Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-09-23 / 75. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 szeptember 23. Ranzanus, a nápolyi király követe Hunyadi Mátyás udvarában, hazánk nevezetes helyei közt említi a kicsiny falut, Bátát, melynek — amint Írja — nagy a hire a nyilvánvaló csoda miatt, hogy monostora templomában látható a szentostyában a Krisztus vére, testének részecskéjével együtt, amint ezt sokan állítják, akik látták. A zarándokok közt gyógyulást kereső betegek is vannak. Királyok látogatják a szenthelyet. Mátyás király majd két hetet tölt a monostorban. Az ország előkelő emberei miseruhákat, drágaköveket visznek a templomnak. Perényi Péter minden áron, rablással is hatalmába keríti a szentvért. Anyja, a szépemlékü nagyasszony, Kanizsay Dorottya azzal engeszteli fia vétkét, hogy drága takarót készíttet a szentvér tartójára. Báthory András, a naszádosok kapitánya a törökök ellen indulván, betér előbb Bátára búcsút járni. II. Lajos kétszer is itt várja hiába a seregét. Itt gyónik, áldozik utoljára. Körülötte a fekete vőlegények, a mohácsi csata vértanú csapata. Pár héttel a mohácsi vereség után Erdélyből hallatszik a hir, hogy a vajdahunyadi várnagy azért szidja a bátai szentvért, mert nem mentette meg Budát és Magyar- országot. Ez ugyan nem a tisztelet hangja, de bizonyság arra, hogy messze földön ismerjék, emlegették a csodás szentostyát. 1539-ben szomorú újságot ir naplójába a bécsi pápai követ. A török 10 000 embert hányt kardra, prédára Bátán és lerombolta a Krisztus Urunk csodás véréről hires monostort ... Elveszett a pusztulásban a szentvér is. A hírét halljuk még harminc év múltán is, de aztán elfelejtik ezer más keserűség és pusztulás között 150 éven át volt tisztelet tárgya a bátai szentvér. Hírneve régi dicsőségünk temetőjében hullott a porba ... A bátai bucsushely virágzása egybeesik a Hunyadiak korszakával. Legnagyobb jótevői a Hunyadiak és hűséges híveik. Hunyadi János két dalmatikát, Szilágyi Erzsébet „nagy bársony" aranyos, gyöngyös miseruhát és még két aranykeresztes ruhát adott. — Hunyadi László „halála órájában" fekete bársony, aranyos miseruhát küldött. Mátyás király tizenkét drága ruhát. Korvin János négy miseruhát ajándékozott. Pedig birtokuk nem volt erre, ország dolgában is ritkán fordulnak meg itt. Egyszer azonban járt Bátán nagy Hunyadi János. Sorsdöntő, nehéz csata előtt látta meg a szentvér templomát. Akkor még nem volt világhíres hadvezér, a kereszténység védő pajzsa. De a bátai győztes csata után erdélyi vajda lesz s a tőrök elleni harcok vezére a déli végeken. A Hunyadiak történeirója, Teleki gróf elfogadja azt a véleményt, hogy Hunyadi János e csatájával vetette meg a saját és családja jövendő nagyságának alapját ... A Hunyadiakat hűséges hála fűzte Bátához. Ezért nőtt annyira a szivükhöz a szentvér temploma iránt való szeretet, melynek megható példáját adja Hunyadi László, mikor utolsó perceiben is erre gondol s bizonyára azért küld ide fekete miseruhát, hogy ebben mondjanak érte szentmisét... Ezekhez az emlékekhez való ragaszkodás tette lehetővé, hogy a bátai klastromhegyen megépült a Megváltó szent vérének uj temploma s abban Hunyadi János emléke. Báta katolikus népe uj, megfelelő templomhoz jutott és mikor országos jelentőségű nagy ünnep- ségü keretében felszentelik a gyönyörű szentegyházat, bizonyára összedobban vallásos és nemzeti érzésünk és mind magasabb lángra gyullad az Isten és a Haza iránti szeretetünk. U| közgyűlés