Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-09-27 / 76. szám
XI. évfolyam. 9. szám. 1939 szeptember 27. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE ^ ^ HIVATALOS LAPJA . . . . „ k. í.Ij Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. igazgató Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Exportra Készülő hlzűmorha Bejelentések Nyomatékos figyelmeztetés a hizlaló gazdák és a Szarvasmarhatenyésztő Egyesület helyi megbízottjai számára A külföldi piacra hizlaló gazdáknak tudomására hozza az egyesület, hogy a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal a vármegye területére, Szekszárd székhellyel kirendeltséget állított fel. A m. kir. Külkereskedelmi Hivatal felügyelője, aki Szekszárdon képviseli a Hivatalt, végzi a vármegye területén az export hizó- marhák minősítési teendőit. Ezzel kapcsolatosan felhívjuk az export céljaira hizlaló gazdák figyelmét a következőkre: 1. Tekintettel arra, hogy a jövőben az export hízó állat minősítését eszközlő felügyelő állandóan és kizárólag csak Tolna vármegye területén működik, az exportra bejelentett hizóállatok fülbélyegzése gyorsabban fog menni, mint a múltban. Éppen ezen oknál fogva, nyomatékosan felhívjuk a gazdák figyelmét árra, hogy sárga lapon fülbélyeg- fcésre csakis az előirt export követelményeknek megfelelő (különösen a minimális sulyok tartandók be! Tinó, ökör, bika, tehén legalább 650 kg. Üsző 600 kg) állatokat jelentsenek be. A bejelentés megtételekor ne azzal számoljanak, hogy amikorra a minősítést és fülbélyegzést eszközlő felügyelő megérkezik, akkorra úgy is meg lesz a kívánt súlya az állatnak, mert a minősítő felügyelő mostantól kezdve sokkal rövidebb idő múlva (a sárga bejelentő lap beküldésétől számítva előreláthatólag 10—12 napon belül már is) kiszáll a minősítés és fülbélyegzés megejtése céljából. Éppen ezért felhívjuk községi helyi meg- bizottainkat, hogy a sulyok valódiságának ellenőrzésére követeljék meg a hiteles mázsálási bárcát és olyan állatot ne fogadjanak el sárga lapon való bejelentésre, amelynek nincsen meg az előirt súlya. Ezen intézkedés a gazdák érdekében történik, mert ha az ellenőrző felügyelő minősítésre kiszáll és az előirt súlyt nem találja, a kiszállás költségeit a valóságnak és a követelményeknek meg nem felelő súlyt bejelentő gazda fogja viselni. A Külkereskedelmi Hivatal minősítő felügyelője csak a megkívánt súllyal biró és minőségileg megfelelő, hízott állatokat fogja csak fülbélyeggel ellátni. 2. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy sárga lapon csak azon állatok jelenthetők, amelyek zöldön már három hónappal azelőtt hizlalásra be lettek jelentve és azok legalább ennyi idő óta rendszeresen hizlalva vannak. 3. Egy-egy sárga lapon 10 gazdánál több ne jelentse állatait. Az esetben, ha egy községben több gazda állatja készült el, úgy az állatok 2, esetleg 3 sárga lapon jelen- tendők úgy, hogy egy sárga lapra ne kerüljön 10 gazdánál többnek a n§ve (hizóállatot annyit lehet egy lapon jelenteni, amennyi elfér rajta. 4. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy ,, minden bejelentés (úgy a zöld, mint Sárga lapon) két azonos példányban í üldericiő be a Tolnamegyei Szarvas- J marhatenyésztő Egyesülethez. Ezen | intézkedés is a gazdák érdekeit szolgálja, amennyiben bármiféle reklamáció merülne fel, az egyesületnél maradó bejelentő lappéldányból — azonnal meg lehet állapítani a tényállást. 5. Úgy a zöld, mint a sárga bejelentő lapokon, minden esetben a jól olvasható névaláírás mellett feltüntetendő a lakás, utca és házszám, valamint, ha a hizóállatok nem a községben vaunak, hanem tanyán, ezt feltüntetni annak megjelölésével, hogy hány kilométerre fekszik a községtől. 