát. Szövetke­zeti díszközgyűlést tartott a község, s a díszközgyűlés keretében nyúj­tották át a község díszpolgári ok­levelét dr Wünscher Frigyes kor- mányfőtanácsosrtak, — a Hangya alelnök-vezérigazgatójának. A dísz­közgyűlésen megjelent nagyszámú és előkelő közönség is igazolása volt annak, hogy méltányolja Bo- gyiszló község nemes ’törekvéseit és a szövetkezeti eszme gyakorlati megvalósításában vele és mellette áll. A földmivelésügyi minisztérium részéről dr Weber Lajos miniszteri tanácsos, dr vitéz Antalffy Sándor és dr Hazay Árpád osztálytanácso­sok, a vármegye részéről dr vitéz fyladi-Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán, továbbá Grentzer Béla kisérletügyi főigazgató, Szent- jóby-Staub Elemér ny. államtitkár, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Ka­mara részéről dr Kovács-Sebestény Endre alelnök és Rajczy Géza fő­titkár, dr Szakáts Pál országgyűlési képviselő, dr Szabőky Jenő, a ka­locsai paprikatermelők szövetkeze­iének-elnöke; vitéz Ujváry Géza káptalani erdőtanácsos, Máthé-Tóth Jenő káptalani főügyész, a Hangya Szövetkezet részéről Pósch Dezső vezérigazgató-helyettes, dr Wettstein András igazgató, Gergely István, a Paprikaközpont ügyvezető igazga­tója és-sokan mások a környék és 3 község előkelőségei közül vettek részt a bogyiszlói szövetkezeti napon. A díszközgyűlésen Polgár István főszolgabíró elnökölt és megnyitó beszédében rámutatott arra, mit | köszönhet Bogyiszló község a sző-«j vetkezeti eszmének, személy szerint | dr Wünscher Frigyes kormányfőta­nácsosnak, a Hangya szövetkezet alelnök vezérigazgatójának, majd indítványt tett, hogy Bogyiszló köz­ség köszöneté és hálája jeléül vá­lassza díszpolgárrá Wünscher Fri­gyest. Gyöke József községi főjegyző kifejtette; hogy Bogyiszló község vizektől körülvett sziget, amelynek mindig védekeznie kellett az árvíz- veszedelemmel szemben. Már az ősök megérezték a szövetkezésben rejlő erőt és egyesült erővel küz­döttek a községet fenyegető árvizek ellen. Talán az ősök hagyományait ápolja a község akkor, amikor a szövetkezeti eszme a gazdák lelké­ben termékeny talajra talált és rö­videsen igen szép eredményeket ér­tek el. Ma a községnek Hangya szövetkezete és Paprikamalom szö­vetkezete van. Hogy a szövetkezeti eszme annyira megizmosodott a községben, az a Hangya vezérigaz­gatójának érdeme. A község azon­ban nem a vezérigazgatót akarja megtisztelni a díszpolgárrá való vá­lasztással, hanem azt a férfiút, aki a gyakorlatban is mindent megtesz a község érdekében. Ezután át­nyújtották Wünscher Frigyesnek a díszes kötésű okiratot. Wünscher Frigyes meghatottan vette át a díszpolgári oklevelet és válaszában hangsúlyozta, hogy a díszpolgárrá választás azért is nagy megtiszteltetést jelent neki, mert azok részéről kapta az elismerést, kiknek érdekébén dolgozott. Ezután a szövetkezeti gondolat jelentősé­géről beszélt s kifejtette, hogy a kormány megértő támogatása tette lehetővé azt, hogy ma már alig van község Magyarországon, ahol ne volna szövetkezet. Ma már szerte az országban különböző; intézmé­nyek védik az árakat, azoknak meg­felelő magasságát éá állandóságát. Sokan támadták a szövetkezeteket — mondotta, — de a munka nem volt hiábavaló, rtiert a gazdakfföön- ség kezdi felismerni a szövetkezeti eszme lényegét. ígéretet tett arra, hogy a jövőben az eddiginél is na­gyobb eréllyel folyatja kiváló mun­katársaival a munkát és^ az ered­mények, ha a gazdák bizalommal, megbecsüléssel együtt dolgoznak a szövetkezettel, nem maradnak el. Ä szövetkezetek gazdasági célkitű •, zései megerősítik és előbbre viszik a nemzetet is. Rajczy Géza, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara nevében köszöntötte a díszközgyűlést és ki­fejtette, hogy a kamara is a szö­vetkezetben látja a kisegzisztenciák jövő boldogulásának útját. Polgár István főszolgabíró utalt végül arra, högy a falu megértette Wünscher Frigyes beszédéből, hogy milyen útra kell térni, ha boldogulni akar. összefogásra van szükség és az ebből származó erő fogja megterem­teni a nemzet jólétét és jövendő nagyságát, 1 y ,. V<v . A díszközgyűlés után a megjelent előkelőségek és a község Vezetői az uj Hangya szövetkezeti székház elé vonultak* amelyet dr Wünscher Frigyes felavatott és átadott rendel­tetésének. Ezután meglátogatták 3 j kitünően működő Hitelszövetkezet, \ majd megtekintették a Bogyiszló- vidéki Paprikamaíöm szövetkezet malmát és most berendezett mű- szárítóját. .. A'bogyiszlói paprikamalom égyike a legnagyobb szövetkezeti malmok­nak, mert 1-2 kőpárral dolgozik. A paprikám alom jelentőségét Flach András plébános ismertette és