Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-08-02 / 61. szám

A TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 augusztus. 2. Augusztái 6-án délután nőt kézi­labda bemutató Szekszárdon a sport­telepen. — Uj Iskolák. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter támogatásával öcsény-szőlőhegyen 1, Tamási-rác­völgyön 2, Miszla Bikádpusztán 1 tanteremmel uj iskola épül, melye­ket folyó évi szeptember hó 1-ével adják át rendeltetésüknek. — A wieni általános kutya- kiállitás. A német kutyatenyésztők birodalmi szakcsoportja október hó 7. és 8-án XVII. és XVIII. számú országos csoportjai ez idén a wieni vásárpalotában (Messepalast) egy általános és mindenféle fajra ki­terjedő kutyakiállitást fog ren­dezni. — A birodalom legfőbb ha­tóságainak némelyike, Wien városa és más nyilvános testületek és szö­vetkezetek szép dijakat helyeztek kilátásba. Éppúgy a baráti viszony­ban álló külföldi szervezetek is di­jakat jelentettek be. Bővebb értesí­téssel szolgálnak: A kiállítás igaz­gatósága Wien, IV., 50, Kolschitzky- gasse 15'2., telefon: U 49— 9—74; a kiállítási iroda, Wien, 1. Minoriten- platz 3., hétfőtől péntekig 5 órától 7 óráig, telefon: U 25—7—10. Augusztus 6-án délután női kézi­labda bemutató Szekszárdon a sport­telepen. — A posta forgalmának örven­detes emelkedése. Mint közük, a levélforgalom 3r3%-kal, a csoma­gok forgalma 33*2 %-kal s a posta- utalványoké 34’1 %-kal emelkedett. A távbeszélőknél a távolsági táv­beszélések 66*7 %-os emelkedést mutatnak. A rádióelőfizetők száma Budapesten május végén 149.427, vidéken 318.757, összesen 468.184 volt. A szaporulat Budapesten 7*4, vidéken 24,országosan pedig 18’2%. — Mennyi a világ átmenő búza­készlete. Most érkeztek Amerikából jelentések az átmenő búzakészletek becsléséről. E jelentések a tavalyi­nál jóval nagyobb átmenő buzaté- telekről számolnak be, ami pedig elég nyomasztóan hat a világpiacra, így például 1938. augusztus elején az Egyesült* Államok átmenő búza­készlete mindössze 19.300 quarter volt, mig az idén 34 500 quarterre tehető. Megjegyezzük, hogy egy quarter 217*2 kilogrammnak felel meg. Kanadának tavaly 3000, az idén 14.000 quarter volt a készlete, Argentínának viszont 9.900-ról 21.500 quarterra emelkedett a tar­taléka. Az európai készlet 14.000 guarterről 26.000-re növekedett, egyedül Ausztrália készletei csök­kentek, még pedig 7.500-ról 6.000 quarterra. Az összes búzakészlet 1938. augusztus hó 1-én 58 300, idén pedig 106.500 quarterra tehető. Ezek az adatok világosan mutatják a búza világkrizisének okát és te­kintettel a legtöbb országban jelent- , kező kedvező termésre, azt is jelzi, | hogy az ár alakulás terén egyenlőre, { — hacsak rendkívüli események { közbe nem jönnek, — jelentősebb I változás aligha várható. — Lengyelországban a himlő­elleni oltást 1919-ben rendelték el kötelezően s azóta a himlő itt csak­nem teljesen megszűnt. Tolna vármegye népművelése számokban Az ország megnagyobbodása, a világesemények torlódása általában mindenütt fokozta a népművelés iránt az érdeklődést ott, ahol az előadók ezeket az eseményeket kellő alapossággal ismertették, a vissza­tért Felvidékről tartott előadásokat mindenütt tömegesen látogatták.