Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-08-05 / 62. szám

XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. augusztus 5. (Szombat) 62. szám HETENKENT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC Előfizető Egész évre _ 12 pengő || si di): Félévre---------6 pengő A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érni: A legkisebb hirdetés dija 1'60 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mflllmétersoronként 10 fillér. ÁllAstkeresőknek (0 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyíl tiér soronként 60 fillérbe kerül. A reformok tempőla Irta: dr Benes Zoltán miniszteri oszályfflnök, országgy. képviselő A nemzet reformokat vár ettől az országgyűléstől és mi ezeknek a reformoknak meghozatalára ké- szék vagyunk. Mi tudjuk azt. hogy a mi kincsünk a népnél van úgy, ahogy a Szentirás mondja : „Ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szi­vetek“. A mi szivünk együtt van, együtt érez, együtt dobban azzal a magyar néppel, azzal a milliós szen­vedő nagyszerű fajjal, amely ezer esztendő óta töri itt a barázdákat, harcol az ellenséggel, Mohit, Mo­hácsot, Trianont kiállotta és mégis Q az örök jogfolytonosság ezen a területen. Puszta létével tartja ezt a területet akkor, amikor Európá­ban újra próbálják rajzolni a tér­képet és megtörtént a csoda, hogy amikor nekünk nem voltak tank­jaink, amikor hadseregünk, modern felszerelésünk még hiányzott, pusz­tán azon tény folytán, hogy egy­millió magyar azon a területen la­kott, amely a Felvidékről hozzánk átesett, ez a terület tankokkal, erő­dökkel, hatalmas és jól felszerelt hadsereggel szemben és ezek elle­nére, — visszakerült a Csonka­országba. Ez mutatja, hogy a ma­gyar igazság ereje mindennél na­gyobb és a nép igazságának ereje legyőz minden ellenállást, minden aggodalmat, de minden erőszakos törekvést is abban az irányban, hogy a reformok tempóját a józan észen és a józan lehetőségeken túl forszírozzuk. A magyar nép fennmaradásának, ezer esztendőn át való életének e földön egyik legfontosabb, sőt leg­fontosabb oka azokban a nemzet- fenntartó politikai erényekben rej­lett, amelyekkel az Ur Isten ezt a népet megajándékozta, amelyeket az 1896. évi VII. te. megalkotása­kor a nemzet, az Isteni Gondviselés iránti hálával ismert el. Ezek között első helyen van kétségkívül a vitéz­ség és a katonai bátorság és ehhez járulnak azok a szivbeli, jellembeli és szellemi nagy erények is, ame­lyek különösen az önfeláldozó haza- szeretet és mértéktartást, azt a józan államfenntartási és kormányzó ből- cseséget jelentik, amely a magyar nemzetet mindig megóvta attól, hogy elkapatva és elragadtatva a korszellem sugallataitól, régi bevált intézményeit a hangulat, a szeszély, vagy az elfogultság alapján olyatén- képpen változtassa meg, hogy ez jövendő életének — súlyos kárára legyen. A másik igény, amellyel az ország az országgyűlés és a kormány felé fordul az, hogy a kormányzat tartsa meg és óvja meg a magyar élet szabadságát és függetlenségét, más­szóval tehát alkotmányosságát, mert ez az alkotmányosság befelé a sza­badságot, kifelé pedig a független­séget jelenti. Én nem mondom azt, hogy a magyar nép szabadsága, vagy függetlensége közvetlenül ve­szélyeztetve volna, de állítom, hogy Európában évtizedek óta veszedelmes áramlatok és hangulatok keringenek és ezek az áramlatok a mi könnyen hevülő népünket, amely bajainak forrását majdnem mindig a meg­lévő intézmények elégtelenségében, vagy hatástalanságában keresi, ha­mar elkapják, különösen akkor, mikor lelkes és jó magyar embe­rek, — akár a legnagyobb jóhisze­műséggel is, de a hangulatok be­folyása alatt — hajlandók tulszaladni azon a mértéken, amely mellett az ország háztartása, az ország erejé­A hivatalos lap kedd reggeli I száma közli a honvédelmi minisz­ter rendeletét a riasztó és elsötétítő szolgálat tárgyában. A riasztó szol­gálatot szabályozó rendelet lényeg­telen eltérésétől eltekintve, meg­egyezik a riasztásról régebben ki­adott rendelettel. A rendelet szerint a riasztásnak két faja van, a hatósági riasztás, amely központilag meg­szólaltatott riasztó eszközök (szab­ványosított motorszirénák) révén a közterületek (utcák, terek) járókelőit értesíti a légi veszélyről, valamint a helyi riasztás, amely épületekben, zárt udvarokon belül adja tovább — a célnak esetenként legjobban megfelelő módon — a hatósági riasztás jelzéseit. A jelzések idő­tartama valamivel megrövidül, mi­után az egyes ismétlések egy perc helyett csupán félpercig tartanak. Teljesen uj szakasza a rendeletnek az ellenőrző műszaki próbákra vo­natkozó rész. Részint az állandó