Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-09-23 / 75. szám
XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. szeptember 23. (Szombat) 75. szám TOLNAMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkeszfóség is kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Télefonszám: 85 Előfizetési dl): Egész évre — 12 pengő || Félévre------------6 pengő Pe lelós szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dlla i’BO pengő. — A hirdetés egy'60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Álléstkeresőknek fO százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerll I. A íöldreíormjavaslat Vitéz gróf Teleki Mihály földmi- yelésügyi miniszter kedden a képviselőház elé terjesztette a földbirtokreformjavaslatot, hogy minél előbb megoldódjék a magyar nemzetség erejét jobban szolgáló egészségéi földbirtokmegoszlás kérdése. E javaslatból minden kismagyar, nincstelen földmives érezheti a lehetőséget, hogy szorgalommal, becsületes munkával, erőfeszítéssel elérhet az álmok-álmához: a darabka saját földhöz, a saját külön „egyéni hazához“ is. A földreformjaváslat töfekvése és célja, hogy a mező- gazdasági lakosság arra érdemes és a törvényes feltételeknek megfelelő, minél több tagja fejthessen ki a nemzet magasabb érdekeinek megfelelő, önálló termelői tevékenységet. A javaslat a törpebirtokok kisbirtokká kiegészítése utján lehetővé teszi, hogy a földbirtokmegoszlás terén helyesebb arányok váljanak elérhetővé anélkül, hogy a termelés folytonossága megszakadna, vagy a mezőgazdasági munkásság munkaalkalmai csökkennének. A javaslat legfontosabb intézkedései a következők: A birtok politikai célokat biztosító átengedésre kötelezés jogát a javaslat a kereskedelmi társaságokkal, a megfelelő indok nélkül külföldön lakókkal, viszonosságot feltételezve a külföldiekkel, az egyházi testületekkel, a hitbizományi birtokosokkal, közületekkel és általában jogi személyekkel szemben már 300, egyéb tulajdonosokkal szemben pedig 500 kát. holdnál nagyobb területű birtokok tekintetében állapítja meg oly módon, hogy az átengedésre kötelezés mértéke a birtok nagysága szerint emelkedik. Akinek 1500 kát. holdat meghaladó mezőgazdasági művelés alatt áBÓ1 területű birtoka van, olyan mértékben lehet kishaszonbérletbe átengedésre kötelezni, hogy a 4000 kál. holdon aluli birtok 500 és 1500 kát. hold közötli részének a kataszteri tiszta jövedelem szerint számított 20 százalékát, 1500 kát. holdon felüli részének pedig 40 százalékát, a 4000 kát. holdnál nagyobb, de 10.000 kát. holdat meg nem haladó birtoknál az előbbi 20 és 40 százalékon felül a birtok 4000 kát. holdbn felüli részének 60 százalékát, — a 10.000 kát. holdon félüli birtoknak pedig az előbbi 20, 40 és 60 százalékón felül a 10.000 kát. holdon felül eső részének 80 százalékát lehet kishaszonbérletek céljaira felhasználni. Ha az ingatlan az 1500 kát. holdat nem haladja meg, a kereskedelmi társaságokkal s álfafában a jógi személyekkel a hitbizományi birtokossal szemben is az ingatlan 30, más tulajdonossal szemben pedig 20 százaléka erejéig lehet lei5" haszonbérietek céljára átengedésre kötelezést elrendelni, úgy azonban, hogy ezekben az esetekben 300, illetőleg 500 kát. holdat érintetlenül kell hagyni. Ezenkívül gyermekenként még a második és a többi élő gyermek után 200—200 kát. hold is érintetlenül marad. A különös méltánylást. érdemlő indokokra tekintettel, az átengedésre kötelezés ismertetett mértéke 