— Megyénknek csak 3 községében nem voltak rendszeres előadások, ezek: Csibrák, Szakcs és Závod, Az egész megyében az elmúlt tanévben volt 2989 népművelési és közmű­veltségi előadás, 418 műsoros dél­után és est, műkedvelői előadás volt 271, népművelési hangverseny 23 és tanulmányi kirándulás 53. A különféle tanfolyamok száma 41, ezek közül különösen a főzőtan­folyamok mondhatók sikereseknek. A népművelési egységek összes száma 6734, az előadásokon részt- vett 306.843 egyén. Népkönyvtár van 83, egyébb nyilvántartott köz­könyvtár 133, a népkönyvtárakban 14.935 kötet, a többi közkönyvtár­ban 30.012 kötet könyv állott az olvasók rendelkezésére, a könyv­tárak 17.091 olvasónak 53.310 kö­tet könyvet kölcsönöztek ki. A népművelési előadók száma 865 volt, legnagyobb a tanítók száma 289, tanítónő 125, jegyző 73, orvos 82, állatorvos 24, gazdatiszt 19, földbirtokos 7, iparos 3 és keres­kedő is 3, tanár 18, tanárnő 9, kát. lelkész 68, prot. lelkész 51, ügyvéd 2, közig, tisztviselő 23, egyébb 69. A vármegyei iskolánkivüli nép­művelési bizottság évi bevétele 18.088 P 06 fillér volt. Az év folyamán Tengőd, Gerjen, Kisszékely és Paks—Cseresznyés­puszta egy-egy kistipusu népkönyv­tárt, Simontornya keskeny filmvetítő- gépet, Bogyiszló és Magyarkeszi há­lózati állóvetitőgépet, Majsapuszta hálózati rádióvevőkészüléket kapott s a népkönyvtárak könyvállományát 450 kötet könyvvel gyarapította a bizottság, valamint megkapta min­den községi népművelési bizonttság a Magyar Népművelők Társasága eddig megjelent 6 kiadványát és minden helyi bizottságnak jár a „Magyar Lélek“ cimfi népművelési folyóirat. Az 1934. évben megalakult vár­megyei népművelési bizottság meg­bízatása az 1938—39. tanév végé­vel megszűnt, azért a vallás- és közoktatásügyi miniszter felkérte a vármegyei alispánt a bizottság új­ból való megalakítására. Az uj bi­zottság feladata lesz a vármegye népművelését tovább fejleszteni és irányítani különösen most, hogy a vármegye számos községe villany­világításhoz jut, gondoskodni meg­felelő népművelési segédeszközök­| TELEFON: 143 Szerdón, aug. 2 Csütörtökön, súg. 3. VILÁ6­M0Z1 Csak 16 éven felüllek részére! Ingovány iár Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: V»7 és 9 j órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor Főszereplők; Jules Berry, Annie Ducanx, Jean Max, Susanne Després és Marie Lou Fox világhipadó j ről, hálózati rádióvevőkészülékek- | ről és hálózati vetítőgépekről az I eddig használt telepes készülékek I helyett és a népkőnyvtári intézményt végre odafejleszteni, hogy minden községnek legyen uj tipusu nép­könyvtára. A kipróbált előadói kar bizonyára az uj bizottságnak is kész­séges segítője lesz. LEVENTE ÍS SPORT lemteokimtk tanfolyama zárult szombaton Szekszárdon. A vármegye különböző részeiből to­vábbképzésre kijelölt leventeoktatók részesültek itt magasabb kiképzés­ben s a négyhetes tanfolyam el­végzése után szerteszóródnak, haza­mennek, hogy a kis és nagy falvak serdülő ifjúságának nevelői, irányítói legyenek. Ma még vidáman búcsúz­nak egymástól, de holnap már mun­kába állnak, hogy a megszerzett tudásukat és tapasztalatukat érvé­nyesíthessék. Mi, — akik állandó figyelemmel kisérjük a magyar ifjúság nevelé­sét