működőképesség ellenőrzése, ré­szint a lakosság tájékoztatása miatt a szirénák minden héten, karácsony I és husvét hetének kivétélével, szom­nek helyes kifejtésével ténylegesen vihető. A magyar népnek egyes vezető embereire gondolok, akiknek a nép hisz, mert jól tudnak a nyelvén beszélni, a nép érzelmi világára hatni, akik történelmünk folyamán már nem egyszer döntötték a nép érzelmi világára való hatóképességük­nél fogva, súlyos katasztrófákba a nemzetet. A kormány és az a rendszer, amelynek élén a kormány áll, hosszú évek óta viszi az ország ügyeit. Viszi lelkiismeretesen és kötelesség­tudással. És ha valaki azon a vé­leményen van, hogy ez baj, vagy hogy ez a baj, az legfeljebb diffe­renciát jelent ő közötte és mi kö­zöttünk, de a mi javunkra másfél- millió szavazat bizonyítja, hogy az ország többsége mellettünk és a kormány mellett van. Másfélmillió szavazat, titkos szavazás mellett, amikor minden vélemény szabadon nyilvánulhatott meg, sem hideg, sem meleg terror nem akadályozta a szavazókat, hogy a maguk meg- i győződését bármilyen irányban ki­fejthessék 1 baton, ha a szombat ünnepre esik, az azt megelőző hétköznapon déli 1 órakor pár másodpercre meg­szólalnak. Miután a rendelet a ki­hirdetést követő 30. napon lép ha­tályba, a szirénák első megszólal­tatása szeptember 2-án várható. A rendelet szerint a légoltalom szem­pontjából szükséges elsötétitésnek, mint ismeretes, két fokozata van: a csökkentett világítás és a teljes elsötétítés. A közvilágítást a lámpa helyek ritkítása és megfelelő ernyő­zések alkalmazásával kell csökken­teni. A magánvilágitásra vonatkozó rendelkezések lényege: semminemű magánvilágitásból származó fény­nek a szabadba jutni nem szabad. Az épületek ajtóit, ablakait és más nyílásait tehát akként kell elfüggö­nyözni, hogy fény a szabadba ne juthasson. — A jól elfüggönyözött belső helyiségek világítása egyéb­ként nem esik korlátozás alá, az elfüggönyözött ajtók, ablakok mö­gött éppen úgy lehet világítani, mint békében. A rendelet a továbbiak­ban szigorú büntető rendelkezése­ket tartalmaz. Kánikula A Dunántúl hasábjairól vettük át szószerint az alábbi, — kár, hogy nem egy hónappal előbb érkezett — cikket, amelyet úgy az érdekelt férfitársadalomnak, mint a közvetve érdekelt szebbik nem, de méginkább az „újítástól rettegő konzervatívok“ szives figyelmébe ajánlunk: Le a kabáttal Pécs, aug. 2. — A férfi, aki magát költeményben és prózában a teremtés koronájának nevezte ki, ezekben a negyvenfokos hőségtől fűtött napokban olyan szánalmas látványt nyújt, amely mély és őszinte részvétet kelt mindazokban, akik nézői keserves lihegésének, fuldokló beszédmódjának és kinos verejté­kezésének. Az aszfalt elolvad, véd­ték csorog még a háztetőkről is, amelynek szélein pihegve és tik— kadtan szédelegnek verebek és ga­lambok : a teremtés úgynevezett koronája ugyanezekben az órákban kemény gallérba és nadrágtartóba, kitömött vállu kabátba és kalapba préselve, a hőségtől és irigységtől kidülledt szemekkel nézi a hölgye­ket, akik könnyed mosolygással és még kőnnyedébb ruhácskákba (sú­lyúk megközelíti a három grammot) bújva, vidáman szökdécselnek a strandfürdők felé, ahol öltözetük annyit vészit súlyából, amennyit a jó öreg Archimedes szerint az általa kiszorított viz nyom. S a férfi ilyen­kor bánatos lélekkel ébred rá arra, mennyi okosság, tapasztalat és in­telligencia rejlik a nő öltözködésé­ben. És sóvár szemekkel keres az utcán lihegő, elolvadt, verejtékében fürdő nőt, de nem talál egyet se. A Fehér Házban trónoló elnök ilyenkor ingujjra vetkőzik s még soha, senki se állította, hogy magas közjogi méltóságának hiva­tali tekintélye a legkisebb csorbát szenvedte volna. Az angol ariszto­krácia ilyenkor shortban jár s ezt a példát nyugodtan követik a City hivatalnokai, a nagy áruházak el­árusító leányai csakúgy, mint a pajkos mosolyu gépirókisasszonyok. Páris se liheg ilyenkor s aki ezek­ben a napokban végigsétálja akár Berlin, akár Bécs, akár Grác utcáit, egyebet se lát, mint a szaharai hőség ellen való vé­dekezés természetes megnyilvá­nulási formáit. Ennek elutasítása úgy látszik csak nálunk kötelező, ahol az „elegancia“ parancsa a legvadabb hőségben is kemény gallért, nyakkendőt és ka­bátviselést ir elő. A sajátos magyar konzervativizmusnak és az úgyne­vezett újítástól való irtózásnak csö- kevénye ez, amelynek leállítása a i magyar lélekben minden bizonnyal { felérne három forradalommal. A I kánikulás idők mindenkor vissza­Egyes szám ára 12 fülór. Szeptember mdsiHlikittól kezdve minden szombaton délben egy önkor orszdsszerte lési riasztás lesz

Next

/
Thumbnails
Contents