Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-09-20 / 74. szám
1939 szeptember 20. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 — Dr Szakáts Pál képviselő kerOlstében. Mint értesülünk, a külföldi tanulmányutjáról hazatért dr szenterzsébeti Szakáts Pál ország- gyűlési képviselő e hó 24-én a szekszárdi, bátaszéki és tolnai pártválasztmányi ülésekre Szekszárdra érkezik, 25 én és 26-án pedig felkeresi kerülete községeit, hogy felvegye a személyes érintkezést választóival. — Ezüstmise. Botz József mária- kéméndi plébános, régebben bátaszéki káplán, folyó hó 8 án ünnepelte pappá szentelésének 25 éves jubileumát. Ez alkalomból Mária- kéménd lakossága meleg ünneplésben részesítette a jubiláló népszerű lelkipásztort. — Uj közigazgatási gyakornok a városnál. Vitéz Vendel István polgármester szeptember 16-i hatállyal dr Marth Ferencet Szekszárd megyei város közigazgatási gyakornokává nevezte , ki. Az uj gyakornok már el is foglalta állását. — Igazgatói kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a dun af öld vári mezőgazdasági népiskola nyugdíjazás folytán megüresedett igazgatói állásra Németh Béla eddigi igazgatóhelyettest nevezte ki. — Házasság. Horváth Antal vármegyei irodatiszt és özv. Sudár Jó- zsefné szül. Szabó Blanka, Pécsett házasságot kötöttek. — Német gimnázium Szekszárdion, német polgári iskola Báta- széken. A magyarországi nemzetiségek kulturigényeinek kielégítésére a magyar kormányok tudvalévőén jnár régebben előkészítették programjukat. Egyik 1923. évi kormányrendelet akkoriban három- tipusu népiskolákat szervezett, majd az idők során szerzett tapasztalatok alapján egy 1935 ben kiadott kormányrendelet a vegyes tanítási nyelvű, egységes tipusu kisebbségi iskolák felállításáról intézkedett. Az ilyen egységes tipusu vegyes tani- tásu népiskolák szervezése legtöbb helyütt, ahol ennek a törvényes feltételei megvoltak, már megtörtént, egyes helyeken még folyamatban van. Ezzel kapcsolatosan a kormány gondoskodni kívánt arról is, hogy a szülők kívánságához képest a gyermekek anyanyelvükön juthassanak hozzá a magasabb kiképzés lehetőségéhez is. Ezért intézkedés történt arról, hogy a magyarországi szlovákok saját anyanyelvükön tanító polgári iskolába és középiskolába járhassanak. Ugyanakkor a kormány intézkedett aziránt, hogy a németnyelvű magyar állampolgárok számára Budapesten már a jelen iskolai évben német tanítási nyelvű állami tanítóképző liceum, Bátaszé- ken és Munkácson egy-egy német ianitási nyelvű polgári iskola álljon rendelkezésre. Két német tanítási nyelvű gimnáziumot pedig most szerveznek meg. Ezek egyike Szekszár- don lesz. — Helyettes tanítókul alkalmazás. A döbröközi róm. kát. iskolaszék Arató Róbert oki. néptanítót, a dunaföldvári róm. kát. iskolaszék Galambos Margit oki. tanítónőt, a herceg Eszterházyj uradalom által fenntartott felsőgyántpusztai róm. kát. uradalmi iskolába Barna István oki. néptanítót alkalmazta helyettes tanítóul. Óvónői áthelyezés és kinevezés. A m. kir. belügyminiszter Oeák Mária lengyeli állami óvónőt a nagymarosi állami és Erdei Ilona zirci lakos, oki. óvónőt a lengyeli alapítványi óvodába rendelte szol- gálattételre. OMLIK A PART Szekszárd nyomorvőlgye a Bene- dek-szurdik hétfőn nagy látogatottságnak örvendett, sokakat kicsalt a kíváncsiság a város kőpalotáiból olyanokat is, akik még sohsem látták e 35 nyomortanyát, akik el sem tudták képzelni, hogy a karilász során oly sokszor hallott Benedek- szurdik sokkal borzasztóbb, siralmasabb látvány a valóságban, mint azt az efképzelés halvány fényében eddig sokan maguk elé állították. Harmincöt, földszakadékba vájt lyuk, mely a dióról szóló bizonyos találós kérdést juttatja eszünkbe: „Se ajtaja, se ablaka, mégis négyen (esetleg 6—8-an) laknak benne I“ Azzal a különbséggel, hogy itt diógerezdek módjára élő emberek szorongnak a földlyukakban. Emberek, akiknek