Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-07-26 / 59. szám

XXI. évfolyam Szekszárd, 1939. Julius 26. (Szerda) 59. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében, lelefonszám: 85 Előfizetési d11: Egész évre _ 12 pengő || Félévre _______6 pengő Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 1'50 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter s/éies hasábon millimétersoronként 10 fillér. Álláskeresőknek 10 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, ellegvzésl, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. 13 pont A MEFHOSZ — magyar egye­temi polgárok egyik hatalmas szer­vezete — nemzetiségi konferenciát tartott a magyar tenger partján. Ezen a tanácskozáson részt vett a hazai németség legújabb szerveze­tének, a Volksbundnak, vezetője : dr Basch, aki tizenhárom pontba foglalta össze ezen a testvéri, egész elgondolásában és teljes végrehaj­tásában baráti megbeszélésen a Volksbund kívánságait. A magyar társadalom bizonyos megütközéssel vett tudomást erről a tizenhárom pontról, amely egészen rövid idő alatt az eredeti kívánságok kétsze­resére nőtt, hiszen nem is olyan régen még éppen dr Basch hét pontban összegezte a köréhez tar­tozó nemzetek kívánságait. Mielőtt a tizenhárom pont egyik­másik kirívóbb részével foglalkoz­nánk, le kell szögeznünk, hogy a Volksbund, amely a magyar kor­mány megértő jóakaratának köszön­heti létét, kizárólagosan kulturális szervezet s igy mindenképpen kü­lönösnek tetszik, hogy ez a kultur- szerv politikai irányban is fejt ki működést. Már maga az a tény, hogy alapszabályaitól eltérő műkö­dést fejtett ekként ki, mutatja azt, hogy ez a szervezet Magyarorszá­gon nem csak a legtökéletesebb szabadságban működhetik, hanem bizonyítja azt a jóakaratot, amellyel a magyar államhatalom németajkú állampolgárai iránt viseltetik. Ami már most a tizenhárom pon­tot illeti, azokat több csoportba oszthatjuk. Vannak közigazgatási, kulturális, gazdasági és politikai kí­vánságok. Az, amit a hazai németségnek követel dr Basch a közigazgatási autónomia tekintetében, szöges el­lentétben áll az ezer éves magyar alkotmány szellemével. Szent István birodalmában az ősi határok kö­zött nem lehet elképzelni különböző népcsoportok számára külön köz- igazgatási autonómiát. Efölött nincs és nem lehet helye vitának. — Dr Basch igen jól tudhatja, hogy a magyar közigazgatás ajtói tárva- nyitva voltak mindig német szár­mazású honfitársaink előtt is. A közigazgatási életnek nincs olyan szektora, ahol a legkisebb pozíció­tól a legnagyobbig ne kaptak volna érvényesülési területet, nyugodt meg­élhetést biztositó állást a német anyanyelvű magyar állampolgárok épp úgy, oly mértékben, megkülön­böztetés nélkül, mint e magyarok. De ha ettől eltekintünk is, akkor is kézenfekvő, hogy a hazai német­ség nem kaphat közigazgatás autó* nómiát, mert hiszen egyrészt szá­muk a félmillión alul van, másrészt pedig településük selhol sem ad összefüggő nagy területi tömböket. Kulturális szempontból Magyar- országon a németség olyan kivált­ságost élvez, amelynek mását se­hol a világon nem találhatjuk meg. ' Magyar földön való megtelepedő sük első napjaitól kezdve vannak és voltak iskoláik s az iskolatőr- vényta magyar törvényhozás éppen a közelmúlt, években módosította akként, hogy minden német anya- j nyelvű magyar állampolgár német | nyelvű iskolába járathatja gyerme- I keit, ha akarja. S a magyar állam­vezetés büszkesége és dicsősége, hogy ezt az iskolatörvényt éppen az érdekelt németség nem hasz­nálja