Tolnamegyei Ujság, 1939 (21. évfolyam, 1-101. szám)

1939-07-22 / 58. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda"

XXI. évfolyam. Szekszárd, 1939. Julius 22. (Szombat) 58. szám.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP

Szerkesztőség is kiadóhivatal:

Szekszárdi Népbank epUletében. ielefonszám: 85

Elófl zetésl dl):

Egész évre _ 12 pengő || Félévre

______6 pengő

Fe

lelős szerkesztő:

BLÁZSiK FERENC

A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai:

A legkisebb hirdetés dlla 1*5(1 pengő. — A hirdetés egy (0 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, ÁllSstkeresőknek < 0 százalék kedvezmény.

A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül.

Mezőgazdasági ipar

Vitóz dr Guothfalvy Dorner Zoltán

miniszteri tanácsos, egyetemi magántanár, snemzetközi mezögazdasi ipari kongresszus főtitkára.

Műhelyekben és üzemekben zakatol a munka, milyen nagyszerű látni a cukorgyárak füstölgő kéményeit, a szesz- és sörgyárak hatal- j más tartányait, a malmok sebesen forgó hengerszékeit, a tej-, kon- I zerv-, csokoládé-, keményítő- és olajipar üzemeit, a borfeldolgozással kapcsolatos iparágakat, a mező- gazdasági nyersanyagokat feldolgozó cellulozegyárakat és a trópusi vidékek iparüzemeit, — és összejöttek Budapesten öt világrész tudósai, kormányférfiai, magánvállalatok vezetői, szakértői, a világ mező- gazdasági ipari vezérkarának kitűnő képviselői — hogy megvitassák ezek-, nek az iparágaknak problémáit. Tökéletesíteni a termelési folyamatot, javitani ennek hatásfokát.

E tudományos kutatás első csoportjának célja: földeríteni, hogy hogyan lehetne a nyersanyagot a legtökéletesebb termelési folyamat segítségével úgy feldolgozni, hogy a gyártást és raktározást befolyásoló tényezők megjavuljanak, a termelési hatásfok emelked'ék és az áruk minősége a lehető legjobb legyen. A malom, cukor, sör, tej és konzervipar területén ennek a gondolatnak számtalan alkalmazási példájával találkozunk.

A tudományos vizsgálatok másik csoportja a minőségi egy égesités kérdésével, a standardizálással foglalkozik és ennek révén igyekszik különösen a malom-, gyümölcslé- és konzerviparban az áruk megbízható egységes minőségét lerögzítve, a termelési folyamatnak segítségére sietni.

Nem lehetne azonban a helyes előállítási módszereket az életbe átültetni, hogyha az ellenőrzésnek és a gyártási folyamat alatt szükséges mintavételeknek kérdéseit, egységes elvek, szerint nem oldanék meg. Ezeknek a problémáknak a megoldását kongresszusunk a cukor-, szesz-, malom- és konzerviparban igyekezett előbbrevinni.

Nem hunytunk szemet azonkívül azon iparágak problémái előtt sem, amelyek még hosszú múlttal ugyan nem rendelkeznek, de amelyek a mezőgazdasági nyersanyagok fel- használásának uj munkaterületeit tárták fel. E kérdések sorába tartoznak a cellulózé és növényi rostok újabb felhasználására, valamint a kazeinből való műgyapju készítésére vonatkozó eljárások.

Vitán felül áll itt, aktualitás tekintetében, a technikai problémákon kívül a merőgazdasági iparágakkal kapcsolatos gazdasági jelenségeknek egész sora. Például azok a problémák, amelyek a termelés időszerűségéből és abból származnak, hogy az éghajlati viszonyok befolyása milyen méretű a kérdéses vidék iparára.

Evvel szemben azonban rá akarok mutatni egy. a mai kor mező- gazdasági iparát döntően befolvá- soló problémára, amely abban jelentkezik, hogy a legtöbb európai állam mindinkább, önellátó gazdaságpolitikát követve, maga törekszik feldolgozni nyersanyagait. A nagy fogyasztópiaccal rendelkező, de mezőgazdaNági importra szoruló államok kiépítik mezőgazdasági iparaikat, viszont az agrártermékekkel és mezőgazdasági iparokkal rendelkező, ilyen cikkeket nagymértékben szállító államok mezőgazdasági iparának kihasználása kedvezőtlenül alakul.

E jelenségnek beszédes példáját mutatja a magyar malomipar nehéz helyzete. Ennek az autarkiára törekvő gazdaságpolitikának jelentős hatása lesz az, hogy mig egyrészt Európa számos országában a mezőgazdasági ipar üzemei kihasználatlanul állanak, addig másrészt az ez iparághoz tartozó üzemek egyre több országban vernek gyökeret és igy a világon egyenletesebb elosz- tódáshoz jutnak.

Es éppen, mert az autarkikus politika nem engedi érvényesülni a klasszikus közgazdaságtannak legcélszerűbb településre vonatkozó elveit, különösen szükséges, hogy ezek között a földrajzilag szétszórtan települő iparágaknak vezetői között fokozottabb tapasztalatkicse- rélödés létesüljön. Amire alkalmas helynek bizonyult ez a kongresz- szus is.

A gazdasági jelenségek sorában érdekes tünemény az is, hogy a különböző üzemnagyságu mezőgazdasági ipari vállalatok mind fokozottabban fordulnak a kartelizdlö- dás felé, sót ez a folyamat — mint például a cukoriparban látjuk — nemzetközi sikra is áttolódik.

