Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)
1939-07-26 / 59. szám
rfimösft .P2 C* A falukutatás neve alatt manapság sokszor igen érdekes dolgokat olvashat az ember. Hogy a nyomtatást kibíró gondolatok mennyire állják meg helyű* két s hogy sokszor mennyire nem helytállók, azt bizony igen gyakran meg kell állapítanunk. Ezt tennünk pedig kötelességünk, nehogy epidémiává váljék ez az újabb s talán sókan azt hiszik, mindenki által eredményesen kultiválható tudomány. Ezúttal nem kívánunk mélyebben folalkozni e kérdéssel, inkább csak rá akarunk mutatni a nagyvárosi és vidéki — mondjuk falusi — lakosság élete közötti különbségre, amely a helyzet következményeként áll elő, függetlenül minden mástól. A nagyvárosi környezet rányomja minden lakosára a maga bélyegét. A nagyvárosi ember testileg és lelkileg is más, mint a vidéki, mert érdeklődése sok irányban foglalkoztatott, szelleme fürgébb, mozgékonyabb, könnyebb. Sok irányú tájékozottságánál és jó beszélő képességénél fogva okosabbnak, értelmesebbnek látszik, mint a nehézkesebb vidéki, de éppen érdeklődésének sokii ányusága miatt hajlik a felületessége. Nem igyekszik keresni a dolgok mélyebben fekvő pkát s az összefüggéseket. Erre nincsen ideje. Ezért értelmesebb volta is a legtöbb esetben csak látszólagos, ha számba vesszük a lassúbb észjárású vidéki ember hajlamát az okok, összefüggések után kutató elmélyedésre, amire ezeket a természet is ráneveli. A nagyvárosi ember ideges, izgékony, nyugtalan, nehezen lelkesedik, hamar kiábrándul abból is, ami tetszését fölkeltette s fölényeskedve, nem ritkán öngúnnyal siklik el fölötte. A nagyváros hatással van a testre is, mert a nagyvárosnak külön légköre, éghajlata van, amelynek hatása alól nem vonhatja ki magát i senki. A nagyvárosok éghajlata különösen a gyárvárosoké, melegebb, szárazabb, széltelenebb, mint a vidéké. A napsugnrzási viszonyok még lényegesen mások is, a nagyvárosokra boruló meleg, poros levegő erősen, sokszor 20 százalékkal is csökkenti a napsugarak hatását. A nagyvárosi ember életének nagy részét szobában tölti, ahol az ablaküveg elnyeli a napsugarak ibolyántúli részét. Valószínű, hogy a nagyvárosok meleg, poros légköre gyöngíti a napsugarak kék és ibolya részét, amely megnyugtató hatású, a sárga és vörös sugarak javára, amelyek viszont izgató hatásúak. A vegyi hatású ibolyántúli sugarak hiánya okozza, hogy a nagyvárosi ember rendsen sápadt s az izgató, a sárga és vörös sugarak sokaságának tulajdonítható, hogy ideges, izgékony. Ellenben az egyészséges vidéki embert a maga természetesebb napsugárzása teszi pirosarcuvá, frissebb külsejűvé, nyugodtabbá, de nehézkesebbé is. A nagyvárosok éjszakai kivilágítása, fényáradata, amely sokszor már a szemet is sérti, szintén megteheti a maga káros hatását a nagyvárosi ember idegrendszerére, mert ez a mesterséges fényáradat, amely annyira más, mint a természetes napfény, újabb alkalmazkodást követel tőle, ami szintén nem lehet megnyugtató az idegrendszerére. — Azután ott van még az emberiség ellensége — a zaj. A nagyvárosok ezerféle lármája szinte elhódítja a nagyvárosba kefs£ 'tóLNÁílÉ&YEi ÚJ^ÁC 1939 július 26' rülő vidékit, mig a benne élő, látszólag, észre sem veszi a körülötte zajongó lármát, de azért az ő ideg- rendszerének sem válik javára. Ezért megy — nagyon helyesen — a nagyvárosi ember falura, vidékre nyaralni. Az ember társas lény s ez okozza az emberek tömörülését s minél fejlettebb egy ország, annál inkább lép lakossága a városodás útjára. Ha a nagy államok népét nézzük, azt fogjuk találni, hogy