utcarendezésükhöz nem makadám hengerlő, döngölő és szurkos kazánra van szükségük, hanem katonai műszaki csapatra, ekrazitra. Az ő Útjukat nem azért javítják, mert nem kényelmes, nem esztétikus rajt a séta, nem is azért, mert a sétakocsikázásban elszuny- nyadó bébyk felébrednek, ha zökken a gumikerekű sportkocsi, az ő útjukat nem görkorcsolyapálya céljaira kell megjavítani. Az ő odujuk előtt nem 30 centiméteres árok ontja a pocsotyaszagot, itt 30 méteres szakadék tátong a 30 centi- méteres széles gyalogút mellett, a nyomortanya sok küszöbe előtt, amely miként a múlt napokban, minden évben felemészti az ő halálos áldozatát, nem is szólva a gyakori csak kar, lábtöréses kimenetelű „könnyen“ megúszott balesetekről. A munkára menő szülők itt nem a házmester szeszélyei miatt zárják be gyermekeiket kuckóikba, de nem hagyhatják egyetlen örömüket, a gyermeket a mélység áldozatává lenni. Láttál már az iskola padjában kuporgó, rongyokba burkolt „szobalevegőtől“ sáppadó, elcsigázott gyermekarcokat ? Ezek innét bújnak elő! — Láttál már a vasútállomáson csomagokra héjaként leső s a város utcáin kereskedelmi utazók súlyos bőröndjeit naphosszat pár fillérért cipelő hordárokat ? Ezek elcsigázott testtel ide vánszorognak haza késő este a jó esetben holdvilágitotta szakadék omladozó peremén. A város valamennyi karitativ szervének ezek az elsődleges dédelge- tettjei, ők a városi vezetőség legnagyobb gondjai, akiknek helyzetén már annyiszor próbált a város segíteni, enyhíteni, de végérvényesen e probléma meg nem oldható. Mondják, hogy a város próbálkozott már a kitelepítésükkel, de ezek visszaszöknek adómentes barlangjukba, mert csak ezt a környezetet szokták meg, csak itt érzik magukat otthonosnak, na meg függetlennek. A város vezetősége most addig is, mig e fekélyt a város testéből radikálisan ki nem vághatja, enyhíteni kíván a sorsüldözöttek legégetőbb problémáján, a nagy szűrőik járhatóvá tétele által. Aki járt már a Benedek völgyben, ismeri e 35 barlangot, láthatta, hogy a barlangnyilások előtt egy ut vezet csak el a 20—30 méter mélységű szakadék partján. Ez az ut helyenként 1, de nagyon jó esetben 1*5 méter szélességet ér csak el a lakásküszöbök előtt. Van azonban egy rész, ahol e „szélesség“ circa 30—40 cm-re keskenyedik el, ahol eljárni csak artista bátorsággal lehetett, vagy ennek hiányában az odúból ki sem mozdulhatott lakója. De e helyen esteli sötétben csak magát mindenre elszánt ember kelhetett át s bizony itt lelte halálát a közelmúltban egyik éjjel hazatérő barlanglakó is. A város vezetősége tehát elhatározta, hogy e „halálátkelőt“ megszünteti. Egy 5—6 méter magas part levágásával kellett az utat meg- szélesiteni, — amely életveszélyes munka elvégzésére a 18. gyalogezred most Szekszárdon állomásozó árkász század egy különítménye — László Aladár ny. műszaki főtanácsos közvetítése révén — készséggel vállalkozott. Hétfőn reggel vonult ki a helyszínre Rácskay György főhadnagy parancsnoksága alatt az árkász- különitmény és nyomban hozzákezdett a nagy munkához. Csakhamar lyukakat vájtak a vészesen meredező szakadék hegy oldalába és hatalmas detonáció után, mint a kártyavár roskadt le a földtorony s több mázsás tömbökben zuhant alá a tátongó mélységbe. A nyomortelep lakói és a városból kis csődült nézősereg még a h atal maporfelhő ellen hadakozott, midőn szorgalmas, elszánt honvédeink már ismét lékelték a megcsonkult föld oszlopot. Rövid időn belül újabb dörrenés után circa 100 m3 tőid omladék hevert a szakadék mélyén s hogy az oly ambícióval és elsőrendű szakszerűséggel végzett munka után a legkisebb életveszély se maradjon a szurdiklakók számára: a katonák derekukra kötött mentőkötél segítségével próbálták ki a partmaradvány állóképességét, majd egy végső robbantással teljes biztonságossá tették a nyomortanya lakói számára a megszélesitett „halálátkelőt“. A megrémült barlangtulajdonosok