50, 60, sőt 70 százalékkal is csökken, ha a tulajdonos a birtokon az átlagon felülinél több munkáskezet foglalkoztat, illetve egy-egy kataszteri hold szántóra legalább 100,120, 140 pengőt fizet ki. A házheíyszerzések előmozdításához fűződő fontos szempontokra tekintettel, a törvényjavaslat az átengedésre kötelezést azonnali kész- pénzfizetés ellenében általában minden házhely céljára alkalmas birtok tulajdonosával szemben lehetővé teszi azzal a megszorítással, hogy ha olyan földmives köteleztefnék ingatlanának házhely céljára való átengedésére, akinek az átengedésre kötelezés után nem maradna 50 kát. hold földje, csereingatlannal kell kártalanítani. Az átengedésre kötelezett tulajdonos átengedett ingatlanáért valóságos és fétjés becsértékef, ilíétve haszonbért kap. Az 1000 holdon aluli birtokosok a javaslat szerint a kishaszonbérletbe átengedésre kötelezés után már 10 esztendő elteltével, az 1000 holdon felüli birtokosok pedig a telepítési törvényben megállapított időtartam* elteltével kérhetik, hogy ingatlanaikat az állam tulajdonul vegye át. Tulajdoni megszerzés esetében az állam az átvételkor a vételár fele részét fizeti ki készpénzben, másik fele részét pedig 25 éven át törleszti egyenlő részletekben s a hátralék után 3 és félszázalék kamatot fizet. A kártalanítás módját s különösen a kifizetés idejét a fentiektől eltérő módon is megállapíthatja a minisztérium, ha a tulajdonos átengedett ingatlana értékét közgazdasági és szociális «szempontból és különösen munkaalkalmak biztosítása céljából gyár-, bánya-, iparvagy fürdővállalatba fekteti be. A javaslat a kisemberek érdekeit abban a vonatkozásban is fokozottabb mértékben kívánja szolgálni, hogy megkönnyíti az államnak a nagyhaszonbérletek utján hasznosított ingatlanoknak kishaszonbérletek céljára való átvételét. A javaslat mintegy másfélmillió kataszteri holdat biztosit földbirtok- politikai, legnagyobbrészben kishaszonbérletek céljára s megadja a módot arra is, hogy az arra érdemes kishaszonbérlők a haszonbérletként bírt földet tulajdonul is megszerezhessék. Nagyszabású ünnep lesz a bátai templomszentelés Éveken keresztül gyakran felhívtuk a figyelmet arra a sajnálatos tényre, hogy a bátai szűk és rozzant róm. kát. templom nem felel meg céljának és hogy eredményes hitélet ebben a tekintélyes lélekszámú községben csak úgy képzelhető el, ha a lelki szükséglet kielégítésére megfelelő Istenháza épül. Fdjth Jenő apát, Báta tudós plébánosa, 8 évvel ezelőtt indított a templomépités érdekében mozgalmat és történelmi kutatásai alapján felhívta a figyelmet a bátai apátságnak az ország határain túl is jól ismert múltjára, a törökök által elpusztított nagyhírű bátai kegytemplomnak a Hunyadiakkal való kapcsolataira. Az építés célját nem- I csak abban jelölte meg, hogy a hosszúra nyúlt, nagy község lelki igényei kielégittessenek, hanem azt is kihangsúlyozta, hogy a hajdan hires, a Szentvér csodájának révén a középkorban nagyon látogatott bucsujáró hely felújítása volna hivatott a Hunyadiak emlékének őrzé- sére. Hiszen őknagy kegyelettel voltak Báta apátsága iránt, mert Hunyadi János itt verte le Galra Lászlót, ezzel megerősítette trónján Ulászlót | és innen kezdődik Hunyadi gyors j emelkedése. A templomépités eszméjét nemcsak Virág Ferenc pécsi megyés püspök karolta fel, hanem hathatósan pártolták a vármegye katolikus előkelőségei: gróf Apponyi Károly felsőházi tag, Dory Frigyes és Döry Hugó gazdasági főtanácsosok, Kiss Lajos kanonok, felsőházi tag, báró Kornfeld Móric felsőházi tag, dr örffy Imre kincstári főtanácsos, felsőházi tag, dr Perczel Béla alispán, Schneider Gábor ny. kúriai bíró és dr Szakách Ernő gazdasági főtanácsos, akik tőbbezer felhívást küldtek szét az országba, segítséget kérve a Hunyadi emléktemplom megépítéséhez. Több küldöttség járt ebben az ügyben a kormánynál és dr Hómon Bálint vallás.- és közoktatás- ügyi miniszter még az 1932. évben elhatározta, hogy a teniplöhi építéséhez a teréziánumi alapítvány jövedelméből megfelelő segítséget juttat. Az országos gyűjtés eredményén kívül Virág Ferenc pécsi megyés püspök i& nagyobb, bőkezű adománnyal járult hozzá az építéshez, amelyet Tolna vármegye azzal segített elő, hogy tízezer pengős költséggel rendeztette a templom helyét, á Rlastromhegyet és utat építtetett oda. Bála község közönsége és- a hivek is tiszteletreméltó nagylelkűséggel támogatták az építést. Egyes szám áré 12 fillér. Ma már áll is a művészi szépségű bátai templom, Lechner Lóránd építészmérnök, műegyetemi tanár modern román stílusban tervezett, mennyezetén sárközi ornamentikám remeke, melyet október 1-én maga Virág Ferenc pécsi megyéspüspok fog felszentelni. Az 1600 ember férőhelyü templom hossza 43 méter, szélessége 22 m, tornya 36*5 m magas. Az építés költsége körülbelül 200,000 P volt és a kivitelé-* zés Sarló László budapesti építész munkája. Az országos vonatkozásokban is feltűnést keltő templom- szentelés ünnepe iránt a környék népe is nagyon érdeklődik és úgy értesülünk, hogy külön vonatok is indulnak majd ez alkalommal Bétára, ahová a magaslaton épült, messze látszó szép templom méltán vonzza a lelkeket. Az uj bátai templomot a Hunyadiak fényes korszakának ötszázéves fordulója hívta életre. Az az Ötlet indította el a templomépités gondolatát, hogy ünnepet ül majd a hálás magyar haza és a keresztény világ. S amikor meghatott lélekkel idézzük Hunyadi János emlékét s ránk ragyog majd az ünnep fényében világtörténelmi hősünk legendás alakja, szomorú szemmel nézhetünk a déli végek felé, hol Hunyadi hitért, házáért harcolt, szenvedett. Ahol halópora pihen, a sírja mellé sem állhat ünneplő lélekkel a csonka országba börtönzött magyar ... Fel kell tehát kutatnunk, meg kell becsülnünk minden hazai emléket, mely Hunyadiról beszél, minden magyar főidet, hol hazája érdekében fáradva járt s ahol ötszáz esztendő messzeségén át is láthatja őt a történelem világánál a nemzet lelke. Ilyen emlék helye Báta, ahol Hunyadi 1440-ben az ország belső békéje szempontjából döntő győzelmet aratott. — E csatát szekszárdi, majd bátaszéki csatának nevezik ugyan, de az összes egykorú és jólértesült írók egybevetése. után nyilvánvaló, hogy az ütközet a bátai apátság mellett folyt le. Hogy Hunyadi János életében jelentős szerep jutott a bátai monostornak, mutatja az a tény is, hogy ő maga és egész családja feltűnő nagy kegyelettel viseltetett a bátai apátság iránt, melynek temploma a Krisztus vére csodájáról országszerte hires bucsujáró hely volt. Turóczi krónikája írja, hogy Gara János, Zsigmond király hadvezére, 1415-ben fogságából szabadulván; a bátai templomba vitte nehéz rabláncát a Megváltó drága szent vérének tiszteletére. Ez első nyomót soron követi 1434-ben IV. Jenő pápa levele, melyben búcsút engedélyez azoknak, kik Űrnapján gyónnak és áldoznak a bátai templomban, hói tiszteletre van kitéve Krisztusnak a szentostyából kifolyt szent vére;
