Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-07-26 / 59. szám

rfimösft .P2 C* A falukutatás neve alatt manapság sokszor igen érdekes dolgokat olvashat az em­ber. Hogy a nyomtatást kibíró gon­dolatok mennyire állják meg helyű* két s hogy sokszor mennyire nem helytállók, azt bizony igen gyakran meg kell állapítanunk. Ezt tennünk pedig kötelességünk, nehogy epi­démiává váljék ez az újabb s talán sókan azt hiszik, mindenki által eredményesen kultiválható tudo­mány. Ezúttal nem kívánunk mé­lyebben folalkozni e kérdéssel, in­kább csak rá akarunk mutatni a nagyvárosi és vidéki — mondjuk falusi — lakosság élete közötti kü­lönbségre, amely a helyzet követ­kezményeként áll elő, függetlenül minden mástól. A nagyvárosi környezet rányomja minden lakosára a maga bélyegét. A nagyvárosi ember testileg és lel­kileg is más, mint a vidéki, mert érdeklődése sok irányban foglal­koztatott, szelleme fürgébb, moz­gékonyabb, könnyebb. Sok irányú tájékozottságánál és jó beszélő ké­pességénél fogva okosabbnak, ér­telmesebbnek látszik, mint a nehéz­kesebb vidéki, de éppen érdeklő­désének sokii ányusága miatt hajlik a felületessége. Nem igyekszik ke­resni a dolgok mélyebben fekvő pkát s az összefüggéseket. Erre nincsen ideje. Ezért értelmesebb volta is a legtöbb esetben csak lát­szólagos, ha számba vesszük a las­súbb észjárású vidéki ember haj­lamát az okok, összefüggések után kutató elmélyedésre, amire ezeket a természet is ráneveli. A nagy­városi ember ideges, izgékony, nyug­talan, nehezen lelkesedik, hamar kiábrándul abból is, ami tetszését fölkeltette s fölényeskedve, nem rit­kán öngúnnyal siklik el fölötte. A nagyváros hatással van a testre is, mert a nagyvárosnak külön lég­köre, éghajlata van, amelynek ha­tása alól nem vonhatja ki magát i senki. A nagyvárosok éghajlata kü­lönösen a gyárvárosoké, melegebb, szárazabb, széltelenebb, mint a vi­déké. A napsugnrzási viszonyok még lényegesen mások is, a nagy­városokra boruló meleg, poros le­vegő erősen, sokszor 20 százalék­kal is csökkenti a napsugarak ha­tását. A nagyvárosi ember életének nagy részét szobában tölti, ahol az ablaküveg elnyeli a napsugarak ibolyántúli részét. Valószínű, hogy a nagyvárosok meleg, poros légköre gyöngíti a napsugarak kék és ibolya részét, amely megnyugtató hatású, a sárga és vörös sugarak javára, amelyek viszont izgató hatásúak. A vegyi hatású ibolyántúli sugarak hiánya okozza, hogy a nagyvárosi ember rendsen sápadt s az izgató, a sárga és vörös sugarak sokaságának tu­lajdonítható, hogy ideges, izgékony. Ellenben az egyészséges vidéki em­bert a maga természetesebb nap­sugárzása teszi pirosarcuvá, frissebb külsejűvé, nyugodtabbá, de nehéz­kesebbé is. A nagyvárosok éjszakai kivilágí­tása, fényáradata, amely sokszor már a szemet is sérti, szintén meg­teheti a maga káros hatását a nagy­városi ember idegrendszerére, mert ez a mesterséges fényáradat, amely annyira más, mint a természetes napfény, újabb alkalmazkodást kö­vetel tőle, ami szintén nem lehet megnyugtató az idegrendszerére. — Azután ott van még az emberiség ellensége — a zaj. A nagyvárosok ezerféle lármája szinte elhódítja a nagyvárosba ke­fs£ 'tóLNÁílÉ&YEi ÚJ^ÁC 1939 július 26' rülő vidékit, mig a benne élő, lát­szólag, észre sem veszi a körülötte zajongó lármát, de azért az ő ideg- rendszerének sem válik javára. Ezért megy — nagyon helyesen — a nagyvárosi ember falura, vidékre nyaralni. Az ember társas lény s ez okozza az emberek tömörülését s minél fejlettebb egy ország, annál inkább lép lakossága a városodás útjára. Ha a nagy államok népét nézzük, azt fogjuk találni, hogy azok 