Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-09-06 / 70. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 szeptember 2. kosán tiszteletlenül viselkedik, vagy a leventeképzés körében kapott pa­rancsnak szándékosan nem enge­delmeskedik, feltéve, hogy ilyen magatartás miatt már legsúlyosabb fegyelmi fenyítést állott ki. A 18 évesnél ifjabb levente az 1. és 2. pont alá eső cselekménye miatt fenyítésben részesül. A 18 évesnél idősebb levente­köteles kihágás címén pénzbünte­téssel^ büntetendő, ha a bejelentési és nyilvántartási szabályokat meg­szegi. A leventeköteles gondviselőjének és munkaadójának kihágása. A leventeköteles atyja, gyámja, munka-, szolgálat-, vagy szállás­adója kihágásért 2 hónapig terjed­hető elzárással büntethető, ha a leventekötelest megakadályozza kö­telessége teljesítésében, vagy hát­ránnyal sújtja, vagy alkalmazásából elbocsátja. Ugyancsak kihágás miatt, de pénz- büntetéssel büntetendő, ha bejelen­tési, vagy nyilvántartási kötelezett- i ségét nem teljesíti, vagy a leventét nem szorítja fegyelmi utón levente- j kötelességének teljesítésére. Vállalat tulajdonosának és üzlet- * vezetőjének kötelessége (Tv. 173. §.) hatósági felhívásra a leventekép­zést szolgáló berendezés létesítésé­ről és fenntartásáról gondoskodni. Ha ezt nem teszi, kihágást követ el és 2 hónapig terjedhető elzárás­sal büntetendő. A leventekötelezettség kijátszása Tv. 174. §. már vétséget és nem kihágást képez, amely egy évig terjedhető fogházzal büntethető, ha fondorlat­tal vonja ki magát a leventekötele­zettség alól, vagy külföldre távozik avégett, hogy a leventeképzés alól szabadulhasson. A leventeintézmény ellen irányuló izgatást (Tv. 175. §.) az követi el, aki a leventeintézmény ellen izgat, vagy a levente kép zésben közre­működő személy ellen engedetlen­ségre hiv fel. Ez vétség, amely 2 évi terjedhető fogházzal büntetendő. A leventeintézmény ellen irányuló rágalmazás és becsületsértés vétsé­get képez, ez esetben a bűnvádi eljárásra felhatalmazást maga a Honvédelmi miniszter adja meg. Végül különösen felhívja a pol­gármester a város lakóinak figyel­mét, hogy a tői vény szerint a le­ventekiképzés, katonai kiképzésnek számit. Harminchét év az iparosérdekek szolgálatában Rendkívüli családi segélyt kapnak a katonák hozzátartozói Vasárnap délelőtt bensőséges, meleg ünnepély keretében ünnepel­ték Szekszárd városháza nagyter­mében dr Zsigmond Ferenc szek­szárdi ügyvédet, volt iparhatósági biztost, aki ennek az évnek az elején, 32 évi működés után, erről a tisztéről lemondott. Szekszárd társadalmának vezető emberei, az iparosvilág kiválóságai gyűltek össze ez alkalommal, hogy minél impozánsabbá tegyék azt az aktust, amidőn a szekszárdi iparosok meg­becsülésüknek adnak kifejezést az iránt a férfiú iránt, aki több mint három évtizeden keresztül nemes önzetlenséggel, hazafias lelkesedés­sel, az ipar iránt való szeretettel végezte nemes tisztét. A szekszárdi iparosok márványtáblára illesztett művészi bronzrelifet készítettek en­nek a 32 évnek a megörökítésére és Konrád Sándor szobrászművész által mintázott, kiválóan sikerült arcmását ez alkalommal adták át dr Zsigmond Ferencnek. Debulay Imre szekszárdi lakatos­mester, az ipartestület volt elnöke nyitotta meg az ünnepélyt, majd | felkérte vitéz Vendel István polgár- • mestert, hogy méltassa dr Zsigmond I történelmi lelkesedés, sok-sok mun­kakedv és nagy szeretet egymás és a hazai föld iránt, föltétien tekintély­tisztelet, mély vallásossággal biza­kodás az isteni kegyelemben, áldo­zatos készség a nemzet és haza iránt s engedelmesség a vezetők parancsainak végrehajtásában kell, hogy eltöltse a magyar