fogja tárgyalni a Pinceszövetkezel beolvadásának kérdését Nagy megütközést váltott ki a Szekszárd és környékbeli szőlősgazdák körében a julius hó 31-én megtartott rendkivüli közgyűlés, — mert puccsszerűen megrendezve, a dolog lényegét nem ismerő sióagárdi és dunaszentgyőrgyi szőlősgazdákat felvonultatva, kimondatta a szövetkezetnek a MEGA-val történő egyesülését, illetve beolvadását. A szekszárdi kir. Törvényszék, mint kereskedelmi bíróság azonban a beolvadásnak cégbejegyzését megtagadta és utasította a pinceszövetkezet vezetőségét, hogy 60 napon belül összehívandó újabb rendkivüli közgyűlésen az egybeolvadási szerződést mutassa be és ennek elfogadása, vagy el item fogadása tárgyában hozzon újabb határozatot. Sokak előtt ismeretes, hogy a Pinceszövetkezet igazgatósága, egykét kivételtől eltekintve, egyöntetűen a beolvadás ellen foglalt állást, mert nem látta azt a szövetkezet érdekében állónak, már csak azért sem, mert egy 40.000 pengő üzletrésztőkével rendelkező uj szövetkezetbe nem olvadhat be egy 167.000 pengős üzletrésztőkéjü, jól megalapozott, vidéki kimérésekkel rendelkező szövetkezet, amely több mint 100.000 pengő tartalékalappal rendelkezik és évek óta jelentős nyereséggel fejezi be üzletévét. Tehát már ebből a szempontból is irreális a beolvadás. Máskülönben a MEGA zárszámadást még eddigi működéséről nem adott ki és igy a pince- szövetkezet igazgatóságának nem is volt módja működésébe betekinteni. A Pinceszövetkezet igazgatósága tehát a leglelkiismeretesebben és felelősségének teljes tudatában járt el akkor, mikor elvetette azon javaslatot, hogy egy olyan szövetkezetbe való beolvadást indítványozzon a közgyűlésnek, amelynek működését, vagyonjogi helyzetét és általában a státusát nem ismeri. A szekszárdi kir. Törvényszék intézkedése következtében tehát a Szekszárd és környékbeli szőlősgazdák újabb határozatot fognak hozni és egy pillanatig sem kétséges, hogy az előző közgyűlési határozattal szemben igen nagy többséggel a beolvadás ellen fognak határozni. Tolna komséf lovas aantféríuminal és ffiadalkapuval fogadta Mkóc testvérKözség Szeptember 17-én Tolna küldöttsége: Csik Jenő tolnai főjegyző, Pittesser Antal vikárius, dr Herczog Elemér gyógyszerész és Csaba Imre levente főoktató a hajnali órákban dr Herczog Elemér autóján elmentek Kárpátaljára, Kisrákóc községbe, hogy a testvérnépet üdvözöljék, átadják a tolnai leventék ajándékát: az országzászlót és négy kisebb lobogót, továbbá Tolna község 600 pengős ajándékát az ottani kántorlakás felépítésére, majd a gyermekeknek 600 irkát, 100 irónt, 300 tollat és 250 cukorcsomagot. Vasárnap délelőtt 10 órakor Nagy- rákóc községben a járás főszolga- birája, szolgabirája fogadta szeretettel a küldöttséget. Majd a járás vezető embereivel autóra ültek és folytatták útjukat a vadregényes, szép vidéken. Kisrákóc határában 36 tagú nemzeti kokárdás lovasbandérium fogadta a küldöttséget. Mindenfelől sereglett a nép a virágos diadalkapu felé, ahol a község bírája ruszin nyelven üdvözölte a tolnaiakat, majd kenyeret és sót nyújtott át nekik. Ezután a görög kát. plébános kisleánya magyar nemzeti ruhában magyar nyelven köszöntötte a küldöttséget és gyönyörű rózsacsokrot nyújtott át a tolnai vikáriusnak. Majd a tömeg a templomba vonult és nagy áhítattal vett részt az ünnepi szentmisén. — Szentmise után a plébános az oltár lépcsőjétől a tolnai küldöttség elé ment és lelkes, megható beszéddel köszöntötte. Hangsúlyozta Szt. István birodalmának dicső