25—50 százaléka nagyvárosi lakos. Angliá­ban mondhatni minden harmadik ember londoni, mig Németország­ban minden tizedik ember Berlin­ben, vagy Hamburgban él. Ezzel szemben hazánk lakosságának 98 százaléka él a vidéken, a 20 ezer, vagy ennél kevesebb lakóju város­ban, sőt falun. Meg van a nagyváros rendelte­tése is, mert a nagyvárosok gaz­dasági és művelődési központok s a bennük élő, sok rétegzésü em­bertömeg állandó érintkezésben van egymással, az eszmék, gondolatok igy folyton cserélődnek, ami uj le­hetőségek keresésére serkent s ezért az élet lüktetése is gyorsabb ben­nük, itt nyílnak az emberélet leg­szebb virágai: a tudomány és mű­vészet. Tagadhatatlan azonban, hogy sok árnyoldala is van a nagyvárosok­nak. Elszakítja az embereket a ter­mészettől, aminek a folyománya, hogy ezek a nagyvárosiak mester­séges örömök után szaladgálnak. Valóságos szórakoztató iparág fej­lődik ki, mely egészségtelenül fel­fokozza az emberek szórakozó ked­vét. — A kíméletlen pénzhajszolás, aminek legfőbb célja a szórakoz­tatási iparágak fenntartása és föl- virágoztatása, az amúgy is egész­ségtelen nagyvárosi életviszonyok között csökkentik az életerőt, a be­tegségekkel szemben való ellenálló­képességet és a munkakedvet. A jómódú, gazdag lakosság mellett ott élnek a vagyontalanok tömegei. A könnyű élet után való vágyako­zás sok nagyvárosi embert letérit a tisztesség útjáról, ami a bűnözők rétegét, a nagyvárosi alvilágot hozza létre. Minthogy pedig a napilapok csak a bűncselekményeket hozzák, a szorgalmas munkás tömegekről nem imák, mert az nem szenzáció, azt hihetné mindenki, hogy a bű­nözés csak a nagyvárosban van. Ha a bűnözési statisztikát nézzük, azt látjuk, hogy bizony nem igy van, mert a nagyvárosi lakosság tömege ugyanúgy munkáséletet él s távol van az éjjeli élettől s az alvilágtól, mint a vidéki ember. A helyzet nálunk az, hogy 1937. évben a bűncselekmények 13 szá­zalékát Budapesten s 87 százalékát vidéken követték el. Még az olyan bűncselekmények is, melyek pedig a nagyvárosi életből inkább adód­nak: mint a sikkasztás, okirathami- sitás, vallás elleni kihágás stb., na­gyobb számban fordulnak elő vi­déken, hogy csak egyre mutassunk rá: vallás elleni kihágás volt Buda­pesten 3, vidéken 1279. Mindezekből láthatjuk a vidék és nagyváros lakossága életének el­térő voltát, noha ez előadottak csak egy pillanatnyi képet tárnak fel, mégis meg kell állapítanunk, hogy az egész világon megindult a nagy- városodási folyamat s ezt megállí­tani npm lehet. A közlekedési esz­közök fejlődése csak fokozza a nagyvárosok képződését. S ha már nem is tudjuk ezt a természetes folyamatot megállítani, mégis_ meg kell akadályozni a vele járó bajokat, ennek pedig csak egy lehet a módja, hogy a túlságosan megnagyobbo­dott városok felesleges embertöme­gét vissza kell vezetni a vidékre, a falvakba. Ölvén százalékos vasúti kedvezményt kaptak a fizetéses szabadságra utazó munkások A kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben az ipari, kereskedelmi és bányászati munkások, valamint ezek­nek és velük együtt utazó család­tagjaiknak — feleség és 14 évnél nem idősebb gyermekek, — számára a családfő fizetéses szabadságának idejére egyizben az ország bármely Helyéről, bármelyik állomására oda és vissza az 50 százalékos menet- dijkedvezmény igénybevételének módozatait határozza meg. Ez a szociális izü intézkedés azt akarja elérni, hogy a munkás és családja a szabadságidő alatt lakóhelyüknek megszokott környezetéből, — ha rövid időre is — eltávozhassanak, rokoni látogatást tehessenek, vagy esetleg munkahelyüktől távoleső helyen