Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-07-26 / 59. szám
XXI. évfolyam Szekszárd, 1939. Julius 26. (Szerda) 59. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében, lelefonszám: 85 Előfizetési d11: Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 1'50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter s/éies hasábon millimétersoronként 10 fillér. Álláskeresőknek 10 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegvzésl, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. 13 pont A MEFHOSZ — magyar egyetemi polgárok egyik hatalmas szervezete — nemzetiségi konferenciát tartott a magyar tenger partján. Ezen a tanácskozáson részt vett a hazai németség legújabb szervezetének, a Volksbundnak, vezetője : dr Basch, aki tizenhárom pontba foglalta össze ezen a testvéri, egész elgondolásában és teljes végrehajtásában baráti megbeszélésen a Volksbund kívánságait. A magyar társadalom bizonyos megütközéssel vett tudomást erről a tizenhárom pontról, amely egészen rövid idő alatt az eredeti kívánságok kétszeresére nőtt, hiszen nem is olyan régen még éppen dr Basch hét pontban összegezte a köréhez tartozó nemzetek kívánságait. Mielőtt a tizenhárom pont egyikmásik kirívóbb részével foglalkoznánk, le kell szögeznünk, hogy a Volksbund, amely a magyar kormány megértő jóakaratának köszönheti létét, kizárólagosan kulturális szervezet s igy mindenképpen különösnek tetszik, hogy ez a kultur- szerv politikai irányban is fejt ki működést. Már maga az a tény, hogy alapszabályaitól eltérő működést fejtett ekként ki, mutatja azt, hogy ez a szervezet Magyarországon nem csak a legtökéletesebb szabadságban működhetik, hanem bizonyítja azt a jóakaratot, amellyel a magyar államhatalom németajkú állampolgárai iránt viseltetik. Ami már most a tizenhárom pontot illeti, azokat több csoportba oszthatjuk. Vannak közigazgatási, kulturális, gazdasági és politikai kívánságok. Az, amit a hazai németségnek követel dr Basch a közigazgatási autónomia tekintetében, szöges ellentétben áll az ezer éves magyar alkotmány szellemével. Szent István birodalmában az ősi határok között nem lehet elképzelni különböző népcsoportok számára külön köz- igazgatási autonómiát. Efölött nincs és nem lehet helye vitának. — Dr Basch igen jól tudhatja, hogy a magyar közigazgatás ajtói tárva- nyitva voltak mindig német származású honfitársaink előtt is. A közigazgatási életnek nincs olyan szektora, ahol a legkisebb pozíciótól a legnagyobbig ne kaptak volna érvényesülési területet, nyugodt megélhetést biztositó állást a német anyanyelvű magyar állampolgárok épp úgy, oly mértékben, megkülönböztetés nélkül, mint e magyarok. De ha ettől eltekintünk is, akkor is kézenfekvő, hogy a hazai németség nem kaphat közigazgatás autó* nómiát, mert hiszen egyrészt számuk a félmillión alul van, másrészt pedig településük selhol sem ad összefüggő nagy területi tömböket. Kulturális szempontból Magyar- országon a németség olyan kiváltságost élvez, amelynek mását sehol a világon nem találhatjuk meg. ' Magyar földön való megtelepedő sük első napjaitól kezdve vannak és voltak iskoláik s az iskolatőr- vényta magyar törvényhozás éppen a közelmúlt, években módosította akként, hogy minden német anya- j nyelvű magyar állampolgár német | nyelvű iskolába járathatja gyerme- I keit, ha akarja. S a magyar államvezetés büszkesége és dicsősége, hogy ezt az iskolatörvényt éppen az érdekelt németség nem használja ki teljes