Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-08-23 / 66. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

1939 augusztus 23.

gársági törvény átdolgozása állami és jogéletünknek állandóan megoldandó problémájaként jelentkezett.

Nagy érdeme tehát a belügyminiszternek, hogy most ezt a kérdést, amely már olyan régóta vár megoldásra, a törvényhozás elé hoíta. Az 1879 : L. te. megalkotása óta eltelt hat évtized, de különösen az elmúlt húsz esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy az emlitett törvény, bizonyos vonatkozásokban, nem biztosítja elég hatékonyan annak az elvnek az érvényesülését, amely szerint az állampolgári kötelék nem tekinthető pusztán jogi kapcsolatnak, mert ennek a köteléknek vannak, a jogviszonynál jóval mélyebben fekvő, olyan momentumai is, amelyeknek révén a jogi kapcsolat nemesebb értelemben vett tartalmat nyer és amely momentumok az állampolgárt nemcsak a jogszabályokban előirt kötelességeknek az állammal szemben való teljesítésére, hanem a nemzet iránti hűségre, a nemzet iránt való áldozatos szolgálatra is kötelezik.

Elsősorban a korszellem hatásának tudható be, hogy az 1879 : L. tc.-ben, amely az egyén és az állam egymásközti jogviszonyának szabályozásáról szól, valóban, megtalálhatók mindazok a jogszabályok, amelyek az egyén jogainak biztosítására és körülbástyázására alkalmasak ; hiányoznak azonban belőle nagyrészt azok a fontos kritériumok, amelyek, viszont, a közösségnek, az államnak az érdekeit volnának hivatva megvédeni és amelyek az egyént, ha meg akar maradni az állampolgári jog birtokában, az állammal szemben jogszabályokba nem foglalható, magasabb erkölcsi törvények betartására is kötelezik. Mert csakis ezeknek az erkölcsi törvényeknek szigorú betartásával képes minden állampolgár a közösség érdekeit valóban hűségesen szolgálni.

Azért van különös jelentősége ennek a most életbelépő uj törvénycikknek, mert ezeknek, a nemzeti érdek szempontjából nagyfontos- ságu követelményeknek, a kielégi- • tését célozza.

A búzaár-rendszer változatlan marad

zás£t, hanem ezen túlmenőleg, a jogoknak és kötelességeknek komplexumát magában foglaló olyan jogviszony az állam és az egyén között, amelyben az egyént nemcsak formai jogszabályok, hanem mély etikai és érzelmi kötelékek is fűzik az államhoz, akkor könnyen érthetővé válik, hogy e jogviszonynak időről-időre való újabb szar bályozására, igenis, szükség van. Mert az idők változásával, a korszellem átalakulásával változnak az állampolgári jogok, változnak az gljarnpolgári kötelességek is.

Es miként a jognak általában, úgy a magyar állampolgársági jog{

iak is megvan a maga jogtörténeti ejlŐdése, amely fejlődés mindenkor a korszerű követelményekhez igazodott és tulajdonképpen a magyar állampolgárság megszerzésére és elvesztésére vonatkozó 1879. évi L. módosításáról szóló, most életbelépő uj törvénycikk sem egyéb, mint egy láncszeme annak a jogfejlődésnek, amelyen, ősi alkotmányunkkal párhuzamosan, a magyar állampolgársági jog is keresztül ment.

1848 előtt az ország lakossága két nagy csoportra tagozódott: a nemes honfiak és a nem nemes honfiak csoportjára. A nemes honfiak az állam szerves tagjai, akik közvetlen összeköttetésben vannak az állammal, igy részesei az állam hatalmának. Taláp az ő jogállásuk hasonlítható leginkább a mai állampolgár jogállásához. A nem nemes honfiak szintén az ájlamhoz tartoztak ugyan, miként a nemes honnak, de nem voltak szerves kapcsolatban az állammal, politikai jogokkal nem rendelkeztek és az állam életéber) csak közvetve, a nemesek képviseletén keresztül — vettek részt. Mindazonáltal élesen meg voltak különböztetve az idegenekből és tŐbb olyan előjog volt biztosítva számukra, amelyek az idegeneket nem illették meg. Jött az 1848. évi alkotmányreform, amely az ország nem nemes lakosságát is bevette az alkotmány sáncaiba: a nemeseket és a nem nemeseket a törvény előtt egyenlőeknek nyilvánította és a nem nemeseket is részeseivé tette a politikai jogoknak. így lettek a nemes és nem nemes honfiak egyaránt magyar állampolgárokká.