föld minden lakójának szivét, lelkét. E verőfényes szeptemberi napokon jusson eszünk­be, hogy hányszor fordultunk a Mindenség Urához összekulcsolt kezekkel s a hivő lélek mélységes áhítatával, rebegve a magyar Hiszek­egyet, elmondva százszor és száz­szor „hiszek Magyarország feltáma­dásában." Ma már nemcsak mon­dani kell, de érezni is, hogy amit vezéreink akarnak, amit mindannyi- I Ferenc működését. A polgármester tömör, de mégis költői szépségű beszédében vázolta azokat a szol­gálatokat, amelyeket dr Zsigmond Ferenc 32 éven keresztül szerzett az Iparhatósági biztosi székben és kitért azokra az okokra is, amelyek arra birták, hogy tisztéről lemond­jon. — A közönség melegen ünne­pelte dr Zsigmond Ferenc ügy­védet, akinek működéséről dr Vétek János, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára mondott ez után elismerő szavakat, megálla­pítva, hogy dr Zsigmond Ferenc működése országos viszonylatban jelentős eredményeket szerzett az iparostársadalomnak. Dr Zsigmond Ferenc válaszolt ezután az üdvözlő beszédekre és meghatva mondott köszönetét úgy a művészi ajándék­ért, mint azért a meleg ragasz­kodásért, amellyel a szekszárdi iparostársadalomnak a városháza nagytermében megjelent előkelő tagjai őt körülvették. A szép be­széd után az egybegyűltek egyen­ként és külön-külön üdvözölték dr Zsigmond Ferencet, akinek tisztele­tére délben közebéd volt a Kát. Legényegylet székházában. unk lelke epedve vár, csak úgy következhetni be, ha egymás iránti szeretetben, összefogva, kiküszö­bölve minden álapostolt, önző kon- kolyhintőt, elnémítva a világba fecsegőket s a fantasztákat, dolgo­zunk a hazáért, annak mindenik lakójáért lelkesedéssel, önfeláldo­zással, a végsőkig izmaink s testi és szellemi erőink megfeszítésével. Küzdenünk kell az ármány, a szét­húzás és minden nemzetromboló bűn ellen. Ki kell alakítanunk min­den magyarban azt a lelkiséget, mely a magyart összetartja, egységbe forrasztja. így kell e nagy időkben élnünk, dolgoznunk, cselekednünk, mert csak ily munkán lesz és lehet Isten áldása. Aki pedig nem igy érez, az pusztuljon, ne egye a ma­A bevonult katonák rászorult csa­ládtagjai, miként az év tavaszán, ezúttal is rendkívüli családi segélyben fog­nak részesülni. A Hivatalos Lap szeptember 1-i számában megjelent rendelet szerint a segély összegét a feleség ré­szére havi 12 pengőben, a többi hozzátartozók részére szemé­lyenként havi 8 pengőben álla­pítják meg. Rászorultság esetén ugyanazok a hozzátartozók fognak segélyben ré­szesülni, mint akik tavasszal, vagyis a feleségen kívül a gyermek, a szü­lők, nagyszülők stb. A segélyért a hozzátartozóknak sehol sem kell jelentkezniük, hanem az erre irá­nyuló kérelmet magának a be­vonultalak kell kihallgatáson elő­adnia, amire a csapatparancsnok­ság részéről külön is felszólítják. A segélyeket abban az esetben, ha a családfő augusztusban vonult be, augusztus hóra félhavi összegben már szeptember hó elejétől, más esetekben pedig októbertől kezdve utólagos havi részletekben fogják kifizetni. Nem tekinthető rászorult­nak, ennélfogva nem részesíthető családi segélyben az olyan család, amelynek havi jövedelme kis- és nagyközségekben a havi 60 pengőt, megyei és törvény ható ságu jogú városokban a havi 80 pengőt, Bu­A német—orosz megnemtámadási szerződés aláírásával egyidejűleg va­lamennyi európai állam hadvezető­sége lázasan dolgozik a szenzációs politikai fordulat által megváltozott katonai mérleg kiszámításán. — A vezérkari főnökségeken számolnak, rajzolnak, hogy minél előbb elké­szítsék Európa uj katonai térképét. Ezzel kapcsolatban érdekes vissza­pillantani, hogyan és hányszor vál­tozott meg a kontinens katonai arca az elmúlt húsz esztendőben. 