Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-09-20 / 74. szám
XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. szeptember 20. (Szerda) 74. szám, TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. 1 elefonszám: 85 Előfizetési dij: Egész évre _ 12 pengő || Félévre— — — 6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1*50 pengő. — A hirdetés egy'60 milliméter széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. * állást keresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegyzésl, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Gróf Teleki Pál miniszterelnök nagyszabású beszédet mondott az uj parlamenti ciklus megnyitását megelőző MÉP pártértekezleten. A beszédben, melyről nagy elismeréssel szólt az egész európai sajtó, gróf Teleki Pál többek közt az alábbiakról szólt: Mindenekelőtt — hangsúlyozta — azt kívánom leszögezni, hogy külpolitikánknak az iránya, amelyet állandóan követünk, amelyet az uj országgyűlés összeülésekor Magyar- ország kormányzója az országgyűlés két házának tagjaihoz intézett beszédében világosan újra kijelölt s amelyet cselekedeteinkben azóta is alkalmazunk, nem változott. De ugyanígy le kívánom szögezni azt is, hogy nem változtak a belpolitikai célkitűzések sem, amelyeket következetesen szolgálni és végrehajtani kívánunk. De miért is volna változás ? Egy nemzet, amely önmagát kormányozza amióta visszaemlékezik, nem lehet elhatározásainak alaptételeiben sem imbolygó, sem hirtelen- kedő, sem pillanatok benyomása alatt határozó. Az ilyen nemzet lehet néha a könnyelműségig {nyílt, lehet az önfeláldozásig becsületes, de sohasem, lesz kapkodó, ingatag és hűtlen. És nem lehet ilyen az sem, aki a nemzet vezetésének felelősségét az ilyen időkben, kell, hogy viselje, örülök, hogy a nemzet megtartotta nyugalmát és azt az egységet, amely ma és az elvárható nehéz időkben illő és szükséges s amellyel tiszteletet vívtunk ki mindenütt a világon. A nagy magyar sorskérdésekben minden magyar egyformán gondolkodik. Komolyak az idők is s egy nemzet, amely alig heverte ki a húsz év előtti teljes összeroppanást, nehéz földrajzi helyzetében nem bo- csátkozhatik kalandokba. Nem csa- pongtathatja képzeletét senki kalandos terveken. Sok mindent nem mondhatok el, — folytatta Teleki miniszterelnök — de ugyanebben a helyzetben vannak kivétel nélkül valamennyi állam vezetői. Azzal, hogy a külpolitikai irány azonos marad, mindent megmondottam, amit mondani kell és lehetséges. Azok, akiknek kezében az információk összefutnak, kell, hogy vállalják a történelmi felelősséget és ezt a felelősséget, amely rendkívül nagy, át is érezzük. De kell, hogy kérjék azok, akik ma a véletlen folytán vezető helyen állanak, a nemzet bizalmát és kell, hogy bírják is. Én érzem ezt a bizalmat. Talán az idők nehézsége az, hogy jobban érzem, mint bármikor, de meghatottan érzem. Nem szükséges mondanom, hogy csak a nemzet érdekeit szolgáljuk, de hangsúlyozottan mondhatom, hogy csak magyar érdekeket szolgálunk. És magyar politikát csinálunk. Hogy milyen célkitűzések, milyen baráti kapcsolatok alapján intézzük a magyar külpolitikát, azt az egymásután következő kormányok azonos külpolitikai programjai, nyilatkozatai, tettei, külállamok- kal való kapcsolatai világosan kifejezik. Tudom, vannak konkjoly- hintők is, akik mindenféle híreket terjesztenek, baráti államokkal, vagy más államokkal való kapcsolatokat illetően és más téren is. Kérem, ne hallgasson senki rájuk. A mi .politikánk ebben a pillanatban^ nyugodt munka politikája. Ezt a nyugodt munkapolitikát követi például Olaszország és követik más országok, például Délszlávia is, de még sok más állam is. Németországnak is, de általában a hadviselő feleknek az az érdeke, hogy a Dunamedencében béke legyen és folyjék a nyugodt termelő munka. Ennél többet nem mondhatok, de ha ezt mondom, akkor meg lehetnek győződve, hogy tudom, mit mondok. • Ennek az országnak erősnek kell lennie, sőt pillanatról-pillanatra erősödnie kell. Az ország dicséretes közhangulata mellett is tettünk bizonyos intézkedéseket a kivételes hatalommal kopcsolatban, a konfliktus területétől sokkal mesz- szebb eső államok is tettek, különbeket is. Ha további intézkedésekre lesz szükség, azokat is megtesszük, de mindig megnyugtató formában és akkor, amikor a közönség is érzi, hogy szükség van rájuk. A miniszterelnök ezután az országgyűlés feladataival foglalkozott. Tizenhat törvényjavaslat kívánja a közélet aktuális kérdéseit nyugodt mederben megoldani. — Bizonyos, hogy a magyar parlamentben is valóra válik a miniszterelnök kívánsága és olyan légkör alakul ki, amelyből a nemzet hitet, bizalmat és büszkeséget meríthet, kifelé pedig I megbecsülést és bámulatot kelthet. hallgatta és felvette az e célból megjelent választópolgárok panaszait. További választmányi ülések. Vasárnap, e hó 24-én délelőtt 11 órakor Szekszárdon, 15 órakor Bátaszéken, 18 órakor Tolnán tart a Magyar Elet Pártja saját bejelentett helyiségeiben választmányi üléseket vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklésével. Ezeken a választmányi üléseken részt vesznek Pongrdcz Lajos és dr Szakáts Pál országgyűlési képviselők is. Leventék és diákok A legújabb rendelkezés szerint a munkás- és tanulóifjúság együtt vesz részt a leventeoktatásban. Egymás mellett menetel ezután a magyar jövő. Uj idők uj kötelessége hívta egybe a kétféle ifjúságot. Ez az ifjúság eddig külön utakon járt s ha azt akarjuk, hogy közelebb jusson egymáshoz, sürgősen tennünk kell egyet-mást. A kétféle ifjúság egyesítése uj feladatok elé állítja a magyar leventeoktatót s a magyar leventét egyaránt. Az uj feladatokkal és uj kötelességekkel egyidejűleg azonban úgy érzem, uj tartalommal is telítenünk kell a leventeintézményt. Bővíteni kell kereteit. Átfogóbbá s most már az egész magyar ifjúságra jótékony hatásúvá kell tennünk ezt az életrevaló s a magyar fiú természetének annyira megfelelő szervezetet. Mélyebb tartalmat s uj, egységes elgondolást kell adni, amely elgondolás nemcsak fegyelmez, nemcsak fizikai fejlődést biztosit, de az akaratra és értelemre is ható mély lelki programot is nyújt a ránkváró és elkövetkezendő nagy történelmi feladatra. A leventeintézmény nem mehet el a lehetőség mellett, hogy módjában van jóakaratu befolyást gyakorolni a munkásifju és a diák világnézetére, szellemi kultúrájára és egész lelki fejlődésére. A testi foglalkoztatás mellett tehát e lehetőségek minél tökéletesebb kiaknázására kell a fősulyt fektetni. Ezt pedig nem lehet úgy elintézni, hogy , néhány óra testedzés helyett, néhány óra erkölcsi prédikációt tartunk. Gyökerében kell e kérdést megragadnunk és itt is a legfontosabb a személyes jó példaadás. Erre most különösen adódik jó alkalom, mert hiszen a magasabb képzettségű és nagyobb műveltségű diák. bizonyára szerencsésen beállítható a jobb ügy szolgálatába. Az ifjúság hivatott nevelői odavezették a diákokat a leventékhez de átadták s képletesen fel is hívták figyelmüket a barátságos kézfogásra. Rajtuk múlik most már, hogy a valóságban ts kezet fogjanak és lélekben összefonódjanak. Csak igy várható, hogy Pongrácz Lajos országgyűlési képviselő a MÉP kerületi választmányi ülésein A Magyar Élet Pártjának tamási választókerületi szervezete vasárnap, folyó hó 17-én Tamásiban, Győn- kön és Nagydorogon tartott a saját helyiségeiben választmányi gyűlést, melyen csak a választókerülethez tartozó községek választmányi tagjai jelentek meg. A választmányi üléseken ott volt vitéz Madi Kovács Imre főispán, mint a MÉP tolnamegyei pártelnöke, Pongrácz Lajos, a vármegyének lajstromon megválasztott országgyűlési képviselője, Szikota Lajos bankigazgató, a tamási választókerület MEP szervezetének elnöke, Kiss Jenő vármegyei központi párttitkár, Koppány Sándor kerületi titkár és a helyi tisztségviselők. A választmányi gyűléseket mindenütt vitéz Madi Kovács Imre főispán nyitotta meg, akit az egybegyűltek szeretetteljes melegséggel vettek körül. A politikai kérdések nagy tetszéssel fogadott tömör vázolása után nagy vonásokban a Magyar Élet Pártja belső szervezeti ügyeiről számolt be, majd átadta a szót Pongrácz Lajos képviselőnek. Pongrácz Lajos Tolna vármegye lajstromosan megválasztott MÉP országgyűlési képviselője, aki törvényhozó minőségében most először érintkezett a választmányokkal, beszéde bevezetőjében megköszönte a választás során vele szemben megnyilvánult bizalmat és elmondotta, hogy a sorozatosan egymásra torlódó váratlan világesemények közepette eddig még nem volt alkalma felvenni az érintkezést a helyi szervekkel, amelyekkel a legszorosabb együttműködést kívánja fenntartani. Ismertette ezután a jelenlegi helyzetet, gróf Teleki Pál kormányának ezzel szemben elfoglalt álláspontját, majd röviden beszámolt arról, hogy a Teleki-kormány félév alatt mennyi törvényjavaslattal jött a Ház elé és nagy vonásokban ismertette azokat a javaslatokat, amelyek alapvetően fontos és a nép széles rétegeinek javát szolgálni hivatott változásokat készítenek elő ebben az országban. Különösen kiemelt két törvényt: a második zsidótörvényt, valamint a sibertőrvény néven ismert jogszabálysorozatot. Foglalkozott az ősz során a Ház elé kerülő javaslatokkal, a kormány földbirtok politikájával, amelynek az a célja, hogy a földszerzésre vonatkozó jogos igényeket kielégítse. Elítélte azonban azt a demagógiát, amely az ingyen földosztásának a gondolatával igyekszik a lelkeket izgalomban tartani. Pongrácz Lajos országgyűlési képviselőt igen hatásos politikai fejtegetéseiért, — bravúros készséggel összefoglalt tömör beszámolójáért mindenütt melegen ünnepelték a választmányok. A képviselő felszólalását követően Nagydorogou beszélt még Koppány Sándor kerületi titkár is, aki lendületesen mutatott rá arra, hogy különösen a mostani időközben mennyire szükséges az egység, az egész nemzetnek az egyértelmű összefogása. Vitéz Madi Kovács Imre főispán mint a MÉP vármegyei pártelnöke zárta be úgy Tamásiban, mint Győn- kőn és Nagydorogon a választmányi üléseket, amelyek végeztével meg£qyes szám éra 12 fifilér
