Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-09-06 / 70. szám
XXL évfolyam. Szekszárdi 1939. szeptember 6. (Szerda) 70. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési dij: Egész évre _ 12 pengő || Félévre-----------6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija l’SO pengő. — A hirdetés egy'íO milliméter széles hasábon mlliimétersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 10 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, elfegyzésl, családi hír, valamlnt'a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti I. Őrszem Az egész világ forrongása közepette nyugodt szigetként álltunk a viharban. Mindenünnen úgy tekintettek ránk, mint a nyugalom és béke országára, amely azonban mindig el van szánva arra, hogy az igazságért és a becsületért küzdjön. Ez a mi terhes örökségünk ezer esztendő óta, amelyet a legnehezebb időkben is keményen hordoztunk. Az Isten ide állított bennünket Kelet és Nyugat ütközőpontjára, hogy a Kárpátok medencéjében álljunk őrt és védjük a kereszténységet minden támadás ellen. Szinte emberfeletti, de csodálatosan szép feladatot kaptunk. Mi ezer esztendeig helyt is állottunk és ezentúl is helyt fogunk állni. Pedig milyen keserves ezer esztendő volt. Milyen sokan vagyunk, milyen nagy nemzet voltunk s a három tenger mosta, határokból milyen kicsire zsugorodtunk össze. Milyen roppant nagy volt Nyugat hálátlansága, aki semmibe vette, hogy Mátyás ideje alatt népünk meghaladta az akkori angol népet s ha az értük való szüntelen vérezés úgyszólván évről- évre nem tizedeli, nem pusztítja a magyarság szine-javát, ma népi életterünk három tengerig terjedne. Nem sokat kellett volna tennünk, hogy megmaradjunk. Egyszerűen kezet fogunk a tatárokkal, békejobbot nyújtunk török rokonainknak s velük együtt járhattunk volna az ősmagyarok utján uj kalandozásokra. Mi nem tettük. Szent István kijelölte a magyarok uj útjait s ezek az utak nem találkozhattak többé a pogánysággal. Mi a kereszténység vérző védőpajzsa lettünk és mialatt folyton fogytunk a századok forgásában, Nyugat népei szabadon gazdagodtak és növekedtek. S mi lett a hála ? Fogyó népünk helyébe idegenek jöttek, akiknek hazát adtunk, akiket testvérünkké fogadtunk s akiknek egy része, mikor itt benn megerősödtek, ellenünk fordult. — Nyugat, a hálátlan pedig elfelejtette a magyarság ezer évét és az ő ezeréves nyugalmát és szétosztotta országunkat fenekedő kis népek között, akik soha semmiféle kötelességet nem teljesítettek, csak a mi védelmünk alatt nőttek és gyarapodtak. A magyar hivatástudat azért nem halt ki belőlünk, sőt elevenen él a lelkűnkben. Büszkeségünk, becsületünk és igazságérzetünk ma már az ellenfelek elismerését is kivívta s kezdenek rájönni Európa nagy országaiban, hogy a magyar határőr kardja és államalkotó ereje nélkül nincs békesség a Duna medencéjében. Nagy nemzet voltunk, kis ország lettünk s hogy a jövőben újra visszanyerjük régi hatalmunkat, takarékoskodni kell az erőnkkel. De a munkát minden magyarnak meg kell sokszoroznia s ugyanakkor a köz és a saját jól felfogott érdekében a végsőkig le kell minden feleslegesről mondani, őseink híresek voltak arról, hogy igénytelenek voltak, hogy le tudtak az élvezetekről mondani, de mindig megtartották méltóságukat és büszkeségüket. A magyarnak ma is az ősök nyomdokában kell járni, nagy önuralommal és nagy bölcsességgel. Ezért becsülik nemzetünket i mindenütt s ezeknek a magyar éré- ' nyéknek, most, mikor az ország miniszterelnöke az egész nemzethez felhívást intéz, hogy a köz érdekében való munkásságra serkentsen a nehéz időkben, fokozottan kell helytállniok. Lemondani, dolgozni és imádkozni s a többi mind meg fog adatni nekünk. Rendelet a kivételes hatalom hatálybalépéséről A magyar kormány rendeletet adott ki a háború idejére vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetére megállapított kivételes hatalom hatálybalépéséről. A rendelet szerint az 1939: II. te. 141. §-énak (7.