ki­fejtette annak gazdasági és szociális fontosságát A bogyiszlói paprika­malom évi 40 vagon őrleményt ké­szít napi 10 mázsa őrletéssel. A kitünően berendezett malom rend­kívül fóntos része a müszáritó. Ed­dig a fűszerpaprikának őrlésre való szárítása nálunk igen primitiv és tökéletlen volt. A müszáritó célja az, hogy a teljesen beérett paprikát azonnal őrlésre alkalmas — fater­mékké kiszárítsa. így megmenthető az a paprika, amely eddig a szárí­tás megkezdéséig tönkrement és megóvható a már leszüretelt pap­rika a penészedéstől» rothadástól és egyéb betegségtől. A müszáritó .segítségével nemcsak á minőséget lehet fokozni, hanem még gazda­ságosabbá tehető az őrlés; A paprikamalom megtekintése után a község diszebéden látta ven­dégül uj díszpolgárát és a meg­jelent előkelőségeket. Ünnepi házavató a Sárközi Kendergyárban Rég érzett hiányt pótolt az avál- lalkozás, amely Szekszárd közelé­ben nemrég felállította a Sárközi Kendergyárat Régóta, több mint egy negyedszázada tervezték már ezt az annyira szükséges üzemet, amely talán sehol sem mutatkozik olyan rentábilisnak, mint éppen itt, ahol a föld pompás kendert terem és nemcsak az a haszna, hogy a kenderkőrónak a messzebb fekvő feldolgozó telepekre való szállítását meg lehet takarítani, hanem az is súlyosan esik latba, hogy az itteni lakosságnak igen tekintélyes munka- alkalmat és jövedelmet biztosit. Ez a nagy .fejlődés előtt átló vállalat máris bebizonyította életképességét, sőt az is köztudomású, hogy ezidő- szerint is Tolna vármegye egyik igen számottevő mezőgazdasági üzeme. A Sárközi Kenderipar kft. a na­pokban avatta fel második munkás­házát, amelyet nyolc család szá­mára épített. A munkásház kényel­mes, világos, a modern higiénia minden követelményeivel rendelke­zik s minden család részére a la­káshoz kis virágos- és konyhakert tartozik. A vállalat által. rendezett bensőséges házavató ünnepségen megjelent a vármegye részéről Mor- vay László várm. másodfőjegyző, Polgár István főszolgabíró, dr Sigora Miklós szolgabiró, Szekszárd város részéről vitéz Vendel István polgár- mester, dr Cs. Papp Jenő polgár- mester helyettes, továbbá Szekszárd- ról: Schneider Elemér a Szekszárdi Népbank, valamint a Tolnamegyei Újság Lapkiadó Rt. vezérigazgatója, a Molnár-nyomda elnöke, vitéz dr Bogdándy György kir. tisztiorvos, 1. Eordögh Zoltán vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő, Molnár Sándor ármentesitő társulati igazgató főmér­nök, Kováts Zoltán mezőgazdasági szakiskolai igazgató, dr John Sán­dor vármegyei gazdasági .egyesületi , igazgató, kir, gazdásági 'tanácsos, Krámmer János vrti. gazdasági egyé- j sületi titkár,'át'Tolnai Sándor OTI ügyvezető, dr Leszley Alajos OTI ■ főorvos, dr Hotvát Jenő, dr Horvát György, dr Horváth Ferenc ügyvé­dek, Fogarasy József városgazda, Koppány István vármegyei szociális titkár, id. és ifj. Eszterbauer József, Eszterbauer jánósr Frei JózséÍ^Neiner István birtökoSbk. Ócsényből ott vol- takf Kiss Gergely főjegyző, Magyar Pál bíró, dr Mátis Sándor ..orvos, Nedelkovits Sándor, Nedelkovics An­tal nagybérlők, Steiner Ferenc, Czéh István és László Ferenc birtokosok. Decsről megjelentek: Nánási Pál fő­jegyző, Pörnyi Pál bíró, Takács Sándor másodbiró, Bánik Jenő fö- intéző és ifj. Jvanizs István birtokos. A vendégek a vállalat vezetőinek kalauzolása mellett megtekintették az egész ipartelepet, ahol teljes üzem­mel folyt a munka, megnézték a régi és. az uj munkásházakat, majd a kendergyár vendégei voltak vacso­rára. A gyár ugyanakkor és ugyan­ott J12_munkását is megvendégelte, tsőt^a munkások számára külön cigányzenekarral reggelig tartó tánc- mulatságot is rendezett. Ez alkalommal vitéz Vendel pol­gármester nagyobb beszédben mél­tatta a kendergyár megyei jelentő­ségét a gazdasági életben, akkor, amikor a kormányzat részéről is a mezőgazdasági ipar fokozott fejlesz­tésének szükségességét hangoztat­ják. A környékbeli gazdatársadalom a gyár révén lehetőséget nyert, — mondta a polgármester— hogy az egyoldalú szemtermelés helyett a sokkal jobban jövedelmező ipari növénytermelésre térjen át. Meleg szavakkal méltatta a gyár tulajdo nosainak elhatározását, amellyel őt- ven-hatvan munkáscsalád részére ál­landó - kenyérkeresetet biztosítottak. A polgármester beszéde után a gyár munkásainak egyik csoportja mondott köszönetét a vezetőségnek a munkásház építéséért és nemzeti szalagos babérkoszorút nyújtottak át, majd a .gyár egyik tulajdonosa: Hpltzer Ferenc köszönte meg a szek­szárdi polgármester beszédét és a vendégek megjelenését, amely ün­nepé emelte a gyár egyik munka-

Next

/
Thumbnails
Contents