Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-09-30 / 77. szám
XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. szeptember 30. (Szombat) 77. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d i i: Egész évre _ 12 pengő || Félévre------------6 pengő Pe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija l'SO pengő. — A hirdetés egy'60 ipllllméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. Áilástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint « nyllttér soronként 60 fillérbe kerü 1. A ma dolgozók és a holnapra várakozók (B. É.) Amikor a népek nagy csatájának a tüze a lengyel mezőkön, immár, kialvóban van és Nyugaton minden jel szerint újra lobban, Magyarországon nagy, népi jelentőségű reformok munkájában vagyunk. Egyrészt a főidet kell, igazságos megosztás alapján, egyre inkább a nép tulajdonába vinni, másrészt szociális biztosítékokat kell teremteni arra nézve, hogy népünk életszínvonalát emeljük, ellenállóvá tegyük az élet megpróbáltatásaival szemben úgy fizikai, mint lelki vonatkozásban. Ez utóbbi célt szolgálja nagymértékben az a reform- javaslat, amelyet a képviselőház ezekben a napokban tárgyal s célja az, hogy elöregedés esetén, államilag garantált biztosításban részesüljön ne csak az öregség folytán munkaeszközét kezéből kiejtett mezőgazdasági munkás, hanem ennek özvegye is. Ha lekicsinyelik egyesek, az e gondolatban rejlő nagy értéket s hirtelen egekig nyúló aranyhegyek felhőkarcolóit álmodják meg a magyar nép számára, azok nem élik a reális való életet, hanem ábrándok fantáziája dús területein álmodoznak. Azok, akik más, nyugalmasabb időkben állandóan pénzügyi fedezet hiányát emlegették és a gazdasági élet egyensúlyának megingását féltették és előszeretettel hivatkoztak a reformgondolatok felvetése kapcsán demagógiára, most ismét az idők alkalmatlanságát emlegetik. Vessük fel tehát mi is a kérdést, alkalma- sak-e hát ezek a napok arra, hogy a magyar nemzet, a népi tömegek fejlődése számára olyan szociális és gazdasági erőkkel megalapozott talajt vessünk, amelyből uj erők virágzása indulhat meg? A magyar közvélemény válasza kategórikus igennel felel. Igenis, alkalmasak ezek a napok arra, hogy a nép érdekét tekintsük legfőbb törvénynek s minden lehetőt megtegyünk ennek érdekében és a ma dolgozók egészséges munkaüteme némitsa el a mindig holnapra várakozók örökké aggodalmas szavait. Szerencsére, Magyarország -közhangulata semmi téren sem mutat kilengést. Nyugalom és béke van ez országban, a munka zavartalanul folyik s nem lehet arra hivatkozni, hogy izgatott, forrongó légkörben nyúlunk nagyjelentőségű reformmunkához. A kirobbant nagy európai háborús konfliktus szele nem csapott meg bennünket oly mértékben, hogy kizökkentünk volna állami, társadalmi és gazdasági életünk normális kerékvágásából — Számtalan kritikát tudnánk felsorakoztatni a magyar közvélemény előtt, amelyek mind a legnagyobb elismeréssel imák Magyarország példás nyugalmáról. Természetesen, ehhez szükséges volt néhány, a rendkívüli időkhöz szabott kormány- intézkedés megtétele. De ezek az intézkedések is kevéssé szigorúak, mint amilyeneket korántsem a háborút viselő országokban, de a semleges államokban tapasztaltunk. Az őrök semlegességü Svájc például megtiltotta a polgári repülést. — A forgalomban levő öt frankos ezüstérmék mellett öt frankos papírpénz