nyaralhassanak. A rendelet értelmében minden mun­kás személyazonossági igazoló jegyet kap. Ezzel az intézkedéssel a vissza­éléseket akarják megszüntetni. Ezt az igazolványt a munkás részére* amennyiben a munkaadó az Orszá­gos Ipari és Bányászati , Család­pénztár kötelékébe tartozik, maga a munkaádó állítja ki, ha pedig olyan kissebb munkaadónál van alkalmazva, aki nem tagja a Család­pénztárnak, úgy az illetékes ipar­testülettől kapja meg. Ennek az igazolványnak a birtokában a mun­kás a maga és családtagjai számára félárujegy váltására szóló utalványt kap. Ezt az utalványt is a munka­adótól, illetőleg az illetékes Ipar­testülettől kapják kézhez. Ozlell záróra-szabályrendelet módosítás Szekszárdon A m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter a boltokban, valamint az ezzel kapcsolatos iroda- és raktár- helyiségekben foglalkoztatott alkal­mazottak védelmét biztosítandó, — rendeletet adott ki az alkalmazottak munkaidejének szabályozására. Ezzel kapcsolatban felmerült an­nak a szükségessége, hogy a szek­szárdi kereskedők eddigi záróráju­kat szabályozó rendelkezéseket a város képviselőtestülete módosítsa. A város 1938. évi november 22-i rendkívüli közgyűlésén az alábbi módosításokat hozta javaslatba a város II. fokú iparhatóságához. i-§. A városban a nyílt árusítási üz­letek, boltok (azokhoz tartozó iroda- és raktárhelyiséggel együtt) kizá­róan, vagy túlnyomóan élelmiszer- cikkeket árusító üzleteket este 7 órától reggel 7 óráig, az egyéb üzleteket reggel V*8 óráig, a bel­városon kívül eső ilyen üzleteket este 8 órától reggel 6 óráig kell zárva tartani. A kizárólag állami egyedárusitási cikkeket árusítóknak — szombat TELEFON: 143 Szerdán, julius 26. CsütSrtökön, julius 27. 9ILÁ6­MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznap okon: */i7 és 9 órakor, vasár- és Ünnepnap : 3, 5, 7 és 9 órakor Az őrőkszép Lll Dagover szívhez szóló filmje Hásodviráézás Főszereplők; Lil Dagover, Paul Hartmann és Rolf Moeblus Föx világ híradó kivételével — egész évben este 8 órától reggel 6 óráig zárva kell tartani üzletüket. A zárvatartási idő alatt az üzleti alkalmazottakat fog­lalkoztatni semmivel sem szabad. Amennyiben a II. fokú iparható­ság egyes cikkek árusítása tekinte­tében kivételt nem tesz, a nyílt áru­sítási üzleteket is zárva kell tartani. Űrnap, áldozó csütörtök, husvét, pünkösd és karácsony másodnap­ján, valamint az itt fel nem sorolt pirosbetüs naptári napokon a nyílt árusítási üzletek déli 12 óráig tart­hatók nyitva. A fűszer-, csemege-, élelmiszer-, a kizárólag cukorkát, csokoládét, szeszmentes üdítőitalokat árusító üzletekből — a részükre engedé­lyezett nyitási engedély idején — kizárólag csak ezek a cikkek szol­gáltathatók ki. A mészáros- és hentes-üzletek virágvasárnaptól október 1-ig este 8 óráig, október 1-től virágvasár­napig este 9 óráig tarthatók nyitva, A füszerüzletek zárórájához kell alkalmazkodni a bor, sör nagyban és kicsinyben való kiárusításával foglalkozó üzleteknek is. Karácsonyt megelőző 2 heti idő­közben a kivételes zárórája fűszer- és élelmiszert árusító üzletek zárórája ezen időközben sem változik, a többi összes üzlet azonban este 8 óráig nyitva tartható. 2. §. Nem terjed ki a szabályrendelet hatálya: a) az országos és heti ki­rakó- és állatvásárokra, b) kiállí­tásokon, sportversenyeken, szóra­koztató- és üdülőhelyeken, valamint nyilvános étkező-helyiségekben szo­kásos cikkek árusítására. A képviselőtestület fenti határo­zatait Tolna vármegye törvényható­ságának 1939. évi julius 11-i kis- ■ gyűlése jóváhagyta és igy az azon- I nal érvénybe lép.

Next

/
Thumbnails
Contents