mértékben. Igen sok példája van annak, hogy egyes közületek német érdekeltjei maguk kérték a német nyelvű oktatás mellőzését s ami a legjellemzőbb, éppen a német lakosság kívánsága miatt nem került sor a német nyelvű tanítóképző intézet felállítására. A magyar főváros közvetlen közelében szabadon használja nyelvét a német lakosság, senki ezért őket meg nem rója, senki nem háborgatja őket német kultúrájuk öntudatos ápolásában és fenntartásában. Meggyőződésünk, hogy a Volksbund e vonatkozású pontjai nem fedik a hazai németség álláspontját, ez csak Basch ur és egyes túlzók álláspontja lehet. A gazdasági kérdésekben felállított kívánságokkal és a lehető legnagyobb tárgyilagossággal kívánunk foglalkozni. Kézenfekvő és mindenki előtt nyilvánvaló tény, hogy a Magyarországra vándorolt németség a legtökéletesebb vendégjogot kapta a gavallér magyar nemzettől olyannyira, hogy ma már valóban ezek a német községek az ország leg- gazdagabbjai. Csak össze kell hasonlítani két egymás mellett lévő magyar és német községet és a magyar szív elszomorodva kénytelen látni azt a nagy különbséget, amit a német községek jómódja és a magyar községek szegénysége jelent. A Volksbund ezen a téren is túllőtt a célon és bizonyos, hogy ezen a téren sem képviselik a hazai németség nagy tömegeinek józan és államhű álláspontját. A politikai kívánságok tekintetében szinte zavarban van az ember, amikor azt olvassa, hogy dr Basch Volksbund ja tizenöt német nemzetiségű képviselőt követel Hogy képzeli el ezt a dolgot ? Magyar- országon alkotmányos népképviselet van, titkos szavazással választja a nép követeit s éppen a tavasszal a Volksbund emberei, a titkos szavazás során csak úgy tudtak bejutni a magyar országgyűlés házába, hogy melléjük állt a magyar államférfiak és politikusok hatalmas tekintélye. A nép, a Volksbund népe nem a Volksbund jelöltjeit választotta meg, hanem beküldte az ország házába azokat a férfiakat, akiket a törvényhozói tisztre méltónak talált' a kormányelnők és a kormányzópárt bizalma | A Volksbund tizenhárom pontja ■ általában véve szerencsétlen összegezése a túlzó kívánságoknak. Kétségtelen, hogy e pontok között vannak olyanok, amelyeknek teljesítése méltányos. De hangsúlyozni kell, hogy a méltányos kívánságok már vagy megvalósultak, vagy pedig most vannak a megvalósulás stádiumában. Dr Basch és a Volksbund, amely hitünk szerint semmi esetre sem képviseli a hazai németség többségének állásfoglalását, nem tett jó szolgálatot e mohó tizenhárom pont meggondolatlan hirdetésével. Dr srúf Apponyi Rezső temetése A vármegye közéleti előkelőségeinek és Kápolna-puszta környéke lakosságának impozáns részvéte mellett helyezték örök nyugalomra dr gróf Apponyi Rezső császári és királyi kamarás, ny. főispánt. A Kápolna-pusztai kápolna komor feketével bevont, koszoruerdővel bontott falai között volt felravatalozva a vármegye nagynevű halottja. A koporsó mellett álltak a gyászoló család tagjai: özv. gróf Apponyi Rezsőné báró Sommaruga Ida, gróf Apponyi Károly és neje herceg Windischgraetz Aglae, gyermekük ] Alfréd és neje gróf Mailath Zenke, ] herceg Liechtenstein Frigyes és neje gróf Apponyi Irma, herceg Eszter- házy Antalné, gróf Apponyi Gábriellé, gróf Apponyi Sándor, gróf Apponyi Paula, gróf Forni Ferenc, gróf Forni Nelly, báró Zichy Iván és neje, leánya Paula, báró Sommaruga Guidó. A temetésen megjelentek a vármegye és közéleti előkelőségek közül: vitéz Madi Kovács Imre főispán és neje, Szongott