forgalombahozatalát rendelték el. Gépkocsik és lófogatu kocsik részére korlátozták a határátlépő helyeket. Megtiltották azoknak az élelmiszereknek árusítását, amelyeknek tartalékolását a kormány előírja. Megszüntették a benzin szabad forgalmát, bevezették a kivételes bíráskodást, életbelépett a háborús menetrend, amely lényegesen csökkenti a vonatok számát és azok menetsebességét. A mozgósított katonák részére különvonatok állnak rendelkezésre. A városi forgalmat lebonyolító autóbuszok, valamint postaautóbuszok igénybe vehetők a hadsereg céljaira. Az árukivitelt engedélyhez kötötték. Lényegesen korlátozták az interurbán és nemzetközi telefonbeszélgetéseket. Bevezették az általános munkaszolgálatot, férfiaknál tizenhét évtől hatvanöt évig és nőknél tizenhat évtói hatvan évig. Ezek után azt kell mondanunk, hogy Magyarország, mint jó kézben tartott ország, természetes képét mutatja annak a hangulatnak, ami a lelkekben valóban él. Miért ne nyúlnánk hát akkor olyan problémákhoz, amelyek halasztást immár nem tűrnek. A mindig holnapra várakozók — nem ringathatják magukat álomba a földbirtokpolitikai kérdések újbóli megoldását illetően. Súlyos és kihatásában beláthatatlan közetkezményü ballépés lenne ez, mert nem tudni, hogy az idők mai vágtató iramában az álomból való felébredés után nem lesz-e túlságosan idejét múlt az, ami ma elegendőnek, kivihetőnek és életrevalónak bizonyulna. Véglegesen le kell szoknunk arról, hogy engedjük az időket átcsapni fejünk felett és mindig a holnapra tárolt problémákkal terheljük közéletünket. A jelen földbirtok politikai kérdések tekintetében sem lehet jogcím immár az, hogy ismét elkéstünk, üdvös dolog lenne, ha ezeken a kérdéseken már túlestünk volna, de véleményünk szerint, éppen azok a nagy világpolitikai változások sürgetik a földbirtokpolitikai kérdések megoldását, amelyek miatt némelyek elhalasztani szeretnék. Szicíliában most kezdődött meg a nagy földreform, amelynek nagy arányai nemcsak a szicíliai föld megfelelő szétosztásában mutatkoz- | nak meg, hanem abban is, hogy I hektáronkint az eddigi 7 mázsás I termést 15—16 mázsára akarják felemelni. Ha Olaszország megteheti azt, hogy egész súlyával belefekszik a nehéz birtokpolitikai kérdések megoldásába, a kifejezetten agrárjellegű Magyarország, ne tudná, olyan időkben dűlőre juttatni politikai, gazdasági és szociális életének nagy problémáit, amikor erősebb a felelősségérzet s mélyebbről kerül fel a lelkekből a nemzet sorsáért való aggódás? A közvélemény szavait szólaltatjuk meg, amikor fennen hirdetjük a kormány felé: haladjon rendületlenül a bölcsen átgondolt belső reformok utján s a magyar nép- gondoskodni fog arról, hogy ezek a reformok továbbra is a lehető* legnyugodtabb légkörben valósuljanak meg. | BITTER ILLÉS | Nagy csapás érte Tolna vármegyét, de az egész magyar katolicizmust is: Bitter Illés clairvauxi apát, címzetes tankerületi kir. főigazgató, vármegyénk nagynevű szülötte élete 71. esztendejében a pécsi belklinikán befejezte kivételesen gazdag földi életét. Bitter Illés Tolna vármegye egyik falujának ajándéka r 1868 október 22-én született A páron. Atyja katolikus tanító volt. Remeke a tanítói hivatásnak és lelkiségnek. Negyven évig tanitóskodott és eléri a leggyönyörűbb pedagógiai célt: a német Apar község a nyugalomba vonuló Bitter Pétert magyar szóval, magyar dallal búcsúztatja. Ebből az erőt és célt sugárzó környezetből került Bitter Béla a ciszterciek pécsi gimnáziumába. Bitter Béla élete, további sorsa szintén magától volt adva: ő is ciszterci tanár lett és mint ilyen 1891-ben Pécsett kezdte meg működését, mit sem sejtve arról, hogy a Gondviselés milyen nagy szándékok megvalósítására rendelte. Pécsnek akkori elfáradt szellemi és társadalmi életét hűen megrajzolja Babits Mihály^egyik regényében. Ide kerül tehát Bitter Illés, hogy félsz aggassa azt az egyhangúságot és helyette a katolikus lelkiség friss huzatu és kilátású áramát fuvallja be. 1894-ben megalakul a Pécsi Katolikus Kör. Ennek alapításakor titkárja, majd rövidesen igazgatója lesz és mint ilyen, országos jelentőségűvé teszi a kört. Innen indult ki a „Dunántúl“ napilap és nyomda megalapítása is. A kör felolvasó asztalánál megjelennek az ország legkitűnőbb katolikus nevei, akik előadásaikkal lassan felgöngyölge- tik Pécs régi lelkét. Az uj magvető nyomukban mindenhol Bitter Illés, akinek tevékeny és szervező keze, lelkének katolikus hőfoka egymás után hívja létre a katolikus és társadalmi intézmények egész sorát: a Pécsi Egyházi Zeneegyletet az instrumentális egyházi zene művelésére, a Pécsi Zenekonzervatóriumot, a Miasszonyunkról nevezett női rend felsőbb leányiskoláját. Bizalmas embere volt Hettyey Sámuel pécsi püspöknek, majd utódjának, gróf Zichy Gyulának. Békefi Rémig ciszterci apát 1912- ben Budapesten a Szent Imre gimnázium vezetését Bitter Illésre bízza. Nem kellett hozzá tiz esztendő és az uj Szent Imre gimnázium tiszteletet és elismerést kapott Budapest egyházi és tanügyi vezető köreiben. Az intézet ma nemcsak a fővárosnak, de hazánknak is egyik legszebb, legmodernebb gimnáziuma, melyet 1937. év junius végéig, a tanári pályától visszavonulásáig ve« zetett Bitter Illés, aki az 1938. évben Pécsre vonult nyugalomba. 1914-ben Budán megkezdi a Katolikus Kör megszervezését. Megvalósítja régi kedves gondolatát: a Ciszterci Diákszövetség megalakítását. Tagja lesz az Országos Közoktatási Tanácsnak és kétizben is előadója a tantervi újításoknak. — Ugyancsak előadó tanácsosa a Katolikus Tanáregyesületi Tanácsnak és sokat tesz a nem rég megalakult katolikus középiskolai autonómia érdekében. Részt„vett az Actio Catholika megszervezésében s annak munkálkodásában igen tevékenyen működött közre. Nevét a Vas Gereben Irodalmi és Művészeti Kör tiszteletbeli tagjai sorában is ott találjuk. 1919—26 között a Katolikus Tanáregyesület elnöke, mint ilyen, ősz- szehozza a Katolikus Tanárok Nevelőházának alaptőkéjét. Megszervezi az Országos Ifjúsági Irodalmi Tanácsot. Legnagyobb'alkotása 1921-ben az Emericanának : a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Bajtársi Egyesületének megalapítása és vezetése. — Cselekvőképessége szinte határtalan szenvedéllyel dolgozik benne. Megszervezi a középiskolai dalosversenyeket és munkássága nyomán megalakult a Magyar Ének- oktatók Országos Egyesülete is. Emellett tankönyveket ir, német— magyar szótárt szerkeszt, újságcikkeket, pedagógiai tanulmányokat ir, szónokol színesen, melegen, a lelkeket szeretően. A megboldogult a rendi káptalan tiszteleti tagja, a Szent Imre-városi Kát. Kör örökös diszelnöke, a Szent István Akadémia és a Magyar Pedagógiai Társaság r. tagja, a Kát. Tanügyi Tanács tagja, a Magyar Egyes szám ára 12 fillér.