Az 1848-ikj törvényhozás azonban az alkotmányreformnak megfelelő állampolgársági jogot nem tudott megalkot!)), mert a szabadságharc, rhajd pedig az ezt követő önkényuralom a törvényhozói munkát hosszú időre lehetetlenné tette. Hosszú átmeneti időszak után, — amelyben a tényleges hatalmat Magyarországon osztrák császári kormányhatóságok gyakorolták és igy az állampolgársági jogot is idegen hatóságok idegen jogszabályok alapján adományozták — az állampolgársági jog első rendszeres és az akkori jogéletnek megfelelő szabályozása, csak az alkotmányosság helyreállítása után, az 1879. évben következettbe. Ebben az esztendőben alkotta meg a magyar törvény- hozás az 1879 : L. törvénycikket, amely részletesen szabályozza a magyar állampolgárság megszerzésének és elvesztésének kérdésé^ amely törvény állampolgársági jogunknak ma is legjelentősebb forrása.

Az 1878 :L. te; megalkotása után ismét hosszú időszak, kereken 60 esztendő telik el anélkül, hogy jogalkotásunkban az állampolgári jog fejlődésének legcsekélyebb nyomait is megtalálnék, habár az állampolTöbboldalról vett értesülésünk szerint vármegyénk több községében felelőtlen elemek zavarkeltéa céljából olyan híreket terjesztenek, mintha a jelenleg érvényben lévő buzaárrendszer megváltozna.

Illetékes helyről felkértek ben-r nünket, hogy ennek a rosszindulatú híresztelésnek semmi alapja nincs. A Kormány a hivatalosan megállapított hónapról-hónapra emelkedő búza- átvételi árat feltétlenül fenntartja és szó sincs arról, hogy ez az árrendszer megváltozzon.

Figyelmeztetjük tehát vármegyénk gazdaközőnségét, hogy ne üljön fel az ilyen célzatos mehde-mondának és tartózkodjék a túlzott kínálattól, illetve érje be annak a buzameny- nyiségnek azonnali értékesítésével, amelynek ellenértékére szüksége van akár gazdasági, akár adófizetési kötelezettsége teljesítésére.

Kapott értesülésünk szerint a Fu- tura mindent elkövetett» hogy a gabona szállításához szükséges vasúti és hajópark tetemesen megnöveltessék, továbbá, hogy az egyes albizományosok székhelyén kibérelhető raktárhelyiségek a beraktározás céljára igénybe vétessenek. Kérjük tehát vármegyénk gazda- közönségé), senki se adja el a búzáját a megállapított árnál olcsóbban, de mindenki saját érdekében mozdítsa elő a buzaértékesi- tés zavartalan lebonyolítását azzal, hogy buzafeleslegét fokozatosan kínálja fel eladásra, ne pedig egyszerre értékesítse.

Értesülésünk szerint több helyen

Gróf Apponyi Károly pálfai föld- birtokos, felsőházi tag, a felsőház f. hó 18-i ülésén általános helyeslés közepette állapította meg a valutavisszaélések szigorúbb megtorlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál, a javaslatban mutatkozó erélyt. Rámutatott arra, hogy a visszaélések okát az idegességben, félelemben és gonoszságban lehet megtalálni. Az idegesség és gyávaság okozója a háborús pszichózis, a hisztéria világszerte való virulása, a külpolitikai helyzet

előfordult, hogy egyes kereskedők, kihasználva a hamis hir terjesztésével keltett bizonytalanságot, a megállapított árnál sokkal olcsóbban vásárolják fel az eladásra kerülő készleteket, mint a megállapított hivatalos és a Futura bevásárlói szervei által fizetett ár.

Kérjük olvasóinkat, ha ilyen eset a jövőben előadódik, haladéktala-r nul jelentsék azt a községi elöljáróság utján az illetékes gazdasági felt ügyelőségnek, hogy az a szükséges megtorló intézkedéseket az illetővel szemben megtehesse.

A Futura és bevásárlói hálózata eddig kereken 5 és fél millió métermázsa búzát vásárolt fel az uj évad megindulása óta a gazdáktól. A búza? értékesítés lebonyolításához a szükséges pünzügyi fedezetről gondoskodás történt és a Futura tőke- szükséglete a legmesszebbmenő mértékben ki van elégítve. Hogy a Futura és bevásárló szervei szállítási rendelkezéseket csak vontatottan tudtak kiadni, az nem a pénzügyi felkészültség fogyatékosságának tulajdonítható, hanem annak, hogy a rendelkezésre álló szállítási eszközök (uszály, vasúti kocsik) elégtelensége technikailag lehetetlenné teszi a búza prompt átvételét és elszállítását.