múltját és buzdította híveit, hogy maradjanak hűek szent István országához, mely évszázadokon át biztosította megélhetésüket. Isten áldását kérte az ország főméltóságu Kormányzójára és mindazokra, kik nehéz körűimé-, nyeikben segítségükre sietnek. Majd ugyanezt elmondta ruszin nyelven is. E beszéd után ruszin nyelven elénekelték a pápai és az eucharisztikus himnuszt. A templomi ünnepség után az óriási nagy templomtéren gyűlt őszISKOLASZEREK füzetek, iró- és rajzszerek, festékek, ecsetek és mindennemű iskolai szükségleti cikkek dűs és jutányos beszerzési forrása o Hóin ár-féle Rí. Könyu- és popfrkereskedése Telefon 37. Szekszárd, Kaszinóbazár. Telefon 37. Iskola- és egyéb könyvek kötését jutányos áron készítjük sze az ünneplő közönség. Ott volt a katonai küldöttség, a közigazgatás vezető emberei, a papság az esperessel élükön. Az énekkar a magyar Himnuszt énekelte el, majd az agilis nagyrákóci körjegyző mondta el ünnepi beszédét először magyar, majd ruszin nyelven. Meleg szeretettel köszöntötte a tolnai küldöttséget s kérte, hogy az anyaországban élő tolnaiak vegyék pártfogásukba a 20 évig elnyomatásban élő szegény kisrákóci népet és tanítsák meg őket az igazi szent- istváni gondolkodásra és cselekvésre, amiért igen hálásák lesznek. Ezután Pittesser Antal tolnai vikárius üdvözölte a testvérnépet és különösen a haza, a magyar haza szeretetére buzdította őket, mert ez a szeretet * termeli a vitézeket, hősöket és vértanukat és ezzel a tüzes hazaszeretettel védhetik meg édes Hazánk itteni határait. Tolna nagyközség nevében Ígérte, hogy mindenkor szeretettel veszi pártfogásába a testvérnépet és ahol tudja, támogatni fogja. A most megalakult leventeifjuság sorfala között az ünneplő közönség az iskolába ment, melynek udvarán a kisleánykák ruszin néptáncokat mutattak be. A küldöttség és az ottani vezetőség a két község közötti kapcsolatot és a kisrákóci szegények anyagi támogatásának módozatait is megtár* gyalta. Délben a görög katolikus plébános diszebédet adott a megjelent előkelőségek tiszteletére. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország f Kultúra A szivekben, a lelkekben a kultúra, a műveltség, az emberi elme nemesítése, csiszolása, szellemi kincsekkel elhalmozása ; a «zivekbe a szeretet beoltása, a sziveknek jó, nemes és értékes kincsekkel föl»- ruházása; a lelkek fölemelése egy magas, igen magas erkölcsi magaslatra s ez által finomítása az ízlésnek, a társadalmi és családi életnek, a durvaság) az önzés, a gőg, a hiúság, a fennhéjázás kiküszöbölése az emberi életből és minden emberi érintkezésből, oly nemes, oly értékes nemzetmentő és nem- zetépitő munka, mely egy boldog, gazdag emberi, társadalmi és nemzeti életet szül. Ezt a boldog világot előidéző munka pedig nem nehéz, csak kissé fárasztó, nem unalmas, csak lassú eredménnyel járó. De egyszer el kell kezdeni s ha elkezdtük, nem szabad abbahagyni soha. A kultur- embernek pedig még gyönyörűség is, lélekemelő is ez a munka, mert fokozatosan látja kialakulni az emberi testben az isteni lelket, amely lélek emelkedésével együtt jár a társadalmi érintkezés finomodása, az emberi durvaságok eltüntetése s az ember egész életének uj, nemes alapokra fektetése. Az igazig kulturember nem tud durva, bűnöző, hazug, gonosz, mun- kátalan, iszákos, léha, könnyelmű, csalfa, csábitó, erkölcstelen lenni. Az igazi kulturember nemes, hazafias, istenfélő, vallásos, családias, a bűnt kerülő, nem káromkodó, finom» előzékeny, udvarias, jó lelkű, min-