Mivel az államhatalom mind- gyakrabban találkozik az érdekelteknek hatalmas szervezeteivel, felmerült Európa számos országában annak a szükségessége, hogy világnézetektől és politikai rendszerektől függetlenül, a mezőgazdasági iparággal kapcsolatban, az állami beavatkozás erősen kifejlődjék. E beavatkozás előnyeit a mezőgazdasági ipari ágazatain kívül maga a mezőgazdaság is élvezi.

Igen érdekes gazdasági jelensé-. gek tárulnak elénk annak révén is. hogy manapság a mezőgazdasági iparok mindnagyobb találékonyság* gal igyekeznek a fogyasztók fokozottabb igényeihez hozzáidomulni. Az ember által nyersen elfogyasztott cikkek száma csökken, a másodlagos ipa'ok száma nő, tápszereink minősége állandóan javul és a fogyasztás az egészségügy követelményeihez mindjobban hozzásimul.

Szerdán reggel telefonértesítés érkezett Tolna vármegye alispánjához, amelyben közölték, hogy kápolnapusztai kastélyában rövid szenvedés után elhunyt gróf Apponyi Rezső. Futótűzként szállt a szomorú hir az ódon falak között s a vármegye tisztviselői megkövülve álltak egykori főispánjuk — hihetetlennek látszó tragédiája fölött. Az árkádok között csakhamar megjelenő gyászlobogó mozdulatlanul hirdette a város közönségének is, hogy halottja van vármegyénknek.

Mindig megdöbben az ember a halál kaszájának suhintására, de különösen megrenditő, ha élete delén egy oly férfit dönt ki sorainkból, akinek neve közéleti munkássága révén oly ismeretes, mint gróf Apponyi Rezsőé volt. Mert vele a törvényhatóság, a vármegyei teremtő és alkotó munka egy buzgó harcosát, a nemzet egy fanatikus, mindig hazája jobb sorsáért dolgozó honfiát és a magyar nemesi arisztokrácia egyik évszázados tölgyének egy oldalágát veszítette el.

Gróf Apponyi Rezső 1882-ben Hőgyészen született, Apponyi Géza gróf v. b. t. t. és neje Széchenyi Paula grófnő másodszülőtt fia volt. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti egyetem jogtudományi fakultását hallgatta, majd 1905-ben államtudományi tudoriokleveletszer- zett, miközben egyévi huszárönkéntessége leszolgálása után kinevezték I. Ferenc József személye körüli minisztérium segédfogalmazó- I jává, később pedig segédtitkárrá. I A világháború kitörésekor innét

vonult be ezredéhez, ahol mint elsőrendű katona, tevékeny részt vett a galíciai és lengyelországi harcqk- ban. Személyes bátorságáért, buzgó kötelességteljesitéseért számos katonai kitüntetéssel jutalmazva, mint huszárfőhadnagy Stockholmba, az ottani követséghez katonai attaché- nak osztották be. Itt a rokkant magyar és osztrák katonák hazaszállítása körül teljesített kitűnő szolgálataival szerzett magának — újabb érdemeket.

Innét haza kerülve politizálni kezd és az akkori függetlenségi és 48-as, valamint az Apponyi Albert vezetése alatt álló pártban fejtett ki politikai működést.

Az itt szerzett újabb érdemei alapján nevezte ki IV. Károly király Tolna vármegye élére főispánná 1917-ben Kovács Sebestény Endre utódjául. A 35 éves gentry mint homo novus, teljesen fehér lappal jött a vármegye élére, de a vármegye közügyeinek, a háborús körülmények és bonyodalmak révén előállt bajok lelkes és akkor lehető eredményes orvoslásával csakhamar szép érdemekkel gazdagította curriculum vitae-jét. Mély hazaszeretet, az ország sorsáért való aggódás, de a jobb magyar jövőbe vetett tántoríthatatlan hit sugárzott ki leikéből. Úgy a háborúval kapcsolatos nemzeti, társadalmi, emberbaráti, mint a közélet más terén kifejtett munkássága révén a rokonszenves fiatal főispán csakhamar pártküiőnb- ség nélkül bírja a vármegye közönségének osztatlan bizalmát és sze- retetét.

Ilyen körülmények folytán képes csak a VII. „győzelmi*4 hadikölcsön- jegyzéssel jópéldával előljárva oly, szép összegeket helyeztetni a haza oltárára. A hadiözvegyek és árvák, a hazatért rokkantak megsegítése* a Vöröskereszt kórház fenntartása érdekében kifejtett munkásságával soha el nem múló érdemeket és a megsegítettek háláját szerezte magának.

Az 1918 as forradalomkor megvált hivatalától s az aktiv politikától visszavonulva kápolnai birtokán élt, soha meg nem szűnve dolgozni a szebb magyar jövőért. Birtokán összeforrt a magyar földdel, annak révén a vármegye népével, melynek ismerve minden baját, a törvény-, hatósági bizottságban számos felszólalásával és kezdeményezéseivel igyekezett is a bajokon segíteni.

Egyéni szeretetreméltósága és kitűnő képpességei oszthatatlan megbecsülést és elismerést váltottak ki mindazokban, kik közéleti megnyilatkozásait figyelemmel kisérték és vele érintkeztek. Ki gondolta volna, hogy a legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen — a Teleki kormány nemzetépitő munkája támogatásira beküldött megyei képviselők oly szép eredményű választásának bölcs levezetéséért — a főispánt oly melegen üdvözlő finom, megnyerő intelligenciájú Apponyi Rezsőt többé nem élvezheti a bizottság?

Apponyi Rezső elmentél I

De a főispáni székből távozásodkor a világégés idején oly bölcs és szeretetteljes munkásságod és az azóta is a vármegye közéletében

Egyes szám ára 12 ffillór.

dr gróf Apponyí Rezső