Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-09-20 / 74. szám

1939 szeptember 20. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 — Dr Szakáts Pál képviselő kerOlstében. Mint értesülünk, a kül­földi tanulmányutjáról hazatért dr szenterzsébeti Szakáts Pál ország- gyűlési képviselő e hó 24-én a szekszárdi, bátaszéki és tolnai párt­választmányi ülésekre Szekszárdra érkezik, 25 én és 26-án pedig fel­keresi kerülete községeit, hogy fel­vegye a személyes érintkezést vá­lasztóival. — Ezüstmise. Botz József mária- kéméndi plébános, régebben báta­széki káplán, folyó hó 8 án ünne­pelte pappá szentelésének 25 éves jubileumát. Ez alkalomból Mária- kéménd lakossága meleg ünneplés­ben részesítette a jubiláló népszerű lelkipásztort. — Uj közigazgatási gyakornok a városnál. Vitéz Vendel István pol­gármester szeptember 16-i hatállyal dr Marth Ferencet Szekszárd me­gyei város közigazgatási gyakorno­kává nevezte , ki. Az uj gyakornok már el is foglalta állását. — Igazgatói kinevezés. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter a dun af öld vári mezőgazdasági nép­iskola nyugdíjazás folytán megüre­sedett igazgatói állásra Németh Béla eddigi igazgatóhelyettest nevezte ki. — Házasság. Horváth Antal vár­megyei irodatiszt és özv. Sudár Jó- zsefné szül. Szabó Blanka, Pécsett házasságot kötöttek. — Német gimnázium Szekszár­dion, német polgári iskola Báta- széken. A magyarországi nemzeti­ségek kulturigényeinek kielégítésére a magyar kormányok tudvalévőén jnár régebben előkészítették pro­gramjukat. Egyik 1923. évi kor­mányrendelet akkoriban három- tipusu népiskolákat szervezett, majd az idők során szerzett tapasztalatok alapján egy 1935 ben kiadott kor­mányrendelet a vegyes tanítási nyelvű, egységes tipusu kisebbségi iskolák felállításáról intézkedett. Az ilyen egységes tipusu vegyes tani- tásu népiskolák szervezése legtöbb helyütt, ahol ennek a törvényes fel­tételei megvoltak, már megtörtént, egyes helyeken még folyamatban van. Ezzel kapcsolatosan a kor­mány gondoskodni kívánt arról is, hogy a szülők kívánságához képest a gyermekek anyanyelvükön juthas­sanak hozzá a magasabb kiképzés lehetőségéhez is. Ezért intézkedés történt arról, hogy a magyarországi szlovákok saját anyanyelvükön ta­nító polgári iskolába és középisko­lába járhassanak. Ugyanakkor a kormány intézkedett aziránt, hogy a németnyelvű magyar állampolgárok számára Budapesten már a jelen iskolai évben német tanítási nyelvű állami tanítóképző liceum, Bátaszé- ken és Munkácson egy-egy német ianitási nyelvű polgári iskola álljon rendelkezésre. Két német tanítási nyelvű gimnáziumot pedig most szer­veznek meg. Ezek egyike Szekszár- don lesz. — Helyettes tanítókul alkal­mazás. A döbröközi róm. kát. is­kolaszék Arató Róbert oki. néptaní­tót, a dunaföldvári róm. kát. iskola­szék Galambos Margit oki. tanítónőt, a herceg Eszterházyj uradalom ál­tal fenntartott felsőgyántpusztai róm. kát. uradalmi iskolába Barna István oki. néptanítót alkalmazta helyettes tanítóul. Óvónői áthelyezés és kine­vezés. A m. kir. belügyminiszter Oeák Mária lengyeli állami óvónőt a nagymarosi állami és Erdei Ilona zirci lakos, oki. óvónőt a lengyeli alapítványi óvodába rendelte szol- gálattételre. OMLIK A PART Szekszárd nyomorvőlgye a Bene- dek-szurdik hétfőn nagy látogatott­ságnak örvendett, sokakat kicsalt a kíváncsiság a város kőpalotáiból olyanokat is, akik még sohsem lát­ták e 35 nyomortanyát, akik el sem tudták képzelni, hogy a karilász során oly sokszor hallott Benedek- szurdik sokkal borzasztóbb, siral­masabb látvány a valóságban, mint azt az efképzelés halvány fényében eddig sokan maguk elé állították. Harmincöt, földszakadékba vájt lyuk, mely a dióról szóló bizonyos találós kérdést juttatja eszünkbe: „Se ajtaja, se ablaka, mégis négyen (esetleg 6—8-an) laknak benne I“ Azzal a különbséggel, hogy itt dió­gerezdek módjára élő emberek szo­rongnak a földlyukakban. Embe­rek, akiknek