ki teljes mértékben. Igen sok példája van annak, hogy egyes közületek német érdekeltjei maguk kérték a német nyelvű oktatás mel­lőzését s ami a legjellemzőbb, ép­pen a német lakosság kívánsága miatt nem került sor a német nyelvű tanítóképző intézet felállítására. A magyar főváros közvetlen közelé­ben szabadon használja nyelvét a német lakosság, senki ezért őket meg nem rója, senki nem hábor­gatja őket német kultúrájuk öntu­datos ápolásában és fenntartásában. Meggyőződésünk, hogy a Volks­bund e vonatkozású pontjai nem fedik a hazai németség álláspont­ját, ez csak Basch ur és egyes túl­zók álláspontja lehet. A gazdasági kérdésekben felállí­tott kívánságokkal és a lehető leg­nagyobb tárgyilagossággal kívánunk foglalkozni. Kézenfekvő és mindenki előtt nyilvánvaló tény, hogy a Ma­gyarországra vándorolt németség a legtökéletesebb vendégjogot kapta a gavallér magyar nemzettől oly­annyira, hogy ma már valóban ezek a német községek az ország leg- gazdagabbjai. Csak össze kell ha­sonlítani két egymás mellett lévő magyar és német községet és a magyar szív elszomorodva kény­telen látni azt a nagy különbséget, amit a német községek jómódja és a magyar községek szegénysége jelent. A Volksbund ezen a téren is túllőtt a célon és bizonyos, hogy ezen a téren sem képviselik a hazai németség nagy tömegeinek józan és államhű álláspontját. A politikai kívánságok tekinteté­ben szinte zavarban van az ember, amikor azt olvassa, hogy dr Basch Volksbund ja tizenöt német nem­zetiségű képviselőt követel Hogy képzeli el ezt a dolgot ? Magyar- országon alkotmányos népképvise­let van, titkos szavazással választja a nép követeit s éppen a tavasszal a Volksbund emberei, a titkos sza­vazás során csak úgy tudtak be­jutni a magyar országgyűlés házába, hogy melléjük állt a magyar állam­férfiak és politikusok hatalmas te­kintélye. A nép, a Volksbund népe nem a Volksbund jelöltjeit válasz­totta meg, hanem beküldte az or­szág házába azokat a férfiakat, aki­ket a törvényhozói tisztre méltó­nak talált' a kormányelnők és a kormányzópárt bizalma | A Volksbund tizenhárom pontja ■ általában véve szerencsétlen össze­gezése a túlzó kívánságoknak. Két­ségtelen, hogy e pontok között vannak olyanok, amelyeknek telje­sítése méltányos. De hangsúlyozni kell, hogy a méltányos kívánságok már vagy megvalósultak, vagy pe­dig most vannak a megvalósulás stádiumában. Dr Basch és a Volks­bund, amely hitünk szerint semmi esetre sem képviseli a hazai né­metség többségének állásfoglalá­sát, nem tett jó szolgálatot e mohó tizenhárom pont meggondolatlan hir­detésével. Dr srúf Apponyi Rezső temetése A vármegye közéleti előkelősé­geinek és Kápolna-puszta környéke lakosságának impozáns részvéte mellett helyezték örök nyugalomra dr gróf Apponyi Rezső császári és királyi kamarás, ny. főispánt. A Kápolna-pusztai kápolna komor feketével bevont, koszoruerdővel bontott falai között volt felravata­lozva a vármegye nagynevű halottja. A koporsó mellett álltak a gyászoló család tagjai: özv. gróf Apponyi Rezsőné báró Sommaruga Ida, gróf Apponyi Károly és neje herceg Windischgraetz Aglae, gyermekük ] Alfréd és neje gróf Mailath Zenke, ] herceg Liechtenstein Frigyes és neje gróf Apponyi Irma, herceg Eszter- házy Antalné, gróf Apponyi Gábri­ellé, gróf Apponyi Sándor, gróf Apponyi Paula, gróf Forni Ferenc, gróf Forni Nelly, báró Zichy Iván és neje, leánya Paula, báró Som­maruga Guidó. A temetésen megjelentek a vár­megye és közéleti előkelőségek közül: vitéz Madi Kovács Imre fő­ispán és neje, Szongott