Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-08-23 / 66. szám
XXI. évfolyam. Szekszárdi 1939. augusztus 23. (Szerda) 66. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Előfizetési d iJ: Egész évre _ 12 pengő || Félévre _____6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengő. - A hirdetés egy'eo milliméter széles hasábon milllmétersoronként io fillér. Állást keresőknek tO százalék kedvezmény' A hírrovatban elhelyezett reklám-, eliegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerti 1. nl * Csáky István gróf a magyar külügyminiszter a Salz- kammergut havasai között tölti nyári szabadságát s a világsajtó tele van ennek a ténynek különböző kommentálásával. A nyugati demokráciák liberális sajtója valóságos hadjáratot indított a magyar államférfi nyaralásával kapcsolatban s a rémhírek olyan tömegét zúdítja Csáky István gróf személyére és állítólagos tárgyalásaira, hogy már csak ebből is kitűnik, milyen nagyot változott a világ, milyen súllyal bir a magyar külügyminiszter egy-egy utazása. Még akkor is, ha csak mint magánember látogat el egy baráti államba, ahol a baráti állam vezetőinek szívesen látott vendége. Csáky István gróf németországi nyaralása arra adott alkalmat az ellenséges sajtónak, hogy a legképtelenebb rémhíreket terjessze. A cél nyilvánvaló. Azt akarják, hogy éket verjenek Németország és Magyar- ország közé. Azt akarják, ezzel a zavartkeltő kísérletezéssel elérni, hogy Magyarországot, amelyről mindenki tudja, hogy mély és igaz vonzódást érez Lengyelország iránt, elválasszák német barátjától. így látja ezt a német sajtó is, amely a legnagyobb határozottsággal és nyugalommal hangoztatja, hogy a kutmérgezők taktikája meddő kísérlet, alattomos eszközökkel ezen a vonalon nem tudnak újabb nyugtalanságot kelteni. De foglalkozik ezzel a kérdéssel a szabadságát töltő külügyminiszter is, aki kijelentette, hogy voltaképpen még válaszra sem érdemesíti a külföldi sajtó találgatásait, fantazmagóriáit. Külünben is, mondotta Csáky István gróf, csodálatos, hogy ezeknek az uraknak milyen szegényes képzelő tehetségük van. Arra sem képesek, hogy legalább valami újabb kombinációt találjanak ki. Csak ismételgetik a régieket. Pontosan ugyanazt írták meg most, mint egy évvel ezelőtt. A komoly francia sajtó is figyelemmel kiséri a magyar külügyminiszter nyaralását s különösen érdekesnek tartják Csáky István gróf és Ribbentrop báró újabb találkozását. Meg kell állapítani, hogy a francia sajtónak tárgyilagosabb része nem közöl különösebb tudósításokat. A sok rosszakaratú és értelmetlen híresztelés ellenére is általában az mutatkozik meg a világsajtó magatartásában, hogy Magyarországot ma már a világpolitika intézői nem tekintik elhanyagolható mennyiségnek. A megnagyobbodott Magyar- ország fontos szerepet játszik a nemzetközi helyzet kialakításában s Budapest állásfoglalása olyan súlyt jelent, hogy azzal minden irányban foglalkozni kell. Ez érezhető a világlapok ama részében is, amely ellenséges szemmel figyeli a magyarság talpraállását és ez érezhető abból a kapkodó kétségbeesett propagandából, amellyel a benesi oldal még ma is igyekszik Magyarországot a Nyugat előtt befeketíteni. A magyar kormány határozott és nyilt magatartása, az az erő és következetesség, amellyel a tengelypolitika alapjain áll és az a fölényes és nyugodt hang, amellyel a magyar külügyminiszter hallatja szavát, megingathatatlan pozíciót biztosit a nemzetközi politikai helyzetben. A rosszakaratú mesterkedések, a cél- zatos rágalmak leperegnek a magyar kormány politikájáról s nem zavarhatják meg azt az eredményekben gazdag baráti légkört, amely egymáshoz fűzi a tengelyhatalmak mindegyik tagját. Megyéspüspökünk 70 éves Egyházunk áldozópapjai naponkint kérik a Mindenható áldását, kegyelmét a szent mise Canonjá- ban... Antistite nostro Francisco... A mai napon e könyörgés külön kegyelmek kérésével száll az Egek Urának zsámolyához az egyházmegye minden hívőjének leikéből. A memento vivorum első hangja a, hála szava, melyben hálát adunk a* Mindenható bölcseségéért, mellyel Virág Ferencet rendelte Szent Mór méltó örökébe — egyházmegyénk élére. E hála fakasztja ajkunkra meg nem szűnő kérésünket, hogy még számos éven át követhessük Jópásztorunk tanításait, szivünkbe zárhassuk arany igéit s buzduljunk szent életű Atyánk példáin. Hetven évet megérni — oly munkásságban, aminőt Főpásztorunk mindenkori híveinek lelki művelésére, földi boldogulására áldozott — oly kegyelem, amivel a Mindenható csak azt ajándékozhatja meg, akit különös hivatásra, nagy küldetés elvégzésére teremtett. S aki e missziót oly hivatásszeretettel, ön- feláldozással tölti be, mint Virág Ferenc, az nemcsak püspök, ő — több ennél, ő nemcsak egyházmegyéje legfőbb papja, kormányzója, ő az apostolok utódainak megszentelt fövegét, mint híveinek atyja, nyájának jópásztora viseli. Apostol Ő, a mai visszapogányosodó világban; atya ő, midőn oly megértőn szivén viseli híveinek minden ügyét, de jópásztor is, midőn féltő gonddal oly éberen őrködik nyájának épségén. Alázatos, egyszerű egyéniségét nem engedte a püspöki székben fejünk fölé emelkedni, köztünk van ő most is. Tolna megye, Bonyhád, Paks, Szekszárd emlékszálai elszakithatatlanul fűzik őt a vármegye népéhez. Itt gyümölcsöztette isteni adományait, az elhintett magvak dűs termőre hajlása itt tanúskodott a szerény magvető nagy hivatásra terem- tettségéről. Az általa létrehozott, ma is fennálló vallásos, kulturális egyesületek, szociális jóléti intézmények mind élő bizonyítékai híveiért élő, hivatásán túlmenő munkásságának. A Legényegyletek megalapítása egyedüli érdeme, oltáregyletek, kát. körök, férfiligák létrehozása, az ő fáradságos, lankadatlan ,ügybuzgóságának eredményei, a kékinges EMSzO gárda megszervezésével pedig legújabban szerzett hervadhatatlan érdemeket. Egyesületekben, intézményekben össze nem fogható híveit pedig példaadó életével, meggyőző igéivel terelte az „egy akolba", amelynek — a sors, most méltán kiérdemelt—pásztorává tette. Ahova szava el nem juthatott, aranytolla elküldte írásos igéit, de híveiért aggódó lelke soha nem engedte nyugodni. Uy körülmények, érdemek tehették öt csak ma azzá, ami: „Népe Atyja" t Róma is a demokrácia, a népszerűség és munka megbecsülésének, jutalmazásának elvét juttatta diadalra Virág Ferenc püspökké való kinevezésével. S a szerén ylelkü apostol e földi jutalomra is érdemtelennek érezte magát, midőn püspőkkélevésekor Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának üdvözlésére a következőkben válaszolt: „Teljesenlever a kitüntetés súlya. Én, aki az Ur szőlőjének egyszerű művelője voltam, végtelenül boldognak éreztem magam hivatásomban, amelyben egyedül híveim lelkeüdvét kerestem és amely munkámnak bőséges jutalmát láttam híveim ragaszkodásában és szeretetében. Most úgy érzem magam, mint a hal, melyet kivesznek a vízből." Mi azonban látjuk, hogy Virág Ferencnek csak testét emelték ki körünkből, mert alkotásaiban, mai főpásztorkodásában, népszerűségével most is köztünk él, most is vezet, irányit, oltalmaz s szeret bennünket. Szerető atyáskodását azonban most már kiterjeszti baranyai és somogyi híveire is, akikkel minket is testvéri szeretetben forraszt eggyé, akik örömmel és büszkeséggel vallják, hogy kiváló tudásu, humánus gondolkozásu és megértő lelkű püspökükben hívei: melegszívű egyházfejedelmet, kiváló lelkiatyát és a legnemesebb érzésektől áthatott szellemi vezért, de a más vallások hívei is a felekezetek közti béke, egyetértés és megbecsülés őszinte támogatóját és védnökét nyerték. Midőn pedig szeretett Püspökatyánk 13 éves pásztorkodása közben elérkezett 70. életévéhez, adjunk egy szívvel hálát a Mindenhatónak és kérjük, hogy a krisztusi szegénység, a papi erények és alázatosság Egyes szám ára 12 ffillór. harcosát, a lelkek megmentőjét, a szegények és betegek áldozatos szivü apostolát, a nemeslelkü, krisztusi szeretettől áthatott Főpásztorf a jó Isten még nagyon soká tartsa! meg egyházmegyénk, vármegyénk javára, őrömére és büszkeségére. — S-ó. Álljon itt e költemény Virág Ferenc „Hajnal" című verseskötetéből, (megjelent 1893-ban) hogy lássuk, mennyire szomjazta már nagy Püspökünk lelke Istent szolgálni 1891-ben, pappá szentelése előtt: KÖZEL A CZÉLHOZ Irta: Virág Ferenc. Repülj idő, repüljetek napoki Oly nyugtalan, békételen vagyok; Alig tudom bevárni az időt, Midőn Fiad Hatalmat ad, Jó szűz Anyám, hogy egy szavamra Őt Kezembe* tarthatom ... s mint egykoron Te Colgothán, én is feláldozom 1 Repülj idő, repüljetek napok 1 Oly nyugtalan, békételen vagyok; Nyelvem hiszen bilincsbe zárva még, Nem szólhatok Tirólatok!... Levitaként lelkendve szólanék ... Jézus igéje már az ajkamon S a népet oh, még nem taníthatom! Még nem szabad hirdetnem szt. Neved, És felüditni véle lelkeket, Mikéntha hűs forrásba mártanák, Még nem lehet, Bármint eped Égő szivem, közölnöm balzsamát írül veled, te szenvedő szegény, Isten szavának szent magas helyén. Az éhezőnek adnék kenyeret, Minőt az ajka sohsem élvezett; Csititanám az árva bánatát S nem mondhatom: >Jer angyalom! A Szűz szeme mosolygva néz reád lm* nyújtja már védő kezét feléd .. « De nem lehet — tilos még a beszéd. Repülj idő, repüljetek napok, Mint földrehulló égi csillagok A tiszta csöndes őszi éjjelen; Miként a szél, Ha szárnyra kél, A gondolat s a röpke képzelem — Lelkemnek ifjú — fürge gyermeke — Repüljetek napok, idő vele! Az állampolgárság Irta: Gergelyffy András országgy. képviselő. Az állampolgárság, szinte, veleszületett joga az embernek, mondhatni, olyan fundamentális jog, amely minden embert szükségképpen megillet, aki valamely társadalomnak, illetőleg a társadalom legfejlettebb alakjának, valamely államszervezetnek a tagja. Alapjog tehát, amelyhez nyúlni, amelyet megbolygatni talán nem is volna szabad, mert forrása ez az államszervezetben élvezhető minden egyéb emberi jognak. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy az állampolgárság nem pusztán alaki szempontból jelenti az* egyénnek valamely államhoz való tartó-
