Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-09-20 / 74. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 szeptember 20. megszűnjenek azok az osztályellentétek és társadalmi igazságtalansá gok, amelyek a világháború után oly kirívóan éreztették hatásukat annyi szépivQ szervezet kerékkötői voltak. A leventeintézménybe belépő diák fiú kell, — hogy tudatában legyen missziós küldetésének. Szeretnie és értékelnie kell a munkásifjuval való együttlétet. Érdeklődnie kell sorsa iránt s a leventefoglalkozáson túl is meg kell tartani a vele való kap csolatot. Jószivvel és szeretettel adnia kell abból a többletből, amely lyel rendelkezik. A feladat annál is inkább könnyű, mert a munkás- ifjunál is adva van a jó és szép iránti érzék. Szívesen hallgatna pár jó szót, szívesen lenne jó barátok társaságában ő is jóbarát. A diák, aki hetenként 2—3 órát tölt a leventék körében, akinek a leventék kötelessége az ő kötelessége is és minden parancs neki is parancs, aki osztja a fáradalmakat és nehézségeket, vele együtt küzdő bajtárs, akinek barátságát szívesen venné. Erre a megértő barátságra kell felépíteni a jövő magyar társadalmát. Azt a társadalmat, amely a megértés szellemében minden a közösségből fakadó egységet és fegyelmet beleállit az országépltés szolgálatába. Minden diák szerezzen a munkásfiuk közül legalább egy barátot magának, akivel szívesen elbeszélget, elviszi társaságba, színházba, családba, akivel szívesen megosztja örömeit, diákkedvteléseit s igy észrevétlenül is átsugározza az ő diák, talán éppen cserkészlelkületét. Megláttatja és megérezteti vele, hogy az a társadalom, jó barát s az ő becsületes, tiszta munkáskeze épp oly jó szolgálatot tesz a nemzetnek, mint az a kéz, amely a tollat forgatja. A leventeoktató pedig ne csak a — jobbra át — kifogástalan végrehajtására ügyeljen, de ismerje a gondjaira bízott leventék családi körülményeit is. Látogasson el időnként otthonukba s nézzen körül ki nek kell titokban a jobbmódu fiuk közül talán gyorssegélyről, vagy legalább is karácsonyi melegruha ajándékról gondoskodni A testi foglalkoztatás mellett biztosítsunk több belyet a szellemi kultúrának. Nemcsak testben, de lélekben is erősíteni kell a jövő magyar katonáját. A lelki beállítottság ma — az óriási túlerők korában — talán még fontosabb, mint a testi felkészültség. De a kettőnek legalább is együtt kell haladni. A leventemozgalom hatalmas erő, nagy lehetőség a vezető kezében. Több változatosságot, több újdonságot kell belevinni. A levente intézmény nem csupán a munkásfiuk intézménye többé. Minden ifjúé, tehát a magyar jövőé. Ennek az ifjúságnak a nótája, beszéde, környezete és egész magatartása kell, hogy a legtisztább magyar szellemiséget sugározza. Ennek az ifjúságnak meg kell találnia egymás szivéhez az utat. Sajnos ennek az ifjúságnak Szek- szárdon még nincs otthona. Leventeotthon nélkül pedig — különösen a téli idő beálltával — érdemleges munkát végezni nem lehet. Több mint ezer leventeifju igénye teszi égető szükségessé a Levente-otthon felépítését. Most még talán nincs rá pénz, de ha felépül legyen az a leventék igazi otthona, ahol a fizikai és szellemi munka után pihenés, felüdülés, olvasó- és játékterem, úszómedence, rádió és előadás kényelme várja a fiukat s ahol munkásifjak és diákok ugyancsak együtt vannak, együtt szórakoznak, társalognak, barátkoznak. Azt hiszem ennek az öntudatos, lelkes, osztályellentétektől mentes magyar barátkozásnak — amelynek a visszatért felvidéki ifjúságunk oly szép példáját mutatta meg — a gyümölcse nem marad el s ki fog nőni ebből a barátkozásból a történelmi hivatottságu, erősebb alapot jelentő és szebb jövőt építő