azok 25—50 százaléka nagyvárosi lakos. Angliában mondhatni minden harmadik ember londoni, mig Németországban minden tizedik ember Berlinben, vagy Hamburgban él. Ezzel szemben hazánk lakosságának 98 százaléka él a vidéken, a 20 ezer, vagy ennél kevesebb lakóju városban, sőt falun. Meg van a nagyváros rendeltetése is, mert a nagyvárosok gazdasági és művelődési központok s a bennük élő, sok rétegzésü embertömeg állandó érintkezésben van egymással, az eszmék, gondolatok igy folyton cserélődnek, ami uj lehetőségek keresésére serkent s ezért az élet lüktetése is gyorsabb bennük, itt nyílnak az emberélet legszebb virágai: a tudomány és művészet. Tagadhatatlan azonban, hogy sok árnyoldala is van a nagyvárosoknak. Elszakítja az embereket a természettől, aminek a folyománya, hogy ezek a nagyvárosiak mesterséges örömök után szaladgálnak. Valóságos szórakoztató iparág fejlődik ki, mely egészségtelenül felfokozza az emberek szórakozó kedvét. — A kíméletlen pénzhajszolás, aminek legfőbb célja a szórakoztatási iparágak fenntartása és föl- virágoztatása, az amúgy is egészségtelen nagyvárosi életviszonyok között csökkentik az életerőt, a betegségekkel szemben való ellenállóképességet és a munkakedvet. A jómódú, gazdag lakosság mellett ott élnek a vagyontalanok tömegei. A könnyű élet után való vágyakozás sok nagyvárosi embert letérit a tisztesség útjáról, ami a bűnözők rétegét, a nagyvárosi alvilágot hozza létre. Minthogy pedig a napilapok csak a bűncselekményeket hozzák, a szorgalmas munkás tömegekről nem imák, mert az nem szenzáció, azt hihetné mindenki, hogy a bűnözés csak a nagyvárosban van. Ha a bűnözési statisztikát nézzük, azt látjuk, hogy bizony nem igy van, mert a nagyvárosi lakosság tömege ugyanúgy munkáséletet él s távol van az éjjeli élettől s az alvilágtól, mint a vidéki ember. A helyzet nálunk az, hogy 1937. évben a bűncselekmények 13 százalékát Budapesten s 87 százalékát vidéken követték el. Még az olyan bűncselekmények is, melyek pedig a nagyvárosi életből inkább adódnak: mint a sikkasztás, okirathami- sitás, vallás elleni kihágás stb., nagyobb számban fordulnak elő vidéken, hogy csak egyre mutassunk rá: vallás elleni kihágás volt Budapesten 3, vidéken 1279. Mindezekből láthatjuk a vidék és nagyváros lakossága életének eltérő voltát, noha ez előadottak csak egy pillanatnyi képet tárnak fel, mégis meg kell állapítanunk, hogy az egész világon megindult a nagy- városodási folyamat s ezt megállítani npm lehet. A közlekedési eszközök fejlődése csak fokozza a nagyvárosok képződését. S ha már nem is tudjuk ezt a természetes folyamatot megállítani, mégis_ meg kell akadályozni a vele járó bajokat, ennek pedig csak egy lehet a módja, hogy a túlságosan megnagyobbodott városok felesleges embertömegét vissza kell vezetni a vidékre, a falvakba. Ölvén százalékos vasúti kedvezményt kaptak a fizetéses szabadságra utazó munkások A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben az ipari, kereskedelmi és bányászati munkások, valamint ezeknek és velük együtt utazó családtagjaiknak — feleség és 14 évnél nem idősebb gyermekek, — számára a családfő fizetéses szabadságának idejére egyizben az ország bármely Helyéről, bármelyik állomására oda és vissza az 50 százalékos menet- dijkedvezmény igénybevételének módozatait határozza meg. Ez a szociális izü intézkedés azt akarja elérni, hogy a munkás és családja a szabadságidő alatt lakóhelyüknek megszokott környezetéből, — ha rövid időre is — eltávozhassanak, rokoni látogatást tehessenek, vagy esetleg munkahelyüktől távoleső