1919. Franciaország 1919 után szövet­ségesekkel vette magát körül és ez volt az irányadó a helyzet ki­alakulására. Franciaország oldalán állottak akkor Anglia, Olaszország, Lengyelország, Belgium, Csehszlo­vákia, Románia, Jugoszlávia, Görög­ország. Ezeknek az országoknak a leszerelés utáni békehadsereg lét­száma körülbelül kétmillió katonát jelentett. Ezzel szemben állott a má­sik oldal, a forradalmak által meg­viselt országok katonasága: Német­ország, Ausztria, Bulgária és Tö­rökország, összesen alig 200.000 embert jelentett a négy állam ak­kori hadserege. 1936. Húsz évvel ezelőtt tehát a francia biztonságot tízszeres, katonai túlerő jelentette. Tizenhét évvel később Franciaország biztos szövetségesei Oroszország, Csehszlovákia, Anglia, Belgium, Románia háború esetén ! dapest székesfővárosban pedig a havi 100 pengőt meghaladja. Ugyancsak közvetlenül kiadás előtt álló rendelettel ki fognak ter­jesztetni a rendkívüli körülmények kö­vetkeztében tényleges katonai szolgálatra bevonnltak, a rend­kívüli fegyvergyakorlatra bébi- vottak magánjogi kötelezettségei teljesítése tekintetében a múlt­ban kiadott kivételes rendelke­zések, közöttük a bevonultak lakásának fel­mondását korlátozó rendelkezések is és igy a rendkívüli körülmények következtében behivottak lakásának bérlését sem lehet majd a lakbér nemfizetése miatt rögtöni hatállyal, vagy rendkívüli felmondással meg­szüntetni. Viszont még rendes fel­mondással sem lehet majd meg­szüntetni annak a lakásnak bérle­tét, aki a lakbért pontosan meg­fizeti, vagy legalább szolgálati vagy alkalmazási viszonya alapján élve­zett lakáspénzt avagy lakbér céljára nyújtott közsegélyét, illetőleg a rend­kívüli családi segélyek egyötödré­szét lakbértartozásának teljesítésére fordította vagy ha a bérbeadónak módjában áll, hogy nemfizetés ese­tén a most említett járandóságokat lakásbértartozás fejében levonja, il­letőleg azoknak közvetlenül az ő kezéhez fizetését eszközölje. 370 hadosztály katonaságot jelen­tett. Franciaország biztos ellenségei pedig Németország, Olaszország, Ausztria háborús létszáma még min­dig csak 200 hadosztályt tett ki. Nem sokkal később úgy alakult a helyzet, hogy Németország, Olasz­ország, Spanyolország és Ausztria háború esetén 230 hadosztályt je­lentett már, mig francia oldalon Franciaország, Románia lakossága 165 hadosztályra apadt. A francia oldal tehát erősen megérezte az orosz segítség kivonását. 1939. Ausztria és Csehország megszű­nésével újra megváltozott a helyzet. Most pedig, a szenzációs világ- politikai fordulat következtében tel? jesen újjáalakult a katonai mérleg. Német oldalon a megnövekedett Németbirodalom, Olaszország, Spa­nyolország és Oroszország háború esetén közel 450 hadosztályt moz­gósíthat. Ebben az igen tekintélyes számban nincs benne azonban — Oroszország távolkeleti hadserege. Az angol—francia oldalt szembe­állítva az uj helyzettel, az eredmény bizony igen nagy változást mutat a húsz év előtti képhez viszonyítva. A sokszorozottan felfokozott hábo­rús létszám még a legjobb esetben is alig 220 hadosztályt tesz ki, te­hát a felét sem a másik oldali erőknek. Természetesen a felsorolt katona­létszámot nem lehet az esetleges TÖRTÉNELMI IDŐKBEN Európa katonai arca gyár föld kenyerét. Nekünk áldoza­tos, lelkes, becsületes és föltétlenül tekintélyt tisztelő, másokat megbe­csülő s a közért s annak javáért dolgozó és cselekvő polgárokra van ^ szükségünk. így lesz uj magyar történelem, lesz boldog élet a ma­gyar földön s teljesül minden a magyar föld minden becsületes lakójának imája, vágya 1

Next

/
Thumbnails
Contents