utcarendezésükhöz nem makadám hengerlő, döngölő és szurkos kazánra van szükségük, hanem katonai műszaki csapatra, ekrazitra. Az ő Útjukat nem azért javítják, mert nem kényelmes, nem esztétikus rajt a séta, nem is azért, mert a sétakocsikázásban elszuny- nyadó bébyk felébrednek, ha zök­ken a gumikerekű sportkocsi, az ő útjukat nem görkorcsolyapálya cél­jaira kell megjavítani. Az ő odujuk előtt nem 30 centiméteres árok ontja a pocsotyaszagot, itt 30 mé­teres szakadék tátong a 30 centi- méteres széles gyalogút mellett, a nyomortanya sok küszöbe előtt, amely miként a múlt napokban, minden évben felemészti az ő ha­lálos áldozatát, nem is szólva a gyakori csak kar, lábtöréses kime­netelű „könnyen“ megúszott bal­esetekről. A munkára menő szülők itt nem a házmester szeszélyei miatt zárják be gyermekeiket kuckóikba, de nem hagyhatják egyetlen örö­müket, a gyermeket a mélység ál­dozatává lenni. Láttál már az iskola padjában kuporgó, rongyokba bur­kolt „szobalevegőtől“ sáppadó, el­csigázott gyermekarcokat ? Ezek innét bújnak elő! — Láttál már a vasútállomáson csomagokra héja­ként leső s a város utcáin keres­kedelmi utazók súlyos bőröndjeit naphosszat pár fillérért cipelő hor­dárokat ? Ezek elcsigázott testtel ide vánszorognak haza késő este a jó esetben holdvilágitotta szakadék omladozó peremén. A város valamennyi karitativ szer­vének ezek az elsődleges dédelge- tettjei, ők a városi vezetőség leg­nagyobb gondjai, akiknek helyze­tén már annyiszor próbált a város segíteni, enyhíteni, de végérvénye­sen e probléma meg nem oldható. Mondják, hogy a város próbál­kozott már a kitelepítésükkel, de ezek visszaszöknek adómentes bar­langjukba, mert csak ezt a környe­zetet szokták meg, csak itt érzik magukat otthonosnak, na meg füg­getlennek. A város vezetősége most addig is, mig e fekélyt a város testéből radikálisan ki nem vághatja, eny­híteni kíván a sorsüldözöttek leg­égetőbb problémáján, a nagy szűr­őik járhatóvá tétele által. Aki járt már a Benedek völgy­ben, ismeri e 35 barlangot, láthatta, hogy a barlangnyilások előtt egy ut vezet csak el a 20—30 méter mélységű szakadék partján. Ez az ut helyenként 1, de nagyon jó eset­ben 1*5 méter szélességet ér csak el a lakásküszöbök előtt. Van azon­ban egy rész, ahol e „szélesség“ circa 30—40 cm-re keskenyedik el, ahol eljárni csak artista bátorság­gal lehetett, vagy ennek hiányában az odúból ki sem mozdulhatott la­kója. De e helyen esteli sötétben csak magát mindenre elszánt ember kelhetett át s bizony itt lelte halá­lát a közelmúltban egyik éjjel haza­térő barlanglakó is. A város vezetősége tehát elhatá­rozta, hogy e „halálátkelőt“ meg­szünteti. Egy 5—6 méter magas part levágásával kellett az utat meg- szélesiteni, — amely életveszélyes munka elvégzésére a 18. gyalog­ezred most Szekszárdon állomá­sozó árkász század egy különít­ménye — László Aladár ny. mű­szaki főtanácsos közvetítése révén — készséggel vállalkozott. Hétfőn reggel vonult ki a hely­színre Rácskay György főhadnagy parancsnoksága alatt az árkász- különitmény és nyomban hozzá­kezdett a nagy munkához. Csak­hamar lyukakat vájtak a vészesen meredező szakadék hegy oldalába és hatalmas detonáció után, mint a kártyavár roskadt le a földtorony s több mázsás tömbökben zuhant alá a tátongó mélységbe. A nyo­mortelep lakói és a városból kis csődült nézősereg még a h atal ma­porfelhő ellen hadakozott, midőn szorgalmas, elszánt honvédeink már ismét lékelték a megcsonkult föld oszlopot. Rövid időn belül újabb dörrenés után circa 100 m3 tőid omladék hevert a szakadék mélyén s hogy az oly ambícióval és első­rendű szakszerűséggel végzett mun­ka után a legkisebb életveszély se maradjon a szurdiklakók számára: a katonák derekukra kötött mentő­kötél segítségével próbálták ki a partmaradvány állóképességét, majd egy végső robbantással teljes biz­tonságossá tették a nyomortanya lakói számára a megszélesitett „ha­lálátkelőt“. A megrémült barlangtulajdono­sok szeméből