helyen nyaralhassanak. A rendelet értelmében minden munkás személyazonossági igazoló jegyet kap. Ezzel az intézkedéssel a visszaéléseket akarják megszüntetni. Ezt az igazolványt a munkás részére* amennyiben a munkaadó az Országos Ipari és Bányászati , Családpénztár kötelékébe tartozik, maga a munkaádó állítja ki, ha pedig olyan kissebb munkaadónál van alkalmazva, aki nem tagja a Családpénztárnak, úgy az illetékes ipartestülettől kapja meg. Ennek az igazolványnak a birtokában a munkás a maga és családtagjai számára félárujegy váltására szóló utalványt kap. Ezt az utalványt is a munkaadótól, illetőleg az illetékes Ipartestülettől kapják kézhez. Ozlell záróra-szabályrendelet módosítás Szekszárdon A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a boltokban, valamint az ezzel kapcsolatos iroda- és raktár- helyiségekben foglalkoztatott alkalmazottak védelmét biztosítandó, — rendeletet adott ki az alkalmazottak munkaidejének szabályozására. Ezzel kapcsolatban felmerült annak a szükségessége, hogy a szekszárdi kereskedők eddigi zárórájukat szabályozó rendelkezéseket a város képviselőtestülete módosítsa. A város 1938. évi november 22-i rendkívüli közgyűlésén az alábbi módosításokat hozta javaslatba a város II. fokú iparhatóságához. i-§. A városban a nyílt árusítási üzletek, boltok (azokhoz tartozó iroda- és raktárhelyiséggel együtt) kizáróan, vagy túlnyomóan élelmiszer- cikkeket árusító üzleteket este 7 órától reggel 7 óráig, az egyéb üzleteket reggel V*8 óráig, a belvároson kívül eső ilyen üzleteket este 8 órától reggel 6 óráig kell zárva tartani. A kizárólag állami egyedárusitási cikkeket árusítóknak — szombat TELEFON: 143 Szerdán, julius 26. CsütSrtökön, julius 27. 9ILÁ6MOZI Igazgató: KRENNER JÓZSEF Az előadások kezdete: hétköznap okon: */i7 és 9 órakor, vasár- és Ünnepnap : 3, 5, 7 és 9 órakor Az őrőkszép Lll Dagover szívhez szóló filmje Hásodviráézás Főszereplők; Lil Dagover, Paul Hartmann és Rolf Moeblus Föx világ híradó kivételével — egész évben este 8 órától reggel 6 óráig zárva kell tartani üzletüket. A zárvatartási idő alatt az üzleti alkalmazottakat foglalkoztatni semmivel sem szabad. Amennyiben a II. fokú iparhatóság egyes cikkek árusítása tekintetében kivételt nem tesz, a nyílt árusítási üzleteket is zárva kell tartani. Űrnap, áldozó csütörtök, husvét, pünkösd és karácsony másodnapján, valamint az itt fel nem sorolt pirosbetüs naptári napokon a nyílt árusítási üzletek déli 12 óráig tarthatók nyitva. A fűszer-, csemege-, élelmiszer-, a kizárólag cukorkát, csokoládét, szeszmentes üdítőitalokat árusító üzletekből — a részükre engedélyezett nyitási engedély idején — kizárólag csak ezek a cikkek szolgáltathatók ki. A mészáros- és hentes-üzletek virágvasárnaptól október 1-ig este 8 óráig, október 1-től virágvasárnapig este 9 óráig tarthatók nyitva, A füszerüzletek zárórájához kell alkalmazkodni a bor, sör nagyban és kicsinyben való kiárusításával foglalkozó üzleteknek is. Karácsonyt megelőző 2 heti időközben a kivételes zárórája fűszer- és élelmiszert árusító üzletek zárórája ezen időközben sem változik, a többi összes üzlet azonban este 8 óráig nyitva tartható. 2. §. Nem terjed ki a szabályrendelet hatálya: a) az országos és heti kirakó- és állatvásárokra, b) kiállításokon, sportversenyeken, szórakoztató- és üdülőhelyeken, valamint nyilvános étkező-helyiségekben szokásos cikkek árusítására. A képviselőtestület fenti határozatait Tolna vármegye törvényhatóságának 1939. évi julius 11-i kis- ■ gyűlése jóváhagyta és igy az azon- I nal érvénybe lép.