szeméből csakhamar öröm- és hálát csillogó tekintet áradt a késő sötétedésig dolgozó katonák felé, akik ekkora örömet, szenzációt, de nagyszerű, nyugodt álmot is szereztek a nyomortanya lakóinak. A város társadalma ezúton is hálás köszönetét mond a helyőrség árkász különítményének, akik oly megértő lélekkel, átérzett humanitással, elszánt bátorsággal teljesen díjtalanul, a magyar testvéri szeretet I jegyében siettek városunk szegé- 1 nyeinek segítségére. A jó Isten ISKOLASZEREK füzetek, iró- és rajzszerek, festékek, ecsetek és mindennemű iskolai szükségleti cikkek dús és jutányos beszerzési forrása o Molnár-féle Rt. könyv- paplrkereskedése Telefon 37. Szekszárd, Kaszinóbazár. Telefon 37. Iskola- és egyéb könyvek kötését jutányos áron készítjük áldja meg mindig munkájukat akkor is, ha majd a haza védelmében az egész nemzet érdekében fejtenek ki ily példás, odaadó munkásságot. — A szekszárdi Vörös Kereszt Fiókegylet 1939. évi szeptember 22-én déli 12 órakor, a Tolna vm. Horthy Miklós közkórház igazgató főorvosi hivatalos helyiségben évi rendes közgyűlést tart. Amennyiben a megjelent tagok kevés száma miatt a közgyűlés nem lenne határozatképes, úgy a következő közgyűlés 1939. évi szeptember 29-én déli 12 órakor ugyanitt fog megtartatni, amikor is a közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül is határozatképes. A közgyűlés tárgysorozata: Az 1938. évi zárszámadás és az 1939. évi költségvetés jóváhagyása. — Beszámoló a vérátömlesztés jelenlegi állásáról. — Indítványok. — A központi járás vitézi értekezletet tart Szekszárd város és a központi járás vitézei elsőnek vezették be a vármegyében azt a szokást, hogy járási összejöveteleiket minden évben a járásnak másmás helyén tartsák meg, hogy ezáltal is szolgálják a bajtársi Összetartás és kölcsönös megbecsülés, a testvéri szeretet eszméit. Ezen elvüknek megfelelőleg már eddig jól sikerült értekezletet tartottak To(nán, Bátaszéken, Sióagárdon, Mözsőn, D ecsen stb. Az idei őszi értekezlet idejét a járási vezetőség október hó Ere tűzte ki, helyéül pedig a közel múltban vármegyénkhez csatolt Bo« gyiszló községet jelölte meg, azon oknál fogva, hogy az eddig Pest vármegyéhez tartozó bogyiszlói vitézek összeismerkedhessenek a tolnamegyei vitézekkel és közvetlenül bekapcsolódhassanak járásunk vitézi életébe. Az értekezleten általános érdekű vitézi ügyek kerülnek megbeszélésre, mely után vitéz Vendel István polgármester a falu életéről beszél, valamint Pignitzky Ferenc gazd. iskolai igazgató fog a járási vitézek részére szakelőadást tartani. Az értekezlet részleteiről a I vitézek még külön értesítést kapnak. — A gyönki ref. gimnázium uj internáiusának felavatása f. hó 9-én megható ünnepség keretében történt. Szent, sorsdöntő ünnepély volt ez az iskola életében. A modernül berendezett internátus minden férőhelye megtelt s minden remény megvan arra, hogy a következő iskolaévben nemcsak pótágyakról, hanem pótházról is kell gondoskodni. — Térzene. A m. kir. 18. honvéd gyalogezred zenekara folyó hó 21-én 17 óra 30 perctől 18 óra 30 percig a szekszárdi Szent Imre ligetben térzenét tart az alábbi műsorral : 1. Seregi: Helyőrségi induló. 2. Fucsik: Marinarella nyitány. 3. Strauss: Schatz, keringő. 4. Stolcz: Verdiana, egyveleg. 5. Lehár: Dal és csárdás, hangverseny. 6. Várhalmi: Zrínyi-induló. — A térzenét Köhler Nándor, m. kir. tiszthelyettes, a m. kir. 18. gyalogezred ezred- dobosa vezényli. — A „Világ“ filmszinházban szerdán, csütörtökön a mai modern élet egyik ferde kinövéséről szóló francia filmdráma kerül bemutatásra, a IX. parancsolat. Ha a sok csábító férfi és könnyüvérü asszony e filmből tanulságot merítene, mennyivel kevesebb volna a feldúlt családi fészek, a szétrombolt házasság. Ne kívánd felebarátod feleségét, szörnyű következményeivel int a film, amelyben Nick is elhagyva első feleségét, a szépséges Mariéval köt má-