Edvin al­ispán és neje, Bárány Imre, dr Bernáth Béla, Bernrieder József és családja, Bezerédj Pálné és családja, dr Boks Árpád, dr Csapó Dániel és családja, Dőry Frigyes, Dióssy Endre, báró Fiáth Tibor és családja, dr Gözsi Tibor, ifj. Gözsi Tibor, Huszár Károly, báró Jeszenszky Andorné, báró Jeszenszky József, Knefély Ödön, vitéz Kun Lajos, dr Perczel Béla, Perez el István, Perczel Mihály, dr Pesthy Pál, Pongrátz Lajos, özv. Sass Lászlóné, báró Schell József, vitéz Sztanko- vánszky Pál, Sztankovánszky Tibor, dr vitéz Thuránszky László, vitéz Tihanyi Szilárd, dr Vértesi László és neje, Dőry Hugó. Intézmények, közületek, egyesü­letek nevében; Szekszárdi Népbank, Schneider Elemér, Szekszárdi Ta­karék, Debulay Imre, Tolna vm. közkórház, Debulay József, Tolna vm. Autó és Motor Club, dr Mikula Dezső. Községek képviseletében: Felsőnána, Harc, Hőgyész, Kölesd, Medina elöljárósága. Ezenkívül a környék intelligenciája és lakossága. A hatalmas gyászoló közönség megtöltötte már a pusztát, midőn vitéz Makray Lajos tolnai prépost­plébános, országgyűlési képviselő. Lányi Emil és Pitesszer Antal papi segédletével megjelent a ravatalnál i a gyászszertartás elvégzésére. ■ A kápolnában lefolyt libera után I a jó lelkű gazdájukat sirató puszta ■ népe sorfala között, zsellérei vállán tette meg utolsó útját a koporsó a kápolnai temetőbe, ahol a gyász­zsolozsma után Lányi Emil zombai plébános a következő beszédben búcsúzott el gróf Apponyi Rezsőtől: A medinai rk. egyházközség ne­vében búcsúzom tőled, kedves hit­testvérünk, Apponyi Rezső. Nem régen, 57. immár utolsó, születésnapodon, földi otthonod előtt égfelé nyújtózkodó, égbenéző fenyők alatt beszélgettünk, tervezgettünk kettesben. Lelked elkomolyodva, mintegy a fenyők iránymutatását követve, a messze kék ég felett lé­tező távlatokba nézett, amelyek mint mondottad,előtted soha közömbösek és Lmeretlenek nem voltak. Mit gondoltál és éreztél akkor? Meg­mondottad. Azt, hogy az óra nem­sokára ütni fog és te messzire el- mégysz. Bontogattad lelked szár­nyait és kérted, kívántad, hogy könnyitsem meg Isten felé való szárnyalásukat. Mária Magdolna könnyei Krisztus lábaira hullottak és lelke megtisztult. A te szemeid kibuggyanó könnyei Krisztus szol­gájának leikébe hullottak, aki téged most utolsó utadra kisérve, Istentől bocsánatot kér számodra mindazért, ami benned emberi, gyarló, törékeny, esendő és múlandó volt és imád­kozik telkednek Istent kereső jó­szándékáért, jóakaratáért azzal, hogy őt meg is találjad. Amikor 1928-ban közibénk jöttél egyházközségünk még nem létezett. Anyagiakban és lelkiekben szegé­nyek voltunk. Hittestvéreid szegény­ségét láttad és ismerted. Házat adtál Istennek és benne otthont az ő gyermekeinek. És a háznak gondnoka lettél. És hogy a lelkek tarlóföldje müveles alá is kerüljön, mindenkor kézséggel segítő kezet nyújtottál nekem. hogy a tarlón ma már virágok is nyílnak Isten dicsőségére, igaz mégcsak szerény tarlóvirágok, annak te is örültél Ezekből adok néhányat kezedbe búcsúzóul, vidd azokat az igazságos de ugyanakkor irgalmas Isten, Bi- rád elé, aki a legcsekélyebb jótett­ért is megfizet és jutalmat oszt Adjon ő lelkednek nyugalmat és örök világosságot. Isten veled j Viszont látásra 1 A búcsúbeszéd után családi krip- tájába helyezték a puszta urát, a vármegye volt nagynevű férfiát. A megboldogult lelke üdvéért az engesztelő szent miseáldozat 22-én d. e. 10 órakor lett a Mindenható­nak bemutatva. Egyes urnám Ars 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents