Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-08-02 / 61. szám
A TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1939 augusztus. 2. Augusztái 6-án délután nőt kézilabda bemutató Szekszárdon a sporttelepen. — Uj Iskolák. A vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával öcsény-szőlőhegyen 1, Tamási-rácvölgyön 2, Miszla Bikádpusztán 1 tanteremmel uj iskola épül, melyeket folyó évi szeptember hó 1-ével adják át rendeltetésüknek. — A wieni általános kutya- kiállitás. A német kutyatenyésztők birodalmi szakcsoportja október hó 7. és 8-án XVII. és XVIII. számú országos csoportjai ez idén a wieni vásárpalotában (Messepalast) egy általános és mindenféle fajra kiterjedő kutyakiállitást fog rendezni. — A birodalom legfőbb hatóságainak némelyike, Wien városa és más nyilvános testületek és szövetkezetek szép dijakat helyeztek kilátásba. Éppúgy a baráti viszonyban álló külföldi szervezetek is dijakat jelentettek be. Bővebb értesítéssel szolgálnak: A kiállítás igazgatósága Wien, IV., 50, Kolschitzky- gasse 15'2., telefon: U 49— 9—74; a kiállítási iroda, Wien, 1. Minoriten- platz 3., hétfőtől péntekig 5 órától 7 óráig, telefon: U 25—7—10. Augusztus 6-án délután női kézilabda bemutató Szekszárdon a sporttelepen. — A posta forgalmának örvendetes emelkedése. Mint közük, a levélforgalom 3r3%-kal, a csomagok forgalma 33*2 %-kal s a posta- utalványoké 34’1 %-kal emelkedett. A távbeszélőknél a távolsági távbeszélések 66*7 %-os emelkedést mutatnak. A rádióelőfizetők száma Budapesten május végén 149.427, vidéken 318.757, összesen 468.184 volt. A szaporulat Budapesten 7*4, vidéken 24,országosan pedig 18’2%. — Mennyi a világ átmenő búzakészlete. Most érkeztek Amerikából jelentések az átmenő búzakészletek becsléséről. E jelentések a tavalyinál jóval nagyobb átmenő buzaté- telekről számolnak be, ami pedig elég nyomasztóan hat a világpiacra, így például 1938. augusztus elején az Egyesült* Államok átmenő búzakészlete mindössze 19.300 quarter volt, mig az idén 34 500 quarterre tehető. Megjegyezzük, hogy egy quarter 217*2 kilogrammnak felel meg. Kanadának tavaly 3000, az idén 14.000 quarter volt a készlete, Argentínának viszont 9.900-ról 21.500 quarterra emelkedett a tartaléka. Az európai készlet 14.000 guarterről 26.000-re növekedett, egyedül Ausztrália készletei csökkentek, még pedig 7.500-ról 6.000 quarterra. Az összes búzakészlet 1938. augusztus hó 1-én 58 300, idén pedig 106.500 quarterra tehető. Ezek az adatok világosan mutatják a búza világkrizisének okát és tekintettel a legtöbb országban jelent- , kező kedvező termésre, azt is jelzi, | hogy az ár alakulás terén egyenlőre, { — hacsak rendkívüli események { közbe nem jönnek, — jelentősebb I változás aligha várható. — Lengyelországban a himlőelleni oltást 1919-ben rendelték el kötelezően s azóta a himlő itt csaknem teljesen megszűnt. Tolna vármegye népművelése számokban Az ország megnagyobbodása, a világesemények torlódása általában mindenütt fokozta a népművelés iránt az érdeklődést ott, ahol az előadók ezeket az eseményeket kellő alapossággal ismertették, a visszatért Felvidékről tartott előadásokat mindenütt tömegesen látogatták.— Megyénknek csak 3 községében nem voltak rendszeres előadások, ezek: Csibrák, Szakcs és Závod, Az egész megyében az elmúlt tanévben volt 2989 népművelési és közműveltségi előadás, 418 műsoros délután és est, műkedvelői előadás volt 271, népművelési hangverseny 23 és tanulmányi kirándulás 53. A különféle tanfolyamok száma 41, ezek közül különösen a főzőtanfolyamok mondhatók sikereseknek. A népművelési egységek összes száma 6734, az előadásokon részt- vett 306.843 egyén. Népkönyvtár van 83, egyébb nyilvántartott közkönyvtár 133, a népkönyvtárakban 14.935 kötet, a többi közkönyvtárban 30.012 kötet könyv állott az olvasók rendelkezésére, a könyvtárak 17.091 olvasónak 53.310 kötet könyvet kölcsönöztek ki. A népművelési előadók száma 865 volt, legnagyobb a tanítók száma 289, tanítónő 125, jegyző 73, orvos 82, állatorvos 24, gazdatiszt 19, földbirtokos 7, iparos 3 és kereskedő is 3, tanár 18, tanárnő 9, kát. lelkész 68, prot. lelkész 51, ügyvéd 2, közig, tisztviselő 23, egyébb 69. A vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság évi bevétele 18.088 P 06 fillér volt. Az év folyamán Tengőd, Gerjen, Kisszékely és Paks—Cseresznyéspuszta egy-egy kistipusu népkönyvtárt, Simontornya keskeny filmvetítő- gépet, Bogyiszló és Magyarkeszi hálózati állóvetitőgépet, Majsapuszta hálózati rádióvevőkészüléket kapott s a népkönyvtárak könyvállományát 450 kötet könyvvel gyarapította a bizottság, valamint megkapta minden községi népművelési bizonttság a Magyar Népművelők Társasága eddig megjelent 6 kiadványát és minden helyi bizottságnak jár a „Magyar Lélek“ cimfi népművelési folyóirat. Az 1934. évben megalakult vármegyei népművelési bizottság megbízatása az 1938—39. tanév végével megszűnt, azért a vallás- és közoktatásügyi miniszter felkérte a vármegyei alispánt a bizottság újból való megalakítására. Az uj bizottság feladata lesz a vármegye népművelését tovább fejleszteni és irányítani különösen most, hogy a vármegye számos községe villanyvilágításhoz jut, gondoskodni megfelelő népművelési segédeszközök| TELEFON: 143 Szerdón, aug. 2 Csütörtökön, súg. 3. VILÁ6M0Z1 Csak 16 éven felüllek részére! Ingovány iár Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznapokon: V»7 és 9 j órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 és 9 órakor Főszereplők; Jules Berry, Annie Ducanx, Jean Max, Susanne Després és Marie Lou Fox világhipadó j ről, hálózati rádióvevőkészülékek- | ről és hálózati vetítőgépekről az I eddig használt telepes készülékek I helyett és a népkőnyvtári intézményt végre odafejleszteni, hogy minden községnek legyen uj tipusu népkönyvtára. A kipróbált előadói kar bizonyára az uj bizottságnak is készséges segítője lesz. LEVENTE ÍS SPORT lemteokimtk tanfolyama zárult szombaton Szekszárdon. A vármegye különböző részeiből továbbképzésre kijelölt leventeoktatók részesültek itt magasabb kiképzésben s a négyhetes tanfolyam elvégzése után szerteszóródnak, hazamennek, hogy a kis és nagy falvak serdülő ifjúságának nevelői, irányítói legyenek. Ma még vidáman búcsúznak egymástól, de holnap már munkába állnak, hogy a megszerzett tudásukat és tapasztalatukat érvényesíthessék. Mi, — akik állandó figyelemmel kisérjük a magyar ifjúság nevelését és minden nemzetnevelő mozgalmat a legmesszebbmenő támogatásban részesítünk, — kötelességünknek tartjuk, hogy a tanfolyam hallgatóitól és vezetőjétől elbúcsúzzunk s távozásukkor őket némi szellemi utravalóval lássuk el. Talán sohasem éreztük annyira utódaink megerősítésének szükségét, az ifjabb nemzedék nevelésének fontosságát, mint éppen most, amikor hosszú trianoni rabságunk a végét járja s a Felvidék visszaszerzésével megindult az az örvendetes folyamat, amely régi nagyságunk feltámadását jelenti. A vesztett háborút, a forradalmakat és a trianoni kényszerbékét kővető években — teljesen érthetően — bizonyos csüggedés és meghasonlás szállta meg a magyar lelkeket, az egyre bizonytalanabbá vált jövő ki- látástalansága megrendítette az ifjúságunk önbizalmát, hitét. és úrrá lett a kétkedés, a borúlátás. A társadalom többségében egy olyan felfogás alakult ki, amely a jelent véglegesnek tekintette s úgy látszott, hogy erre a „végleges“ állapotra igyekszik berendezkedni. A kétkedők és hitetlenek felfogását megcáfolták a közelmúlt eseményei, a Felvidék visszatérése újabb reményt öntött a csüggedtükbe és a mai ifjúság újból bizalommal tekinthet a jövőbe. A remény és bizalom azonban nem elegendő ahhoz, hogy a reá váró feladatokat teljesíteni tudja, mert olyan lelki és testi fel- készültségre van szüksége, amely küzdőképessé, állóképessé teszi a harcban és a munkában egyaránt. A levente intézmény hivatott arra, hogy a tömegnevelést elvégezze. A nevelés kétirányú: testi és szellemi. A testi nevelést az edzés, a sportolás szolgálja, mig a szellemi nevelést mindazok az eszközök, amelyek a lélek nemesebb tulajdonait vannak hivatva felszínre hozni. Abban a meggyőződésben, hogy a most távozó és búcsúzó leventeoktatók hivatásuk fontosságának tudatában kezdik meg és folytatják közérdekű tevékenységüket, sok sikert és eredményt kívánunk munkájukhoz és arra kérjük őket, hogy a gondjukra bízott ifjakat erősítsék meg hitükben, fejesszék ki bennük a haza- és emberszeretet nemes érzését s neveljék őket olyan igaz, önzetlen magyarokká, amilyenre a magyar Hazának ma — jobban mint bármikor — szüksége van I — Dunaföldvári Move—Duna-* 'földvári KLSE 4:2 (3:1). Gól- lövők: Biczó 4, illetve Oszter 2. Játékával kitűnt Biczó és Darnai, illetve Oszter (a mezőny legjobbja), és Krizsán. Bolyás bíró a mérkőzést jól vezette. A két egyesület j vállogatottjai veszik fel vasárnap a* küzdelmet Szekszárdon a TSE-veL Kiadó : Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó (Vezérigazgató Schneider Elemér.) A szekszárdi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 3713—1939. tkv. szám Árverési hlrdetménv-KIvonirt. Salamon Sándor végrehajtatnak, Szombati Sándor és neje Paksi Julianna végrehajtási- szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtat kérelme következtében az 1881. évi LX. te.. 144 , 146. és 147. §-ai értelmében a végrehajtási árverést 1840 P tőkekövetelés, ennek. 1926. évi szeptember hó 15. napjától járó 7'5°/c kamata, Vb0/o váltódíj, 55 P eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 35 P költség, továbbá a csatlakozottnak kimondott: Stem Adolf Fiai cégnek 1048 P 50 fillér tőkekövetelés és járulékai behajtása végett, a Bogyiszló községben fekvő s a bogyiszlói 462. számú betétben I. 1..sorsz. 719. hrsz. alatt felvett 826 C-öl szántóból a Dunaszéli kertekben V, részre 200 P, II. 1. sorsz. 644. 1 hold 26 Dől szántóból ugyanott V* részre 495 P 50 f; a bogyiszlói 1464 számú betétben II. 1. sorsz. 2288/2 hrsz. alatt 106& D öl szántóra a Lipsa dűlőben 661 P és a bogyiszlói 1780. számú betétben t 1- sorsz. alatt felvett a 2. számú betét A lapján bevezetett közös legelőből járó 48,6024 részének V4 részére 800 pengő kikiáltási ár mellett elrendelte. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Bogyiszló községházánál megtartására 1939. éví~ augusztus hó 28. (huszonnyolc) napjának délelőtt 9 óráját tfizi ki és az árverési feltételeket, az 1881. évi LX. te. 150, §-a alapján megállapítja. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908: XLI. te. 26. §.) Bánatpénz a kikiáltási ár 10 °/o-a, amelyet a magasabb Ígéret ugyanannyi °/o-ára kelt kiegészíteni. Szekszárd, 1939 május 25. Dr Péter, 458 királyi járásbiró. A gyönki királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, 3543—1939. tkv. szám. árverési hlrdetméno-klvonat. Pénzintézeti Központ végrehajtatnak,Lem- mer István és neje Schwartz Katalin végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 3375 P tőkekövetelés és jár. behajtása végett, a Hőgyész községben fekvő, s a hőgyészi 93. számú tkvi betétben A I. 1. sorsz. 1375. hrsz. alatt felvett száptó művelési ágú a Faluföldek és Kendervölgy dűlőben fekvő 1 hold 410 D ől területű Lem- mer István és neje Schwartz Katalin nevén álló jószágtestre 1177 P 28 f, azazjEgyezer- egyszázhetvenhét pengő 28 fillér kikiáltási árban; a hőgyészi 93 számú tkvi betétben A I. 1—2, sorsz. 1367., 1368. hrsz. alatt felvett rét és ház a Kolozsvári utca 81. öisz. alatti udvar és két gazdasági épülettel a Belietekben Lem in er István és neje Schwartz Katalin nevén álló jószáglestre 3077 P 44 f, azaz Háromezerhetvenhét pengő 44 fillér kikiáltási árban; (összterülete 339 Dől) a hőgyészi 93. számú tkvi betétben A f 2. sorsz. 5231. hrsz. alatt felvett szőlő, présház és ut művelési ágú, a Hosszú dűlőben fekvő 1024 Dől területű, Lemmer István és neje Schwarfz Katalin nevén álló jószágtestre 532 P 48 f, azaz ötszázharminckettő pengő 48 fillér kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1939. évi október hó 27. (huszonhét) napján délután 3 órakor Hőgyész községházánál fogják megtartani. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet 11908: LX. itc. 26), mégis azzal az eltéréssel, hogy az A t 2. sorsz. ingatlan külön 712 P 23 f legkisebb vételáron alul el nem adható, tekintettel a fedezeti elvre. Bánatpénz a kikiáltási ár 10%-a, amelyet . a magasabb ígéret ugyanannyi % -ára kell kiegészíteni. Gyönk, 1939 julius 27. 459 Dr Pakucs Jenő, kir. járásbiró, , Molnár-féle nyomdai műintézet és szab. iróalzatgyár rt, Szekszárd. (Fel.jrezető: Rá ez Pál.)