csakhamar öröm- és hálát csillogó tekintet áradt a késő sötétedésig dolgozó katonák felé, akik ekkora örömet, szenzációt, de nagyszerű, nyugodt álmot is szerez­tek a nyomortanya lakóinak. A város társadalma ezúton is hálás köszönetét mond a helyőrség árkász különítményének, akik oly megértő lélekkel, átérzett humani­tással, elszánt bátorsággal teljesen díjtalanul, a magyar testvéri szeretet I jegyében siettek városunk szegé- 1 nyeinek segítségére. A jó Isten ISKOLASZEREK füzetek, iró- és rajzszerek, festékek, ecsetek és mindennemű iskolai szükségleti cikkek dús és jutányos beszerzési forrása o Molnár-féle Rt. könyv- paplrkereskedése Telefon 37. Szekszárd, Kaszinóbazár. Telefon 37. Iskola- és egyéb könyvek kötését jutányos áron készítjük áldja meg mindig munkájukat ak­kor is, ha majd a haza védelmében az egész nemzet érdekében fejtenek ki ily példás, odaadó munkásságot. — A szekszárdi Vörös Kereszt Fiókegylet 1939. évi szeptember 22-én déli 12 órakor, a Tolna vm. Horthy Miklós közkórház igazgató főorvosi hivatalos helyiségben évi rendes közgyűlést tart. Amennyiben a megjelent tagok kevés száma miatt a közgyűlés nem lenne hatá­rozatképes, úgy a következő köz­gyűlés 1939. évi szeptember 29-én déli 12 órakor ugyanitt fog meg­tartatni, amikor is a közgyűlés a megjelent tagok számára való te­kintet nélkül is határozatképes. A közgyűlés tárgysorozata: Az 1938. évi zárszámadás és az 1939. évi költségvetés jóváhagyása. — Be­számoló a vérátömlesztés jelenlegi állásáról. — Indítványok. — A központi járás vitézi ér­tekezletet tart Szekszárd város és a központi járás vitézei elsőnek vezették be a vármegyében azt a szokást, hogy járási összejövetelei­ket minden évben a járásnak más­más helyén tartsák meg, hogy ez­által is szolgálják a bajtársi Össze­tartás és kölcsönös megbecsülés, a testvéri szeretet eszméit. Ezen el­vüknek megfelelőleg már eddig jól sikerült értekezletet tartottak To(nán, Bátaszéken, Sióagárdon, Mözsőn, D ecsen stb. Az idei őszi értekezlet idejét a járási vezetőség október hó Ere tűzte ki, helyéül pedig a közel múltban vármegyénkhez csatolt Bo« gyiszló községet jelölte meg, azon oknál fogva, hogy az eddig Pest vármegyéhez tartozó bogyiszlói vi­tézek összeismerkedhessenek a tol­namegyei vitézekkel és közvetlenül bekapcsolódhassanak járásunk vi­tézi életébe. Az értekezleten általá­nos érdekű vitézi ügyek kerülnek megbeszélésre, mely után vitéz Ven­del István polgármester a falu éle­téről beszél, valamint Pignitzky Fe­renc gazd. iskolai igazgató fog a járási vitézek részére szakelőadást tartani. Az értekezlet részleteiről a I vitézek még külön értesítést kapnak. — A gyönki ref. gimnázium uj internáiusának felavatása f. hó 9-én megható ünnepség keretében történt. Szent, sorsdöntő ünnepély volt ez az iskola életében. A mo­dernül berendezett internátus min­den férőhelye megtelt s minden remény megvan arra, hogy a kö­vetkező iskolaévben nemcsak pót­ágyakról, hanem pótházról is kell gondoskodni. — Térzene. A m. kir. 18. hon­véd gyalogezred zenekara folyó hó 21-én 17 óra 30 perctől 18 óra 30 percig a szekszárdi Szent Imre li­getben térzenét tart az alábbi mű­sorral : 1. Seregi: Helyőrségi induló. 2. Fucsik: Marinarella nyitány. 3. Strauss: Schatz, keringő. 4. Stolcz: Verdiana, egyveleg. 5. Lehár: Dal és csárdás, hangverseny. 6. Vár­halmi: Zrínyi-induló. — A térzenét Köhler Nándor, m. kir. tiszthelyet­tes, a m. kir. 18. gyalogezred ezred- dobosa vezényli. — A „Világ“ filmszinházban szerdán, csütörtökön a mai modern élet egyik ferde kinövéséről szóló francia filmdráma kerül bemutatásra, a IX. parancsolat. Ha a sok csábító férfi és könnyüvérü asszony e film­ből tanulságot merítene, mennyivel kevesebb volna a feldúlt családi fészek, a szétrombolt házasság. Ne kívánd felebarátod feleségét, szörnyű következményeivel int a film, amely­ben Nick is elhagyva első felesé­gét, a szépséges Mariéval köt má-

Next

/
Thumbnails
Contents