6. Ha egy sárga lapon bejelentett állatokat a minősítő felügyelő megtekintette és ezen a sárga lapon bejelenteti állatok közül néhányat nem talált kivitelre alkalmasnak és nem bélyegezte be, ezek az állatok, amelyek kimaradtak, ufra jelenten- dők sárga lapon, a minősítő felügyelő által meghatározott idő elteltével. Csak is ez az egy eset az, amikor sárga lapon jelentett állatot újból be lehet, sőt be kell jelenteni, vagyis amikor a Külkereskedelmi Hivatal minősítő tisztviselője már látta az állatot, de nem bélyegezte be. Semmi más esetben nem szabad a sárgán bejelentett állatot, újból sárga lapon jelenteni, esetleg azzal az elgondolással, hogy így majd gyorsabban kerül bebélyegzésre Ilyen esetben, amennyiben a minősítő tisztviselő kiszállása a kettős bejelentés miatt az egyik esetben felesleges, ezen kiszállás költségeit a hibát elkövető gazda tartozik megtéríteni. 7. Minden egyes sárga bejelentő- lap, akár a kisgazda, akár valamely szövetkezet vagy kereskedő által állíttatott is össze, minden egyes esetben az egyesület községi helyi megbízottja által láttamozandó. Ezen intézkedés szintén a gazdák érdekében történik, mert a helyi megbízott ellenőrzi a 1 —6. pontokban leirt és megkövetelt adatokat és a nem megfelelőket még ott helyesbíti vagy helyesbitteti, aminek folytán nem kerülhetnek a gazdák abba a helyzetbe, hogy helytelen bejelentések révén kárt, haladékot vagy büntetést szenvedjenek. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület apró hirdetései A Toluamegyei Gazdasági Szövetkezeténél beszerezhetők: Gazdaságok üzemanyagai Gép- és traktorolajok, kocsikenőcs, gaz dasági kenőcsök. — Mindennemű mfi trágya : Pétisó, kálisó, szuperfoszfát, mész salétrom, kénsavas ammóniák. — Erő takarmányok. — Eternit pala, építési anyagok. Pétisó és kálisó raktárról kapható Szekszárdon, a Szövetkezet révén, kisebb tételekben is. A községi helyi megbizottainkat illetve nagyobb gazdaságainkat (melyek 10 db állatnál többet hizlalnak) felkérjük, hogy a jövőben a sárga bejelentő lapokat minden hét hétfőjére küldjék be a Tolnamegyei Szarvasmarhatenvésztő Egyesülethez Szekszárd, Vármegyeház. GAZDA HÍREK — Az uj földbirtokpolitikai törvényjavaslat tárgyalása az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamarában. Az értekezlet Szűcs Ervin kamarai titkár előadói javaslata alapján általánosságban és részleteiben beható tárgyalás alá vette a javaslatot. Foglalkozott különösképpen a gazdasági cselédeknek és munkásoknak a törvényjavaslattal kapcsolatos helyzetével. Állást fgglplt az értekezlet az irányban, hogy csak mezőgazdasággal foglalkozó bírhasson mezőgazdasági ingatlant. Részletesen tárgyalta a házhelyhez juttatás kérdését és e tekintetben minimálta a juttatandó házhelyek nagyságát. Kitért az értekezlet a bérlők érdekeinek figyelembevételére és az adóssággal terhelt birtokok helyzetére. Foglalkozott a különleges mezőgazdasági üzemek fenntartásához szükséges területeknek, valamint az ország állattenyésztési nívójának fenntartása szempontjából fontos állattenyésztő gazolásé- goknak bizonyos kivételezésével. Az értekezlet határozatai al?pián a Kamara megtette véleménye2Ő javaslatát a földmivelésügyi miniszterhez. — A szesesitalt csak készpénzért lehet árusítani s a korcsmá- rosok semmiféle terményért, állatért, állati termékekért szezses italt nem adhatnak el s ilyenek vételével és eladásával nem is foglalkozhatnak az újabb rendelkezés szerint. Kedvezményes vetőburgonyaakció. A földmivelésügyi minisztérium az előcsiráztatott korai uj burgonya termelésének előmozdítása céljából 8000 mázsa vetőburgonyát