Edvin alispán és neje, Bárány Imre, dr Bernáth Béla, Bernrieder József és családja, Bezerédj Pálné és családja, dr Boks Árpád, dr Csapó Dániel és családja, Dőry Frigyes, Dióssy Endre, báró Fiáth Tibor és családja, dr Gözsi Tibor, ifj. Gözsi Tibor, Huszár Károly, báró Jeszenszky Andorné, báró Jeszenszky József, Knefély Ödön, vitéz Kun Lajos, dr Perczel Béla, Perez el István, Perczel Mihály, dr Pesthy Pál, Pongrátz Lajos, özv. Sass Lászlóné, báró Schell József, vitéz Sztanko- vánszky Pál, Sztankovánszky Tibor, dr vitéz Thuránszky László, vitéz Tihanyi Szilárd, dr Vértesi László és neje, Dőry Hugó. Intézmények, közületek, egyesületek nevében; Szekszárdi Népbank, Schneider Elemér, Szekszárdi Takarék, Debulay Imre, Tolna vm. közkórház, Debulay József, Tolna vm. Autó és Motor Club, dr Mikula Dezső. Községek képviseletében: Felsőnána, Harc, Hőgyész, Kölesd, Medina elöljárósága. Ezenkívül a környék intelligenciája és lakossága. A hatalmas gyászoló közönség megtöltötte már a pusztát, midőn vitéz Makray Lajos tolnai prépostplébános, országgyűlési képviselő. Lányi Emil és Pitesszer Antal papi segédletével megjelent a ravatalnál i a gyászszertartás elvégzésére. ■ A kápolnában lefolyt libera után I a jó lelkű gazdájukat sirató puszta ■ népe sorfala között, zsellérei vállán tette meg utolsó útját a koporsó a kápolnai temetőbe, ahol a gyászzsolozsma után Lányi Emil zombai plébános a következő beszédben búcsúzott el gróf Apponyi Rezsőtől: A medinai rk. egyházközség nevében búcsúzom tőled, kedves hittestvérünk, Apponyi Rezső. Nem régen, 57. immár utolsó, születésnapodon, földi otthonod előtt égfelé nyújtózkodó, égbenéző fenyők alatt beszélgettünk, tervezgettünk kettesben. Lelked elkomolyodva, mintegy a fenyők iránymutatását követve, a messze kék ég felett létező távlatokba nézett, amelyek mint mondottad,előtted soha közömbösek és Lmeretlenek nem voltak. Mit gondoltál és éreztél akkor? Megmondottad. Azt, hogy az óra nemsokára ütni fog és te messzire el- mégysz. Bontogattad lelked szárnyait és kérted, kívántad, hogy könnyitsem meg Isten felé való szárnyalásukat. Mária Magdolna könnyei Krisztus lábaira hullottak és lelke megtisztult. A te szemeid kibuggyanó könnyei Krisztus szolgájának leikébe hullottak, aki téged most utolsó utadra kisérve, Istentől bocsánatot kér számodra mindazért, ami benned emberi, gyarló, törékeny, esendő és múlandó volt és imádkozik telkednek Istent kereső jószándékáért, jóakaratáért azzal, hogy őt meg is találjad. Amikor 1928-ban közibénk jöttél egyházközségünk még nem létezett. Anyagiakban és lelkiekben szegények voltunk. Hittestvéreid szegénységét láttad és ismerted. Házat adtál Istennek és benne otthont az ő gyermekeinek. És a háznak gondnoka lettél. És hogy a lelkek tarlóföldje müveles alá is kerüljön, mindenkor kézséggel segítő kezet nyújtottál nekem. hogy a tarlón ma már virágok is nyílnak Isten dicsőségére, igaz mégcsak szerény tarlóvirágok, annak te is örültél Ezekből adok néhányat kezedbe búcsúzóul, vidd azokat az igazságos de ugyanakkor irgalmas Isten, Bi- rád elé, aki a legcsekélyebb jótettért is megfizet és jutalmat oszt Adjon ő lelkednek nyugalmat és örök világosságot. Isten veled j Viszont látásra 1 A búcsúbeszéd után családi krip- tájába helyezték a puszta urát, a vármegye volt nagynevű férfiát. A megboldogult lelke üdvéért az engesztelő szent miseáldozat 22-én d. e. 10 órakor lett a Mindenhatónak bemutatva. Egyes urnám Ars 12 fillér.