Országos érdek és gazdaérdek tehát, hogy mindenki tudomásul vegye és ne engedje, hogy egyesek — saját önző anyagi érdekeik kihasználása céljából — rosszindulatú mesterkedésekkel az értékesítés nyugodt menetét megzavarják.

bonyolultsága és a belpolitikában mutatkozó bizonytalanság. Azért van annyi ijedt ember a világon, mert hogy a belföldi és külföldi rémhíreknek hitelt adnak, készpénznek fogadják el azt, amit a be nem avatottak és rosszakaratuak felelőtlenül terjesztenek. Az egész világon az idegek feszültsége ismét majdr nem kibírhatatlan. A rémhiradás orgiákat ül. A belpolitika terén olyan egyének kísérleteznek és akarnak érvényesülni, akik erre se nem hivatottak, sem politikai, sem morális

politikai képzettséggel nem rendelkeznek. A munkások körében mutatkozó nyugtalanságot felfújják és ezzel a módszerrel a kormány bélpolitikája iránti bizalmat megingatják és az ország belső békéjét veszélyeztetik. Akadnak közöttük olyanok, akik gonosz céljaik elérésének kedvéért arra számítanak, hogy a zavarosban halászni fognak.

Megdöbbentő, hogy az országban milyen tekintélyrombolás folyik. Jóhangíásu jelszavak mögé bujtatják az önző célokra irányuló vádakat és azt a törekvést, hogy a hatalmat a kezükbe kaparintsák. Nem ismernek sem történelmi nagyságot, sem hagyományt, sem öregséggel járó tapasztalatot. Hullákon készek keresztülgázolni, csakhogy maguk előbbre jussanak.

A kormány a javaslatban kijelölt utón megtalálta az erélyt, hogy a hazaáruló törekvéseknek útját állja. A rémhírek felelőtlen terjesztése, a nyugtalanító beszédek, törekvések és cselekvések semmivel sem kisebb mértékben nem viselik magukon a hazaárulás jellegét, mint a síbolás. Azok, akik a kormány iránt a fennálló bizalmat csökkenteni és a népben nyugtalanságot terjeszteni iparr kodtak, akik egyes néprétegek elégedetlenségét mesterségesen szítják, a népet hazug ígéretekkel félrever zetŐ népámítók, az idegen eszmék propagálói, akik hazaszeretetei színlelve, önző céljaikat szolgálják, de- fetisták, missmacherek, a fontoskodó kávéházi Konrádok, a felforgató elemek és csatlósaik, az ifjur ság körében zavart kelteni akarók, a rejtett izgatok és lázitók, akik a fennálló társadalmi rendet erőszar kos módon törekednek megváltoztatni : hazaárulók.

Szükségesnek tartja, hogy a beír földi béke és nyugalom helyre- állitását célzó minden intézkedés azonnal és nyomatékosan éíetbe- lépjen. Kéri a kormányt, hogy az ország nyugalmát háborgatokkal, a káros rémhírek szerzőivel és azok terjesztőivel szemben a legerélyesebben -tépjen fel. Ebben a tevékenységben minden becsületes magyar embert maga mögött talál.

Gróf Apponyi Károly felszólalását a felsőház élénk helyeslése kir sérte.

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyország!

— Meghalt dr Margitay Lajos, Mohács polgármestere. Szomorú hir kelt szárnyra Mohácson vasárnap este 9 órakor. Meghalt Margitay. Mindenki tudta, hogy a tavaly agyvérzést kapott polgármester súlyos beteg, de ily tragikus hirtelen halálát nem gondolta senki.

Benne Mohács város egyik legkiválóbb férfiét vesszitette el. ízig vérig mohácsi és magyar volt. A szerb megszállás alatt a 'nemzeti ellenhatás egyik vezető embere volt amiért a szerb hatóság annak idején internálta is. A felszabadulás után főbiráskodik, majd Mohács első polgármestere lett. Az ambiciózus polgármester minden energiájával azon dolgozott, hogy Mohácsot mielőbb városi jellegűvé tegye. Tizenötévi munkája a város arculatán ma meg is látszik. Az 59 éves polgármesterben Mohács város fáradhatatlan első polgárát, Hazánk

Gróf Apponyi Károly a felforgatok ellen