bocsát — beszerzési áron — az igénylő kisgazdák rendelkezésére. A földmivelésügyi kormány a vételárból mázsánként 1‘50 P-t és a vasúti fuvarköltséget támogatáskép magára vállalja. Érdeklődők forduljanak a M. Kir. Növénytermelési Cséplési Szén Szövetkezetünk utján jutányosán beszerezhető. Mezőgazdasági és ipari vegyianyagok Növényvédelmi szerek, csávázó-, permetező és porozószerek. — Pincegazdasági cik kék: derítő-, szűrő-, ■ savtalanitó anyagok — Raffia nagybani elírusitása. — Radi cicola tenyészetek mindennemű pillangós hoz. — Manilla kévekötő zsineg. — Ta karmánymész raktárról. Mindenféle biztosítási ügyben, mint tűz-, jég-, általános és állatbiztosításnál készséggel rendelkezésre áll a gazdáknak egyesületünk biztosítási főképviselete. Hivatalhoz (Budapest, Kossuth La- jos-tér 11.). — Szarvasmarhadijazás Szakoson. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőséggel karöltve e hó 3-án Szakcson állatdijazást rendezett. Az esős idő ellenére elég j<5 volt a felhajtás ésaszakcsi gazdák példát vehettek volna a környékbeli gazdáktól, akik távolabbról is hajtottak fel állatokat; Külön ki kel! emelnünk a kifogástalan rendezést, amiben főleg a község elöljáróságáé az érdem Szabó Károly főjegyzővel az élén. A felhajtott és bemutatott anyagból különösen a növendék bikák tűntek ki, ami a tejellenőrzésnek és törzskönyvezésnek érezhető eredménye. A tehenek és üszők még magukon viselték a száj- és körömfájás hatását, ami főleg az elég gyenge kondícióban mutatkozott; Remélhetőleg a jó tartás ezt is hamarosan el fogja tüntetni. Szarvasi- marháikkal dijat nyertek a következő gazdák : Teheneikkel: Magyar János. Kremzer örökösök, Túri Ferenc, Balog János és Buglavetz János. Üszőikkel: Vörös György Nak, Túri János, Zápor János, Gyenis Ferenc, Gadányi József Szakcs, Pordán Horváth József Lápafő, Fü- lőp Imre és Kanizsa József Szakcs.. Bikáikkal: Túri Ferenc, Balogh János Szakcs, Éppel József Kocsola, Vincze József, Kremzer örökösök Szakcs, Schmidt József, Keller Ádám és Kolb János Kocsola. Kiosztott; dijak: használati és dísztárgyak, érmek és oklevelek voltak. Ä díjazás befejezése után dr Szeder Pál m. kir. gazd. felügyelő és Gombkötő Sándor m. kir. gazd. tanácsos tar^ tottak tanulságos előadást. — Magyarország nyugalma és kedvező gazdasági helyzete. A német-lengyel háború folytán előállott nemzetközi bonyodalmak hazánkat gazdasági és pénzügyi téren igen szilárd helyzetben találták s nagyrészben ennek tulajdonítható, hogy a magyarság nyugalommal és hidegvérrel viseltetik az eseményekkel szemben. Az európai háború Magyar- ország életét komoly megrázkódtatással nem fegyegeti, sőt a háborús felek növekvő szükséglete és a tengeri forgalom megbénulása miatt számos terményünket, az eddi- giekrél kedvezőbb feltételek mellett lehet értékesíteni. Ma kevés európai ország gazdasági helyzete áll olyan biztos alapon, mint Magyarországé. Az ország úgyszólván minden elsőrendű életszükségleti cikkel bőven el van látva és jelentékeny tartalékokkal rendelkezik azon cikkekből is, amelyeket import utján kénytelenek beszerezni. A mezőgazdasági termények közül a búzából rekord- termés, más kalászosokból jó, egyedül a tengeriből várható némileg gyengébb termés, a visszacsatolt Kárpátalja biztosítja fa- és sószükségletünket, nyersolaj termelésünk pedig az ország olajszükségletének tekintélyes részét fedezi, érthető tehát, hogy Magyarország más államoknál nyugodtabbah reagál az eseményekre. Kiadó : Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rf. (Vezérigazgató Schneider Elemér.) Molnár-féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt, Szekszárd. (Fel. vezető: Rácz Pál.)