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján azt a napot, amelyen a hivatkozott törvénycikk 141—170. §-aiban háború idejére vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetére megállapított kivételes hatalom igénybevételének lehetősége beáll: 1939 szeptember hó 2-ik napjában állapítja meg. A motalkó használatának szabályozása Nem szabad tiszta benzint eladni A motalkófogyasztás szabályozását az az óvatos takarékosság indokolja, amelyet a kormánynak a jelenlegi helyzetben minden vonalon érvényesítenie kell. — Magyar- ország bő ásványolajtermelése a hazai szükségletet előreláthatóan rövidesen fedezni fogja, mégis életbevágó honvédelmi érdek a motalkó- nak, a legfontosabb gépjárműüzemanyag használatának a szabályozása. Szeptember 3-tól kezdődően motalkót polgári fogyasztás céljaira vásárolni, illetőleg eladni csak jegy, vagy utalvány ellenében szabad. Szesszel nem kevert ipari benzint közúti vagy vizi benzinüzemű gépjárművek részére felhasználni, vagy eladni tilos. Olyan személygépjárművek részére, amelyek motorjának hengerűrtartalma a három és féllitert meghaladja, motalkót még jegy ellenében sem szabad eladni. Kivéve ama kiminden gépjárómfi részére megállapította a vásárolható motalkó mennyiségének legfelsőbb határát. Egyes csoportok még külön elbírálásban részesülnek, igy például autó- taxik, bérautók, autóbuszok, közhasználatú teherautók (MATEOSZ), amelyek részére olyan mennyiségű motalkót biztosítottak, amely mellett üzemüket fennakadás nélkül fenntarthatják. A motalkójegyutal- vány csak arra a hónapra érvényes. amely hónap azon fel van tüntetve, Motalkójegy aszerint, hogy motorkerékpárról (segédmotorkerékpár) személygépjárműről, vagy tehergépjárműről (autóbusz) van szó, három, tiz, illetőleg húsz literről szóló szelvényeket tartalmaz és a szelvényeket a motalkójegyről csakis a benzinkút kezelője választhatja le. Előre levágott szelvény ellenében motalkót kiszolgálni tilos. vételes elbírálás alá eső személyt, vagy vállalatot, amelyeket a kereskedelmi miniszter rendeletében megjelölt. Az igazolványokat ugyanazok a hatóságok állítják ki, amelyek a motalkójegyet, illetőleg utalványokat kiadják. A rendelet a kivételektől eltekintve A végrehajtási rendelet a kiadott rendelkezések megszegését rendkívül súlyos mértékben büntetni. A kormányrendeletben kiszabott kihá- I gás legmagasabb büntetése kéthó- j napi, illetőleg háború idején hat | hónapi elzárás, a pénzbüntetés leg- j nagyobb mértéke pedig 8000 pengő. A levente kötelezettségről Szék szárd m. város polgármestere az alábbiakat hozza a város polgárainak tudomására: Tv. 7. §. Minden magyar állampolgár ifjú az év szeptember 1. napjától, amelyben a 12. életévét betölti, mindaddig, mig tényleges katonai szolgálatát meg nem kezdi, vagy a katonai szolgálatra való alkalmatlanságát végleg meg nem állapítják, leventeköteles. Ezen kötelezettség azon év szeptember 30. napján szűnik meg, amelyben az ifjú 23. életévét betölti. Ezen koron is túl leventekötelesek tényleges katonai szolgálatra bevonulásukig azok, akik a tényleges katonai szolgálat megkezdésére halasztást kaptak. Akiknek állampolgársága nem állapítható meg, szintén leventekötelesek. Tv. 8. §. Minden ifjút azon év augusztus 31. napjáig, amelyben 12. életévét betölti, nyilvántartásba vétel végett városház emelet 7. szobában be kell jelenti. A lakóhely minden megváltozása is jelentendő. Az ifjú 18. életévének betöltéséig a bejelentési kötelezettség az atyát, a gyámot, a munka vagy szolgálatadót, szállásadót, kihágás terhe mellett kötelezi, amely 2 hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A leventekötelesek alkalmassága orvosi vizsgálat utján állapittatik meg. Tv. 11. §. Nyomatékosan figyelmezteti a polgármesteri felhívás a leventeifjak atyját, gyámját, a szállás-, munka-, vagy szolgálatadót, hogy a levente 18. életévéig ők kötelesek a nyilvántartásba bejelentésről gondoskodni. A 18 éves levente 'maga köteles a bejelentést megtenni, de az előbbiek annyiban felelősek, hogy felügyelni kötelesek az ifjúra, hogy a bejelentési kötelességét teljesítse. Az atya, gyám, munka-, szolgálatvagy szállásadó köteles felügyelni arra is, hogy a levente ifjú részt vegyen a leventefoglalkozáson. E végből a munkaadók vagy szolgálatadók szabadidőt tartoznak engedni a leventeköteles részére, de ebből kifolyólag a leventekötelest hátránynyal sújtania, munkából, vagy szolgálatból elbocsátania nem szabad. A teljesített leventegyakorlat utáni kárpótlásra igénye nincs senkinek. Tv. 171. §. A leventekőteles kihágásai. A leventeköteles kihágást követ el és 2 hónapig terjedhető elzárással büntetendő, ha .1. a hatósági orvosi vizsgálaton nem jelenik meg és elmaradását alapos okkal ki nem menti; 2. A leventekiképzésen vagy gyakorlaton (9. §) nem jelenik meg és alapos okkal ki nem menti; 3. A leventeképzésben közreműködő személlyel szemben szándéEqyet szám éra 12 fillér