boldog, uj magyarság. Gdncsov Károly Báró Jeszenszky Andor előadása a Balatoni Borhéten Előző számunkban megemlékeztünk róla, hogy az Alsó Dunántúli Mezőgazdasági Kamara által rendezett Balatoni Borhéttel kapcsolatos szőlészeti és borászati nagygyűlésen felszólalt báró Jeszenszky Andor dr, a Szekszárdi Bortermelők Pinceszövetkezetének igazgatója, a kamara szőlő- és borgazdasági szakosztályának alelnöke is, aki előadásában a minőségi bortermés ár- alátámasztásáról beszélt. Az áralátámasztás csak intervenciós vásárlások utján történhetik — mondotta, — mert a minőségi boroknál nem lehet megfelelő minimális árat előírni, mint a tömegboroknál. A pinceszövetkezeti kérdést meg kell oldanunk és pedig jól, mert enélkül nem lehet az áralátámasztást megoldani. Ismertette a magyarországi pince- szövetkezetek történetét, kiemelve, hogy az 1936-os szüretkor bekövetkezett nagy árzuhanás idején megalakult MASZOBSZ működése milyen jó hatást tett. A MASZOBSZ megalakulásával a tömegborok ügye megoldottnak tekinthető. A minőségi borok áralátámasztására, a történelmi borvidékek intervenciós vásárlásainak lebonyolítására külön szervre volt szükség, mire a Hangya és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete megalakította a „MEGA“ Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezetét. A szövetkezet már is szép exportot bonyolít le. Célja a MEGA-nak az is, hogy az ország sok helyén saját sönté- seket állít fel és folytatja a beolvadt — és ezután beolvasztandó kisebb pinceszövetkezetek termelői kimérése által megkezdett munkát. Megismerteti a valódi, hamisítatlan és jól kezelt hegyvidéki borokat a magyar fogyasztókkal és üzletvitelében minden nyerészkedést kizár. A tagjaitól megfelelő jó áron átvett borokat olyan olcsó áron hozza forgalomba, hogy minőség és ár révén uj fogyasztó réteget fog megnyerni a minőségi borok számára. Előadását a következő határozati javaslat benyújtásával fejezte be: „A nagygyűlés a MEGA szövetkezet működése és az általa lebonyolítandó állami intervenciós vásárlásokban látja a helyes utat a válságban levő hegyvidéki szőlőgazdaság megmentésére. írjon fel a kamara a kormányhoz, történjék intézkedés az iránt, hogy a hegyvidéki termelők és ezek szövetkezetei által benyújtott korcsmái ipar- engedély iránti kérvények és^ korlátlan, vagy korlátolt italmérési kérvények elintézése meggyorsittassék. Az intervenciós vásárlásokat minden olyan esetben, amikor szükséges, a bürokratizmus mellőzésével gyorsan benyolitsa le a kormány®. A nagygyűlés a határozati javaslatot egyhangú helyesléssel magáévá tette. A Vas Gereben Irodalmi és Bűvészet! Kér választmányi Gyűlése Szekszárdon F. évi szeptember hó 16-án tartotta a „Vas Gereben" Irodalmi és Művészeti Kör munkaterv összeállító választmányi gyűlését a polgári leányiskolában. Szebényi Lajos elnök megnyitójában kiemelte gróf Teleki Pál miniszterelnöknek a nemzeti összefogásról szóló beszédéből azt a részt, amely a nemzet nyugalmának a megőrzéséről szól. A Vas Gereben Kör is elsőnek siet felvenni a múlt évi ciklus lezáródása után a munka fonalát, hogy tovább munkálkodjék Tolna vármegye közönségének hazafias nevelésén. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után meleg szavakkal emlékezett meg a Kör elhunyt tagjairól : gróf Apponyi Rezsőről, dr Koudela Gézáról, Szilágyi Béláról és Margittay Lajosról. _ Majd felkérte dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő, tanügyi tanácsos, diszelnőköt, hogy a munkarendre vonatkozó indítványát terjessze elő. Dr Halmos Andor, a Kör diszelnöke megemlékezett az elmúlt évben rendezett 28 kulturestélyről, majd indítványozta, hogy a kővetkező évadban Bátán, Bátaszéken, Bogyiszlón, Bonyhádon, Decsen, Dombóváron, Döbrőközön, Dunafőldváron, Győn- kőn, Gyulajon, Felsőiregen, Hőgyészen, Kurdon, Nagydorogon, Nagy- mányokon, őcsényben, Pincehelyen, Pálfán, Sárszentlőrincen, Simon- tornyán, Sióagárdon, Szekszárdon, Tamásiban, Tengelicen, Tolnán és Zombán tartson a Kör kulturesté- lyeket. A választmány a javaslatot elfogadta. Az elfogadott javaslat után örömmel vette még a választmány tudomásul az elnökség azon bejelentését is, hogy Mohácson, Ung- váron, Veszprémben, Székesfehérvárott, Pécsett és Baján is előkészületben van egy-egy estély rendezése. Szebényi Lajos elnök indítványára a gyűlés köszönetét mondott dr Halmos Andornak, a Kör érdekében kifejtett fáradhatatlan mun- kájáért. A tagfelvétel után Tóth Nándor, a Kör ügyvezető elnöke számolt be a folyó ügyekről, amelynek kapcsán, miután dr Germanus Gyula, a Kör rendes tagja Szíriába indul tanulmányútra, kérte, hogy dr Pon- grácz Kálmánt, az „Egyedül vagyunk“ társadalmi lap szerkesztőjét bízza meg a választmány a Magyar Irodalmi Társaságok Szövetségénél a Kör képviseletével. Ismertette Eőttevényi Nagy Olivér nyug. főispánnak, a Magyar Külügyi i Társaság társelnökének Ígéretét, amelyben biztosította a Kört a további együttmunkálkodásról. TtUek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I Élet Bíbor hajnal, — bimbó pattant Rózsa fakadt; élet éledt. Nap ragyogott, harmat hullott Kinyilt a virág, — Már dél lett Délután beborult az ég. Lekonyult a levél, szirom, — Szél süvöltött, megtépázta, — Eső eredt meg zuhogón. Elsárgult, letört a szára, Végei Lehullt minden szirma. Elfedte a földnek sara, Szél süvölt felette sirva. — Születünk, élünk, meghalunk. Eső lever, sár eltemet; Sirva süvöltnek felettünk Az örökös őszi szelek. Gaal Judit. Köszöntsük a hősök szobrát és az országzászlót Most, hogy ismét megnyíltak az iskolák kapui s a tanulók a családi otthonból az iskolák kötelékeibe kerültek, újból alkalom nyílik a nevelés kiszélesítésére a tanulókon keresztül a szülőkre és a társadalom szélesebb rétegei közé is, szóvá tesszük azt a gondolatot, hogy hirdessék az iskolákban s annak min- denik fokán ismét és ismét az országzászlók és a hősi emlékművek előtti köszöntés magyar kötelességét. A Veni Sancte után elvezették tanulóifjúságunkat ezekre a magyar lelkiségünket képviselő helyekre. Szivükbe is oltották a tanulóknak kivétel nélkül a tisztelgés parancsát. De ennél a megnyilatkozásnál nem szabad megállni, ezzel a munkával nem szabad megelégedni. Tovább kell azt folytatni mindaddig, amíg a vérébe át nem megy minden gyermeknek és ifjúnak s rajtuk keresztül a szülőknek, a társadalom mindenik tagjának. Ezzel a köszöntéssel nemcsak tartozunk a haza fogalmának és a magyar nemzetért életüket feláldozó vértanuknak, hanem mindannyiszor hitet teszünk magyar voltunkról is. S ha valaha, úgy most van erre szükségünk, mert ezzel őseinket is megbecsüljük. Ezért ne mulasszuk el soha e nemzeti ereklyék köszöntését, valahányszor előttük elhaladunk. — Kinevezés és felmentés. Vitéz Madi-Konács Imre főispán felmentette ideiglenes vármegyei tűzrendészed felügyelői megbízatása alól Török István szekszárdi városi hivatásos tűzoltó parancsnokot és e teendők ellátására ideiglenesen kinevezte dr Borbás Gyula központi járási tb. főszolgabírót. — Áthelyezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Szakáts Matild a bölcskei szentandráspusztai községi iskolához beosztott kisegítő tanítót a mihályházai ref. iskolához rendelte szolgálattételre hasonló minőségben. • — Az uzdborjádi iskolánkivflli helyi bizottság elnökéül Pesthy Gergely m. kir. gazdasági tanácsos, földbirtokost választották meg.