és minden nemzetnevelő moz­galmat a legmesszebbmenő támo­gatásban részesítünk, — kötelessé­günknek tartjuk, hogy a tanfolyam hallgatóitól és vezetőjétől elbúcsúz­zunk s távozásukkor őket némi szellemi utravalóval lássuk el. Talán sohasem éreztük annyira utódaink megerősítésének szüksé­gét, az ifjabb nemzedék nevelésé­nek fontosságát, mint éppen most, amikor hosszú trianoni rabságunk a végét járja s a Felvidék vissza­szerzésével megindult az az örven­detes folyamat, amely régi nagysá­gunk feltámadását jelenti. A vesz­tett háborút, a forradalmakat és a trianoni kényszerbékét kővető évek­ben — teljesen érthetően — bizo­nyos csüggedés és meghasonlás szállta meg a magyar lelkeket, az egyre bizonytalanabbá vált jövő ki- látástalansága megrendítette az ifjú­ságunk önbizalmát, hitét. és úrrá lett a kétkedés, a borúlátás. A tár­sadalom többségében egy olyan felfogás alakult ki, amely a jelent véglegesnek tekintette s úgy lát­szott, hogy erre a „végleges“ álla­potra igyekszik berendezkedni. A kétkedők és hitetlenek felfogását megcáfolták a közelmúlt eseményei, a Felvidék visszatérése újabb re­ményt öntött a csüggedtükbe és a mai ifjúság újból bizalommal tekint­het a jövőbe. A remény és bizalom azonban nem elegendő ahhoz, hogy a reá váró feladatokat teljesíteni tudja, mert olyan lelki és testi fel- készültségre van szüksége, amely küzdőképessé, állóképessé teszi a harcban és a munkában egyaránt. A levente intézmény hivatott arra, hogy a tömegnevelést elvégezze. A nevelés kétirányú: testi és szellemi. A testi nevelést az edzés, a spor­tolás szolgálja, mig a szellemi ne­velést mindazok az eszközök, ame­lyek a lélek nemesebb tulajdonait vannak hivatva felszínre hozni. Abban a meggyőződésben, hogy a most távozó és búcsúzó levente­oktatók hivatásuk fontosságának tudatában kezdik meg és folytatják közérdekű tevékenységüket, sok sikert és eredményt kívánunk mun­kájukhoz és arra kérjük őket, hogy a gondjukra bízott ifjakat erősítsék meg hitükben, fejesszék ki bennük a haza- és emberszeretet nemes érzését s neveljék őket olyan igaz, önzetlen magyarokká, amilyenre a magyar Hazának ma — jobban mint bármikor — szüksége van I — Dunaföldvári Move—Duna-* 'földvári KLSE 4:2 (3:1). Gól- lövők: Biczó 4, illetve Oszter 2. Játékával kitűnt Biczó és Darnai, illetve Oszter (a mezőny legjobbja), és Krizsán. Bolyás bíró a mérkő­zést jól vezette. A két egyesület j vállogatottjai veszik fel vasárnap a* küzdelmet Szekszárdon a TSE-veL Kiadó : Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó (Vezérigazgató Schneider Elemér.) A szekszárdi királyi járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság. 3713—1939. tkv. szám Árverési hlrdetménv-KIvonirt. Salamon Sándor végrehajtatnak, Szombati Sándor és neje Paksi Julianna végrehajtási- szenvedők ellen indított végrehajtási ügyé­ben a telekkönyvi hatóság a végrehajtat kérelme következtében az 1881. évi LX. te.. 144 , 146. és 147. §-ai értelmében a végre­hajtási árverést 1840 P tőkekövetelés, ennek. 1926. évi szeptember hó 15. napjától járó 7'5°/c kamata, Vb0/o váltódíj, 55 P eddig megállapított per- és végrehajtási és az ár­verési kérvényért ezúttal megállapított 35 P költség, továbbá a csatlakozottnak kimondott: Stem Adolf Fiai cégnek 1048 P 50 fillér tőkekövetelés és járulékai behajtása végett, a Bogyiszló községben fekvő s a bogyiszlói 462. számú betétben I. 1..sorsz. 719. hrsz. alatt felvett 826 C-öl szántóból a Dunaszéli kertekben V, részre 200 P, II. 1. sorsz. 644. 1 hold 26 Dől szántóból ugyanott V* részre 495 P 50 f; a bogyiszlói 1464 számú be­tétben II. 1. sorsz. 2288/2 hrsz. alatt 106& D öl szántóra a Lipsa dűlőben 661 P és a bogyiszlói 1780. számú betétben t 1- sorsz. alatt felvett a 2. számú betét A lapján be­vezetett közös legelőből járó 48,6024 részének V4 részére 800 pengő kikiáltási ár mellett elrendelte. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Bo­gyiszló községházánál megtartására 1939. éví~ augusztus hó 28. (huszonnyolc) napjának dél­előtt 9 óráját tfizi ki és az árverési feltételeket, az 1881. évi LX. te. 150, §-a alapján meg­állapítja. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiál­tási ár kétharmadánál alacsonyabb áron el­adni nem lehet. (1908: XLI. te. 26. §.) Bánatpénz a kikiáltási ár 10 °/o-a, amelyet a magasabb Ígéret ugyanannyi °/o-ára kelt kiegészíteni. Szekszárd, 1939 május 25. Dr Péter, 458 királyi járásbiró. A gyönki királyi járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság, 3543—1939. tkv. szám. árverési hlrdetméno-klvonat. Pénzintézeti Központ végrehajtatnak,Lem- mer István és neje Schwartz Katalin végre­hajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehaj­tási árverést 3375 P tőkekövetelés és jár. behajtása végett, a Hőgyész községben fekvő, s a hőgyészi 93. számú tkvi betétben A I. 1. sorsz. 1375. hrsz. alatt felvett száptó mű­velési ágú a Faluföldek és Kendervölgy dű­lőben fekvő 1 hold 410 D ől területű Lem- mer István és neje Schwartz Katalin nevén álló jószágtestre 1177 P 28 f, azazjEgyezer- egyszázhetvenhét pengő 28 fillér kikiáltási árban; a hőgyészi 93 számú tkvi betétben A I. 1—2, sorsz. 1367., 1368. hrsz. alatt felvett rét és ház a Kolozsvári utca 81. öisz. alatti udvar és két gazdasági épülettel a Belietek­ben Lem in er István és neje Schwartz Kata­lin nevén álló jószáglestre 3077 P 44 f, azaz Háromezerhetvenhét pengő 44 fillér kikiál­tási árban; (összterülete 339 Dől) a hőgyészi 93. számú tkvi betétben A f 2. sorsz. 5231. hrsz. alatt felvett szőlő, prés­ház és ut művelési ágú, a Hosszú dűlőben fekvő 1024 Dől területű, Lemmer István és neje Schwarfz Katalin nevén álló jószág­testre 532 P 48 f, azaz ötszázharminckettő pengő 48 fillér kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1939. évi október hó 27. (huszonhét) napján délután 3 órakor Hőgyész községházánál fogják megtartani. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiál­tási ár kétharmadánál alacsonyabb áron el­adni nem lehet 11908: LX. itc. 26), mégis azzal az eltéréssel, hogy az A t 2. sorsz. ingatlan külön 712 P 23 f legkisebb vétel­áron alul el nem adható, tekintettel a fede­zeti elvre. Bánatpénz a kikiáltási ár 10%-a, amelyet . a magasabb ígéret ugyanannyi % -ára kell kiegészíteni. Gyönk, 1939 julius 27. 459 Dr Pakucs Jenő, kir. járásbiró, , Molnár-féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt, Szekszárd. (Fel.jrezető: Rá ez Pál.)

Next

/
Thumbnails
Contents